Galatáknak írt levél|2|14|Amikor tehát láttam, hogy viselkedésük nem egyezik az evangélium tanításával, mindnyájuk előtt megmondtam Péternek: Ha te zsidó létedre pogány módon, és nem zsidó szokás szerint élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó szokásokat kövessenek?
Galatáknak írt levél|2|15|Mi születésünknél fogva zsidók vagyunk, nem bűnös pogányok.
Galatáknak írt levél|2|16|Tudjuk azonban, hogy az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezért elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá, nem mert tetteink megfelelnek a törvénynek, hisz a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek igazzá.
Galatáknak írt levél|2|17|Ha azonban mi azáltal, hogy Krisztusban keressük az igazzá válást, bűnössé válnánk, akkor vajon Krisztus nem a bűnt mozdítaná-e elő? Semmi esetre sem.
Galatáknak írt levél|2|18|Ha ugyanis újra fölépítem azt, amit leromboltam, törvényszegőnek bizonyulok.
Galatáknak írt levél|2|19|Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy az Istennek éljek, mert Krisztussal engem is keresztre feszítettek.
Galatáknak írt levél|2|20|Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem.
Galatáknak írt levél|2|21|Nem vetem el az Isten kegyelmét. Mert ha a törvény útján igazzá válhat az ember, Krisztus hiába halt meg.
Galatáknak írt levél|3|1|Ti ostoba galaták! Ki babonázott meg benneteket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, amikor szinte a szemetek elé állítottuk a megfeszített Jézus Krisztust?
Galatáknak írt levél|3|2|Csak azt szeretném tudni tőletek, hogy a törvény szerinti tettek által kaptátok-e a Lelket, vagy úgy, hogy a hitet elfogadtátok?
Galatáknak írt levél|3|3|Ennyire értelmetlenek vagytok, hogy amit lélekben kezdtetek, most testben akarjátok bevégezni?
Galatáknak írt levél|3|4|Hiába éltétek át mindezeket? Ha így volna, akkor csakugyan hiába!
Galatáknak írt levél|3|5|Aki tehát a Lelket adja nektek, és csodákat művel köztetek, törvény szerinti tetteket hajt végre, vagy a hitet fogadja el?
Galatáknak írt levél|3|6|Ugyanaz történik, mint Ábrahám esetében: "Hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált."
Galatáknak írt levél|3|7|Értsétek meg jól: Aki a hitből él, az Ábrahám fia.
Galatáknak írt levél|3|8|Mivel az Írás előre látta, hogy Isten a hittel teszi megigazulttá a pogányokat, előre hirdette Ábrahámnak: "Benned nyer áldást minden nép."
Galatáknak írt levél|3|9|Eszerint akik hisznek, áldásban részesülnek a hívő Ábrahámmal.
Galatáknak írt levél|3|10|Azokat viszont, akik a törvény szerinti tetteikre támaszkodnak, átok sújtja. Az Írás ugyanis ezt mondja: "Átkozott mind, aki nem tartja meg hűségesen, ami a törvényben van."
Galatáknak írt levél|3|11|Ebből nyilvánvaló, hogy a törvény útján senki nem válik az Isten előtt igazzá, mert "az igaz a hitből él".
Galatáknak írt levél|3|12|A törvény azonban nem a hitből származik, hanem: "Aki teljesíti, élni fog."
Galatáknak írt levél|3|13|Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor átokká lett értünk. Hiszen az Írás szerint: "Átkozott mind, aki a fán függ."
Galatáknak írt levél|3|14|Így szállt az Ábrahámnak szóló áldás Krisztus Jézus által a pogányokra, hogy a hitben elnyerjük a Lélek ígéretét.
Galatáknak írt levél|3|15|Testvérek, emberi szokásra hivatkozom. Az ember jogerős végrendeletét senki sem érvénytelenítheti, nem másíthatja meg.
Galatáknak írt levél|3|16|Nos, az ígéret Ábrahámnak és leszármazottjának szólt. Nem azt mondja (az Írás): "és leszármazottainak", mintha sokaknak szólna, hanem csak egynek: "leszármazott", s ez Krisztus.
Galatáknak írt levél|3|17|Ezzel azt akarom mondani, hogy az Istentől korábban jogerőre emelt végrendeletet a négyszázharminc esztendővel később adott törvény nem érvényteleníti, az ígéret tehát nem vesztheti el hatályát.
Galatáknak írt levél|3|18|Ha ugyanis a törvényből folyna az örökség, akkor nem lehetne az ígéret folyománya. Ám Ábrahámot ígérete alapján ajándékozta meg az Isten.
Galatáknak írt levél|3|19|Mire való tehát a törvény? A törvényszegések miatt kaptuk, míg el nem jön a leszármazott, akinek az ígéret szólt. Angyalok által lett érvényes, közvetítő révén.
Galatáknak írt levél|3|20|Egynek azonban nem kell közvetítő, az Isten pedig egy.
Galatáknak írt levél|3|21|Ellentétben áll tehát a törvény Isten ígéretével? Egyáltalán nem. Ha törvénynek lett volna éltető ereje, akkor valóban a törvényből fakadna az igazságosság.
Galatáknak írt levél|3|22|De az Írás mindent bűnösnek nyilvánított, hogy a hívők a Jézus Krisztusba vetett hit folyományaként részesüljenek az ígéretben.
Galatáknak írt levél|3|23|Mielőtt a hit elérkezett, a törvény fogott össze és őrzött meg minket a hitnek, amelynek kinyilatkoztatása a jövőre várt.
Galatáknak írt levél|3|24|Így a törvény nevelőnk lett Krisztusra, hogy a hitben megigazuljunk.
Galatáknak írt levél|3|25|A hit eljövetelével azonban kikerültünk a nevelő keze alól.
Galatáknak írt levél|3|26|Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben.
Galatáknak írt levél|3|27|Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra.
Galatáknak írt levél|3|28|Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.
Galatáknak írt levél|3|29|Ha azonban Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök.
Galatáknak írt levél|4|1|Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura.
Galatáknak írt levél|4|2|Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig.
Galatáknak írt levél|4|3|Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.
Galatáknak írt levél|4|4|De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek,
Galatáknak írt levél|4|5|hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.
Galatáknak írt levél|4|6|Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!
Galatáknak írt levél|4|7|Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.
Galatáknak írt levél|4|8|Azelőtt nem ismertétek az Istent, és olyan isteneknek szolgáltatok, akik valójában nem azok.
Galatáknak írt levél|4|9|Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban?
Galatáknak írt levél|4|10|Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan.
Galatáknak írt levél|4|11|Aggódom, hogy talán hiába fáradtam értetek.
Galatáknak írt levél|4|12|Kérlek benneteket, testvérek, legyetek olyanok, mint én, hiszen én is olyan lettem mint ti. Semmivel nem bántottatok meg.
Galatáknak írt levél|4|13|Hiszen tudjátok, hogy először beteg testtel hirdettem nektek az evangéliumot,
Galatáknak írt levél|4|14|és ti kiálltátok a próbatételt, amelyet testi állapotom jelentett számotokra. Nem vetettetek meg, nem utasítottatok el, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
Galatáknak írt levél|4|15|Hová tűnt a lelkesedésetek? Állítom, hogy ha módotokban lett volna, szemeteket vájtátok volna ki és adtátok volna nekem.
Galatáknak írt levél|4|16|Vajon ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondtam nektek?
Galatáknak írt levél|4|17|Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok.
Galatáknak írt levél|4|18|Szép dolog, ha a jó ügyért lelkesedtek, nemcsak akkor, amikor körötökben vagyok.
Galatáknak írt levél|4|19|Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek.
Galatáknak írt levél|4|20|Szeretném, ha ott lehetnék, és más hangon beszélhetnék, mert aggódom értetek.
Galatáknak írt levél|4|21|Mondjátok csak ti, akik a törvény igájába kívánkoztok, nem ismeritek a törvényt?
Galatáknak írt levél|4|22|Az Írásban ugyanis az áll, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól.
Galatáknak írt levél|4|23|A szolgálótól való a test szerint született, a szabad asszonytól való ellenben az ígéret által.
Galatáknak írt levél|4|24|Ennek jelképes értelme van. A két asszony a két szövetséget jelenti. Az egyik a Sínai-hegyről való, és szolgaságra szül: ez Hágár.
Galatáknak írt levél|4|25|Hágár ugyanis az Arábiában fekvő Sínai-hegyet jelenti, s a mai Jeruzsálemnek felel meg, amely gyermekeivel együtt szolgasorsban él.
Galatáknak írt levél|4|26|A szabad asszony ellenben a fenti Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk.
Galatáknak írt levél|4|27|Hiszen írva van: Örülj te magtalan, aki nem szülsz, fejezd ki örömöd és ujjongj, aki nem vajúdol. Mert több a gyermeke a magányosnak, mint annak, akinek férje van.
Galatáknak írt levél|4|28|Ti tehát, testvéreim, az ígéret fiai vagytok, mint Izsák.
Galatáknak írt levél|4|29|De ahogy akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is.
Galatáknak írt levél|4|30|De mit mond az Írás? "Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával."
Galatáknak írt levél|4|31|Mi tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.
Galatáknak írt levél|5|1|A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket.
Galatáknak írt levél|5|2|Én, Pál mondom nektek: Ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek.
Galatáknak írt levél|5|3|Azt is kijelentem a körülmetélkedőnek, hogy köteles az egész törvényt megtartani.
Galatáknak írt levél|5|4|Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól és elvesztettétek kegyelmét.
Galatáknak írt levél|5|5|Mi a hit által a Lélek közreműködésével várjuk a megigazulásból fakadó reményt.
Galatáknak írt levél|5|6|Krisztus Jézusban ugyanis nem az számít, hogy valaki körülmetélt vagy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretetben teljesedik ki.
Galatáknak írt levél|5|7|Eddig jól futottatok, ki akadályozott meg benneteket az igazság követésében?
Galatáknak írt levél|5|8|Ez a hitegetés nem attól való, aki meghívott titeket.
Galatáknak írt levél|5|9|Egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti.
Galatáknak írt levél|5|10|Bízom bennetek az Úrban, hogy ti sem vélekedtek másként. Aki pedig zavart kelt köztetek, viseli majd büntetését, bárki legyen is.
Galatáknak írt levél|5|11|Testvérek, ami engem illet, ha csak a körülmetélkedést hirdetném, talán továbbra is üldöznének? De akkor megszűnne a kereszt botránya.
Galatáknak írt levél|5|12|Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik zavart támasztanak köztetek!
Galatáknak írt levél|5|13|Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak.
Galatáknak írt levél|5|14|Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.
Galatáknak írt levél|5|15|De ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást!
Galatáknak írt levél|5|16|Kérlek tehát benneteket, hogy lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait.
Galatáknak írt levél|5|17|A test ugyanis a lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.
Galatáknak írt levél|5|18|Vezessen benneteket a lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek.
Galatáknak írt levél|5|19|A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság,
Galatáknak írt levél|5|20|bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés,
Galatáknak írt levél|5|21|gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát.
Galatáknak írt levél|5|22|A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség,
Galatáknak írt levél|5|23|jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.
Galatáknak írt levél|5|24|Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.
Galatáknak írt levél|5|25|Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.
Galatáknak írt levél|5|26|Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után.
Galatáknak írt levél|6|1|Testvérek, ha valakit botláson értek, ti akik lelkiek vagytok, intsétek meg a szelídség szellemében. De ügyelj, hogy magad kísértésbe ne essél!
Galatáknak írt levél|6|2|Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét.
Galatáknak írt levél|6|3|Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja.
Galatáknak írt levél|6|4|Mindenki a saját tetteit tegye mérlegre, dicsekvését pedig tartsa meg magának, ne tárja mások elé.
Galatáknak írt levél|6|5|Hiszen mindenkinek a maga terhét kell hordoznia.
Galatáknak írt levél|6|6|Akit a (keresztény) igazságokra tanítanak, engedjen részt tanítójának minden javából.
Galatáknak írt levél|6|7|Ne áltassátok magatokat, Isten nem hagy magából gúnyt űzni. Amit az ember vet, azt is aratja.
Galatáknak írt levél|6|8|Aki tehát test szerint vet, testéből is arat majd romlást. Aki ellenben a lélek szerint vet, lelkéből arat örök életet.
Galatáknak írt levél|6|9|Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk.
Galatáknak írt levél|6|10|Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel.
Galatáknak írt levél|6|11|Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel!
Galatáknak írt levél|6|12|Akik test szerint akarnak tetszeni, körülmetélkedésre kényszerítenek titeket, csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne szenvedjenek üldözést.
Galatáknak írt levél|6|13|Hiszen maguk a körülmetéltek sem tartják meg a törvényt. Csupán azért kívánják a ti körülmetéléseteket, hogy testetekkel dicsekedhessenek.
Galatáknak írt levél|6|14|Én azonban nem akarok mással dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével. Általa keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak.
Galatáknak írt levél|6|15|Mert sem a körülmetéltség nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, hanem csak az új teremtmény.
Galatáknak írt levél|6|16|Béke és irgalom mindazoknak, akik ezt a szabályt követik, Isten (igaz) Izraelének!
Galatáknak írt levél|6|17|Ezután senki ne okozzon kellemetlenséget nekem, mert Jézus jegyeit viselem testemen.
Galatáknak írt levél|6|18|A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel, testvérek! Amen.
Habakuk könyve|1|1|Látomás, amelyet Habakuk próféta látott.
Habakuk könyve|1|2|Meddig kell még Uram, segítségért folyamodnom anélkül, hogy meghallgatnál? Hozzád kiáltanom: "Erőszak!", anélkül, hogy megszabadítanál?
Habakuk könyve|1|3|Miért feded fel előttem a gonoszságot, és mutatod meg a nyomorúságot? Csupa fosztogatást, csupa rablást látok magam előtt; a vádaskodás és civakodás egyre fokozódik.
Habakuk könyve|1|4|Csorbát szenved a törvény, a jog nem érvényesül. Üldözi a gonosz az igazat, a jogot kicsavarják.
Habakuk könyve|1|5|Tekintsetek a népekre és lássátok, ámuljatok és csodálkozzatok: mert olyan dolgot viszek majd végbe napjaitokban, hogy el sem hinnétek, ha elbeszélnék.
Habakuk könyve|1|6|Lám, idehozom a káldeusokat, ezt a vad és kegyetlen nemzetet, amely messze földeket bejár, hogy elfoglalja mások hajlékát.
Habakuk könyve|1|7|Borzalmas és rettenetes nép, ereje szab neki törvényt és hatalmat.
Habakuk könyve|1|8|Lovai gyorsabbak a párducnál, mérgesebbek az esti farkasnál. Lovasai özönlenek, lovasai messziről jönnek, repülnek, mint a sas, amely lecsap a zsákmányra.
Habakuk könyve|1|9|Fosztogatni jön valamennyi, izzik az arcuk, mint a keleti szél, annyi rabot ejtenek, mint a fövény.
Habakuk könyve|1|10|Ez a nép gúnyt űz a királyokból, a fejedelmeket nevetségessé teszi; fittyet hány minden erődre, töltést emel és beveszi őket.
Habakuk könyve|1|11|Aztán megfordul, és elvonul, mint a szélvész. Bűnös, akinek az ereje az istene!
Habakuk könyve|1|12|Nem te vagy-e Uram, ősidőktől fogva az én Istenem, Szentem, aki nem hal meg? Te rendelted Uram, ide, hogy ítéletet tartson. Te tetted sziklává, hogy büntessen.
Habakuk könyve|1|13|Szemed tisztább annál, hogysem a gonoszságra tekints, a nyomorúságot nézni sem tudod. Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat?
Habakuk könyve|1|14|Úgy bánsz az emberrel, mint a tengeri halakkal, mint a gazdátlan csúszómászókkal.
Habakuk könyve|1|15|Mind kiemeli horoggal, varsájába fogja, hálójába gyűjti, aztán örül és ujjong.
Habakuk könyve|1|16|Ezért varsájának mutat be áldozatot, hálójának gyújt jó illatot, mert azok juttatták jó fogáshoz, és bőséges eledelhez.
Habakuk könyve|1|17|Nemde szüntelen kiüríti hálóját, és pusztítja a népeket irgalom nélkül?
Habakuk könyve|2|1|Kiállok őrhelyemre, felállok a sáncra, és figyelek, hogy lássam, mit mond nekem, és mit válaszol a panaszomra.
Habakuk könyve|2|2|Az Úr meg is szólalt és ezt mondta: "Írd le a látomást, vésd fel táblára, hogy könnyen olvasható legyen.
Habakuk könyve|2|3|Mert ez a látomás a maga idejében beteljesedik s nem hiúsul meg; ha késik, csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül.
Habakuk könyve|2|4|Akinek nem igaz a lelke, az elbukik, de az igaz élni fog hűségéért."
Habakuk könyve|2|5|Bizony, a gazdagság hűtelen! Eszét veszti, és többé nem nyugszik, kitátja torkát, mint az alvilág, telhetetlen, mint a halál, összeharácsol minden népet, összegyűjt magának minden nemzetet.
Habakuk könyve|2|6|Vajon nem mondanak-e majd róla mindnyájan példázatokat? Nem költenek-e róla magvas mondásokat? Azt mondják majd:
Habakuk könyve|2|7|Nem kelnek-e föl hirtelen hitelezőid, nem ébrednek-e föl végrehajtóid? A zsákmányuk leszel!
Habakuk könyve|2|8|Mivel sok népet kifosztottál, a megmaradt népek téged fosztanak ki; amiért embervért ontottál, kifosztottad a földet, a várost és minden lakóját.
Habakuk könyve|2|9|Jaj annak, aki családja javára becstelenül harácsol; aki magasra rakja fészkét, hogy kikerülje a balsorsot!
Habakuk könyve|2|10|Házad szégyene mellett döntöttél, amikor eltiportál számos nemzetet; saját magad ellen vétkeztél.
Habakuk könyve|2|11|Mert a falban még a kő is kiáltozik, s a fagerenda válaszol neki.
Habakuk könyve|2|12|Jaj annak, aki vérrel épít várost, és vétekből vet a városnak alapot!
Habakuk könyve|2|13|Hát nem a Seregek Urának akarata az, hogy a népek a tűznek dolgoznak, s hiábavalóságokért fáradnak a nemzetek?
Habakuk könyve|2|14|Mert az Úr dicsőségének ismerete betölti majd a földet, miként a víz a tengert.
Habakuk könyve|2|15|Jaj annak, aki leitatja társát, vegyíti a mérget, míg le nem részegíti, hogy láthassa a meztelenségét.
Habakuk könyve|2|16|Gyalázattal teltél el, nem dicsőséggel! Igyál csak te is, és mutasd meg, hogy körül sem vagy metélve! Rajtad a sor, hogy megidd az Úr jobbjából a kelyhet. Dicsőséged elborítja majd a szégyened.
Habakuk könyve|2|17|Mert elborít a gonoszság, amit a Libanonon végbevittél; rémült állatokat gyilkoltál, embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost és mind, aki benne lakik.
Habakuk könyve|2|18|Mire jó a bálvány, alkotója miért faragta? Az ércbe öntött kép, a hazudó jós? Alkotója mégis bízott benne, amikor e szótlan bálványt kifaragta.
Habakuk könyve|2|19|Jaj annak, aki így szólt a fatönkhöz: "Ébredj!". A néma kőhöz: "Kelj fel álmodból!" [Ez a szózat]. Nézd, ki van rakva ezüsttel, arannyal, de éltető lélek nincsen benne!
Habakuk könyve|2|20|Az Úr szent templomában lakik: némulj el színe előtt, egész földkerekség!
Habakuk könyve|3|1|Habakuk próféta imája. A siralmak dallamára.
Habakuk könyve|3|2|Uram, híred eljutott hozzám. Uram, tetteid megrendítettek; a mi időnkben is vidd őket végbe, a mi időnkben is add őket tudtul! Haragodban is gondolj az irgalomra!
Habakuk könyve|3|3|Közeledik az Isten Támán felől, és Fárán hegyéről a Szent. (Szünet.) Dicsősége elborítja az egeket, méltósága betölti a földet.
Habakuk könyve|3|4|Ragyogása olyan, mint a napfény, kezéből sugarak törnek elő, abban van ereje.
Habakuk könyve|3|5|Előtte pestis jár, a nyomában láz halad.
Habakuk könyve|3|6|Megrendíti a földet, ha feláll, megrémíti a népeket, ha körülnéz. Leomlanak az időtlen hegyek, összedőlnek az örök halmok: az ő útjai ősidőktől fogva.
Habakuk könyve|3|7|Láttam Kusán rémülettől sújtott sátrait, és hogy mint remegtek Midián földjén a házak.
Habakuk könyve|3|8|Uram, talán a folyamok ellen lángolt fel haragod? A tenger ellen indulatod? Ezért szállsz fel lovaidra, és diadalmas szekereidre?
Habakuk könyve|3|9|Íjadat felvontad, a tegzed tele van nyíllal. (Szünet.) Patakokkal szántod fel a földet,
Habakuk könyve|3|10|ha meglátnak a hegyek, megrémülnek. Kiáradnak az örvénylő vizek, a mélység hallatja szavát, kezét magasra emeli.
Habakuk könyve|3|11|Hajlékában marad a nap és a hold, elrejtőzik nyilaidnak csillogása, lándzsáidnak villogása elől.
Habakuk könyve|3|12|Méltatlankodva tiprod a földet, haragodban elgázolod a népeket.
Habakuk könyve|3|13|Kivonulsz, hogy megszabadítsd népedet, hogy megszabadítsd fölkentedet. Romba döntöd a gonosznak házát, egészen a szikláig feltárod alapját. (Szünet.)
Habakuk könyve|3|14|Dárdáiddal átszegezted harcosainak vezérét, akik örömujjongással körüljártak, hogy szétszórjanak minket. Mintha csak rejtekhelyükre mennének, hogy megegyék a szegényt!
Habakuk könyve|3|15|Lovaddal összegázoltad a tengert, a nagy vizek iszapját.
Habakuk könyve|3|16|Meghallottam és megrendült a bensőm. Ajkaim remegtek hallatára, csontjaim elszuvasodtak, lépteim bizonytalanná váltak. Nyugodtan várom a szorongatás napját, amely felkél a minket nyomorgató népre.
Habakuk könyve|3|17|(Nem rügyezik ki többé a fügefa, a szőlő nem hoz többé termést; az olajfa termése elpusztul, a szántóföld nem terem eledelt, a juh kivész az akolból, s ökör sem lesz az istállókban.)
Habakuk könyve|3|18|Én azonban örülök az Úrban, ujjongok üdvözítő Istenemben.
Habakuk könyve|3|19|Az én erőm az Úr, az Isten. A szarvaséhoz teszi hasonlóvá a lábam, felvisz a magasságokba. (Az énekmester szerint. Húros hangszerre.)
Izajás könyve|1|1|Izajásnak, Ámosz fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott.
Izajás könyve|1|2|Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: "Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak.
Izajás könyve|1|3|Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!"
Izajás könyve|1|4|Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki.
Izajás könyve|1|5|Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen.
Izajás könyve|1|6|Tetőtől talpig sehol sem ép, csupa sebhely, zúzódás és nyílt seb. Mégsem nyomták ki, nem kötözték be, és olajjal sem puhították.
Izajás könyve|1|7|Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után.
Izajás könyve|1|8|Sion leánya magára maradt, mint a kunyhó a szőlőben; mint a csőszkunyhó az uborkaföldön, mint az ostromlott város.
Izajás könyve|1|9|Ha a Seregek Ura nem hagyott volna meg némi maradékot, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlítanánk Gomorrához.
Izajás könyve|1|10|Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Figyelj Isten parancsára, Gomorra népe!
Izajás könyve|1|11|"Minek nekem megannyi véres áldozatotok?" - mondja az Úr. "Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal, és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet.
Izajás könyve|1|12|Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok?
Izajás könyve|1|13|Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek... Hogy tűrjem tovább együtt a vétket és ünnepeteiket?
Izajás könyve|1|14|Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem őket.
Izajás könyve|1|15|Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.
Izajás könyve|1|16|Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat!
Izajás könyve|1|17|Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet.
Izajás könyve|1|18|Aztán gyertek, s szálljatok velem perbe!" - mondja az Úr. "Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Izajás könyve|1|19|Ha készséggel engedelmeskedtek, majd a föld legjavából esztek.
Izajás könyve|1|20|De ha tovább is lázongtok ellenem, kard pusztít el benneteket." Igen, az Úr szája mondja ezt.
Izajás könyve|1|21|Hogyan is lett cédává a hűséges város? Sion egykor csupa igazság volt, igazságosság lakott benne, de most gyilkosok lakják.
Izajás könyve|1|22|Ezüstöd salakká változott, borod olyan lett, mint a víz.
Izajás könyve|1|23|Fejedelmeid lázadókká lettek, tolvajok társaivá. Mindnyájan csak a hasznot lesik, és megvesztegető ajándékra vadásznak. Nem szolgáltatnak igazságot az árvának, s az özvegyek ügyével mit sem törődnek.
Izajás könyve|1|24|Ezért mondja az Úr, a Seregek Ura, Izrael Erőse: "Igen, elégtételt szerzek ellenségeimtől, és bosszút állok ellenfeleimen.
Izajás könyve|1|25|Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belőled a salakot, és eltávolítsam az ólmot.
Izajás könyve|1|26|És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letűnt időkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hűséges városnak."
Izajás könyve|1|27|Sionnak megváltást hoz a jog, megtértjeinek meg az igazságosság.
Izajás könyve|1|28|A lázadók és a bűnösök elvesznek, és akik elhagyták az Urat, elpusztulnak.
Izajás könyve|1|29|Igen, megszégyenültök majd a tölgyek miatt, amelyek örömötökre szolgáltak. Pirultok majd a kertek miatt, amelyekben kedvetek leltétek.
Izajás könyve|1|30|Mert olyanok lesztek, mint a lombját vesztett tölgy, és mint a kert, amelynek nincsen vize.
Izajás könyve|1|31|Az erős is csak olyan lesz, mint a kóc, keze munkája meg, mint a szikra. Mindkettő együtt lobban lángra, s nem lesz, aki tüzét eloltsa.
Izajás könyve|2|1|Izajásnak, Ámosz fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről.
Izajás könyve|2|2|Az utolsó időkben az Úr házának hegye szilárdan áll majd a hegyek tetején, és magasabb lesz a halmoknál. Oda özönlenek mind a nemzetek,
Izajás könyve|2|3|felé tart számos nép, és így szól: "Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson meg minket útjaira, és így az ösvényein járhassunk. Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása."
Izajás könyve|2|4|Ő tart majd ítéletet a nemzetek között, és igazságot szolgáltat számtalan népnek. Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést.
Izajás könyve|2|5|Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!
Izajás könyve|2|6|Az Úr eljövetele
Izajás könyve|2|7|Országa tele van ezüsttel-arannyal, és kincseinek se szeri, se száma. Országa tele van lovakkal, harci szekereit nem lehet megszámlálni.
Izajás könyve|2|8|És tele van országa bálványokkal... Meghajolnak kezük műve előtt, olyasmi előtt, amit ujjaik alkottak.
Izajás könyve|2|9|Az ember megalázkodik majd, s meghajlik a férfi: Ne bocsáss meg nekik!
Izajás könyve|2|10|Menekülj a kősziklák közé, és rejtőzz a porba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet.
Izajás könyve|2|11|Akkor az ember lesüti kevély szemét, és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon.
Izajás könyve|2|12|Igen, a Seregek Urának napja megaláz majd minden gőgöt és kevélységet, és minden nagyravágyást.
Izajás könyve|2|13|Megalázza Libanonnak minden cédrusát, Básán minden tölgyét,
Izajás könyve|2|14|mind a magas hegyeket, és mind a kiemelkedő dombokat,
Izajás könyve|2|15|mind a büszke tornyokat és mind az erős várfalat,
Izajás könyve|2|16|Tarsis minden hajóját és az összes értékes holmit...
Izajás könyve|2|17|Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon,
Izajás könyve|2|18|és a bálványok mind elenyésznek.
Izajás könyve|2|19|A kősziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet.
Izajás könyve|2|20|Azon a napon az ember odaveti majd a vakondoknak és a denevéreknek ezüst- és aranybálványait, amelyeket azért csinált, hogy imádja őket,
Izajás könyve|2|21|és a kősziklák hasadékaiba menekül, s a sziklák üregeibe, a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet.
Izajás könyve|2|22|Ne bízzatok hát emberben, akinek mindene a lehelet az orrában. Ugyan mi nagyot tarthattok felőle?
Izajás könyve|3|1|Igen, az Úr, a Seregek Ura megvon Jeruzsálemtől és Júdától minden támaszt. [Elveszi tőle a kenyeret és a vizet,]
Izajás könyve|3|2|a hőst és a harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és a vént;
Izajás könyve|3|3|a vezért és a nemes embert, a tanácsadót, a jövendőmondót és a varázsláshoz értőt.
Izajás könyve|3|4|"És gyermekeket adok nekik fejedelmül, fiúkat, hogy azok uralkodjanak rajtuk."
Izajás könyve|3|5|Az egyik ember a másik ellen támad a népben, ki-ki az embertársa ellen. A gyermek az öreg ellen háborog, s az alacsony sorsú a magas állású ellen,
Izajás könyve|3|6|úgyhogy lesz, aki megragadja testvérét, atyja házából való rokonát, és azt mondja neki: "Neked van még ruhád, légy a fejedelmünk, ez a romhalmaz kerüljön a kezed alá."
Izajás könyve|3|7|Ám az így felel majd neki azon a napon: "Nem lehetek én orvosotok, hiszen az én házamban sincs sem kenyér, sem ruha. Ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!"
Izajás könyve|3|8|Igen, Jeruzsálem romba dől, és Júda összeomlik. Mert szavaik és tetteik az Úr bántására vannak, az ő fölségének sértésére.
Izajás könyve|3|9|Arcuk kevélysége ellenük vádaskodik, úgy dicsekszenek vétkeikkel, mint Szodoma népe. Jaj nekik, mert nem is rejtegetik gonoszságukat, maguk idézik elő romlásukat.
Izajás könyve|3|10|Mondjátok nekik: "Boldog az igaz ember, mert élvezi majd tettei gyümölcsét.
Izajás könyve|3|11|De jaj a gonosznak! Rosszul fog járni, mert tettei szerint fizetnek meg neki."
Izajás könyve|3|12|Én népem! Gyermekek zsarnokoskodnak rajta, asszonyok uralkodnak fölötte. Én népem! Fejedelmeid félrevezetnek, és összekuszálják az utat, amelyen jársz.
Izajás könyve|3|13|Az Úr feláll bírói székéből, feláll, hogy ítélkezzék népén.
Izajás könyve|3|14|Az Úr ítéletre hívja népe véneit és fejedelmeit: "Ti legeltétek le a szőlőt és házaitokban szegényektől rablott holmit rejtegettek.
Izajás könyve|3|15|Mi jogon zúzzátok össze népemet, és töritek pozdorjává a szegények arcát?" Ezt mondja az Úr, a Seregek Ura.
Izajás könyve|3|16|Ezt mondja az Úr: Sion leányai felfuvalkodtak, fenn hordják a fejüket, kihívóan tekingetnek, táncolva járnak, s csörgetik lábukon a karikákat.
Izajás könyve|3|17|Azért az Úr kopasszá teszi leányainak fejét, és fölfedi meztelenségüket.
Izajás könyve|3|18|Azon a napon az Úr mind elveszi, ami ékességül szolgál, a lábkarikákat, homlokpántokat és holdacskákat,
Izajás könyve|3|19|a fülbevalókat, karpereceket és fátylakat;
Izajás könyve|3|20|a fejdíszeket, láncocskákat és öveket, a szelencéket és amuletteket;
Izajás könyve|3|21|a gyűrűket és orrkarikákat,
Izajás könyve|3|22|a díszes ruhákat és palástokat, a kendőket és tarsolyokat,
Izajás könyve|3|23|a tükröket és gyolcsruhákat, a főkötőket és vállravetőket.
Izajás könyve|3|24|És üszög lesz a balzsam, kötél az öv, a fodorított haj kopaszságra változik, díszes ruhaként szőrzsák szolgál, és homlokra sütött bélyeg lesz a szépség.
Izajás könyve|3|25|Férfiaid kard élén vesznek el, és hőseid a harcban.
Izajás könyve|3|26|Kapui gyászolnak majd és szomorkodnak, és ő ott ül a porban elhagyottan.
Izajás könyve|4|1|Azon a napon hét asszony ragad majd meg egy férfit, és azt mondja: "A saját kenyerünket esszük, és a magunk ruhájába öltözünk. Csak a nevedet hadd viselhessük, szabadíts meg minket a gyalázattól!"
Izajás könyve|4|2|Azon a napon az Úr sarjadéka ékes lesz és dicsőséges. És a föld gyümölcse díszére és dicsőségére lesz azoknak, akik Izraelből megmaradnak.
Izajás könyve|4|3|Aki Sionból megmenekül és Jeruzsálemből életben marad: azt mind szentnek hívják majd, és följegyzik Jeruzsálemben az élők közé.
Izajás könyve|4|4|Amikor majd az Úr lemossa Sion leányáról a szennyet, és megtisztítja Jeruzsálemet a vér bűnétől az ítélet lelkével és a tűz lelkével:
Izajás könyve|4|5|akkor eljön az Úr, és megpihen Sion hegyének egész vidéke fölött, és azok fölött, akik oda gyülekeztek. Olyan lesz számukra, mint a felhő nappal, és mint a füst s a lobogó tűz éjjel. Mert mindenekelőtt az Úr dicsősége lesz nekik a tető
Izajás könyve|4|6|és a sátor a nappali forróság ellen, az szolgál védelemül és rejtekhelyül a vihar és az eső ellen.
Izajás könyve|5|1|Hadd énekeljem el barátomnak szőlője iránti szerelme énekét. A barátomnak volt egy szőlőskertje, termékeny domboldalon.
Izajás könyve|5|2|Felásta földjét, a köveket kiszedte belőle, és nemes szőlőfajtákkal ültette be. A közepére tornyot épített, és sajtót is vágott benne. Aztán várta, hogy szőlőt teremjen, de csak vadszőlőt hozott.
Izajás könyve|5|3|Most hát Jeruzsálem lakói és ti, Júda férfiai: Tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!
Izajás könyve|5|4|Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele? Azt vártam, hogy szőlőt teremjen, hát miért hozott csak vadszőlőt?
Izajás könyve|5|5|Most azért tudtotokra adom, mit fogok tenni szőlőmmel: Lebontom sövényét, hadd legeljék le, lerombolom falát, hadd tapossák össze.
Izajás könyve|5|6|Parlaggá teszem, amit metszetlen hagynak, és nem kapálnak meg, hadd verje föl a bozót és a gaz. És megparancsolom a felhőknek: ne hullassanak rá esőt.
Izajás könyve|5|7|Igen, a Seregek Urának szőlője Jeruzsálem háza, és Júda népe dédelgetett ültetvénye. Azt várta, hogy igaz tetteket vigyenek végbe, s lám, gaztetteket követnek el. Azt várta, hogy igazság terem náluk, de csak jajkiáltás hallik és siralom.
Izajás könyve|5|8|Jaj azoknak, akik házat házhoz sorakoztatnak, szántóföldet szántóföldhöz ragasztanak, míg az övék nem lesz minden hely, s nem csak ők lakják az egész országot.
Izajás könyve|5|9|Megesküdött a Seregek Ura fülem hallatára: "Bizony, rommá lesz a sok ház, és a szép nagy paloták lakatlanná válnak.
Izajás könyve|5|10|Tíz hold szőlő csak egy korsóra valót hoz majd, és tíz véka vetőmag csak egy vékát terem."
Izajás könyve|5|11|Jaj azoknak, akik kora reggeltől fogva mámorító italokat hajhásznak, és esténként sokáig fennmaradnak, mert a bor hevíti őket.
Izajás könyve|5|12|Citera és hárfa, dob és fuvola - az van, meg bor a lakomáikon, de az Úr tetteire nem ügyelnek, és kezének művét észre sem veszik.
Izajás könyve|5|13|Bizony, fogságba hurcolják majd népemet, mert nincsen benne érteni akarás. A hatalmasok éhen vesznek, maga a nép meg szomjúságtól eped el.
Izajás könyve|5|14|Feltárja torkát az alvilág, és végtelen szélesre nyitja a száját, hogy elnyelje népemből a hatalmasokat, akik most oly vígan vannak.
Izajás könyve|5|15|Akkor majd meggörnyed az ember, megalázzák a büszke férfit, és a kevélyek lesütik szemüket.
Izajás könyve|5|16|Ám a Seregek Ura megdicsőül ítéletében, s a szent Isten felragyogtatja szentségét igazságossága által.
Izajás könyve|5|17|Bárányok legelnek ott mint legelőjükön, és a gazdagok romjai közt kosok tanyáznak.
Izajás könyve|5|18|Jaj azoknak, akik a büntetést ökörlánccal vonják magukra, és a bűnt úgy húzzák, mint a kötél a szekeret.
Izajás könyve|5|19|Akik így szólnak: "Rajta! Igyekezzék művével, hadd lássuk! Közeledjék és valósuljon meg, amit Izrael Szentje tervez, hadd érjük meg!"
Izajás könyve|5|20|Jaj azoknak, akik a rosszat jónak mondják, és a jót rossznak. Akik a sötétséget világosságnak teszik meg, s a világosságot sötétségnek, ami keserű, azt édesnek, az édeset meg keserűnek.
Izajás könyve|5|21|Jaj azoknak, akik bölcsek a tulajdon szemükben, és okosaknak hiszik saját magukat.
Izajás könyve|5|22|Jaj azoknak, akik hősök a borivásban, és bátrak, ha mámorító italt kevernek.
Izajás könyve|5|23|Jaj azoknak, akik ha megvesztegetik őket, fölmentik a gonoszt, és attól, akinek igaza van, elveszik igazát.
Izajás könyve|5|24|Amint a tarlót felfalják a lángok, és az aszott fű elhamvad a tűzben, az ő gyökerük is hamuvá válik, virágjuk elszáll, mint a por. Mert elvetették a Seregek Urának törvényét, s megvetették Izrael Szentjének szavát.
Izajás könyve|5|25|Ezért az Úr haragja fölgerjedt népe ellen, fölemelte kezét és lesújtott rá. Megölte fejedelmeit, s hulláik úgy hevernek, mint a szemét az utcán. De ezzel még nem csillapult le haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Izajás könyve|5|26|Jelt ad egy távoli nemzetnek, és füttyszóval elhívja a föld határairól. S lám, el is jön sietve, gyorsan.
Izajás könyve|5|27|Nincs közte fáradt, sem beteg, egyik sem álmos, egyik sem alszik. Derekán egyiknek sincs oldva az öve, s nem szakad el sarujának szíja.
Izajás könyve|5|28|Nyilai hegyesek, s íjai mind kifeszítve. Lovainak patája akár a kovakő, s mint a forgószél, olyanok harci szekereinek kerekei.
Izajás könyve|5|29|Ordítása olyan, mint az oroszláné, úgy bömböl, mint egy oroszlánkölyök. Ordít és megragadja a zsákmányt, s ha elviszi, nincs, aki elvegye tőle.
Izajás könyve|5|30|Azon a napon úgy bömböl majd fölötte, mint ahogy a tenger bömböl. S ha az ember a földre néz: lám, szorongást keltő sötétség van rajta, és világosságát homály fedi.
Izajás könyve|6|1|Abban az esztendőben, amikor meghalt Uzija király, láttam az Urat. Magas és fönséges királyi széken ült, és uszálya betöltötte a templomot.
Izajás könyve|6|2|Szeráfok lebegtek fölötte: mindegyiknek hat-hat szárnya volt. Kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, s kettővel lebegtek.
Izajás könyve|6|3|És harsány hangon mondogatták egymásnak: "Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!"
Izajás könyve|6|4|Még a küszöbök alapjai is megrendültek harsány hangjuktól, és a templom tele lett füsttel.
Izajás könyve|6|5|Erre így szóltam: "Jaj nekem, végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között élek, mégis szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát."
Izajás könyve|6|6|Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett.
Izajás könyve|6|7|Megérintette vele az ajkamat és így szólt: "Nos, azáltal, hogy ez megérintette ajkadat, eltűnt gonoszságod és bocsánatot nyert a bűnöd."
Izajás könyve|6|8|Aztán hallottam az Úr szavát, amint így szólt: "Kit küldjek el? Ki megy el nekünk?" Így válaszoltam: "Itt vagyok, engem küldj el!"
Izajás könyve|6|9|Erre így szólt: "Menj, mondd meg ennek a népnek: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne fogjátok föl.
Izajás könyve|6|10|Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg."
Izajás könyve|6|11|Erre megkérdeztem: "Meddig tart ez, Uram?" Így válaszolt: "Míg a városok el nem pusztulnak, s lakók nélkül nem maradnak, a házak meg emberek nélkül; míg a szántóföldek pusztává nem lesznek,
Izajás könyve|6|12|s az Úr messzire nem űzi az embereket. Akkor majd nagy pusztulás lesz az országban:
Izajás könyve|6|13|De ha egy tizednyi megmarad a népből, az úgy pusztul el, mint a terebint, amelyet ha levágnak, csak törzsöke marad, ám a megmaradt törzsök szent mag."
Izajás könyve|7|1|Júda királyának, Acháznak uralkodása idején, aki Jotamnak, Uzija fiának volt a fia, felvonult Jeruzsálem ellen Arám királya, Razon és Remaljahu fia, Pekach, Izraelnek a királya, hogy ostrom alá fogják, de nem tudták bevenni.
Izajás könyve|7|2|Hírül vitték ezt Dávid házának s jelentették: "Arám már Efraimban táborozik." Erre úgy megremegett a király szíve és népének a szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől.
Izajás könyve|7|3|De az Úr azt mondta Izajásnak: "Menj el Acházhoz fiaddal, Seár-Jasubbal együtt. Ott találkozhatsz vele a Felső-tó vízvezetékének a végénél, a Kalló-mezőre vezető úton.
Izajás könyve|7|4|És ezt mondd majd neki: Vigyázz, őrizd meg nyugalmadat és ne félj! Ne remegjen a szíved ennek a két fadarabnak füstölgő zsarátnokától,
Izajás könyve|7|5|és attól, hogy Arám, Efraim és Remaljahu fia elvesztésedre szövetkeztek, mondván:
Izajás könyve|7|6|Vonuljunk fel Júda ellen, hadd reszkessen, aztán ragadjuk magunkhoz, és tegyük meg Tabeel fiát királyává.
Izajás könyve|7|7|Ezt mondja az Úr: Nem következik ez be és nem így lesz,
Izajás könyve|7|8|Az Úr újra szólt Acházhoz. Azt mondta:
Izajás könyve|7|9|"Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból."
Izajás könyve|7|10|De Acház így válaszolt: "Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat."
Izajás könyve|7|11|Erre a próféta azt mondta: "Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek?
Izajás könyve|7|12|Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.
Izajás könyve|7|13|Aludttej és méz lesz a tápláléka, míg meg nem tanulja elvetni, ami gonosz, és a jót választani.
Izajás könyve|7|14|Mert mielőtt ez a gyermek még megtanulná, hogy ami gonosz, azt elvesse, és a jót válassza, pusztává lesz az az ország, amelynek két királya most rettegésben tart.
Izajás könyve|7|15|Rád, népedre és atyád házára olyan napokat hoz majd az Úr, amilyenek nem voltak, amióta Efraim elszakadt Júdától, [csak Asszíria királya (idején)]."
Izajás könyve|7|16|Azon a napon az Úr füttyszóval elhívja majd Egyiptomból, a Nílus vidékéről a legyeket, és Asszíria földjéről a méheket.
Izajás könyve|7|17|El is jönnek, és megtelepszenek a meredek völgyekben, a sziklák hasadékaiban, minden bozótban és minden legelőn.
Izajás könyve|7|18|Azon a napon az Úr leborotválja majd a Folyamon túlról bérelt borotvával, azaz Asszíria királya által a fejet és a test szőrét, sőt a szakállt is elveszi.
Izajás könyve|7|19|Azon a napon mindenki csak egy fejőstehenet és két juhot tart.
Izajás könyve|7|20|És a tej bősége miatt, amit adnak, aludttej és méz lesz mindenkinek a tápláléka, aki csak életben marad ebben az országban.
Izajás könyve|7|21|Azon a napon minden helyet, ahol ezer ezüstöt érő ezer szőlőtő állt, bojtorján ver föl és gaz.
Izajás könyve|7|22|Nyíllal és íjjal lép be oda az ember, mert az egész ország csupa bojtorján s gaz lesz.
Izajás könyve|7|23|A hegyoldalakra, amelyeket kapával szoktak megkapálni, senki sem megy föl, annyira fél majd a bojtorjántól és a gaztól. Valamennyi a barmok legelőjévé lesz és juhok járnak rajta.
Izajás könyve|8|1|Így szólt hozzám az Úr: "Végy magadnak egy táblát, és írd fel rá közönséges írással: Rabolj gyorsan, prédálj hamar!"
Izajás könyve|8|2|Megbízható tanúkat is választottam magamnak: Urija papot és Zakariást, Barakiás fiát.
Izajás könyve|8|3|Majd bementem a prófétaasszonyhoz. Fogant és fiút szült. Akkor az Úr azt mondta nekem: "Ezt a nevet add neki: Rabolj gyorsan, prédálj hamar!"
Izajás könyve|8|4|Mielőtt ugyanis a gyermek megtanulja kimondani: "apám" és "anyám", Damaszkusz kincsét és Szamaria zsákmányát Asszíria királya elé viszik.
Izajás könyve|8|5|Aztán újra szólt hozzám az Úr és azt mondta:
Izajás könyve|8|6|Mivel ez a nép megvetette Siloénak csendesen folydogáló vizeit, és remeg Rázontól meg Remaljahu fiától:
Izajás könyve|8|7|Azért az Úr felhozza ellenük a Folyam hatalmas és nagy vizeit: az asszírok királyát és annak dicső hatalmát. Kilép a medréből s vize kiárad a partjain túl.
Izajás könyve|8|8|Behatol Júdába és áthömpölyög rajta, elönti, míg egészen nyakig nem ér. Kiterjesztett szárnyai betöltik országod egész szélességét, ó Immánuel.
Izajás könyve|8|9|Vegyétek tudomásul, népek: vereség vár rátok. Hallgassatok ide, ti távoli nemzetek! Csak öltsetek fegyvert! Vereség vár rátok. Csak övezzétek fel magatokat! Vereség vár rátok.
Izajás könyve|8|10|Hiába szőttök terveket: úgyis meghiúsul. Hasztalan hoztok határozatot: nem valósul meg. Mert velünk az Isten.
Izajás könyve|8|11|Így beszélt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, hogy ne járjak azon az úton, amelyet ez a nép követ:
Izajás könyve|8|12|Ti ne mondjátok összeesküvésnek, amit ez a nép összeesküvésnek mond. És amitől fél, attól ne féljetek és ne remegjetek.
Izajás könyve|8|13|A Seregek Urát - őt valljátok Szentnek, csak tőle féljetek, csak tőle remegjetek.
Izajás könyve|8|14|Ő a szentély, a botlás köve és a botránkozás sziklája, Izrael mindkét háza számára, tőr és háló Jeruzsálem lakóinak.
Izajás könyve|8|15|Közülük sokan megbotlanak, sokan elesnek és összezúzzák magukat, hálóba kerülnek és fogságba esnek.
Izajás könyve|8|16|Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot, tanítványaim szívében lepecsételem ezt a kinyilatkoztatást.
Izajás könyve|8|17|Én az Urat várom, aki Jákob háza elől elrejti arcát, csak benne remélek.
Izajás könyve|8|18|Itt vagyok én és fiaim, akiket az Úr adott nekem: mi vagyunk Izraelben a jelképek és a csodák a Seregek Urától, aki a Sion hegyén lakik.
Izajás könyve|8|19|És ha azt mondják nektek az emberek: "Kérdezzétek meg a halottidézőket és a jósokat, akik suttognak és motyognak", akkor ezt mondjátok: "Hát nem Istenét kell megkérdeznie a népnek, vagy talán a holtaktól kell felvilágosítást kérni az élők felől?"
Izajás könyve|8|20|Vissza a tanításhoz és a kinyilatkoztatáshoz! Aki nem ezt mondja, annak nincs hajnala.
Izajás könyve|8|21|Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét. Akár fölfelé néz,
Izajás könyve|8|22|akár a földre szegezi szemét, mindenütt csak nyomorúságot, sötétséget talál, félelmetes homályt s aggasztó éjszakát.
Izajás könyve|9|1|A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad.
Izajás könyve|9|2|Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják.
Izajás könyve|9|3|Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében.
Izajás könyve|9|4|Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tűznek lesz martaléka.
Izajás könyve|9|5|Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.
Izajás könyve|9|6|Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.
Izajás könyve|9|7|Az Úr kimondta Jákobra a szót, és az utol is érte Izraelt:
Izajás könyve|9|8|Az egész nép megérti, Efraim és Szamaria lakói. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek:
Izajás könyve|9|9|"A téglaépületek leomlottak, majd kockakövekből építjük fel újra. A vadfügefákat kivágták, majd cédrusfákat ültetünk helyükbe."
Izajás könyve|9|10|Ám az Úr felvonultatja e nép ellen az ellenségeit, ellenfeleit fölkelésre szítja;
Izajás könyve|9|11|kelet felől Arámot, nyugat felől a filiszteusokat, és teli szájjal felfalják Izraelt. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Izajás könyve|9|12|De a nép nem tért meg ahhoz, aki lesújtott rá, és nem kereste a Seregek Urát.
Izajás könyve|9|13|Ezért az Úr levágta Izraelről egy nap a fejet és a farkot, a pálmaágat és a nádszálat.
Izajás könyve|9|14|[Az előkelők és a tekintélyesek - ezek a fej, a hamis próféták meg a farok.]
Izajás könyve|9|15|E nép vezetői tévútra tértek, s akiket vezettek, eltévelyedtek.
Izajás könyve|9|16|Ezért nem fogja kímélni az Úr az ifjakat, s nem könyörül meg az árvákon és özvegyeken. Mert valamennyi istentelen és gonosz, és minden száj ostobaságot beszél. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Izajás könyve|9|17|Mert az istentelenség lángra kapott, mint a tűz, megemészti a bogáncsot és a gazt, felgyújtja a sűrű erdőt, úgyhogy magasra csap fel a füstje.
Izajás könyve|9|18|A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, és a nép a tűz martaléka lesz. Senki sem kíméli embertársát,
Izajás könyve|9|19|Manassze Efraimot falja, Efraim Manasszét, aztán mindketten Júdának esnek. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Izajás könyve|10|1|Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak, akik csak elnyomó rendeleteket írnak.
Izajás könyve|10|2|Akik nem szolgáltatnak igazságot az elnyomottnak, s megfosztják jogaitól népem szegényeit. Akik kizsákmányolják az özvegyet, és megrabolják az árvát.
Izajás könyve|10|3|Mitévők lesztek majd a látogatás napján, s a vihar idején, amely távolról közeleg? Kihez menekültök majd segítségért, és hol hagyjátok gazdagságtokat?
Izajás könyve|10|4|Nem marad más, csak a foglyok közé esni, és a megöltek közé hullani. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Izajás könyve|10|5|Jaj Asszíriának, haragom vesszejének, a bosszúm suhogtatta botnak.
Izajás könyve|10|6|Elküldöm az istentelen nemzet ellen, s a népre szabadítom, amely haragra gerjeszt, hogy zsákmányoljon és prédát szerezzen, és tapossa azt, mint az utca sarát.
Izajás könyve|10|7|De hát ő nem így vélekedik, a szíve másképpen gondolkodik: Mert csak az eltipráson jár az esze, és azon, hogy sok népet kiirtson.
Izajás könyve|10|8|Azt mondja: "Vajon főembereim egyúttal nem királyok is?
Izajás könyve|10|9|Vajon nem úgy járt-e Kalnó, mint Karkemis, és Emát, mint Arpád, Szamaria meg, mint Damaszkusz?
Izajás könyve|10|10|Úgy, ahogy kezem utolérte a bálványok országait, amelyekben még több volt a kép, mint amennyi kép Jeruzsálemben és Szamariában van,
Izajás könyve|10|11|amint elbántam Szamariával és bálványaival, vajon nem úgy tesznek-e majd Jeruzsálemmel és bálványaival is?"
Izajás könyve|10|12|De ha az Úr mindent végbevisz a Sion hegyén és Jeruzsálemben, akkor megbünteti Asszíria királya szívének kevély szándékát, és nagyralátó szemének gőgjét.
Izajás könyve|10|13|Mert ezt mondta: "Ezt mind a saját kezem erejével vittem végbe, és bölcsességemmel, mert okos vagyok. Megszüntettem a népek határait, kifosztottam kincstáraikat, s lakóikat a porba sújtottam.
Izajás könyve|10|14|Mint a madárfészek felé szokás, kinyújtottam kezem a népek kincséért, s ahogy összeszedik az elhagyott tojásokat, úgy harácsoltam össze az egész földet. Nem akadt, aki megmozdította volna a szárnyát, vagy száját csipogásra nyitotta volna."
Izajás könyve|10|15|Vajon hősködik-e a fejsze az előtt, aki vág vele? Vajon szembeszáll-e a fűrész azzal, aki húzza? Mintha a vessző meglendíthetné azt, aki megragadta, vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való.
Izajás könyve|10|16|Ezért a Seregek Ura sorvasztó betegséget küld majd hőseire, s a jólét helyett tűz lángol fel, emésztő tűznek lángja.
Izajás könyve|10|17|Akkor Izrael Fényessége tűzzé változik, és a Szentje lánggá, aztán egyetlen napon lángra lobbantja és elemészti a bogáncsot és a gazt.
Izajás könyve|10|18|Erdejének és kertjének ékességét testestül-lelkestül megemészti, s úgy elsorvad, mint a beteg.
Izajás könyve|10|19|Erdejében a fák maradékát könnyű lesz megszámlálni, még a gyermek is összeírhatja őket.
Izajás könyve|10|20|Azon a napon Izrael maradéka és Jákob házának menekültjei többé nem arra támaszkodnak, aki veri őket, hanem hűségesen az Úrra támaszkodnak, Izrael Szentjére.
Izajás könyve|10|21|A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.
Izajás könyve|10|22|Izrael, ha annyi volna is a néped, mint a tenger partján a fövény, csak a maradék tér meg belőle. Már elhatároztatott a pusztulás, és az igazságos ítélet elsöpör, mint az áradat.
Izajás könyve|10|23|Igen, a pusztulást, amit elhatározott, végbeviszi a Seregek Ura az egész földön.
Izajás könyve|10|24|Ezt mondja a Seregek Ura: "Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Vesszővel ver ugyan, és fölemeli botját ellened,
Izajás könyve|10|25|de már csak egy kis idő: akkor lecsillapszik haragom, és dühöm elsöpri őket."
Izajás könyve|10|26|A Seregek Ura rájuk emeli az ostort, mint akkor, amikor megverte Midiánt Oreb sziklájánál, vagy amikor kinyújtotta és a tenger fölé emelte botját Egyiptom felől az úton.
Izajás könyve|10|27|Azon a napon lekerül válladról a terhe, és igája nem nyomja többé nyakad.
Izajás könyve|10|28|gyorsan eléri Ajátot, átvonul Migronon, s Mikmásznál hagyja a málhát.
Izajás könyve|10|29|Végigmennek a szoroson, s Gábában tábort ütnek éjszakára. Ráma erre megremeg, Saul Gibeája megfutamodik.
Izajás könyve|10|30|Kiabálj, Bát-Gallim! Figyelj Laisa! Anatót válaszolj!
Izajás könyve|10|31|Madema fut, s Gébim lakói is menekülnek.
Izajás könyve|10|32|Még ma megáll Nobban, s kezet emel Sion leányának hegye, Jeruzsálem dombja ellen.
Izajás könyve|10|33|De nézzétek! A Seregek Ura rettentő erővel levágja az ágakat. A sudár növésű fákra kivágás vár. A földre zuhannak a hatalmasok.
Izajás könyve|10|34|Az erdő sűrűje megritkul a fejsze csapása alatt, s pompás cédrusaival elbukik a Libanon.
Izajás könyve|11|1|Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből.
Izajás könyve|11|2|Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke,
Izajás könyve|11|3|s az Úr félelmében telik öröme. Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall,
Izajás könyve|11|4|hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, s ajka leheletével megöli a gonoszt.
Izajás könyve|11|5|Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hűség csípőjén a kötő.
Izajás könyve|11|6|Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti őket.
Izajás könyve|11|7|Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör.
Izajás könyve|11|8|A csecsemő nyugodtan játszhadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek.
Izajás könyve|11|9|Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.
Izajás könyve|11|10|Azon a napon az Izáj gyökeréből támadt sarj zászlóként áll majd a népek előtt. Keresni fogják a pogány nemzetek, és dicsőséges lesz a nyugvóhelye.
Izajás könyve|11|11|Azon a napon az Úr újra kinyújtja kezét, hogy birtokba vegye népe maradékát, amely megmaradt Asszíriából és Egyiptomból, Patroszból, Kusból és Elámból, Sineárból, Hamátból és a tenger szigeteiről.
Izajás könyve|11|12|Fölemeli zászlaját a nemzetek előtt, és összegyűjti Izrael menekültjeit, a föld négy széléről összeszedi, akik Júdából szétszóródtak.
Izajás könyve|11|13|Akkor megszűnik majd Efraim féltékenysége, és Júda ellenségei kipusztulnak. Efraim nem lesz többé féltékeny Júdára, Júda meg nem támad többé Efraimra.
Izajás könyve|11|14|Nyugat felé rátörnek a filiszteusok határaira, és közösen kifosztják kelet fiait. Kiterjesztik hatalmukat Edomra és Moábra, s alattvalóikká teszik Ammon fiait.
Izajás könyve|11|15|Az Úr kiszárítja az egyiptomi tenger öblét, leheletének hevével. Heves széllel fölemeli kezét a Folyam fölé és hét patakra választja szét, hogy saruban kelhessenek át rajta.
Izajás könyve|11|16|Úgy nyílik majd út népe maradékának, amely megmaradt az asszírok fogságából, amint út nyílt egykor Izraelnek, amikor feljött Egyiptom földjéről.
Izajás könyve|12|1|Azon a napon így szólsz majd: Hálát adok neked, Uram, mert haragudtál ugyan rám, de lecsillapult haragod és megvigasztaltál.
Izajás könyve|12|2|Nézzétek: Isten az üdvösségem! Bizalom tölt el, s nincs bennem félelem, mert az Úr az erősségem, a dicsőítő énekem, és az üdvösségem.
Izajás könyve|12|3|Örömmel meríttek majd vizet az üdvösség forrásaiból.
Izajás könyve|12|4|Azon a napon így szóltok majd: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok nevét. A népek között hirdessétek tetteit, s mondjátok el, milyen fölséges a neve.
Izajás könyve|12|5|Zengjetek dalt az Úrnak, mert csodás dolgokat vitt végbe, szerezzen tudomást róla az egész világ.
Izajás könyve|12|6|Ujjongjatok és hallassátok örömötök szavát, Sion lakói, mert nagy körötökben Izrael Szentje.
Izajás könyve|13|1|Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet Izajás, Ámosz fia látott:
Izajás könyve|13|2|Emeljetek zászlót a kopár hegyen, hallassatok csatakiáltást! Intsetek nekik kezetekkel, hadd vonuljanak be a fejedelmi kapun.
Izajás könyve|13|3|Magam adtam parancsot megszentelt harcosaimnak. Én hívtam bősz haragomban bajnokaimat, s büszke csapataikat.
Izajás könyve|13|4|Lám, zúgás hallatszik a hegyeken, sok nép zajongása. Királyságok szava zúg, az összegyűlt nemzeteké. A Seregek Ura vezényli a harci seregeket.
Izajás könyve|13|5|Messze földről jönnek, az ég határától, az Úrnak és haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet.
Izajás könyve|13|6|Jajgassatok, mert közel az Úr napja! Mint pusztító hatalom közeleg a Mindenhatótól.
Izajás könyve|13|7|Akkor majd elernyed minden kéz, s elcsügged mind az emberi szív.
Izajás könyve|13|8|Mindnyájan megremegnek, görcs és fájdalom fogja el őket, s úgy gyötrődnek, mint a vajúdó asszony. Rémülten néznek egymásra, míg arcuk a láz pírjától lángol.
Izajás könyve|13|9|Igen, eljön az Úr rettenetes napja. Bosszúval és izzó haraggal lesz telve, hogy pusztasággá tegye a földet, és kiirtsa színéről a bűnösöket.
Izajás könyve|13|10|Akkor az ég csillagai és az Orion nem ragyogtatják fényüket. Elsötétül a fölkelő Nap, és a Hold nem világít.
Izajás könyve|13|11|Meglátogatom a földet vétkeiért, és gonoszságaik miatt a bűnösöket. Véget vetek a kevélyek gőgjének, és a zsarnokok büszkeségét megalázom.
Izajás könyve|13|12|Ritkább lesz az ember a színaranynál, s az emberi élet Ofir aranyánál.
Izajás könyve|13|13|Azért megrendítem az eget, s kimozdul helyéről a föld a Seregek Urának indulatától, izzó haragjának napján.
Izajás könyve|13|14|Akkor majd, mint a felriasztott zerge és mint a juhnyáj, amelyet nem tart össze senki, úgy siet vissza népéhez mindenki, és ki-ki szülőföldjére menekül.
Izajás könyve|13|15|Mindenkit megölnek, akire rátalálnak, és kard élén hullik el, akit foglyul ejtenek.
Izajás könyve|13|16|Gyermekeiket szemük láttára szétzúzzák, házaikat kirabolják, asszonyaikat meggyalázzák.
Izajás könyve|13|17|Meglátjátok: mozgósítom ellenük a médeket, akiket nem érdekel az ezüst, sem aranyra nem áhítoznak,
Izajás könyve|13|18|de szétzúzzák még a fiúcskákat is, s a kislányokat is éppúgy kiirtják. Nem irgalmaznak a méh gyümölcsének, s szemükben nem látszik részvét a gyermekek iránt.
Izajás könyve|13|19|És Babilont, a birodalmak gyöngyét, a káldeusok ékszerét és büszkeségét, úgy felforgatja majd az Isten, mint ahogy Szodomával és Gomorrával tette.
Izajás könyve|13|20|Nem lakik ott többé senki, nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Az arabok nem vernek ott sátrat, s a pásztorok nem legeltetik arra nyájukat.
Izajás könyve|13|21|Csak a vadállatok tanyáznak majd a helyén, s baglyok töltik meg házait. Struccok ütnek benne tanyát, és bakkecskék tánca veri föl csendjét.
Izajás könyve|13|22|Palotáiban hiénák üvöltenek egymásra, mulatóhelyein meg sakálok. Igen, nemsokára eljön ez az idő, napjai már nem késnek soká.
Izajás könyve|14|1|Az Úr megkönyörül Jákobon, ismét kiválasztja Izraelt, s nyugalmat ad nekik földjükön. Akkor majd idegenek csatlakoznak hozzájuk, s Jákob házához szegődnek.
Izajás könyve|14|2|A népek megragadják és a szülőföldjükre vezetik őket. Ám Izrael háza megszerzi őket rabszolgának és rabszolganőnek az Úr földjén. Így akik elhurcolták őket, a foglyaikká válnak, és uralkodni fognak zsarnokaikon.
Izajás könyve|14|3|Azon a napon, amikor az Úr majd nyugalmat ad neked szenvedésed, gyötrelmed és kemény rabszolgaságod után, amelyet rád kényszerítettek,
Izajás könyve|14|4|ezt a gúnydalt fogod majd zengeni Babilon királyáról: Hogy eltűnt az elnyomó, és megszűnt az elnyomás!
Izajás könyve|14|5|Összetörte az Úr a kevélyek botját s a zsarnokok vesszejét,
Izajás könyve|14|6|amely veszettül verte a népeket verést verésre halmozva, s nemzeteket igázott le haragjában, kíméletlenül üldözve őket.
Izajás könyve|14|7|Megnyugszik az egész föld, végre megpihen, s ujjongó öröméneket hallat.
Izajás könyve|14|8|Még a ciprusok s Libanon cédrusai is így ujjonganak bukásodon: "Mióta ledőltél, nem jön fel senki sem, hogy kiirtson minket."
Izajás könyve|14|9|Miattad az alvilág is megmozdul odalenn, érkezésedet várva. Tiszteletedre felriasztja az árnyakat, a föld minden fejedelmét. A nemzetek királyainak mind fel kell előtted trónjukról állaniuk.
Izajás könyve|14|10|Mindnyájan megszólalnak és ezt mondják neked: "Így hát te is semmivé lettél, akárcsak mi, te is hozzánk hasonlóvá lettél.
Izajás könyve|14|11|A te dicsőséged is az alvilágba szállt hárfáid zengő hangjával együtt. Rothadás lett a fekvőhelyed és férgek lettek a takaród.
Izajás könyve|14|12|Hogy is hullottál le az égből, te fényes csillag, hajnalnak fia? Hogyan buktál a földre, te, aki szolgaságba döntötted a nemzeteket?
Izajás könyve|14|13|Azt gondoltad magadban: én az égbe megyek föl, az Isten csillagai fölé állítom trónomat. Az egybegyűlés hegyén telepszem majd meg, messze fenn, északon.
Izajás könyve|14|14|Felszállok a felhők magasába, hasonló leszek a Fölségeshez!
Izajás könyve|14|15|És lám! Az alvilágba zuhantál alá, a mélységes szakadékba."
Izajás könyve|14|16|Akik meglátnak, rád emelik tekintetük, és nézelődve elgondolják: "Hát ez az az ember, aki a földet megrendítette, s megingatta a birodalmakat?
Izajás könyve|14|17|Aki a világot pusztasággá tette, városait lerombolta, és aki foglyainak börtönét soha ki nem nyitotta?"
Izajás könyve|14|18|A föld nemzeteinek királyai mind dicsőségben pihennek, ki-ki a saját sírjában.
Izajás könyve|14|19|De téged messze kidobnak sírodból, mint valami szennyes hulladékot. A harcban elesettek temetnek maguk alá, s azok, akik kard élén vesztek el. Odadobnak a vizesárok köveire, mint egy széttaposott hullát.
Izajás könyve|14|20|Neked nem lesz részed, mint nekik, temetésben, mert elpusztítottad saját országodat, és saját néped gyilkosa voltál; a gonoszok ivadéka nem hagy nevet maga után.
Izajás könyve|14|21|Rajta! Rendezzetek öldöklést fiai között atyáik vétkeiért, hogy soha föl ne keljenek a föld meghódítására, s el ne lepjék a földkerekség színét.
Izajás könyve|14|22|Fölkelek ellenük - a Seregek Ura mondja -, és megsemmisítem Babilon nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát - a Seregek Ura mondja.
Izajás könyve|14|23|A sündisznó örökségévé és mocsárrá teszem, és elsöpröm a pusztítás seprűjével - a Seregek Ura mondja.
Izajás könyve|14|24|Megesküdött a Seregek Ura, mondván: Valóban úgy lesz, ahogy elgondoltam, s ahogy elhatároztam, úgy történik.
Izajás könyve|14|25|Összetöröm Asszíriát országomban, és eltaposom a hegyeimen, hogy lekerüljön róluk igája, és terhe eltűnjön vállukról.
Izajás könyve|14|26|Ez az a határozat, amelyet hoztam az egész föld ellen. És ez az a kéz, amelyet kinyújtottam minden nemzet ellen.
Izajás könyve|14|27|Ha a Seregek Ura elhatároz valamit, ki merészelné azt meghiúsítani? S ha ő kinyújtja kezét, ki tudná elfordítani?
Izajás könyve|14|28|Acház király halála évében hangzott el ez a fenyegető jövendölés:
Izajás könyve|14|29|Ne örülj annyira, Filisztea földje, hogy összetört a pálca, amely vert. Mert a kígyó magvából vipera támad, annak meg szárnyas sárkány lesz az ivadéka.
Izajás könyve|14|30|De a szegények jóllaknak majd legelőimen, és a szűkölködők biztonságban pihennek. Ám a te sarjadékodat éhínséggel pusztítom el, maradékodat pedig megölöm.
Izajás könyve|14|31|Jajgass, kapu! Kiálts, város! Reszkess, egész Filisztea! Mert észak felől füst közeleg, senki el nem hagyja ott hűtlenül csapatát.
Izajás könyve|14|32|Mit kell majd felelni ama nép követeinek? "Az Úr rakta le Sion alapjait, és népének szegényei menedéket találnak benne."
Izajás könyve|15|1|Fenyegető jövendölés Moáb ellen: Azon az éjszakán, amikor Ár elpusztul, elesik Moáb. Azon az éjszakán, amikor Kir elpusztul, elesik Moáb.
Izajás könyve|15|2|Fölmegy a nép Dibon templomához, fölmennek a magaslatokra sírni. Nebó hegyén és Medébában jajveszékel Moáb. Minden fej kopaszra van nyírva, minden szakáll levágva.
Izajás könyve|15|3|Az utcáin szőrruhát viselnek, a háztetőin jajgatnak. Terein mindenki panaszszót hallat, s zokogásban tör ki.
Izajás könyve|15|4|Hesbon és Elaále fájdalmában felkiált, Jáházig hallatszik a hangja. Megremeg ezért Moáb ágyéka, szinte reszket benne a lélek.
Izajás könyve|15|5|Moáb szíve felsikolt, s a menekültek Coárig, Eglát-Selisijjáig jutnak. Igen, sírva mennek fölfelé Luit magaslatán. És Horonaim útján szívet tépő zokogással sírnak.
Izajás könyve|15|6|Igen, Nimrim vizei sivataggá válnak. Mert kiszárad a fű, ellankad a pázsit, elpusztul minden, ami zöldell.
Izajás könyve|15|7|Ezért amijük még van, amit szereztek, megpróbálják átmenteni a Fűzfák patakján túlra.
Izajás könyve|15|8|Igen, jajkiáltás járja át Moáb egész vidékét. Eglaimig hangzik a jajgatás, s a panasz egész Beer-Elimig.
Izajás könyve|15|9|Igen, vérrel telnek meg Dibon vizei, s még nagyobb csapásokat is mérek Dibonra. Oroszlánt (szabadítok) a Moábból menekültekre, és az országban megmaradtakra.
Izajás könyve|16|1|Küldjetek bárányokat az ország királyának, Szelából, a sivatagon át, Sion leányának hegyéhez!
Izajás könyve|16|2|Mint az ide-oda röpdöső madarak, s mint a kifosztott fészek, olyanok Moáb leányai Arnon gázlójánál.
Izajás könyve|16|3|"Adj tanácsot, Hozz döntést! Tedd árnyékodat olyanná délben, mintha éjszaka volna; rejtsd el az elűzötteket, s ne áruld el az oda menekülőket,
Izajás könyve|16|4|hadd lakjanak nálad moábi menekültjeim, légy rejtekhelyük a pusztító elől." Majd ha véget ér az elnyomás, elpusztul a pusztító, s akik most a földet tiporják, letűnnek,
Izajás könyve|16|5|akkor majd királyi széket állít fel az irgalom, és rajta hűségesen, Dávid sátorában olyan bíró ül majd, akinek gondja lesz az igazságra, és sietve megadja azt, ami jogos.
Izajás könyve|16|6|Hallottunk Moáb gőgjéről, módfeletti kevélységéről. Felfuvalkodottsága, gőgje és dölyfössége csak üres kérkedés.
Izajás könyve|16|7|Ezért jajgatni fognak Moábért a moábiták, mindnyájan jajveszékelnek majd. Kir-Hareszet kalácsai után kétségbeesetten sóhajtoznak.
Izajás könyve|16|8|Mert Hesbon mezői ellankadnak, Sibma szőlei szintén. Vesszőit kivágják a nemzetek urai, bár hajtásai egészen Jázerig érnek, szerteszét kúsznak a pusztán. Sarjai messze szétterjedtek, túlnyúltak a tengeren.
Izajás könyve|16|9|Ezért siratom Jázer siralmával Sibma szőlejét. Elárasztalak könnyeimmel Hesbon és Eleále. Mert aratásod és szüreted közben (csata) kiáltás hallik.
Izajás könyve|16|10|Az öröm és a vigasság hangja eltűnt kertjeidből. Szőleidben nem vigadnak többé, és nem ujjonganak. A sajtóban nem sajtolnak bort, és a víg dal is elhal.
Izajás könyve|16|11|Ezért zokog a bensőm Moábért, mint a hárfa húrja, és a szívem Kir-Hareszetért.
Izajás könyve|16|12|Igen, hiába megy föl Moáb fáradsággal a magaslatokra. S hiába megy be szentélyébe imádkozni: semmit sem ér el vele.
Izajás könyve|16|13|Ez az a szó, amelyet az Úr egykor kimondott Moábra:
Izajás könyve|16|14|És most ezt mondja az Úr: "Még három olyan év, mint a béres évei, és Moáb dicsősége végetér számos népével együtt. És ami mégis megmarad belőle, az kevés lesz, gyenge és erőtlen."
Izajás könyve|17|1|Fenyegető jövendölés Damaszkusz ellen: Meglátjátok: Damaszkusz nem lesz többé város, hanem romhalmazzá válik.
Izajás könyve|17|2|Örökre elhagyottak lesznek városai, és nyájak legelői. (A nyájak) tanyáznak majd bennük és nem kergeti el őket senki.
Izajás könyve|17|3|Vége lesz Efraim erődjének, és Damaszkusz elveszti az uralmat. Arám maradéka úgy jár, mint Izrael fiainak dicsősége. A Seregek Ura mondja ezt.
Izajás könyve|17|4|Azon a napon megfogyatkozik Jákob dicsősége, és eltűnik húsának kövére.
Izajás könyve|17|5|Az lesz vele, mint amikor az arató összefog egy maroknyi száron álló gabonát, és letépi róluk a kalászokat. Vagy amikor kalászt szed valaki Refaim völgyében:
Izajás könyve|17|6|Csak itt-ott marad belőle valami. Vagy amikor leszüretelik az olajfát: Két vagy három bogyó marad csak az ágak hegyén, s négy vagy öt a fa tetején. A Seregek Ura mondja ezt.
Izajás könyve|17|7|Azon a napon az ember majd Teremtőjéhez fordul, és szeme föltekint Izrael Szentjére.
Izajás könyve|17|8|És nem vet többé ügyet az oltárokra, amelyeket keze alkotott. És nem tekint arra, amit ujjai hoztak létre: a szent berkekre és a Nap-oszlopokra.
Izajás könyve|17|9|Azon a napon városaid olyan elhagyottak lesznek, mint az amoriták és hivviták városai voltak, amikor elhagyták őket Izrael fiai előtt. Pusztasággá lesznek,
Izajás könyve|17|10|mert megfeledkeztél szabadító Istenedről, és nem gondoltál többé erősséged Sziklájára. Mert pompás csemetéket ültetsz, s idegen hajtásokkal telepíted.
Izajás könyve|17|11|Ha azon a napon, amelyen elülteted, megfogamzanak is, s reggelre virágba borul is ültetésed, mégis semmivé lesz aratásod szorongatásod napján, s romlásod gyógyíthatatlan marad.
Izajás könyve|17|12|Jaj, zúg a népek áradata, úgy zúgnak, mint a tenger szokott zúgni. A népek moraja hallik, mint a nagy vizek háborgása.
Izajás könyve|17|13|[Hatalmas vizek zúgásához hasonló a népek morajlása.] De Ő megfenyíti őket, erre messze futnak, s úgy elsodródnak, mint a pelyva a hegyeken a szél előtt, s a forgatag a vihar előtt.
Izajás könyve|17|14|Este meglepi őket a rémület, s mire felvirrad a reggel, nincsenek többé. Ez lett a jutalma pusztítóinknak, ez lett a sorsa fosztogatóinknak.
Izajás könyve|18|1|Jaj a szárnycsattogás földjének Kus folyamain túl,
Izajás könyve|18|2|amely követeket küld a tengeren, papiruszcsónakokon a vizeken. Menjetek csak vissza, gyors követek, a szálas és fényesbőrű néphez, a mindenfelé rettegett néphez, az erős és hódító nemzethez, amelynek országát folyamok szelik át!
Izajás könyve|18|3|És ti, lakói a földkerekségnek, s minden nemzete a földnek: Ha a zászló fölemelkedik a hegyeken, figyeljetek! Ha a kürt felharsan, halljátok meg!
Izajás könyve|18|4|Mert ezt mondja nekem az Úr: "Széttekintek lakóhelyemről, s oly nyugodt vagyok, mint a verőfényes déli hőség, s a harmatfelhő aratáskor a tikkasztó melegben."
Izajás könyve|18|5|Valóban, még a szüret előtt, amikor a szőlő már elvirágzik, és fürtje érőre fordul: akkor metszik le venyigéit metszőkéssel, és vágják le hajtásait.
Izajás könyve|18|6|És ott maradnak egytől egyig zsákmányul a hegyek madarainak és a mező vadjainak. Rajta töltik a nyarat a madarak, s a föld vadállatai rajtuk telelnek.
Izajás könyve|18|7|Abban az időben ajándékot visz a Seregek Urának a szálas és fényesbőrű nép, a mindenfelé rettegett nép, az erős és hódító nemzet, amelynek országát folyamok szelik át, a Seregek Ura nevének helyére, a Sion hegyére.
Izajás könyve|19|1|Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Lám, az Úr gyors felhőn szállva Egyiptomba érkezik. Egyiptom bálványai megremegnek színe előtt, és az egyiptomiaknak megolvad a szívük keblükben.
Izajás könyve|19|2|Akkor fellázítom egymás ellen az egyiptomiakat, és harcolni fog testvér a testvér ellen, barát a barát ellen, a város a város ellen, ország az ország ellen.
Izajás könyve|19|3|És megtörik Egyiptomnak a lelke bensejében, minden tervét felforgatom. Ezért bálványaikat és varázslóikat kérdezik meg, a holtak szellemeit és a jövendőmondókat.
Izajás könyve|19|4|Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot, s szigorú király fog uralkodni rajtuk - a Seregek Ura mondja ezt.
Izajás könyve|19|5|Elapadnak a Nílus vizei, a Folyam teljesen kiszárad.
Izajás könyve|19|6|A csatornák elposványosodnak, Egyiptom folyói elsekélyesednek s kiszáradnak. Elfonnyad a nád és a sás
Izajás könyve|19|7|s minden rét a Nílus partjain. Kiszáradnak a vetések is, kiasznak s nem lesznek többé.
Izajás könyve|19|8|Búsulnak majd a halászok, s gyászolni fognak, akik a Nílusba horgot vetnek. Azok is, akik a vízen szétterítik hálóikat, keseregni fognak.
Izajás könyve|19|9|Kudarcot vallanak, akik lennel foglalkoznak, akik fésülik és fehér gyolccsá szövik.
Izajás könyve|19|10|A takácsok tönkremennek, s a napszámosok szívét gond emészti.
Izajás könyve|19|11|Bizony, esztelenek Szoán fejedelmei, s a fáraó legbölcsebb tanácsosai balgák. Hogy is mondhatjátok a fáraónak: "Bölcsek tanítványa vagyok, ősi, királyi nemzetségből való."
Izajás könyve|19|12|Nos, hol vannak most a bölcseid? Álljanak elő és mondják meg: Mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől?
Izajás könyve|19|13|Szoán fejedelmei esztelenek lettek, Nof főemberei tévedtek. Egyiptomot tévútra vitték tartományainak kormányzói.
Izajás könyve|19|14|Az Úr elárasztotta őket a szédelgés szellemével. Így Egyiptom olyan tántorgó lett vállalkozásaiban, mint ahogy a részeg tántorog okádékában.
Izajás könyve|19|15|Ezért Egyiptom nem vihet végbe semmit sem, hiába próbálja akár a fej, akár a farok, akár a pálma, akár a káka.
Izajás könyve|19|16|Azon a napon az egyiptomiak olyanok lesznek, mint az asszonyok: félni fognak és rettegni, amikor a Seregek Ura fölemeli ellenük a kezét.
Izajás könyve|19|17|Akkor Júda földje rémületére lesz Egyiptomnak, ha csak említi is valaki, már megijed Egyiptom attól, amit a Seregek Ura határozott ellene.
Izajás könyve|19|18|Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban, ahol Kánaán nyelvén beszélnek, és a Seregek Urának nevére esküsznek, az egyiknek "a Nap városa" lesz a neve.
Izajás könyve|19|19|Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom országának belsejében, és emlékoszlopa lesz az Úrnak a határhoz közel.
Izajás könyve|19|20|Mindkettő jel lesz és bizonyság a Seregek Ura számára Egyiptom földjén. És ha a szorongatás idején az egyiptomiak az Úrhoz kiáltanak, szabadítót küld nekik, hogy megoltalmazza és megmentse őket.
Izajás könyve|19|21|Az Úr kinyilatkoztatja magát nekik, és az egyiptomiak elismerik az Urat azon a napon, sőt véresáldozatokkal és ételáldozatokkal fognak hódolni neki. Fogadalmat is tesznek az Úrnak és teljesítik is.
Izajás könyve|19|22|És akkor, bár kemény csapásokkal sújtja az Úr az egyiptomiakat, de meg is gyógyítja őket: megtérnek ugyanis az Úrhoz, és ő meghallgatja és meggyógyítja őket.
Izajás könyve|19|23|Azon a napon út vezet majd Egyiptomból Asszíriába. Az asszírok Egyiptomba járnak, az egyiptomiak meg Asszíriába, és az egyiptomiak Asszíriával együtt szolgálnak az Úrnak.
Izajás könyve|19|24|Azon a napon Egyiptomhoz és Asszíriához csatlakozik harmadikként Izrael, mint áldás a föld közepén.
Izajás könyve|19|25|És a Seregek Ura így fog áldást mondani: "Áldott legyen az én egyiptomi népem, kezemnek műve, Asszíria és örökségem, Izrael."
Izajás könyve|20|1|Abban az esztendőben, amikor a főpohárnok, akit Asszíria királya, Szárgon küldött, Asdodba érkezett, ostrom alá vette és elfoglalta,
Izajás könyve|20|2|az Úr hallatta szavát Izajás, Ámosz fia által. Azt mondta neki: "Eredj, oldd le derekadról a szőrköntöst, és vedd le lábadról a sarudat." Amikor megtette, és köntös meg saru nélkül járt-kelt,
Izajás könyve|20|3|így szólt az Úr: "Amint szolgám, Izajás három esztendeig köntös és saru nélkül járt, hogy jel és előkép legyen Egyiptom és Kus számára,
Izajás könyve|20|4|éppen úgy fogja az asszírok királya elhurcolni a foglyul ejtett egyiptomiakat és a rabságba jutott kusitákat, az ifjakat és az öregeket egyaránt, köntös meg saru nélkül, meztelen alféllel, Egyiptom gyalázatára.
Izajás könyve|20|5|Akkor majd megrémülnek és kiábrándulnak Kusból mind, akik benne bizakodtak, és Egyiptomból is, amellyel kérkedtek."
Izajás könyve|20|6|És a partvidék lakói így szólnak majd azon a napon: "Lám, ha így jártak azok, akikben reménykedtünk s akikhez segítségért szaladtunk, hogy mentsen meg minket Asszíria királyától, akkor hogy menekülhetnénk meg magunk?"
Izajás könyve|21|1|Fenyegető jövendölés a "tengeri pusztaság" ellen: Mint a Negeben végigsöprő forgószél jön a sivatag felől, a félelmetes föld felől;
Izajás könyve|21|2|- borzalmas látomás adta ezt tudtomra -, úgy fosztogat a fosztogató s pusztít a pusztító. "Kelj föl, Elám! Készülj ostromra, Média! Véget vetek már minden sóhajtásnak."
Izajás könyve|21|3|Ezért van tele gyötrelemmel ágyékom, olyan fájdalom kínoz, mint a vajúdó asszony fájdalma. Rémülettel tölt el, amit hallok, s zavarba ejt, amit látnom kell.
Izajás könyve|21|4|Reszket a szívem, iszonyat fog el; s még az alkony órája is, amely oly kedves nekem, rettegéssel tölt el.
Izajás könyve|21|5|Ők meg asztalt terítenek, abrosszal letakarják, aztán esznek-isznak... Keljetek föl, ti fejedelmek, kenjétek meg a pajzsot!
Izajás könyve|21|6|Mert ezt mondta nekem az Úr: "Menj, állíts őrszemet, és amit lát, azt jelentse.
Izajás könyve|21|7|Ha lovascsapatot, kettős fogatot, szamáron jövő vagy tevén ülő csapatot lát, akkor figyeljen éberen, megfeszített figyelemmel."
Izajás könyve|21|8|És a figyelő őr lekiáltott: "Uram, őrségen állok egész nap folyton-folyvást, és kitartok őrhelyemen minden éjszaka."
Izajás könyve|21|9|Íme, lovasok jöttek s kettős fogatok. Megszólítottak és ezt mondták nekem: "Elesett, elesett Babilon, és minden bálványát a porba tiporták."
Izajás könyve|21|10|Ó, te, akit széttiportak a szérűn és szinte kicsépeltek: amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam, azt hirdetem most neked.
Izajás könyve|21|11|Jövendölés Edomról. Így kiáltanak hozzám Szeirből: "Őr, meddig tart még az éj? Őr, meddig tart még az éj?"
Izajás könyve|21|12|S az őr így felel: "Eljön a reggel, aztán az éjszaka. Ha kérdezni akartok, csak kérdezzetek, térjetek vissza és gyertek el újra."
Izajás könyve|21|13|Jövendölés a sivatagról: Dedán karavánjai, akik az erdőben töltitek az éjszakát,
Izajás könyve|21|14|hozzatok vizet a szomjazóknak. Ti, Tema földjének lakói, siessetek a menekülők elé, s adjatok kenyeret nekik.
Izajás könyve|21|15|Mert a kard elől menekülnek, a kivont kard elől, a kifeszített íj elől, a súlyos harc elől.
Izajás könyve|21|16|Mert ezt mondta nekem az Úr: "Még egy olyan év, mint a béres esztendeje, és elvész Kedár minden dicsősége.
Izajás könyve|21|17|És akik Kedár fiai, a hős íjászok közül megmaradnak, igen kevesen lesznek. Igen, az Úr, Izrael Istene határozott így."
Izajás könyve|22|1|Fenyegető jövendölés a látomás völgye ellen: Ugyan mi lelt téged, hogy egész néped fölment a háztetőkre,
Izajás könyve|22|2|te zajongó, forrongó, te ujjongó város? Akiket megöltek benned, nem kard élén vesztek el, s akik elpusztultak, nem harcban estek el.
Izajás könyve|22|3|Minden főembered megfutamodott, fogságba jutottak, mielőtt íjukat kifeszítették volna. Legbátrabb vitézeidet bilincsbe verték, amikor menekülni készültek messze földre.
Izajás könyve|22|4|Ezért azt mondom: "Fordítsátok el arcotokat tőlem, mert keserves sírás fojtogat. Ne próbáljatok vigasztalni népem leányának pusztulása miatt."
Izajás könyve|22|5|Mert ez az eltiprásnak és a zűrzavarnak a napja, az Úrtól, a Seregek Istenétől való. A látomás völgyében leomlott egy fal, és segítségért a hegy felé kiáltanak.
Izajás könyve|22|6|Elám elővette a tegezt, Arám is fölnyergelte lovait, és Kir előszedte a pajzsot.
Izajás könyve|22|7|Gyönyörű völgyeid megtelnek harci szekerekkel, lovasok ütik fel táborukat kapuidnál:
Izajás könyve|22|8|Júda védelme kudarcot vall.
Izajás könyve|22|9|Figyeljétek, hogy Dávid városán milyen sok rés támadt. Összegyűjtöttétek az Alsó-tó vizeit,
Izajás könyve|22|10|megszámoltátok Jeruzsálem házait, és házakat romboltatok le, hogy megerősítsétek a várfalat.
Izajás könyve|22|11|A két fal között medencét csináltatok a régi tó vize számára. De nem néztek fel arra, aki ezt teremtette, s nem tekintettetek föl arra, aki mindent régtől fogva alkotott.
Izajás könyve|22|12|És az Úr, a Seregek Istene azon a napon sírásra és jajgatásra hívott fel benneteket, meg arra, hogy nyírjátok meg fejeteket s öltsetek magatokra szőrruhát.
Izajás könyve|22|13|De ehelyett, lám, öröm és vigasság hallik. Borjakat vágnak, juhokat ölnek, húst esznek és bort isznak: "Együnk-igyunk - mondják -, mert holnap úgyis meghalunk!"
Izajás könyve|22|14|Ám én ezt a kinyilatkoztatást kaptam a Seregek Urától, a fülembe: "Bizony, ezt a gonoszságot nem bocsátom meg nektek, míg csak meg nem haltok." Az Úr, a Seregek Istene mondta ezt.
Izajás könyve|22|15|Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Eredj és menj be ahhoz az intézőhöz, Sebna udvarnagyhoz,
Izajás könyve|22|16|aki sírhelyet vágatott magának a magasban, sírkamrát készíttetett magának a sziklában: "Mi jogod van itt neked, és vannak-e itt rokonaid, hogy sírhelyet vágatsz magadnak ezen a helyen?
Izajás könyve|22|17|Lám, az Úr egyetlen csapással leterít, megragad és messze elhajít.
Izajás könyve|22|18|Mint egy gombolyagot, összegöngyöl, s mint egy labdát, egy távoli földre dob. Ott halsz meg, s odamennek kocsijaid is, amelyekre oly büszke voltál, te, gyalázata urad házának!"
Izajás könyve|22|19|Kivetlek tisztségedből, és elmozdítalak hivatalodból.
Izajás könyve|22|20|Azon a napon elhívom szolgámat, Eljákimot, Hilkijahu fiát,
Izajás könyve|22|21|és a köntösödbe öltöztetem, s körülövezem az öveddel. A kezébe adom hatalmadat. Így mintegy atyja lesz Jeruzsálem lakóinak és Júda házának.
Izajás könyve|22|22|Az ő vállára teszem le Dávid házának kulcsát, amit kinyit, azt senki be nem zárja, s amit bezár, azt senki ki nem nyitja.
Izajás könyve|22|23|Mint a szeget, szilárd helyre verem be, és dicsőséges trónjává lesz atyja házának.
Izajás könyve|22|24|De amikor ráaggatják atyja házának egész sokaságát, a fiak és unokák seregét, minden apró edényt, az összes ivóedényt és az összes korsót,
Izajás könyve|22|25|azon a napon a Seregek Urának szava szerint engedni fog a szeg, amelyet szilárd helyre vertek be, sőt letörik, és a földre hull. És ami rajta függött, összetörik, mert az Úr mondta ezt.
Izajás könyve|23|1|Fenyegető jövendölés Tírusz ellen: Jajgassatok, Tarsis hajói, mert váratok elpusztult! Amikor hazatértek Ketim földjéről, akkor tudták meg a hírt.
Izajás könyve|23|2|Némuljatok el a rémülettől, ti, lakói a partvidéknek, Szidon kereskedői, akiknek hajói bejárták a tengert,
Izajás könyve|23|3|a határtalan óceán vizeit; akiknek a Nílus termése és a Folyam aratása szolgáltatta jövedelmét, amikor világszerte kereskedett.
Izajás könyve|23|4|Pirulj el, Szidon, mert így szól a tenger: "Nem vajúdtam és nem szültem. Nem voltak fiaim, s nem neveltem föl lányokat."
Izajás könyve|23|5|Ha majd a hír eljut Egyiptomba, megrendülnek Tírusz sorsa miatt.
Izajás könyve|23|6|Hajózzatok át Tarsisba s jajgassatok, ti, lakói a partvidéknek!
Izajás könyve|23|7|Ez a ti vidám városotok, amelynek eredete az ősidőkbe nyúlik, s amelyet lába messze idegenbe elvitt, hogy ott is megtelepedjék?
Izajás könyve|23|8|Ki határozott így Tírusz felől, amelynek kereskedői fejedelmek voltak, és kalmárai a föld nagyjai közé számítottak?
Izajás könyve|23|9|A Seregek Ura határozott így, hogy megszégyenítse minden dicsőségét s gőgjét, és megalázza a föld minden előkelőjét.
Izajás könyve|23|10|Műveld meg földedet, Tarsis leánya, mert a kikötő nem létezik többé.
Izajás könyve|23|11|Kiterjesztette kezét az Úr a tenger fölé, hogy megdöntse országait. Ő adott parancsot Kánaán ellen, hogy erősségeit lerombolják.
Izajás könyve|23|12|Ő szólt így: Ne örülj tovább, te meggyalázott szűz, Szidon leánya! Hiába kelsz föl, s hajózol át Ketimbe, ott sem lesz nyugalmad.
Izajás könyve|23|13|Nézzétek csak Ketim földjét... Ostromtornyokat építettek ellene, bástyáit lerombolták, s az egész romhalmazzá vált.
Izajás könyve|23|14|Jajgassatok, Tarsis hajói, mert váratok elpusztult.
Izajás könyve|23|15|Azon a napon Tírusz feledésbe merül hetven esztendőre. De egy másik király uralkodása idején, a hetven év elmúltával, Tírusz úgy jár majd, amint a céda éneke mondja:
Izajás könyve|23|16|Vedd a citerát, járd körül a várost, te elfelejtett céda nő! Pengesd szépen, énekelj vígan, hogy visszaemlékezzenek rád.
Izajás könyve|23|17|A hetven év elmúltával ugyanis az Úr meglátogatja Tíruszt, hiszen az újra nekilát, hogy kicsapongásában a világ minden országával összeadja magát, amely a föld színén van, s így pénzt szerezzen.
Izajás könyve|23|18|De nyeresége és keresete adomány lesz, amelyet az Úrnak szentelnek. Nem gyűjtik tehát össze és nem teszik félre, hanem azoké lesz ez a nyereség, akik az Úr színe előtt laknak, hogy jóllakásig egyenek és szép ruhákba öltözzenek.
Izajás könyve|24|1|Íme, az Úr elpusztítja a földet, kopárrá teszi és elcsúfítja a színét, lakóit pedig messze szétszórja.
Izajás könyve|24|2|A pap úgy jár majd, mint a nép, az úr, mint a szolgája, s az úrnő, mint a szolgálója. Az eladó olyan lesz, mint a vásárló, a kölcsönadó, mint a kölcsönvevő, és a hitelező olyan, mint az adós.
Izajás könyve|24|3|A föld elpusztul, s úgy jár, mint akit kifosztottak. Igen, az Úr mondta ki ezt ellene.
Izajás könyve|24|4|Gyászba borul, elhervad a föld, a földkerekség elhervad, elsorvad, s elenyészik az ég is a földdel együtt.
Izajás könyve|24|5|Tisztátalanná lett ugyanis a föld lakóinak lába miatt, mert áthágták a törvényt, megszegték a parancsokat, s megtörték az örökre szóló szövetséget.
Izajás könyve|24|6|Ezért átok emészti meg a földet, és megbűnhődnek, akik rajta laknak. Tűz emészti meg a föld lakóit, és csak kevesen maradnak életben.
Izajás könyve|24|7|Gyászol majd a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind a vidám szívűek.
Izajás könyve|24|8|Elhallgat a vidám dobszó, a vigadozók zaja elcsöndesül, s a hárfa hangja is elhal.
Izajás könyve|24|9|Nem isznak többé dalolva bort, s keserű lesz az ital a mulatozóknak.
Izajás könyve|24|10|Romba dől a pusztulásra ítélt város, bezárt házaiba senki be nem léphet.
Izajás könyve|24|11|Panaszszó hallatszik utcáin: Nincs többé bor, vége minden vidámságnak, az öröm elköltözött a földről.
Izajás könyve|24|12|Csak pusztulás maradt a városban, kapui is romokban hevernek.
Izajás könyve|24|13|Éppúgy lesz majd a földön a nemzetek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfákról, és a szüret elmúltával összeböngészik a szőlőt.
Izajás könyve|24|14|De ők örömükben dicséretet zengenek, ujjonganak a tenger felől az Úr fölségének.
Izajás könyve|24|15|A szigeteken is az Urat áldják; a tenger szigetein az Úr nevét, Izrael Istenének nevét dicsőítik.
Izajás könyve|24|16|A föld határáról halljuk az énekszót: Legyen dicsőség az Igaznak! Hanem én azt mondom: "Elég már, elég! Jaj az árulóknak, akik hűtlenül járnak el, az árulóknak, akik mindenestül hűtlenek!"
Izajás könyve|24|17|Rettegés, verem és tőr vár rád, lakója a földnek!
Izajás könyve|24|18|Aki elmenekül a rettegés hangja elől, az verembe esik. És aki kimászik a veremből, azt tőr fogja meg.
Izajás könyve|24|19|Recseg-ropog és megreped a föld, meghasad és megrendül a föld.
Izajás könyve|24|20|Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. Úgy ránehezedik gonoszsága, hogy elesik, s többé már nem kel föl.
Izajás könyve|24|21|Azon a napon majd meglátogatja az Úr az ég seregét fenn a magasban, és a föld királyait lenn a földön.
Izajás könyve|24|22|Összegyűjti őket, mint foglyokat egy veremben, bebörtönzi, s hosszú idő múltán megbünteti őket.
Izajás könyve|24|23|Akkor elpirul a hold, a nap megszégyenül, mert a Seregek Ura trónjára lép a Sion hegyén, Jeruzsálemben, és felragyog dicsősége véneinek színe előtt.
Izajás könyve|25|1|Uram, te vagy az én Istenem, magasztallak és áldom a nevedet. Mert csodálatos dolgokat vittél végbe, rég eltervezett, hitelt érdemlő és igaz dolgokat.
Izajás könyve|25|2|Mert romhalmazzá tetted a várost, rommá a megerősített várat. A kevélyek palotája nem város többé, föl nem építik többé soha.
Izajás könyve|25|3|Ezért erős népek áldanak, s a hatalmas nemzetek városai félik a neved.
Izajás könyve|25|4|Menedéke lettél a szegénynek, szorongatottságában vára a szűkölködőnek; menedéke a viharban, árnyéka a forróságban; mert az erőszakosak úgy tomboltak, mint a vihar.
Izajás könyve|25|5|Mint a forróságot a sivatagos földön, úgy törted le a kevélyek tombolását; és mint a hőséget az árnyékos felhő, elnémítottad az elnyomók diadalénekét.
Izajás könyve|25|6|A Seregek Ura minden nemzetnek bőséges lakomát rendez e hegyen. Lakomát, ahol lesz finom bor, zsíros, legjava falat, és erős színbor.
Izajás könyve|25|7|És leveszi e hegyről a leplet, amely minden népet betakart, és a fátyolt, amely minden nemzetet elborított.
Izajás könyve|25|8|Örökre megsemmisíti a halált. Istenünk, az Úr letörli a könnyet minden arcról, lemossa népéről a gyalázatot, lemossa az egész földön. Ő, az Úr mondta ezt.
Izajás könyve|25|9|Azon a napon majd így beszélnek: Íme, a mi Istenünk! Benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Ő az Úr, s mi benne bíztunk. Örüljünk és ujjongjunk segítségén!
Izajás könyve|25|10|Mert az Úr keze megpihen e hegyen, Moábot meg úgy eltiporják a saját földjén, mint a szalmaszálat eltapossák a trágyalében.
Izajás könyve|25|11|És ha kiterjeszti kezét, mint az úszó úszásra, az Úr megalázza kevélységében, bármilyen ügyesen mozgatja is kezét.
Izajás könyve|25|12|Magasba nyúló, erős falaidat lerontja, porig alázza, s a földig lerombolja.
Izajás könyve|26|1|Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda földjén: Erős várunk van, védelmül kőfal és bástya szolgál.
Izajás könyve|26|2|Nyissátok ki a kapukat! Hadd vonuljon be az igaz nemzet, amely mindvégig hűséges,
Izajás könyve|26|3|amelynek szíve állhatatos és megőrzi a békét, mert benned van bizalma.
Izajás könyve|26|4|Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!
Izajás könyve|26|5|Letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, és földig alázta, a porba sújtotta,
Izajás könyve|26|6|úgyhogy most láb tiporja, a szegények lába, a szűkölködők talpa.
Izajás könyve|26|7|Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.
Izajás könyve|26|8|Ítéleteid útját jártuk s benned reméltünk, Urunk. Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk.
Izajás könyve|26|9|Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensőmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.
Izajás könyve|26|10|Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.
Izajás könyve|26|11|Uram, magasra emeled a kezed, de ők nem látják meg. Majd egyszer meglátják, mennyire szereted ezt a népet, és megszégyenülnek; az ellenségeidnek készített tűz megemészti őket.
Izajás könyve|26|12|Uram, te békességet adsz nekünk, mert ahogy tetteinkkel megérdemeljük, úgy bánsz velünk.
Izajás könyve|26|13|Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük.
Izajás könyve|26|14|A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted őket, még az emléküket is eltörölted.
Izajás könyve|26|15|Gyarapítsd, Uram népedet, gyarapítsd! Adj dicsőséget népednek, s terjeszd ki országa határait!
Izajás könyve|26|16|A szorongattatásban téged keresünk, Urunk, az elnyomatás nyomorával te fenyítettél meg minket.
Izajás könyve|26|17|Amint a vajúdó asszony, aki közel van a szüléshez, felkiált gyötrő fájdalmában, úgy voltunk mi is, Uram színed előtt.
Izajás könyve|26|18|Terhesek voltunk, s vajúdtunk, de csak szelet szültünk: szabadulást nem szereztünk az országnak, s nem születtek új lakói a földnek.
Izajás könyve|26|19|Életre kelnek majd halottaid, és holttestük feltámad. Keljetek föl, és ujjongjatok mind, akik a porban nyugosztok! Mert világosság harmata a te harmatod, és az árnyak országa szülni fog.
Izajás könyve|26|20|Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid időre, míg el nem múlik a harag.
Izajás könyve|26|21|Mert az Úr hamarosan kilép hajlékából, és megbünteti a föld lakóit gonoszságukért. A föld felfedi a vért, és nem rejti tovább a megölteket.
Izajás könyve|27|1|Azon a napon az Úr meglátogatja kemény, nagy és erős kardjával a leviatánt, a gyors kígyót, a leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengeri sárkányt.
Izajás könyve|27|2|Azon a napon ez az ének hangzik a színbort termő szőlőről:
Izajás könyve|27|3|Én, az Úr vagyok az őrzője, folyton-folyvást öntözöm, nehogy lehulljon a lombja. Éjjel-nappal őrködöm felette.
Izajás könyve|27|4|Harag már nincs bennem. De ha bogáncsot s bojtorjánt találnék benne, harcba szállnék ellene és felgyújtanám.
Izajás könyve|27|5|Igen, csak hogy oltalmat keressetek, s hogy békét kössetek velem, békét énvelem.
Izajás könyve|27|6|Az eljövendő napokban gyökeret ver Jákob, Izrael kihajt és virágba borul, és betölti gyümölcsével az egész földet.
Izajás könyve|27|7|Vajon úgy verte őt is az Úr, mint azokat, akik őt verték? Vagy úgy fenyítette tán meg, mint ahogy fenyítőit megfenyítette?
Izajás könyve|27|8|Bosszút áll rajtuk: elvetette s száműzte, heves viharával elfújta őket a keleti szél napján.
Izajás könyve|27|9|Úgy nyer bocsánatot Jákob gonoszsága, és vétke kiengesztelésének az lesz a gyümölcse, hogy minden oltárkövét, mint a mészkövet, porrá zúzza, és bálványok meg Nap-oszlopok sehol sem állnak többé.
Izajás könyve|27|10|Mert az erős város pusztasággá lett, és elhagyatott, akár a sivatag. Borjú legelészik benne, s olykor elhever, majd lerágja gyér hajtásait.
Izajás könyve|27|11|Ha elszáradnak a gallyai, letörik őket, aztán jönnek az asszonyok, s tűzre vetik. Mert érteni nem tudó nép ez, ezért Teremtője nem is kegyelmez neki, és aki alkotta, nem lesz hozzá irgalmas.
Izajás könyve|27|12|Azon a napon majd cséplést tart az Úr a Folyam medrétől Egyiptom patakjáig. Aztán összegyűjt benneteket egyenként, Izrael fiai.
Izajás könyve|27|13|Azon a napon megfújják majd a nagy harsonát, erre eljönnek, akik Asszíria földjén vesztek el, és azok is, akiket Egyiptomba száműztek, és imádják az Urat a szent hegyen, Jeruzsálemben.
Izajás könyve|28|1|Jaj az efraimi részegek büszke koronájának, ragyogó ékessége hervadó virágának, amely a bortól tántorgók termékeny völgye felett van.
Izajás könyve|28|2|Íme, egy erős és hatalmas férfit küld az Úr, aki, mint a jeges förgeteg, mint a romboló szélvész, és mint a hatalmas vizek áradata, lerántja őket hatalmával a földre.
Izajás könyve|28|3|Akkor lábbal tiporják majd az efraimi részegek büszke koronáját,
Izajás könyve|28|4|és ragyogó ékességének büszke koronája, amely a termékeny völgy felett van, úgy jár majd, mint a korán érő füge: ha valaki meglátja, nyomban kezébe veszi és megeszi.
Izajás könyve|28|5|Azon a napon a Seregek Ura lesz dicsőséges koronája és ragyogó koszorúja népe maradékának.
Izajás könyve|28|6|Ő tölti el igazságos szellemmel azt, aki törvényt ül, és bátorsággal azt, aki az ellenséget a kapuig visszaűzi.
Izajás könyve|28|7|Még ezek is tántorognak a bortól, és szédelegnek a mámorító italtól. A papok és a próféták támolyognak az italtól, a bor áldozataként; az erős ital elkábítja őket. Inognak, amikor látomást látnak, és bizonytalanok, ha ítéletet kell hozni.
Izajás könyve|28|8|Igen, minden asztal tele van okádékkal, egy csöpp hely sem marad tőlük tisztán.
Izajás könyve|28|9|"De kit akar az ilyen tudásra tanítani? Kinek akarja kifejteni a kinyilatkoztatást? A csecsemőknek, akiket éppen elválasztottak, akiket csak most vettek el anyjuk kebelétől.
Izajás könyve|28|10|Ilyeneket mondogatva: Szav laszav, szav laszav, kav lakav, kav lakav, zeér sám, zeér sám."
Izajás könyve|28|11|Igen, ilyen dadogó szavakkal és idegen nyelven szól majd e néphez,
Izajás könyve|28|12|ő, aki így beszélt hozzájuk: "Ez a nyugalom, hagyjátok az elfáradtat megnyugodni. Ez a megnyugvás." De ők nem akarták meghallani,
Izajás könyve|28|13|ezért így szól hozzájuk az Úr: "Szav laszav, szav laszav, kav lakav, kav lakav, zeér sám, zeér sám." Hogy útjukon hanyatt essenek, összetiporják őket, tőrbe akadjanak, és fogságba jussanak.
Izajás könyve|28|14|Halljátok az Úr szavát, ti gúnyolódók, akik népemen uralkodtok Jeruzsálemben!
Izajás könyve|28|15|Ti ezt mondjátok: "Mi szövetséget kötöttünk a halállal, és szerződésre léptünk az alvilággal. Ha eljön a pusztító suhogó ostor, minket ugyan el nem érhet, mert a hazugságot választottuk menedékül, és a hamisság az oltalmazó várunk."
Izajás könyve|28|16|Ezért ezt mondja nektek Isten, az Úr: "Nézzétek, egy követ helyezek el a Sionon, egy értékes szegletkövet, egy erős alapkövet. Aki hisz, nem inog meg,
Izajás könyve|28|17|és a jogot teszem mérőónná, az igazságot mérővesszővé."
Izajás könyve|28|18|Semmivé lesz a halállal kötött szövetségtek, s szerződéstek az alvilággal nem lesz tartós. Mert eljön a pusztító, suhogó ostor, s összezúz benneteket.
Izajás könyve|28|19|Valahányszor eljön, elér titeket. Mert eljön majd reggelenként, sőt éjjel is, nappal is eljön. Micsoda rémületet fog majd kelteni, ha egyáltalán lesz, aki megérti jelentését!
Izajás könyve|28|20|Az ágy rövid lesz arra, hogy kinyújtózzanak benne, és keskeny a takaró a betakarózásra.
Izajás könyve|28|21|Valóban, mint egykor a Perazim hegyén, fölkel az Úr, és mint egykor Gibeon völgyében, úgy fog haragudni, hogy végbevigye művét, amely szokatlan lesz, hogy befejezze művét, amely hallatlan lesz.
Izajás könyve|28|22|Hagyjátok hát abba a gúnyolódást, mert különben bilincseitek még szorosabbak lesznek. Mert hallottam az ítéletet: az egész földre pusztulást hoz az Isten, a Seregek Ura.
Izajás könyve|28|23|Figyeljetek ide s halljátok meg szavamat, figyeljetek, s értsétek meg beszédemet!
Izajás könyve|28|24|Vajon mindig szánt-e a szántóvető, mindig hasogatja és boronálja a földjét?
Izajás könyve|28|25|Nemde, ha elegyengeti a föld színét, kaport szór bele, elhinti a köményt, és vet a sorba búzát meg árpát, a szélére meg kölest.
Izajás könyve|28|26|Erre az okosságra Isten nevelte, Ő tanította így.
Izajás könyve|28|27|Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot és nem járatják a szekér kerekét a kömény felett; hanem a kaprot vesszővel verik ki, és bottal a köményt.
Izajás könyve|28|28|Hát csépléskor összetörik-e a búzát? Nem, hiszen aki csépel, nem csépel örökké. És bár hajtja rajta szekere kerekét, csak kiveri belőle a szemet, de össze nem töri.
Izajás könyve|28|29|Ez is a Seregek Urától való: Mert csodálatos az ő tanácsa, és bölcsessége mindent felülmúl.
Izajás könyve|29|1|Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, ahol Dávid lakott. Ha az esztendőhöz esztendő járul, és az ünnepek köre újra megfordul,
Izajás könyve|29|2|úgy megszorongatom Árielt, hogy sírás és jajgatás hallik benne. Olyan leszel nekem, mint Áriel:
Izajás könyve|29|3|Tábort ütök körülötted, mint Dávid, körülzárlak tornyokkal és sáncot emelek ellened.
Izajás könyve|29|4|A földre sújtva, onnan fogsz beszélni, szavad a porból hangzik majd fel. Hangod a földből jön, mint egy szellemé, a porból hallatszik suttogó szavad.
Izajás könyve|29|5|hogy a Seregek Ura meglátogat mennydörgéssel, földrengéssel, zúgó szélvésszel, fergeteggel, viharral és emésztő tűzzel.
Izajás könyve|29|6|A számtalan nemzet, amely Áriel ellen harcolt, úgy eltűnik, mint az álom, mint az éjszakai látomás. Azok, akik harcoltak ellene, és sáncot emelve megostromolták,
Izajás könyve|29|7|mind úgy járnak, mint az éhes ember, aki azt álmodja, hogy eszik, ám, ha fölébred, kielégítetlen a vágya. Mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, továbbra is bágyadt és szomjas: Így jár majd mindaz a számtalan nemzet, amely a Sion hegye ellen harcol.
Izajás könyve|29|8|Álmélkodjatok és bámuljatok! Támolyogjatok és ingadozzatok! Legyetek részegek, de ne a bortól, tántorogjatok, de ne a mámorító italtól!
Izajás könyve|29|9|Mert az Úr árasztott el benneteket az álomkór szellemével. Ő zárta be szemeteket: a prófétákat, Ő takarta be fejeteket: a látnokokat.
Izajás könyve|29|10|Ezeknek a dolgoknak a látomása olyan számotokra, mint egy lepecsételt könyvnek a tartalma, amelyet ha odaadnak valakinek, aki tud olvasni, s azt mondják neki: Olvasd, azt feleli: Nem tudom, mert le van pecsételve.
Izajás könyve|29|11|Ha meg olvasni nem tudónak adják a könyvet, s azt mondják neki: Olvasd, akkor az így felel: Nem ismerem a betűket.
Izajás könyve|29|12|Ezt mondja az Úr: Ez a nép csak a szájával közeledik hozzám, és csak az ajkával dicsőít, a szíve azonban távol van tőlem, úgyhogy istenfélelmük csak emberi parancs követése, amit betanultak,
Izajás könyve|29|13|ezért újra ámulatot keltő módon bánok velük, csodálatra és bámulatra méltó módon: odalesz bölcseik bölcsessége, és okosaiknak okossága elenyészik.
Izajás könyve|29|14|Jaj azoknak, akik elrejtőznek az Úr elől, hogy eltitkolják terveiket, akik a sötétben viszik végbe tetteiket, s azt mondják: Ugyan ki lát minket, ki ismer bennünket?
Izajás könyve|29|15|Micsoda ferde gondolkodás ez! Vajon szembeszállhat-e az agyag a fazekassal? És mondhatja-e a mű alkotójának: "Nem te csináltál!" Vagy a fazék a fazekasnak: "Nem ért a dolgához!"?
Izajás könyve|29|16|Még egy kis idő, egy egészen kicsi, és nemde gyümölcsöskert lesz a Libanon, a gyümölcsöskert meg erdővé terebélyesedik?
Izajás könyve|29|17|Azon a napon a süketek meghallják a könyv szózatát, és a homály és sötétség elmúltával látni fog a vakok szeme.
Izajás könyve|29|18|A szelídek újra örülnek az Úrban, és a szegények ujjonganak Izrael Szentjében.
Izajás könyve|29|19|Mert a zsarnok nem lesz többé, a gúnyolódó kipusztul, és mind kiirtják, akik gonoszat forralnak.
Izajás könyve|29|20|Azokat, akik gonoszul megrágalmaznak másokat, akik tőrbe ejtik a bírót a kapuban, és az igazat alaptalanul megfosztják jogától.
Izajás könyve|29|21|Ezért mondja az Úr, Jákob házának Istene, Ábrahám megváltója: "Nem szégyenül meg többé Jákob, és arca nem sápad el többé,
Izajás könyve|29|22|mert látni fogja, amit kezem végbevitt körükben, és szentnek hirdeti a nevemet." Valóban, szentnek magasztalják majd Jákob Szentjét, és félve tisztelik Izrael Istenét.
Izajás könyve|29|23|Akkor a tévelygő lelkűek bölcsességet tanulnak, és a zúgolódók elfogadják a fegyelmet.
Izajás könyve|30|1|Jaj a lázongó fiaknak - ezt mondja az Úr. - Olyan terveket szőnek, amelyek nem tőlem valók, és olyan szövetséget kötnek, amelyet nem én sugalltam. Így aztán bűnt bűnre halmoznak.
Izajás könyve|30|2|Útra keltek, hogy lemenjenek Egyiptomba, anélkül, hogy velem tanácskoztak volna. A fáraó erejétől remélnek oltalmat, és Egyiptom árnyékában bizakodnak.
Izajás könyve|30|3|Ám a fáraó ereje szégyent hoz rátok, és az Egyiptom árnyékába vetett reményetek gyalázatot.
Izajás könyve|30|4|Fejedelmeid már Zoánig jutottak, követeid meg Háneszig.
Izajás könyve|30|5|Mindnyájan szégyenbe jutnak olyan néppel, amely nem használhat nekik, és nem lehet segítségükre, sem hasznukra, csak szégyenükre és gyalázatukra.
Izajás könyve|30|6|Jövendölés a Negeb vadállatai ellen: A nyomorúság és ínség földjén át, ott, ahol nőstény- és hímoroszlán, vipera és szárnyaskígyó tanyázik, szamarak hátán viszik gazdagságukat és tevék púpján kincseiket olyan népnek, amely nem használhat nekik.
Izajás könyve|30|7|Mert Egyiptom segítsége hiábavaló, mit sem ér, ezért nevezem így: Ráháb, a tehetetlen.
Izajás könyve|30|8|Most azért menj el és írd föl egy táblára, jegyezd föl egy könyvbe, hogy megmaradjon az eljövendő időkre, bizonyságul mindörökre.
Izajás könyve|30|9|Bizony, lázongó nép ez, hazug fiak, olyan fiak, akik nem akarnak az Úr szavára hallgatni.
Izajás könyve|30|10|A látnokoknak azt mondják: "Ne lássatok!" A prófétáknak meg: "Ne jövendöljetek nekünk igazat! Mondjatok inkább hízelgő dolgokat, prófétáljatok csalárdságokat.
Izajás könyve|30|11|Térjetek le az útról, hagyjátok el az ösvényt, s hagyjatok nekünk békét Izrael Szentjével."
Izajás könyve|30|12|Ezért most ezt mondja Izrael Szentje: Mivel megvetettétek szavamat, és inkább az elnyomásban és a hazugságban bíztok, és arra támaszkodtok:
Izajás könyve|30|13|azért olyan lesz számotokra ez a gonoszság, mint egy megrepedt és leomlani készülő fal, amelyik hirtelenül omlik össze,
Izajás könyve|30|14|így romlása olyan, mint a kíméletlenül összezúzott cserépedényé, amelynek töredékei közt akkora darab cserép sem marad, amellyel egy kis tüzet lehetne hozni a tűzhelyről, vagy egy kevés vizet lehetne meríteni a ciszternából.
Izajás könyve|30|15|Ezért hát ezt mondja az Úr, Izrael Szentje: Ha megtértek és nyugton maradtok, megszabadultatok volna. Ha veszteg maradtok és bíztok, lett volna erőtök. De ti ezt nem akartátok.
Izajás könyve|30|16|Ti inkább így beszéltetek: "Azért sem! Majd lovakon száguldunk." Bizony, majd száguldotok. "Gyors kocsiban vágtatunk el." Nos, éppolyan gyorsak lesznek üldözőitek.
Izajás könyve|30|17|Ezren futnak el közületek egynek riasztására, és ötnek riasztására valamennyien elfuttok, míg úgy nem maradtok, mint a hadi jelvény a hegytetőn, és mint a zászló a dombon.
Izajás könyve|30|18|Ám az Úr arra vár, hogy irgalmazzon nektek, és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok. Mert igazságos Isten az Úr: Boldogok mind, akik benne bíznak.
Izajás könyve|30|19|Valóban, Sion népe, te Jeruzsálemben élsz majd és nem kell többé sírnod. (Az Úr) irgalmas lesz hozzád, amikor meghallja hozzá kiáltó szavad; mihelyt meghallja, meghallgat.
Izajás könyve|30|20|Bár a szenvedés kenyerét és a nyomorúság vizét adta neked az Úr, de ő, a te tanítód, nem rejtőzik el többé előled, és szemed látni fogja tanítódat.
Izajás könyve|30|21|Ha meg akár jobbra, akár balra letérnél, füled hallani fogja mögötted figyelmeztető szavát: "Ez a helyes út, ezen járjatok!"
Izajás könyve|30|22|Akkor úgy nézel majd ezüsttel bevont bálványaidra és aranyozott bálványképeidre, mint valami tisztátalan dologra. Úgy elveted őket, mint valami undokságot, s így kiáltasz utánuk: El veletek!
Izajás könyve|30|23|Vetésednek esőben lesz része, bárhol vetsz a földön, és a föld termette kenyér ízes lesz és tápláló. Nyájaid tágas mezőkön legelnek majd azon a napon.
Izajás könyve|30|24|Ökreid és szamárcsikóid, amelyek a földet megmunkálják, sóval vegyített, szórólapáttal megtisztított eleséget esznek.
Izajás könyve|30|25|Minden magas hegyen és minden dombtetőn folyóvizek és patakok folynak majd a nagy öldöklés napján, azon a napon, amikor a bástyák leomlanak.
Izajás könyve|30|26|A hold fénye olyan lesz, mint a nap ragyogása, a nap fénye pedig hétszer ragyogóbb lesz, olyan, mint hét napnak a napfénye azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja a sebhelyeket, amelyeket verésével okozott neki.
Izajás könyve|30|27|Nézzétek, közeleg az Úr neve messziről, haragja izzó, nehéz elviselni. Ajka tele van haraggal, nyelve olyan, mint az emésztő tűz.
Izajás könyve|30|28|Lehelete, mint a megáradt patak, amely egészen a nyakig ér. Azért jön, hogy megrostálja a nemzeteket a pusztulás rostáján. És hogy a tévelygés zabláját vesse a nemzetek szájába.
Izajás könyve|30|29|Zengő éneketek olyan lesz akkor, mint az ünnepi éjszakán felhangzó ének, amikor a szívek örömtől áradnak. És mint a zarándokok éneke, akik fuvolaszó kíséretében fölmennek az Úr hegyére, Izrael sziklájához.
Izajás könyve|30|30|Az Úr hallatni fogja fölséges hangját, és megmutatja rettenetes karját, amellyel lesújt izzó haragjában; emésztő tűz, orkán, zápor és jégeső alakjában.
Izajás könyve|30|31|Mert az Úr szavára összetörik Asszíriát, lesújt rá ostorával.
Izajás könyve|30|32|Mert a Tófetben már régóta el van készítve egy mély és széles verem Melek számára, bőségesen van benne szalma és tűzifa. Az Úr lehelete, mint egy kénköves folyam, fogja majd meggyújtani.
Izajás könyve|31|1|Jaj azoknak, akik lemennek Egyiptomba, hogy ott keressenek segítséget. Akik a lovakban bizakodnak, a töméntelen harci szekérben, meg a számtalan lovasban, nem Izrael Szentjére figyelnek, és nem az Urat keresik.
Izajás könyve|31|2|Csakhogy ő is okos: romlást idéz elő, és nem vonja vissza a szavát. Fölkel az istentelenek háza ellen, és a gonoszok védelmezői ellen.
Izajás könyve|31|3|Egyiptom ember és nem isten, lova csak test és nem lélek. Ha az Úr kiterjeszti kezét: összerogy a segítséget nyújtó, elesik a megsegített, és így egyaránt elvesznek.
Izajás könyve|31|4|Ezt mondja nekem az Úr: amint az oroszlán ordít és az oroszlánkölykök a zsákmánya mellett, és ha szembeszáll is vele a pásztorok serege, nem retten meg hangjuktól, sem lármájuk nem ijeszti meg: úgy száll le majd a Seregek Ura, hogy harcoljon a Sion hegyén és halmán.
Izajás könyve|31|5|Mint a repdeső madarak, úgy oltalmazza Jeruzsálemet a Seregek Ura. Megoltalmazza és megszabadítja, megkíméli és megmenti.
Izajás könyve|31|6|Térjetek hát vissza ahhoz, Izrael fiai, akitől oly gonosz módon elpártoltatok.
Izajás könyve|31|7|Igen, azon a napon mindenki eldobja majd ezüst- és aranybálványait, amelyeket vétkes keze csinált.
Izajás könyve|31|8|Asszíria meg elesik: de nem férfi kardjától. Egy kard semmisíti meg, amely nem emberé. Megfutamodik a kard elől, és ifjú harcosai rabszolgává lesznek.
Izajás könyve|31|9|Félelmében elhagyja szikláját, s fejedelmei otthagyják a zászlót. Az Úr mondta ezt, akinek a Sionon van a tüze, és Jeruzsálemben a kemencéje.
Izajás könyve|32|1|Íme, igazságosan uralkodik egy király, és a fejedelmek a törvény szerint ítélkeznek.
Izajás könyve|32|2|Olyan lesz mindegyikük, mint a rejtekhely a szél elől, mint a menedék a viharban, mint a patakok vize a szárazságban, és a magas szikla árnyéka a szomjas földön.
Izajás könyve|32|3|A látók nem csukják be a szemüket, és a hallók füle felfigyel.
Izajás könyve|32|4|Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél.
Izajás könyve|32|5|A balgát nem nevezik többé nemesnek, s nem mondják becsületesnek az álnokot.
Izajás könyve|32|6|Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezőket, és megtagadja az italt a szomjazóktól.
Izajás könyve|32|7|Az álnok ember fegyverei igen gonoszak: mert gonosz terveket kovácsol, hogy hazug beszéddel tönkretegye a szegényt, még akkor is, ha bebizonyítja igazát.
Izajás könyve|32|8|Ám a nemes nemeshez méltóan gondolkodik, és kitart a nemes dolgokban.
Izajás könyve|32|9|Ti könnyelmű asszonyok, figyeljetek! Halljátok meg szavamat! Elbizakodott nők, hallgassatok ide!
Izajás könyve|32|10|Esztendő múltán, rövid időn belül remegni fogtok, ti elbizakodottak, mert vége lesz a szüretnek, és a gyümölcsszedés ideje nem jön el többé.
Izajás könyve|32|11|Reszkessetek, könnyelmű asszonyok, remegjetek, elbizakodottak! Vessétek le ruhátokat, vetkőzzetek le, és öltsetek magatokra gyászruhát!
Izajás könyve|32|12|Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért, a termékeny szőlőkért,
Izajás könyve|32|13|népem szántóföldjéért, amelyet tövis és bojtorján ver föl, és minden boldog otthonért, a boldog városért!
Izajás könyve|32|14|Mert üresen állnak a paloták, a zajos város elhagyatott, az Ófel és az Őrhely búvóhellyé lett örökre, vadszamarak tanyája, nyájak legelője.
Izajás könyve|32|15|És újra kiáradt ránk a lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő.
Izajás könyve|32|16|Jog lakik majd a pusztaságban, és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben.
Izajás könyve|32|17|Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre.
Izajás könyve|32|18|Népem békességben lakik majd otthonában, biztonságos hajlékokban, gondtalan nyugalomban.
Izajás könyve|32|19|De földre sújtják az erdőt, és a várost megalázzák.
Izajás könyve|32|20|Ti azonban boldogan vettek majd a vizek partján, és szabadjára engeditek az ökröt és a szamarat.
Izajás könyve|33|1|Jaj neked, pusztító, aki még nem pusztultál el! Jaj neked, te kifosztatlanul maradt fosztogató! Ha majd végzel a pusztítással, elpusztítanak, és ha beteltél a fosztogatással, téged is kifosztanak.
Izajás könyve|33|2|Uram, irgalmazz nekünk, mert benned remélünk! Reggelente légy erős karunk, és gyámolunk a szükség idején.
Izajás könyve|33|3|Fenyegető szavadra megfutamodnak a népek, ha fölkelsz, szétszóródnak a nemzetek,
Izajás könyve|33|4|és úgy kapkodják zsákmányukat, ahogyan a szöcske kapkod, úgy nekiesnek, mint a sáska szokott.
Izajás könyve|33|5|Magasztos az Úr, mert a magasban lakik, s betölti Siont joggal és igazsággal.
Izajás könyve|33|6|Biztonságban telnek majd napjai, bővében lesz jólétnek, bölcsességnek és tudománynak, és az Úr félelme lesz a kincse.
Izajás könyve|33|7|Nézzétek, hogy jajveszékel odakinn Áriel! A béke követei keservesen sírnak.
Izajás könyve|33|8|Elhagyottak az utak, s az ösvényeken nem jár senki: megszegték a szövetséget, megvetették a tanúkat, semmibe veszik az embereket.
Izajás könyve|33|9|Gyászol az ország és senyved, szégyenében hervadozik a Libanon. Sáron síksága olyan lett, mint a sivatag, a Básán és a Kármel, akár a lombja vesztett fa.
Izajás könyve|33|10|Most fölkelek - mondja az Úr -, felállok és fölemelkedem.
Izajás könyve|33|11|Csak pelyva az, amit fogantatok, szalma, amit szültök. Ezért leheletem, mint a tűz, megemészt benneteket.
Izajás könyve|33|12|A népek mésszé égnek, s mint a kivágott tüskebokor, elhamvadnak a tűzben.
Izajás könyve|33|13|Akik távol vagytok, halljátok: mit vittem végbe, és akik közel vagytok: ismerjétek meg hatalmamat!
Izajás könyve|33|14|Rémület fogta el Sionban a bűnösöket, az istenteleneket félelem szállta meg: Ki lakhat közülünk együtt az emésztő tűzzel, s melyikünk maradhat az örök lángokhoz közel?
Izajás könyve|33|15|Aki igazságban jár és igazat beszél, aki megveti az erőszakkal szerzett nyereséget, s elhárítja kezével a megvesztegetést; aki süketté teszi a fülét, nehogy vérontásról halljon, és behunyja a szemét, nehogy rosszat lásson:
Izajás könyve|33|16|az ilyen a magasságban fog lakni, sziklák csúcsán lesz biztonságos vára, megkapja kenyerét, s nem fogy ki a vize.
Izajás könyve|33|17|Szemed teljes díszben látja majd a királyt, és tágas országot tekint át.
Izajás könyve|33|18|Szíved visszaemlékezik elmúlt félelmeire: Hol van már, aki számolt, hol van, aki mérlegelt, és hol van, aki megszámolta a tornyokat?
Izajás könyve|33|19|Nem látod már többé a gőgös népet, a homályos, értelmetlen beszédű népet, amelynek dadogó nyelvét nem tudtad megérteni.
Izajás könyve|33|20|Emeld tekinteted a Sionra, ünnepeink városára! Szemed Jeruzsálemet látja, a biztos lakóhelyet, a sátrat, amely már nem vándorol, cövekeit nem szedik föl soha, és egyetlen kötele sem szakad el.
Izajás könyve|33|21|Mert ott mutatja meg nekünk fölségét az Úr! Széles folyóvizek veszik körül ezt a helyet, de evezős hajó nem jár rajtuk, sem büszke gálya nem szeli őket.
Izajás könyve|33|22|Mert az Úr a bíránk, az Úr a törvényhozónk. Ő a királyunk, ő ment meg minket.
Izajás könyve|33|23|Egyetlen lakója sem mondja: beteg vagyok - a nép, amely lakja, elnyeri bűnei bocsánatát.
Izajás könyve|34|1|Gyertek ide, népek és halljátok! Figyeljetek, ti nemzetek! Hallja a föld, s ami betölti, a földkerekség, s minden ami csak rajta él!
Izajás könyve|34|2|Az Úr megneheztelt az összes nemzetre, haragja fölgerjedt minden seregük ellen. Átok alá veti, s megöleti őket.
Izajás könyve|34|3|A megölteket szétszórják az utcákon, holttestükből bűz csap fel, vérüktől szinte megolvadnak a hegyek,
Izajás könyve|34|4|s az ég seregei szétoszlanak. Mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek, és seregük úgy lehull, mint a falevél, mint a szőlő, s mint a fügefáról a levél.
Izajás könyve|34|5|Mert kardom megittasodott az égben. Nézzétek, hogy lesújt Edomra, a népre, amelyet pusztulásra szántam.
Izajás könyve|34|6|Az Úr kardja jóllakik vérrel, s meghízik a hájon, a bárányok és kosok vérén, a bakok veséjének kövérén. Mert az Úr áldozatot rendez Boszrában, és nagy öldöklést Edom földjén.
Izajás könyve|34|7|De ökrök helyett nemzetek hullnak el, és bikák helyett harcosok, egy egész sereg. Földjük megittasodik a vértől és poruk csöpögni fog a hájtól.
Izajás könyve|34|8|Mert az Úr bosszújának lesz a napja ez, a megtorlás esztendeje Sion védelmezőjének.
Izajás könyve|34|9|Patakjai szurokká változnak, a pora kénkővé, és földje égő szurokká lesz...
Izajás könyve|34|10|Nem alszik el sem éjjel, sem nappal, füstje örökké gomolyog. Nemzedékről nemzedékre pusztaság marad, nem is megy át rajta soha senki.
Izajás könyve|34|11|Pelikán és sündisznó veszi birtokába, bagoly és holló tanyázik majd rajta. A megsemmisülés mérőzsinórját feszíti ki fölé az Úr, és a pusztaság mérőónját.
Izajás könyve|34|12|Szörnyetegek laknak majd arra, fejedelmei sem lesznek többé, királyt többé ott ki nem kiáltanak, főemberei mind semmivé lesznek.
Izajás könyve|34|13|Bojtorján nő majd palotáiban, csalán és bogáncs a váraiban. Sakálok nyugvóhelye lesz ott, és struccmadaraknak tanyája.
Izajás könyve|34|14|Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, szőrös lények kiabálnak egymásnak. Ott vesz menedéket Lilit is magának, ott talál nyugvóhelyet.
Izajás könyve|34|15|Ott fészkel majd a vipera és tojást rak, melegíti és ki is költi őket. Keselyűk gyűlnek oda,
Izajás könyve|34|16|Maga vetett sorsot mindnyájunknak, keze osztotta ki nekik mérőzsinórral a földet. Az övék is lesz az mindörökre, és nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.
Izajás könyve|35|1|Örüljön a puszta és a kiaszott vidék, ujjongjon a sivatag és viruljon!
Izajás könyve|35|2|Virulva viruljon, mint a liliom, és örömében ujjongva daloljon! Mert övé a Libanon dicsősége, a Kármel és a Sáron pompája; meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk ragyogó fönségét.
Izajás könyve|35|3|Erősítsétek meg az elernyedt kezeket, és a roskadozó térdeket szilárdítsátok meg!
Izajás könyve|35|4|Mondjátok a csüggedt szívűeknek: "Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen. Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek."
Izajás könyve|35|5|Akkor megnyílik a vakok szeme, s a süketek füle hallani fog.
Izajás könyve|35|6|Ugrándozik majd a sánta, mint a szarvas, és a némák nyelve ujjongva ujjong. Mert vizek fakadnak a pusztában, folyóvizek a sivatagban.
Izajás könyve|35|7|A száraz vidék tóvá változik, a szomjas föld vizek forrásává. A sakálok egykori lakóhelyén zöldellő fű és nád terem...
Izajás könyve|35|8|És egy tiszta út vezet majd át rajta, úgy fogják hívni: a szentek útja. Tisztátalan nem léphet rá, sem a balgák nem bolyongnak rajta.
Izajás könyve|35|9|Nem lesz ott oroszlán, más ragadozó sem jár arra; a megváltottak vándorolnak rajta,
Izajás könyve|35|10|akiknek az Úr szabadulást szerzett, azok térnek vissza rajta. Éneket zengve érnek a Sionra, s örök boldogságot tükröz az arcuk. Öröm és ujjongás jár a nyomukban, mert fájdalom és siralom nem lesz többé.
Izajás könyve|36|1|Hiszkija király 14. esztendejében történt, hogy Asszíria királya, Szancherib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és bevette őket.
Izajás könyve|36|2|Akkor az asszírok királya elküldte főpohárnokát Lachisból Hiszkija királyhoz Jeruzsálembe, egy nagy hadsereggel. A főpohárnok ott táborozott le a Felső-tó vízvezetéke mellett, a Kalló-mezőre vivő úton.
Izajás könyve|36|3|Oda ment ki hozzá Eljakim udvarnagy, Hilkija fia, továbbá Sebna, az írnok és Joach, Aszaf fia, a jegyző.
Izajás könyve|36|4|A főpohárnok azt mondta nekik: "Mondjátok meg Hiszkijának, hogy ezt üzeni a nagykirály, Asszíria királya: Miben bízol annyira?
Izajás könyve|36|5|Azt gondolod tán, hogy a puszta szavak érnek annyit, mint a haditerv és a katonai erő? Kire támaszkodol, hogy föl mersz ellenem lázadni?
Izajás könyve|36|6|Bizonyára Egyiptomban, ebben a törött nádszálban bizakodol, amely áthatol annak a kezén, aki rá támaszkodik, és keresztülszúrja. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya azoknak, akik benne bíznak.
Izajás könyve|36|7|Lehet, hogy azt mondjátok nekem: Mi az Úrban, Istenünkben bizakodunk. De hát nem ő az, akinek a magaslatait és az oltárait Hiszkija lerombolta, aztán meghagyta Júdának és Jeruzsálemnek: Csak ez előtt az oltár előtt imádkozzatok!?
Izajás könyve|36|8|Nos hát, gyere át uramhoz, az asszírok királyához és fogadj vele: Adok neked kétezer lovat, ha kiállítod hozzájuk a lovasokat.
Izajás könyve|36|9|Hogy akarsz csak egyet is elűzni uramnak akár legkisebb szolgái közül is? Mégis Egyiptomban bizakodol, a szekerekben és a lovasokban.
Izajás könyve|36|10|Aztán talán nem az Úr akaratából vonultam fel erre a földre, hogy elpusztítsam? Bizony, maga az Úr mondta nekem: Vonulj fel ez ellen az ország ellen és pusztítsd el!"
Izajás könyve|36|11|Ekkor Eljakim, Sebna és Joach így szóltak a főpohárnokhoz: "Kérünk, beszélj hozzánk, szolgáidhoz arám nyelven, mert úgy is értünk. Ne júdai nyelven szólj hozzánk itt a nép füle hallatára, amely a várfalon van."
Izajás könyve|36|12|De a főpohárnok azt mondta: "Azt hiszitek, azért küldött ide uram, hogy csak uratokhoz és hozzátok intézzem ezeket a szavakat? Nem, hanem inkább azokhoz az emberekhez küldött, akik ott ülnek a várfalon, és akiknek majd veletek együtt a saját ürüléküket kell enniük és a saját vizeletüket kell inniuk!"
Izajás könyve|36|13|Akkor a főpohárnok felállt, és júdai nyelven hangosan odakiáltotta: "Halljátok a nagykirálynak, Asszíria királyának a szavait!
Izajás könyve|36|14|Ezt üzeni nektek a király: Ne hagyjátok, hogy Hiszkija félrevezessen benneteket, mert hisz nem lesz ereje hozzá, hogy megmentsen titeket.
Izajás könyve|36|15|S azt se engedjétek, hogy az Úrral vigasztaljon benneteket Hiszkija, ilyeneket mondván: Bízzatok az Úrban, mert ő biztosan megszabadít minket; ez a város nem kerül Asszíria királyának kezére.
Izajás könyve|36|16|Ne hallgassatok Hiszkijára! Mert ezt üzeni nektek Asszíria királya: Kössetek velem békét, s adjátok meg magatokat! Akkor mindenki saját szőlője és saját fügefája termését eheti, és mindenki a maga kútja vizét ihatja,
Izajás könyve|36|17|amíg el nem jövök, és el nem viszlek titeket egy olyan országba, amely hasonló a tiétekhez, gabonát és bort termő föld, kenyeret és szőlőt adó föld.
Izajás könyve|36|18|Ne hagyjátok, hogy Hiszkija félrevezessen benneteket, ilyeneket mondván: Az Úr megszabadít minket! Vajon kiszabadította-e országát egy nemzetnek az istene is az asszírok királyának kezéből?
Izajás könyve|36|19|Hol vannak Hamat és Arfát istenei? Hol vannak Szefarvaim istenei? Hol vannak Szamaria földjének istenei? Azok tán megmentették Szamariát?
Izajás könyve|36|20|Akad-e ezeknek az országoknak az istenei közt csak egy is, aki megmenthette országát hatalmamtól? Hát akkor hogy tudná az Úr megmenteni Jeruzsálemet kezemtől?"
Izajás könyve|36|21|Erre ők csak hallgattak, és egy szót sem feleltek neki, mert a király megparancsolta: Ne válaszoljatok neki!
Izajás könyve|36|22|Aztán Hilkija fia, Eljakim udvarnagy és Sebna, az írnok, meg Aszaf fia, Joach, a jegyző visszatért Hiszkijához. Megszaggatták ruhájukat, és úgy jelentették neki a főpohárnok szavait.
Izajás könyve|37|1|Amikor Hiszkija király ezeket meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákruhát öltött magára, és elment az Úr templomába.
Izajás könyve|37|2|Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok közül a véneket, akik szintén zsákruhába öltöztek, Izajás prófétához, Ámosz fiához.
Izajás könyve|37|3|Így szóltak hozzá: "Ezt üzeni Hiszkija: Ez a nap a szorongattatás, a büntetés és a megszégyenülés napja, mert eljött a magzatok megszülésének az ideje, de nincs erő a szülésre.
Izajás könyve|37|4|De talán meghallja az Úr, a te Istened a főpohárnok szavait, akit ura, az asszírok királya azért küldött ide, hogy gyalázza az élő Istent, és talán bosszút áll az Úr, a te Istened azokért a szavakért, amelyeket hallott. Te magad meg imádkozzál a maradékért, amely még megvan."
Izajás könyve|37|5|Amikor Hiszkija király szolgái elmentek Izajáshoz,
Izajás könyve|37|6|az így válaszolt nekik: "Mondjátok meg uratoknak: Ezt üzeni az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái gyaláztak!
Izajás könyve|37|7|Íme, egy lelket adok bele; hírt hall és visszatér országába, aztán majd a saját országában juttatom kardélre."
Izajás könyve|37|8|A főpohárnok visszatért, és Libnánál találta Asszíria királyát, amint épp ostromolta. Meghallotta ugyanis a főpohárnok, hogy a király elvonult Lachisból,
Izajás könyve|37|9|mert jelentették neki Tirhakáról, Kus királyáról: "Kivonult, hogy ismét harcba szálljon veled!"
Izajás könyve|37|10|"Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Nehogy csalódj Istenedben, akiben bizakodol, azt gondolván, hogy nem kerülhet Jeruzsálem az asszírok királyának a kezére!
Izajás könyve|37|11|Jól tudod, hogyan bántak el Asszíria királyai minden országgal: betöltötték rajtuk az átkot. Hát akkor te hogy szabadulhatnál meg?
Izajás könyve|37|12|Vajon megszabadították-e isteneik azokat a nemzeteket, amelyeket atyáim elpusztítottak: Gozánt, Háránt, Reszefet és Éden népét Tel Básárban?
Izajás könyve|37|13|Hol van Hamat királya, Arpád királya, Szefarvaim, Hena és Ivva királya?"
Izajás könyve|37|14|Amikor Hiszkija átvette a követek kezéből a levelet és elolvasta, fölment az Úr házába és ott az Úr elé tárta.
Izajás könyve|37|15|Így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:
Izajás könyve|37|16|"Seregek Ura, Izrael Istene, te a kerubok fölött trónolsz. Egyedül te vagy a föld minden országának Istene; te alkottad az eget és a földet.
Izajás könyve|37|17|Fordítsd ide, Uram, a füled és halld; nyisd ki, Uram, a szemed és lásd; halld meg Szancherib szavait, amelyeket üzent, hogy gyalázza az élő Istent.
Izajás könyve|37|18|Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztítottak minden nemzetet országukkal együtt,
Izajás könyve|37|19|isteneiket meg tűzre vetették, mert hiszen nem voltak istenek, csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, így elpusztíthatták őket.
Izajás könyve|37|20|Most tehát Urunk, Istenünk, szabadíts ki minket a kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy Isten, az Úr."
Izajás könyve|37|21|Akkor Izajás, Ámosz fia, üzenetet küldött Hiszkijának: "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene feleletül arra az imádságra, amelyet az asszírok királya, Szancherib miatt hozzám intéztél.
Izajás könyve|37|22|Ez az a szó, amelyet az Úr kimondott rá: Megvet és csúfot űz belőled Sionnak szűzi leánya; a hátad mögött a fejét rázza Jeruzsálem leánya.
Izajás könyve|37|23|Kit gyaláztál és kit káromoltál? És kire vetetted gőgös tekinteted? Izrael Szentjére!
Izajás könyve|37|24|Szolgád szájával az Urat gyaláztad. Azt mondtad: Töméntelen szekeremmel fölmentem a magas hegyekre, a Libanon csúcsára. Kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit. A legtávolibb zugába is eljutottam, fáinak sűrű erdejébe.
Izajás könyve|37|25|Kutakat ástam ott, és így más vizét ittam. Lábammal taposva kiszárítottam Egyiptom minden folyóvizét.
Izajás könyve|37|26|Hallod-e? Már régóta elterveztem, régtől fogva elhatároztam, és most végre is hajtom! Arra rendeltelek, hogy erős városokat romhalmazzá tégy.
Izajás könyve|37|27|Lakóik tehetetlenül megrémültek és megszégyenültek. Olyanok lettek, mint a mezei fű, mint a zöld pázsit, mint a háztetők és a sivatag füve a keleti szélben.
Izajás könyve|37|28|Tudok róla, ha fölkelsz, s ha leülsz, jártadat, keltedet jól ismerem.
Izajás könyve|37|29|Mivel ellenem lázadtál, és kevélységed a fülemig hatolt: azért karikát teszek az orrodba, zablát a szádba, és úgy vezetlek vissza azon az úton, amelyen idejöttél.
Izajás könyve|37|30|Neked meg ez szolgáljon jelül: Ebben az esztendőben azt eszitek, ami magától terem, a második esztendőben, ami a parlagon sarjad, de a harmadik esztendőben vethettek, arathattok, szőlőt ültethettek és ehetitek gyümölcsét.
Izajás könyve|37|31|Júda házának megmenekült maradéka gyökeret hajt alul és gyümölcsöt hoz felül.
Izajás könyve|37|32|Mert egy maradék rajzik ki Jeruzsálemből, akik életben maradtak, a Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete viszi ezt végbe.
Izajás könyve|37|33|Ezért az Úr ezt mondja Asszíria királya felől: Nem hatol be ebbe a városba, nyilat sem lő ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg és sánccal se veszi körül.
Izajás könyve|37|34|Azon az úton, amelyen idejött, visszatér; a városba be nem hatol - ezt mondja az Úr.
Izajás könyve|37|35|Mert oltalmazom ezt a várost és meg is szabadítom, magamért és szolgámért, Dávidért."
Izajás könyve|37|36|Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztőkor mind ott feküdtek holtan.
Izajás könyve|37|37|Erre Szancherib fölkerekedett és elvonult. Visszatért hazájába és Ninivében maradt.
Izajás könyve|37|38|Egyszer, amikor éppen istenének, Niszroknak templomában imádkozott, fiai, Adrammelech és Szárezer kardot döftek bele. Aztán Ararát földjére menekültek. Fia, Azarhaddon követte a trónon.
Izajás könyve|38|1|Abban az időben Hiszkija halálosan megbetegedett. Ámosz fia, Izajás próféta elment hozzá és így szólt: "Ezt mondja neked az Úr: Rendezd el ügyeidet, mert nemsokára meghalsz, s nem maradsz életben."
Izajás könyve|38|2|Erre Hiszkija arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz:
Izajás könyve|38|3|"Emlékezz, Uram, hogy hűségesen és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami kedves neked." Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija.
Izajás könyve|38|4|Ekkor az Úr így szólt Izajáshoz:
Izajás könyve|38|5|"Menj, és mondd meg Hiszkijának: Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam könyörgésedet, és figyelembe vettem könnyeidet, úgyhogy meggyógyítalak: három nap múlva fölmész az Úr templomába és tizenöt esztendővel megtoldom életedet.
Izajás könyve|38|6|Megmentelek Asszíria királyának kezétől, sőt ezt a várost is megoltalmazom."
Izajás könyve|38|7|"Ez legyen neked a jel az Úrtól, hogy megtartja adott szavát:
Izajás könyve|38|8|Nos, visszatérítem az árnyékot annyi fokkal, amennyit már lement a nap az Acház-féle lépcsőfokokon, vagyis tíz fokkal." Vissza is tért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már lement.
Izajás könyve|38|9|Hiszkijának, Júda királyának éneke, amikor felépült betegségéből:
Izajás könyve|38|10|Így szóltam: Életem napjainak közepén kell alászállnom az alvilág kapuihoz, életem hátralevő éveitől megrabolva.
Izajás könyve|38|11|Azt gondoltam: Nem látom többé az Urat az élők földjén. És nem láthatok senkit azok közül, akik a földet lakják.
Izajás könyve|38|12|Sátramat lebontják és elveszik tőlem, mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok. Életemet, mint a takács, felgöngyölöd, hogy aztán levághasd a szövőszékről. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem.
Izajás könyve|38|13|Siránkozom egészen reggelig, hogy mint az oroszlán, összetöri minden csontomat. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem.
Izajás könyve|38|14|Mint a fecskefióka, úgy csipogok, nyögdécselek, mint a galamb. Szemem bágyadtan tekint a magasba: Végy gondjaidba, légy segítségem!
Izajás könyve|38|15|Mit is mondjak neki? Miről beszéljek vele? Ő tette ezt mind velem. Egész életemben dicsőítelek minden szenvedésemért!
Izajás könyve|38|16|Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek,
Izajás könyve|38|17|még szenvedésem is áldássá vált. Megszabadítottad lelkemet a pusztulás verméből. Hátad mögé vetetted minden vétkemet.
Izajás könyve|38|18|Mert az alvilág nem dicsőít téged, és a halál nem magasztal; akik a sírgödörbe szállnak, már nem bíznak hűségedben.
Izajás könyve|38|19|Csak aki él, az magasztal, ahogy ma én magasztallak. Az apák hirdessék fiaiknak a hűségedet.
Izajás könyve|38|20|Uram, siess segítségemre! És engedd, hadd zengjük zsoltárainkat életünknek minden napján, az Úr házában.
Izajás könyve|38|21|Majd így rendelkezett Izajás: "Hozzatok ide egy fügés kalácsot, tegyétek rá a daganatra, s meg fog gyógyulni."
Izajás könyve|38|22|Hiszkija ekkor megkérdezte: "Mi lesz rá a jel, hogy fölmegyek az Úr templomába?" Izajás így válaszolt:
Izajás könyve|39|1|Abban az időben Babilon királya, Baladán fia, Merodák-Baladán levelet és ajándékot küldött Hiszkijának, mert hallott betegségéről és felépüléséről.
Izajás könyve|39|2|Hiszkija megörült neki, és megmutatta a követeknek a kincstárát: az ezüstöt és az aranyat, a fűszereket és az illatos olajokat, minden fölszerelését, s ami csak található volt a raktáraiban, azt mind. Nem akadt semmi, amit Hiszkija meg ne mutatott volna nekik, sem a palotájában, sem egész országában.
Izajás könyve|39|3|Akkor Izajás próféta elment Hiszkijához és megkérdezte: "Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?" Hiszkija így válaszolt: "Egy távoli országból, Babilonból jöttek."
Izajás könyve|39|4|Izajás tovább kérdezett: "És mit láttak a palotádban?" "Mindent láttak, ami csak van a palotámban - válaszolta Hiszkija. Nincs semmi kincstáramban, amit meg ne mutattam volna nekik."
Izajás könyve|39|5|Erre Izajás így szólt hozzá: "Halld a Seregek Urának szavát!
Izajás könyve|39|6|Eljön az idő, amikor ami palotádban található, s amit őseid a mai napig gyűjtöttek, azt mind elhurcolják Babilonba. Semmi sem marad itt - azt mondja az Úr.
Izajás könyve|39|7|Sőt még fiaid közül is, akik tőled származnak, akiket te nemzel, arra választanak ki néhányat, hogy szolgák legyenek Babilon királyának palotájában."
Izajás könyve|39|8|Ám Hiszkija azt mondta erre Izajásnak: "Az Úr szava, amelyet tudattál velem, kedvező." Magában ugyanis ezt gondolta: "Amíg én élek, addig úgyis béke lesz és biztonság."
Izajás könyve|40|1|"Vigasztaljátok meg népemet, vigasztaljátok meg!" - ezt mondja Istenetek.
Izajás könyve|40|2|"Szóljatok Jeruzsálem szívéhez és kiáltsátok oda neki: Véget ért szolgaságának ideje, bocsánatot nyert a gonoszsága, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden bűnéért."
Izajás könyve|40|3|Egy hang kiált: "Készítsetek utat a pusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át.
Izajás könyve|40|4|Minden völgyet töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy.
Izajás könyve|40|5|Akkor megnyilvánul majd az Úr dicsősége, és minden ember látni fogja. Igen, az Úr szája mondta ezt így."
Izajás könyve|40|6|Egy hang megparancsolja: "Hirdesd!" Erre megkérdezem: "Mit hirdessek?" "Minden test olyan, mint a fű, és minden szépsége, mint a mező virága.
Izajás könyve|40|7|Kiszárad a fű, elhervad a virág, ha az Úr lehelete éri. - Valóban, olyan a nép, mint a fű! -
Izajás könyve|40|8|Kiszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk szava örökké megmarad."
Izajás könyve|40|9|Menj föl egy magas hegyre, te, aki jó hírt viszel Sionnak; emeld föl erősen hangodat, te, aki jó hírt viszel Jeruzsálemnek. Emeld fel hangod! Ne félj! És hirdesd Júda városainak: Nézzétek, a ti Istenetek!
Izajás könyve|40|10|Íme, Isten, az Úr, eljön hatalommal, karja mindent uralma alá vet. Győzelmének jutalma halad a nyomában, előtte meg a győzelmi jelvények.
Izajás könyve|40|11|Mint a pásztor, úgy legelteti nyáját. Karjaira veszi bárányait, az ölében hordozza őket, és nagy gonddal vezeti az anyajuhokat.
Izajás könyve|40|12|Ki mérte meg marokkal a tenger vizét? És arasszal ki mérhetné fel az ég távlatait? A föld porát ki fogta vékába? Ki mérte meg mérlegen a hegyeket, és a dombokat a mérleg serpenyőjén?
Izajás könyve|40|13|Ki adott tanácsot az Úr lelkének, és mint tanácsadó, ki látta el útmutatással?
Izajás könyve|40|14|Kit kért meg rá, hogy ossza meg vele a bölcsességet, ki tanította meg a helyes útra, és ki mutatta meg neki az okosság ösvényét?
Izajás könyve|40|15|Lám, a nemzetek olyanok előtte, mint a vízcsepp a vödörben, csak annyit számítanak, mint porszem a mérlegen, a szigetek íme annyit érnek, mint a porszem.
Izajás könyve|40|16|Libanon nem volna elég tüzet rakni, sem vadjai nem volnának elegendők égőáldozatnak.
Izajás könyve|40|17|A nemzetek mind semmik a színe előtt, mihaszna semmiségnek számítanak a szemében.
Izajás könyve|40|18|Kihez hasonlíthatnátok az Istent; és milyen képmást alkothatnátok róla?
Izajás könyve|40|19|A bálványt mesterember önti ki, aztán az aranyműves bevonja aranylemezzel, és ezüstláncokat aggat rá.
Izajás könyve|40|20|Az ügyes képfaragó művész értékes pálmafát keres magának, olyan fát választ ki, amely nem rothad el, s ebből állít bálványt, nehogy meginogjon.
Izajás könyve|40|21|Nem tudjátok és nem hallottatok róla? Nem hirdették nektek kezdettől fogva? Nem tudtok a föld teremtéséről?
Izajás könyve|40|22|Ő az, aki a földkerekség fölött trónol, amelynek lakói csak olyanok előtte, mint a sáskák. Ő terítette ki, mint valami leplet, az eget, s kifeszítette, mint a lakósátrat.
Izajás könyve|40|23|Ő az, aki a fejedelmeket is semmivé teszi, és megsemmisíti a föld kormányzóit.
Izajás könyve|40|24|Alighogy elülteti, alighogy elveti őket, és alighogy gyökeret ver törzsük a földben: hirtelen csak rájuk fú, erre elszáradnak, aztán a szél, mint a pelyvát, elsodorja őket.
Izajás könyve|40|25|"Kihez tudtok hasonlítani? És ki lehetne hozzám hasonló?" - mondja a Szent.
Izajás könyve|40|26|Emeljétek föl tekinteteteket és lássátok: Ki alkotta mind a csillagokat? Ő, aki elvezeti seregüket, megszámolja őket, és nevén szólítja valamennyit; hatalma és nagy ereje miatt el nem marad egy sem.
Izajás könyve|40|27|Miért mondod ezt, Jákob, miért beszélsz így, Izrael: "Sorsom el van rejtve az Úr elől, és igazságom elkerüli Istenem figyelmét"?
Izajás könyve|40|28|Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen.
Izajás könyve|40|29|Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet.
Izajás könyve|40|30|Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül.
Izajás könyve|40|31|De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.
Izajás könyve|41|1|Hallgassatok rám, ti szigetek; kapjanak új erőre a nemzetek, lépjenek elé és beszéljenek, szálljunk egymással perbe!
Izajás könyve|41|2|"Ki támasztotta kelet felől azt, akit minden lépésében győzelem kísér? Ki az, aki a nemzeteket kiszolgáltatja neki, és megalázza előtte a királyokat? Kardja porrá zúzza őket, íja meg szétszórja, mint a pelyvát.
Izajás könyve|41|3|Üldözőbe veszi őket, s akadálytalanul halad előre, lába szinte nem is éri az utat.
Izajás könyve|41|4|Ki határozta el, s ki vitte ezt végbe? Az, aki kezdettől fogva szólította a nemzeteket. Én, az Úr, az első, aki még az utolsók közt is ugyanaz vagyok."
Izajás könyve|41|5|A szigetek látják ezt és megremegnek, a föld határai megrendülnek: Összesereglenek, egybegyűlnek.
Izajás könyve|41|6|Ki-ki segítséget nyújt társának, és így szólnak egymáshoz: Bátorság!
Izajás könyve|41|7|az öntőmester bátorítja az ötvöst; a kalapáccsal dolgozó meg azt, aki az üllőt veri. És közben azt mondja arról, amit forraszt: Jó lesz. Aztán szegekkel erősíti meg a bálványt, nehogy meginogjon.
Izajás könyve|41|8|És te, Izrael, én szolgám, Jákob, akit kiválasztottam barátomnak, Ábrahám ivadéka.
Izajás könyve|41|9|Te, akit a föld határairól hoztalak elő, és a világ végéről hívtalak meg; te, akihez így szóltam: Szolgám vagy, kiválasztottalak, ezért nem vetlek el:
Izajás könyve|41|10|Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek, és felkarol győzedelmes jobbom.
Izajás könyve|41|11|Bizony megszégyenülnek és gyalázatra jutnak, mind, akik ellened lázadoztak. Elpusztulnak és elvesznek, akik harcba szálltak ellened.
Izajás könyve|41|12|Keresni fogod, de többé nem találod azokat, akik ellened hadakoztak. Elpusztulnak és semmivé lesznek, akik háborgattak.
Izajás könyve|41|13|Mert én, az Úr, a te Istened, én ragadtam meg jobbodat. Én szólok hozzád így: Ne félj! Én megsegítelek.
Izajás könyve|41|14|Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg, te maroknyi Izrael. Magam vagyok a gyámolod - az Úr mondja ezt neked -, Izrael Szentje, a te Megváltód.
Izajás könyve|41|15|Nézd, cséplőszánná teszlek, új és éles fogú cséplőszánná. Hegyeket csépelsz és törsz majd össze, halmokat zúzol pozdorjává.
Izajás könyve|41|16|Szélnek engeded majd, és a szél elsodorja őket, a forgószél szerteszórja mind. De te ujjongsz majd az Úrban, és dicsekszel Izrael Szentjében.
Izajás könyve|41|17|Vizet keresnek a szűkölködők és a szegények, de nincs, a nyelvük száraz a szomjúságtól. Én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izrael Istene, nem hagyom el őket.
Izajás könyve|41|18|Folyókat fakasztok a kopasz dombokon, és forrásokat a völgyek ölén. A pusztaságot tóvá változtatom, vizek forrásaivá a kiaszott földet.
Izajás könyve|41|19|A sivatagban cédrust növesztek, akácot, mirtuszt és olajfát; a pusztában fenyőt ültetek, platánt és ciprust, egymás mellett.
Izajás könyve|41|20|Hogy így mindenki lássa és megtudja, meggondolja és megértse: Az Úr keze vitte ezt végbe mind, Izrael Szentje teremtette.
Izajás könyve|41|21|"Hozzátok elő ügyeteket - mondja az Úr, adjátok elő érveiteket - így beszél Jákob királya.
Izajás könyve|41|22|Lépjenek elő és adják tudtunkra, ami történni fog. Mit is mondhatnának az elmúlt dolgokról, olyat, amire érdemes volna fölfigyelni? Vagy mondjatok valamit azokról, amik eljövendők, hadd tudjuk meg, mi lesz majd a végük.
Izajás könyve|41|23|Adjátok hírül, mi történik majd a jövőben, hogy megtudjuk: istenek vagytok. Tegyetek már valamit: akármit, hogy ámulva láthassuk mindannyian.
Izajás könyve|41|24|Bizony semmik vagytok, s minden művetek semmiség. Gyalázatos, aki benneteket választ."
Izajás könyve|41|25|Északról támasztottam a szabadítót, hogy jöjjön. Napkeletről hívtam meg, a nevén szólítottam. Úgy összetiporta a helytartókat, mint a sarat, vagy amint a fazekas tapossa az agyagot.
Izajás könyve|41|26|Ki hirdette ezt kezdettől fogva, hogy megtudjuk, és ki jövendölte meg már rég, hogy elmondhassuk: Úgy van!? Senki sem hirdette, senki sem jövendölte meg, senki sem hallotta szavatokat.
Izajás könyve|41|27|Én mondtam először Sionnak: "Lám, itt vannak!" Én küldtem Jeruzsálemnek örömhírt hozó hírnököt.
Izajás könyve|41|28|Körülnéztem, de közülük nem volt senki, nem akadt egy sem, aki tanácsot adott volna; akit, ha megkérdeznek, megfelelt volna.
Izajás könyve|41|29|Bizony, ezek mind semmik, műveik is csak semmiségek. A bálványaik meg: szél és hiábavalóság.
Izajás könyve|42|1|Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek.
Izajás könyve|42|2|Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon.
Izajás könyve|42|3|A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot,
Izajás könyve|42|4|nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek.
Izajás könyve|42|5|Ezt mondja az Isten, az Úr, aki megteremtette az egeket és kifeszítette, aki megszilárdította a földet s rajta kisarjasztotta a növényeket, aki éltető leheletet ad a földön lakó népnek, és életet mindennek, ami csak jár-kel rajta:
Izajás könyve|42|6|Én, az Úr, hívtalak meg az igazságban, én fogtam meg a kezed, és én formáltalak. Megtettelek a népnek szövetségül, és a nemzeteknek világosságul,
Izajás könyve|42|7|hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat és a tömlöcből azokat, akik a sötétségben ülnek.
Izajás könyve|42|8|Én vagyok az Úr, ez a nevem! Dicsőségemet nem engedem át másnak, sem tiszteletemet a bálványoknak.
Izajás könyve|42|9|Nézzétek: a régebbiek beteljesedtek, és új dolgokat hirdetek előre, mielőtt megtörténnének, tudtotokra adom őket.
Izajás könyve|42|10|Énekeljetek az Úrnak új éneket! A föld határáig dicséretét! Dicsőítse a tenger, s ami benne él, a szigetek és minden lakójuk.
Izajás könyve|42|11|Ujjongjon a puszta és minden városa a falvakkal együtt, ahol Kedár lakik. Ujjongjanak a kőszirt lakói, harsogjanak a hegyek tetejéről.
Izajás könyve|42|12|Adják meg az Úrnak a tiszteletet, és a szigetek hirdessék dicsőségét.
Izajás könyve|42|13|Az Úr kivonul, mint a hős, haragja fellobban, mint a harcosé. Felrivall, csatakiáltást hallat, úgy vonul ki férfiként ellenségei ellen.
Izajás könyve|42|14|Sokáig hallgattam, csöndben voltam, szinte visszafogtam magam... De most nyögök, mint a vajúdó asszony, fújok és lihegek egyszerre.