Makkabeusok I. könyve|3|21|De mi harcba szállunk életünkért és törvényünkért.
Makkabeusok I. könyve|3|22|(Isten) maga fogja őket a szemünk láttára megsemmisíteni. Ne féljetek hát tőlük!"
Makkabeusok I. könyve|3|23|Alighogy befejezte, hirtelenül nekikrontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt.
Makkabeusok I. könyve|3|24|Bet-Horon lejtőjétől egészen a síkságig üldözték őket. Mintegy nyolcszáz ember elesett közülük, a többiek meg a filiszteusok földjére menekültek.
Makkabeusok I. könyve|3|25|Így félelem fogta el őket Júdástól és testvéreitől, rémület szállta meg körülöttük a népeket.
Makkabeusok I. könyve|3|26|Híre eljutott a királyig, és a nemzetek Júda harcairól beszéltek.
Makkabeusok I. könyve|3|27|Amikor Antiochusz ezeket a híreket meghallotta, nagy haragra gerjedt. Összegyűjtötte országa minden haderejét, az egész hatalmas sereget.
Makkabeusok I. könyve|3|28|Felnyitotta kincseskamráit, egész évre szóló zsoldot fizetett a csapatoknak, és megparancsolta nekik, hogy legyenek készek mindenre.
Makkabeusok I. könyve|3|29|Akkor azonban észrevette, hogy kincseskamrájából kifogyott a pénz. A zavargások és a szorongattatás miatt, amelyet az ősi törvények megszüntetésével hozott az országra, kevés adó folyt be az országból.
Makkabeusok I. könyve|3|30|Így félt, hogy mint már egyszer vagy másszor előfordult, nem lesz elég a pénz a költekezésre és az ajándékokra, amelyeket eddig bőkezűen osztogatott, bőkezűbben, mint az addigi királyok.
Makkabeusok I. könyve|3|31|Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed.
Makkabeusok I. könyve|3|32|Az ország ügyeit Liziászra bízta, egy királyi családból való előkelő emberre, az Eufrátesztől egészen Egyiptom határáig.
Makkabeusok I. könyve|3|33|Azzal is megbízta, hogy hazatértéig nevelje a fiát, Antiochuszt.
Makkabeusok I. könyve|3|34|Azonkívül átengedte neki hadereje felét és az elefántokat. Közölte vele terveit, különösen Júdeára és Jeruzsálemre vonatkozó rendelkezéseit:
Makkabeusok I. könyve|3|35|vezessen ellenük hadat és törje meg végérvényesen Izrael hatalmát, semmisítse meg Jeruzsálem megmaradt lakóit, még emléküket is irtsa ki azon a helyen.
Makkabeusok I. könyve|3|36|Egész területükre telepítsen idegeneket, sorsolás útján ossza fel földjüket.
Makkabeusok I. könyve|3|37|Hadereje másik felét maga mellé rendelte, és 147-ben elindult fővárosából, Antiochiából átkelt az Eufráteszen és átvonult a fennsíkon.
Makkabeusok I. könyve|3|38|Liziász a király hívei közül kiválasztotta Dorimenesz fiát, Ptolemeuszt, Nikanort és Gorgiászt, csupa bátor embert.
Makkabeusok I. könyve|3|39|Elküldött velük negyvenezer gyalogost és hétezer lovast, hogy hatoljanak be Júda földjére, és a király parancsa szerint pusztítsák el.
Makkabeusok I. könyve|3|40|Ezek egész seregükkel elindultak és benyomultak. Emmausz közelében a síkságon ütötték fel táborukat.
Makkabeusok I. könyve|3|41|Amikor a vidék kereskedő emberei meghallották hírüket, rengeteg aranyat, ezüstöt és lábszíjat vettek magukhoz, s elmentek a táborba, hogy Izrael fiait megvegyék rabszolgának. Idumeából és a filiszteusok földjéről csapatok csatlakoztak hozzájuk.
Makkabeusok I. könyve|3|42|Júdás és testvérei látták, hogy a veszedelem egyre nagyobb, és a csapatok már az ő területükön táboroznak. A király rendelkezéseiről is hallottak, hogy a népet teljesen ki kell pusztítani.
Makkabeusok I. könyve|3|43|Így szóltak hát egymáshoz: "Akadályozzuk meg népünk megsemmisítését, és harcoljunk népünkért és a szentélyért."
Makkabeusok I. könyve|3|44|Egybegyűltek, hogy előkészüljenek a harcra, imádkozzanak és kiesdekeljék az irgalmat és a könyörületet.
Makkabeusok I. könyve|3|45|Jeruzsálem lakatlan volt, mint a puszta. Fiai közül nem járt senki se ki, se be. Szentélyét eltiporták. A várat idegenek lakták, pogányoknak szolgált lakóhelyül. Jákobból eltűnt az öröm, nem hallatszott furulya és hárfa.
Makkabeusok I. könyve|3|46|Összegyűltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek.
Makkabeusok I. könyve|3|47|Böjtöltek azon a napon, vezeklőruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és megszaggatták ruhájukat.
Makkabeusok I. könyve|3|48|Kigöngyölítették a törvénykönyvet ugyanazzal a szándékkal, amivel a pogányok a bálványaikat szokták kérdezni.
Makkabeusok I. könyve|3|49|Odahordták a papi palástokat, az első termést és a tizedet. Azokat a nazirokat is odahívták, akiknek letelt a fogadalmi idejük.
Makkabeusok I. könyve|3|50|Aztán hangosan szólítgatták az eget: "Mit tegyünk? Hová vigyük?
Makkabeusok I. könyve|3|51|Hiszen szentélyedet eltiporták és megszentségtelenítették, papjaid megalázottak és szomorúak.
Makkabeusok I. könyve|3|52|Lám a pogányok újra gyülekeznek ellenünk, hogy kiirtsanak bennünket. Te tudod, mit forralnak ellenünk.
Makkabeusok I. könyve|3|53|Hogy volnánk képesek szembeszállni velük, ha te nem segítesz?!"
Makkabeusok I. könyve|3|54|Aztán megfújták a trombitákat és hangosan felkiáltottak.
Makkabeusok I. könyve|3|55|Ezután Júdás vezetőket rendelt a nép fölé, parancsnokokat az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére.
Makkabeusok I. könyve|3|56|Azoknak ellenben, akik házat építettek, feleséget vettek vagy szőlőt telepítettek, vagy akik féltek, a törvény rendelkezése értelmében meghagyta, hogy menjenek haza.
Makkabeusok I. könyve|3|57|Aztán fölkerekedett a sereg, és Emmausztól délre tábort ütött.
Makkabeusok I. könyve|3|58|Júdás így szólt: "Övezzétek fel derekatokat és legyetek bátor férfiak! Holnap korán legyetek készen rá, hogy harcba szálljatok ezekkel a pogány népekkel, akik szövetkeztek ellenünk, hogy megsemmisítsenek bennünket szentélyünkkel együtt.
Makkabeusok I. könyve|3|59|De inkább elesünk a harcban, semmint tétlenül nézzük népünk és szentélyünk vesztét.
Makkabeusok I. könyve|3|60|De legyen úgy, ahogy az ég akarja!"
Makkabeusok I. könyve|4|1|Gorgiász maga mellé vett ötezer gyalogost és ezer válogatott lovast.
Makkabeusok I. könyve|4|2|A sereg éjszaka kelt útra, hogy rajtaüssön a zsidók táborán és észrevétlenül megsemmisítse őket. A várban szolgáló emberek voltak a vezetőik.
Makkabeusok I. könyve|4|3|Júdás hallott felőle, s maga indult el katonáival, hogy a király seregét leverje Emmausznál addig,
Makkabeusok I. könyve|4|4|amíg a csapatok szerte vannak, a táboron kívül.
Makkabeusok I. könyve|4|5|Gorgiász éjszaka ért oda a zsidók táborába, de nem talált ott senkit. Erre a hegyekben kereste őket. Azt gondolta: "Máris menekülnek előlünk!"
Makkabeusok I. könyve|4|6|Hajnalban megjelent Júdás háromezer férfival a síkságon, de nem volt megfelelő vértjük és kardjuk, amilyet szerettek volna.
Makkabeusok I. könyve|4|7|Ugyanakkor látták, hogy a pogányok tábora körül van véve sáncokkal és lovasokkal - csupa harcedzett katona.
Makkabeusok I. könyve|4|8|Akkor Júdás így szólt embereihez: "Ne féljetek sokaságuktól és ne rettegjetek támadásuktól.
Makkabeusok I. könyve|4|9|Gondoljatok arra, hogyan menekültek meg atyáink a Vörös-tengernél, amikor a fáraó seregével üldözte őket.
Makkabeusok I. könyve|4|10|Most hívjuk segítségül az eget, hogy könyörüljön rajtunk, emlékezzék atyáink szövetségére, és pusztítsa el ma ezt a sereget a szemünk láttára.
Makkabeusok I. könyve|4|11|Akkor majd minden pogány nép megtudja, hogy van, aki megszabadítja és megmenti Izraelt!"
Makkabeusok I. könyve|4|12|Amikor az idegenek fölemelték tekintetüket és látták, amint a zsidók kivonulnak ellenük,
Makkabeusok I. könyve|4|13|elhagyták a tábort, hogy fölvegyék a harcot. Júdás katonái megfújták a kürtöket és összecsaptak velük.
Makkabeusok I. könyve|4|14|A pogányokat megverték, úgyhogy a síkságra menekültek.
Makkabeusok I. könyve|4|15|A hátramaradottakat mind kardélre hányták. Egészen Gézerig üldözték őket, Idumea, Asdod és Jamnia síkságára. Mintegy háromezer ember esett el itt.
Makkabeusok I. könyve|4|16|Amikor Júdás seregével visszatért az üldözésből,
Makkabeusok I. könyve|4|17|így szólt a néphez: "Ne kapjatok a zsákmányon! Mert még egy másik csata áll előttünk.
Makkabeusok I. könyve|4|18|Gorgiász itt van seregével a közelünkben a hegyek közt. Álljatok szemben az ellenséggel, és vívjatok meg vele. Aztán majd nyugodtan zsákmányolhattok."
Makkabeusok I. könyve|4|19|Alighogy befejezte Júdás a szavait, már látszott az egyik csapat, amint közeledett a hegyek közül.
Makkabeusok I. könyve|4|20|Ez észrevette, hogy (a táborban maradottakat) legyőzték, a tábort pedig felgyújtották. Mert a füst, amelyet láttak, jelezte, mi történt.
Makkabeusok I. könyve|4|21|Ennek láttán nagyon megijedtek. S amikor megpillantották Júdás seregét a síkságon, harcra készen,
Makkabeusok I. könyve|4|22|a filiszteusok földjére menekültek.
Makkabeusok I. könyve|4|23|Júdás erre a táborbeli zsákmány felé vette az irányt. Rengeteg aranyat, ezüstöt, lila és piros bíborszövetet és értéktárgyat összeszedtek.
Makkabeusok I. könyve|4|24|Hazatérve himnuszokat és háladalokat zengtek az égnek: "Mert jó, irgalma örökkévaló".
Makkabeusok I. könyve|4|25|Így azon a napon nagy szabadulást látott Izrael.
Makkabeusok I. könyve|4|26|Azok az idegenek, akik megmenekültek, mind Liziászhoz mentek, és jelentették neki az esetet.
Makkabeusok I. könyve|4|27|Amikor meghallotta, megrendült és elcsüggedt. Mert nem szándéka szerint mentek a dolgok Izraellel, és a király parancsa sem teljesült.
Makkabeusok I. könyve|4|28|A következő esztendőben szerzett hát hatvanezer válogatott harcost és ötezer lovast, hogy teljesen kiirtsa őket.
Makkabeusok I. könyve|4|29|Benyomultak Idumeába és Bet-Curnál letáboroztak. Júdás tízezer férfival szállt szembe velük.
Makkabeusok I. könyve|4|30|Amikor a hatalmas haderőt megpillantotta, imádkozott, ezekkel a szavakkal: "Áldott vagy, Izrael szabadítója! Megtörted az óriás erejét szolgád, Dávid által, a filiszteusok seregét pedig Saul fiának és fegyverhordozójának, Jonatánnak a kezére adtad.
Makkabeusok I. könyve|4|31|Add ezt a sereget népednek, Izraelnek a hatalmába. Hadd vesszenek el haderejük és lovasságuk ellenére.
Makkabeusok I. könyve|4|32|Töltsd el őket félelemmel! Vedd el büszke bátorságukat! Rettegjenek a vereségtől.
Makkabeusok I. könyve|4|33|S hulljanak el azok kardja élén, akik szeretnek téged, hogy aztán mindannyian énekkel dicsőítsenek, akik elismerik a nevedet."
Makkabeusok I. könyve|4|34|Aztán egymásnak rontottak. Liziász seregéből mintegy ötezer ember elesett - közelharcban estek el.
Makkabeusok I. könyve|4|35|Amikor Liziász látta serege pusztulását és Júda seregének harcra készségét, s azt hogy mennyire el vannak szánva; vagy tisztességben élni, vagy meghalni, visszatért Antiochiába. Újabb zsoldosokat szerzett, hogy még erősebb sereggel térjen vissza Júdeába.
Makkabeusok I. könyve|4|36|Júdás és testvérei így beszéltek: "Lám, megsemmisültek ellenségeink! Menjünk hát fel, tisztítsuk meg és szenteljük föl a templomot!"
Makkabeusok I. könyve|4|37|Az egész sereg összegyűlt és felvonult Sion hegyére.
Makkabeusok I. könyve|4|38|Látták az elpusztított szentélyt, az égőáldozat megszentségtelenített oltárát, a fölégetett kapukat, az előudvarokban a bozótot, amely mint valami erdőben vagy hegyen, úgy elburjánzott, és a szétrombolt helyiségeket.
Makkabeusok I. könyve|4|39|Erre megszaggatták ruhájukat, nagy jajgatásban törtek ki, és hamut szórtak a fejükre.
Makkabeusok I. könyve|4|40|Arcra borultak a földön, kürtjeleket adtak és hangosan esedeztek az éghez.
Makkabeusok I. könyve|4|41|Akkor Júdás parancsot adott embereinek, hogy vegyék fel a harcot a várat megszállva tartó csapatokkal, addig ő megtisztítja a szentélyt.
Makkabeusok I. könyve|4|42|Aztán feddhetetlen és törvényt megtartó papokat választott.
Makkabeusok I. könyve|4|43|Ezek megtisztították a szentélyt, és a botrány köveit tisztátalan helyre vitték.
Makkabeusok I. könyve|4|44|Az égőáldozatok megszentségtelenített oltára ügyében tanácsot tartottak, hogy mit tegyenek vele.
Makkabeusok I. könyve|4|45|Az a jó gondolatuk támadt, hogy lerombolják, nehogy azzal gúnyolják őket, hogy a pogányok megszentségtelenítették. Tehát lerombolták az oltárt.
Makkabeusok I. könyve|4|46|A köveket a templomdombon egy arra alkalmas helyre rakták, míg próféta nem támad, aki majd megmondja a teendőket.
Makkabeusok I. könyve|4|47|Aztán a törvény előírásának megfelelően faragatlan köveket vettek, és a régi mintájára új oltárt építettek.
Makkabeusok I. könyve|4|48|A szentélyt is újra fölépítették, és fölszentelték a templom belsejét meg az előudvarokat.
Makkabeusok I. könyve|4|49|Új fölszerelést is készítettek az istentisztelethez, és bevitték a mécstartót, valamint az illatáldozat bemutatására szolgáló oltárt meg az asztalt a templomba.
Makkabeusok I. könyve|4|50|Az illatáldozat oltárán tömjént égettek, a mécstartón pedig meggyújtották a mécseseket, és ezek megvilágították a templom belsejét.
Makkabeusok I. könyve|4|51|Kenyeret tettek az asztalra, és újra fölszerelték a kárpitokat. Így végbevitték, amibe belefogtak.
Makkabeusok I. könyve|4|52|A 148. esztendőben a kilencedik hónap - azaz a Kiszleu hónap - huszonötödik napjának hajnalán nekiláttak,
Makkabeusok I. könyve|4|53|és az égőáldozatok újonnan emelt oltárán áldozatot mutattak be a törvény szerint.
Makkabeusok I. könyve|4|54|Ugyanabban az időben és ugyanazon a napon szentelték fel, amelyen a pogányok megszentségtelenítették, dicsőítő énekekkel, citera, hárfa és cintányér kíséretében.
Makkabeusok I. könyve|4|55|Az egész nép leborult. Magasztaló és dicsőítő énekeket zengtek az égnek, amely sikerre vitte ügyüket.
Makkabeusok I. könyve|4|56|Az oltár fölszentelését nyolc napig ünnepelték. Örömükben égőáldozatot és hálaáldozatot mutattak be a szabadulásért, aztán dicsőítő áldozatot.
Makkabeusok I. könyve|4|57|A templom homlokzatát aranykoszorúkkal és -pajzsocskákkal díszítették, helyreállították a kapukat meg a helyiségeket, és ellátták őket ajtókkal.
Makkabeusok I. könyve|4|58|Túláradó öröm kerítette hatalmába a népet, hogy lemosták a pogányok okozta szégyenfoltot.
Makkabeusok I. könyve|4|59|Júdás, testvérei és Izrael egész közössége elhatározta, hogy az oltár fölszentelésének napjait minden esztendőben megünneplik öröm és ujjongás közepette ugyanabban az időben, Kiszleu hónap huszonötödik napjától kezdve nyolc napon át.
Makkabeusok I. könyve|4|60|Abban az időben Sion hegyét magas fallal és erős bástyákkal vették körül, nehogy visszatérjenek a pogányok és lerombolják, mint korábban tették.
Makkabeusok I. könyve|4|61|Aztán Júdás őrséget helyezett oda, hogy védelmezze Sion hegyét. Bet-Curt is megerősítette, mint valami várat, hogy a népnek Idumeával szemközt legyen egy erődje.
Makkabeusok I. könyve|5|1|Amikor körülöttük a pogányok meghallották, hogy az égőáldozatok oltárát újra fölépítették, a szentélyt pedig helyreállították, mint azelőtt volt, nagy haragra gerjedtek.
Makkabeusok I. könyve|5|2|Elhatározták, hogy Jákobnak minden köztük élő fiát kiirtják. Nyomban el is kezdték a nép körében a mészárlást és a pusztítást.
Makkabeusok I. könyve|5|3|Akkor Júdás háborút indított Ézsau Idumeában élő fia ellen, mégpedig Akrabattene körül, mivel körös-körül szorongatták Izraelt. Nagy csapást mért rájuk, megalázta és kifosztotta őket.
Makkabeusok I. könyve|5|4|Baján fiainak gonoszságára is visszaemlékezett, akik tőr és csapda voltak a népnek, mert leselkedtek rá az utakon.
Makkabeusok I. könyve|5|5|Bástyáikba zárkóztak előle. Ám ő ostrom alá fogta őket, betöltötte rajtuk az átkot, fölégette bástyáikat az őrséggel együtt.
Makkabeusok I. könyve|5|6|Aztán Ammon fiai ellen fordult. Erős hadsereggel és nagy sokasággal találta magát szemközt, Timóteus volt a vezér.
Makkabeusok I. könyve|5|7|Számos ütközetet vívtak. Végül fölébük kerekedett, és teljesen megsemmisítette őket.
Makkabeusok I. könyve|5|8|Jázert és leányvárosait is térdre kényszerítette, aztán visszatért Júdeába.
Makkabeusok I. könyve|5|9|A gileádi pogányok is fölkeltek Izrael fiai ellen, noha az ő területükön éltek, hogy kiirtsák őket. Datema erődjébe menekültek előlük,
Makkabeusok I. könyve|5|10|s levelet küldtek Júdásnak és testvéreinek, ezzel a hírrel: "Környékünkön a pogányok szövetkeztek, hogy megsemmisítsenek bennünket.
Makkabeusok I. könyve|5|11|Készen állnak az erőd megtámadására, ahova menekültünk; Timóteus a seregük parancsnoka.
Makkabeusok I. könyve|5|12|Ezért gyere, és szabadíts ki bennünket a hatalmából! Mert a mieink közül már sokan elestek.
Makkabeusok I. könyve|5|13|Azokat a testvéreinket, akik a tubiaiak közt éltek, már mind megölték. Asszonyaikat, gyermekeiket és vagyonukat elhurcolták. Mintegy ezer embert lemészároltak."
Makkabeusok I. könyve|5|14|Még olvasták ezt a levelet, amikor már újabb követek érkeztek, Galileából, megszaggatott ruhában; a következő hírt hozták:
Makkabeusok I. könyve|5|15|"Összefogtak ellenünk Ptolemaisz, Tirusz és Szidon népei és az egész pogány Galilea, hogy megsemmisítsenek bennünket."
Makkabeusok I. könyve|5|16|Amikor Júdás és a nép meghallották ezeket a híreket, nagy népgyűlést hívtak össze, hogy megtanácskozzák, mit tegyenek a szorongatott helyzetben levő és megtámadott testvéreikért.
Makkabeusok I. könyve|5|17|Júdás azt mondta testvérének, Simonnak: "Válassz magad mellé embereket és menj, szabadítsd ki galileai testvéreidet. Én és testvérem, Jonatán, Gileádba megyünk."
Makkabeusok I. könyve|5|18|Zakariás fiát, Józsefet, valamint a nép egyik vezetőjét, Azariást a sereg maradékával Júdeában hagyta biztosítékul
Makkabeusok I. könyve|5|19|ezzel a paranccsal: "Kormányozzátok ezt a népet! De míg haza nem térünk, háborút ne indítsatok a pogányok ellen!"
Makkabeusok I. könyve|5|20|Simon háromezer férfit vezetett Galileába, Júdás meg nyolcezer férfit Gileádba.
Makkabeusok I. könyve|5|21|Akkor Simon Galileába vonult, és sok támadást intézett a pogányok ellen. Megsemmisítette a pogány népeket.
Makkabeusok I. könyve|5|22|Egészen a ptolemaiszi kapukig üldözte őket. A népek közül mintegy háromezer férfi elesett.
Makkabeusok I. könyve|5|23|Akkor fogta a galileai és az arbattabeli zsidókat asszonyaikkal és gyermekeikkel, valamint minden vagyonukkal együtt, és nagy diadallal Júdeába vitte őket.
Makkabeusok I. könyve|5|24|Júdás, a Makkabeus és testvére, Jonatán átkelt a Jordánon, és három napig meneteltek a pusztában.
Makkabeusok I. könyve|5|25|Találkoztak a nabateusokkal. Ezek barátsággal viseltettek irántuk, és mindent tudtukra adtak, ami Galileában a testvéreikkel történt:
Makkabeusok I. könyve|5|26|közülük sokan be vannak zárva Bozorában, Bozorban, Alemában, Kaszfóban, Makedban és Karnaimban, ezekben a nagy és megerősített városokban,
Makkabeusok I. könyve|5|27|de Gileád többi városaiban is körül vannak zárva; elhatározták, hogy reggel megtámadják az erődöket és egyazon napon mindannyiukat megsemmisítik.
Makkabeusok I. könyve|5|28|Akkor Júdás gyorsan visszafordult a pusztán át Bozora felé. Meghódította a várost, kardélre hányta a lakosság férfi tagjait, kifosztotta és lángba borította.
Makkabeusok I. könyve|5|29|Éjszaka tovább indult, és az erőd alá vonult.
Makkabeusok I. könyve|5|30|Amikor megvirradt és kinyitották a szemüket, lám, egy megszámlálhatatlanul nagy sereg állt ott, létrákat és ostromgépeket cipeltek, hogy megrohamozzák az erődöt. Nyomban megindították ellenük a harcot.
Makkabeusok I. könyve|5|31|Akkor Júdás észrevette, hogy a harc már megkezdődött. A városból a trombiták hangja és a csatakiáltás az égig hatolt.
Makkabeusok I. könyve|5|32|Erre felszólította katonáit: "Ma harcoljatok testvéreinkért!"
Makkabeusok I. könyve|5|33|Három csapattal hátba támadta őket. Megfújták a trombitákat, és nagy csatakiáltást hallattak.
Makkabeusok I. könyve|5|34|Amikor Timóteus megtudta, hogy Makkabeus az, megfutamodtak előle. Így nagy csapást mért rájuk. Ezen a napon mintegy nyolcezer férfi elesett közülük.
Makkabeusok I. könyve|5|35|Akkor Alema felé vette az irányt, megostromolta és bevette. Az összes férfi lakost megölte, kifosztotta és lángba borította a várost.
Makkabeusok I. könyve|5|36|Innen továbbindulva meghódította Kaszfot, Makedet, Bozort és Gileád többi városát.
Makkabeusok I. könyve|5|37|Ezek után az események után Timóteus új sereget gyűjtött, és a patakon túl, Rafonnal szemben tábort ütött.
Makkabeusok I. könyve|5|38|Júdás embereket küldött előre, hogy kémleljék ki a tábort. Ezt a hírt hozták neki: "A környék összes pogány népe köréje gyülekezett, hatalmas sereg.
Makkabeusok I. könyve|5|39|Még arabokat is befogadott, segédcsapatnak. A patakon túl táboroznak, és készen állnak rá, hogy ellened harcba szálljanak." Erre Júdás szembe ment velük.
Makkabeusok I. könyve|5|40|Amikor Júdás csapataival a patakhoz közeledett, Timóteus így szólt embereihez: "Ha ő kel át először, nem leszünk képesek ellenállni neki, túlerőben lesz velünk szemben.
Makkabeusok I. könyve|5|41|Ha azonban fél, és a patakon túl üt tábort, akkor mi kelünk át és legyőzzük."
Makkabeusok I. könyve|5|42|Amikor Júdás a patakhoz ért, őröket állított a patakhoz és megparancsolta nekik: "Ne engedjetek egyetlen embert se sátort verni, szálljon mindenki harcba!"
Makkabeusok I. könyve|5|43|Elsőként maga kelt át, és az egész nép követte. Az összes pogány népet legyőzte, eldobálták fegyverüket, és Karnain templomába menekültek.
Makkabeusok I. könyve|5|44|Először a várost foglalták el, aztán a templomot gyújtották fel azokkal egyetemben, akik benne voltak. Így elpusztították Karnaint - nem tudott többé Júdásnak ellenállni.
Makkabeusok I. könyve|5|45|Júdás most egész Izraelt egybegyűjtötte, mind aki csak Gileádban élt, apraját-nagyját, az asszonyokat is, a gyerekeket is, minden holmijukkal, egy hatalmas seregre való népet, hogy Júda földjére vonuljanak.
Makkabeusok I. könyve|5|46|Efronba értek, ebbe a szoros közelében fekvő, megerősített nagy városba. Nem lehetett letérni előtte se jobbra, se balra, csak rajta lehetett keresztül vonulni.
Makkabeusok I. könyve|5|47|A város lakói azonban bezárták előttük a kapukat és eltorlaszolták kővel.
Makkabeusok I. könyve|5|48|Júdás követet küldött, jóindulatúan azt üzente: "Kénytelenek vagyunk területeteken átvonulni, hogy eljuthassunk földünkre. Senki sem fog ártani nektek. Csak gyalogosan átvonulunk." De ők vonakodtak kaput nyitni.
Makkabeusok I. könyve|5|49|Erre Júdás parancsot adott, hogy az egész seregnek hirdessék ki: ki-ki maradjon ott, ahol van.
Makkabeusok I. könyve|5|50|A katonák letáboroztak. Aztán egész nap és egész éjjel harcoltak a város ellen, s hatalmukba kerítették.
Makkabeusok I. könyve|5|51|A város lakói közül a férfiakat mind kardélre hányta, (magát a várost) kifosztotta és a legyőzötteken vonult végig a városon.
Makkabeusok I. könyve|5|52|Átkeltek a Jordánon, és a Betsánnal szemközt elterülő nagy síkságra értek.
Makkabeusok I. könyve|5|53|Júdás összegyűjtötte a hátul vonulókat és bátorította a népet az egész úton, míg Júda földjére nem értek.
Makkabeusok I. könyve|5|54|Ujjongó örömmel fölvonultak Sion hegyére, és égőáldozatot mutattak be, mert nem halt meg közülük senki, szerencsésen hazaértek.
Makkabeusok I. könyve|5|55|Azokban a napokban, amikor Júdás és Jonatán Gileádban voltak, testvérük, Simon pedig Ptolemaisz előtt állt Galileában,
Makkabeusok I. könyve|5|56|Zakariás fia, József, valamint a sereg vezére, Azariás hallottak hőstetteikről és harcaikról.
Makkabeusok I. könyve|5|57|Így szóltak: "Szerezzünk mi is nevet magunknak! Vonuljunk ki, és harcoljunk a körülöttünk élő pogányok ellen!"
Makkabeusok I. könyve|5|58|Parancsot adtak seregük tisztjeinek, és Jamnia alá vonultak.
Makkabeusok I. könyve|5|59|Gorgiász eléjük ment a városban állomásozó katonákkal, hogy fölvegye velük a harcot.
Makkabeusok I. könyve|5|60|József és Azariás csatát vesztettek, egészen Júdea határáig üldözték őket. Izrael népéből azon a napon mintegy kétezer férfi elesett.
Makkabeusok I. könyve|5|61|A nép súlyos vereséget szenvedett, mivel nem engedelmeskedtek Júdás és testvérei parancsának, hanem hőstettekről ábrándoztak.
Makkabeusok I. könyve|5|62|Aztán nem is azoknak a férfiaknak a nemzedékéből valók voltak, akiknek a keze szabadulást szerzett Izraelnek.
Makkabeusok I. könyve|5|63|Júdás, a hős, és testvérei nagy hírre tettek szert Izrael egész népe, valamint a pogányok körében és mindenütt, ahol csak emlegették a nevüket.
Makkabeusok I. könyve|5|64|Körülvették őket és szerencsét kívántak nekik.
Makkabeusok I. könyve|5|65|Júdás és testvérei kivonultak és hadat indítottak Ézsau fiai ellen, a déli országrészért. Meghódította Hebront és leányvárosait, lerombolta erődjeit, és körbe fölgyújtotta bástyáit.
Makkabeusok I. könyve|5|66|Tábort bontott, s a filiszteusok földjére vonult, és áthaladt Marizán.
Makkabeusok I. könyve|5|67|Azon a napon több olyan pap elesett, aki hőstetteket akart végbevinni, és meggondolatlanul harcba bocsátkozott.
Makkabeusok I. könyve|5|68|Júdás most Asdod felé vette az irányt, a filiszteusok földjén lerombolta az oltárokat, bálványaikat meg tűzbe vetette. Kifosztotta a városokat, aztán visszatért Júda földjére.
Makkabeusok I. könyve|6|1|Akkortájt Antiochusz Epifánész végigvonult a fennsíkon. Meghallotta, hogy Perzsiában van egy Elimaisz nevű város, amelyik híres gazdagságáról, aranyáról és ezüstjéről.
Makkabeusok I. könyve|6|2|Különösen a templom nagyon gazdag: ott vannak azok az aranyvértek és -páncélok és fegyverek, amelyeket Fülöpnek a fia, Sándor macedóniai király otthagyott, amikor a görögök első királyaként uralkodott.
Makkabeusok I. könyve|6|3|Elment tehát és megkísérelte a város kifosztását, de nem sikerült neki, mert a város lakói tudtak tervéről,
Makkabeusok I. könyve|6|4|és fölvették vele a harcot. Menekült, és nagy szomorúságában elindult, hogy visszatérjen Babilonba.
Makkabeusok I. könyve|6|5|Akkor valaki utána ment Perzsiába azzal a hírrel, hogy a Júdába bevonult csapatokat leverték.
Makkabeusok I. könyve|6|6|Liziász hatalmas sereg élén kivonult, de a zsidók legyőzték, mivel - fegyvereik, tartalékaik, valamint a legyőzött csapatoktól összeszedett rengeteg zsákmány révén - igen megerősödtek.
Makkabeusok I. könyve|6|7|Utálatuk tárgyát is lerombolták, amelyet (Liziász) Jeruzsálemben az áldozati oltárra épített. A szentélyt - ahogy azelőtt volt - magas falakkal vették körül, ugyanígy Bet-Cur városát is.
Makkabeusok I. könyve|6|8|Amikor a király ezeket a híreket meghallotta, megrémült, és nagyon megrendült. Fekvőhelyére roskadt és bánatába belebetegedett, hogy nem sikerült neki, amit el akart érni.
Makkabeusok I. könyve|6|9|Napokig ott maradt, mert nagy kedvetlenség lett úrrá rajta. Azt hitte, hogy meg kell halnia.
Makkabeusok I. könyve|6|10|Magához hívatta hát bizalmas embereit, és így szólt hozzájuk: "Szememet elkerüli az álom, szívemet meg nagy bánat nyomja.
Makkabeusok I. könyve|6|11|Azt gondoltam magamban: Mekkora bajba jutottam, milyen nagy szomorúságba estem, hogy ennyire nyomaszt. Uralkodásom idején tiszteltek és szerettek.
Makkabeusok I. könyve|6|12|Most azonban eszembe jut a sok gonoszság, amit Jeruzsálemben véghezvittem. Elhurcoltam onnan az összes arany- és ezüstedényt, aztán embereket küldtem oda, hogy Júda lakóit minden ok nélkül irtsák ki.
Makkabeusok I. könyve|6|13|Ráébredtem, hogy ezért ért utol ez a szerencsétlenség. Lám, idegen földön belepusztulok nagy bánatomba."
Makkabeusok I. könyve|6|14|Akkor odahívatta egyik bizalmasát, Fülöpöt, és egész birodalma fölé rendelte.
Makkabeusok I. könyve|6|15|Átadta neki diadémját, palástját és pecsétgyűrűjét, hogy fiát, Antiochuszt tanítsa, neveljen belőle uralkodót.
Makkabeusok I. könyve|6|16|Antiochusz király a 149. esztendőben meghalt.
Makkabeusok I. könyve|6|17|Amikor Liziász hírét vette, hogy Antiochusz meghalt, fiát, Antiochuszt tette meg helyette királynak, akit ifjúkorában ő nevelt. Az Eupator nevet adta neki.
Makkabeusok I. könyve|6|18|A vár őrsége háborgatta a szentély körül a zsidókat, s azon volt, hogy ártson nekik, a pogányoknak pedig a kedvükre tegyen.
Makkabeusok I. könyve|6|19|Júdás ezért tervbe vette, hogy megsemmisíti őket. Összegyűjtötte tehát az egész népet, hogy vegyék ostrom alá.
Makkabeusok I. könyve|6|20|Össze is gyűltek és 150-ben körülzárták őket. Állásokat és ostromgépeket állítottak fel ellenük. Néhányuknak mégis sikerült átjutniuk az ostromgyűrűn.
Makkabeusok I. könyve|6|21|Különféle Izraelből való istentelenek csatlakoztak hozzájuk.
Makkabeusok I. könyve|6|22|Elmentek a királyhoz, és így szóltak hozzá: "Meddig késlekedsz még, hogy igazságot szolgáltass és testvéreinkért bosszút állj?
Makkabeusok I. könyve|6|23|Készségesen szolgáltuk atyádat, teljesítettük akaratát, engedelmeskedtünk parancsainak.
Makkabeusok I. könyve|6|24|Emiatt népünk fiai ellenségessé váltak irányunkban. Akiket csak kézre kerítettek közülünk, azokat mind megölték, amink pedig volt, azt elrabolták.
Makkabeusok I. könyve|6|25|De nem csupán ránk emeltek kezet, hanem egész határvidékedre is.
Makkabeusok I. könyve|6|26|Lám, már Jeruzsálem várát ostromolják, be akarják venni. A templomot és Bet-Curt megerősítették.
Makkabeusok I. könyve|6|27|Ha gyorsan meg nem előzöd őket, még ennél is nagyobb dolgokat visznek végbe, és nem leszel képes többé feltartóztatni őket."
Makkabeusok I. könyve|6|28|E hírek hallatára a király haragra gerjedt, hívatta bizalmas embereit,
Makkabeusok I. könyve|6|29|valamint a sereg és a lovasság vezéreit. Más országokból és a tenger szigeteiről is csatlakoztak hozzá különféle zsoldos csapatok.
Makkabeusok I. könyve|6|30|Hadereje százezer gyalogosra, húszezer lovasra és harminckét harci elefántra rúgott.
Makkabeusok I. könyve|6|31|Végigvonultak Idumeán, és Bet-Cur előtt ütöttek tábort. Sokáig ostromolták, ostromgépeket is alkalmaztak. De azok kivonultak és felgyújtották őket - férfiasan harcoltak.
Makkabeusok I. könyve|6|32|Júdás elvonult a vár alól, és Bet-Zacharja közelében ütött tábort, szemben a király seregével.
Makkabeusok I. könyve|6|33|A király is jókor elindult, és sietve Bet-Zacharjába vezette a sereget. Csatasorba álltak és megfújták a trombitákat.
Makkabeusok I. könyve|6|34|Az elefántok orra elé szőlőlevet meg szederlét tettek - ezzel igyekeztek őket harcra ingerelni.
Makkabeusok I. könyve|6|35|Aztán szétosztották az állatokat a csapatok között. Minden elefánt mellé ezer páncélingbe öltözött embert rendeltek, akik a fejükön bronzsisakot viseltek. Azonkívül még ötszáz válogatott lovast is beosztottak minden állat mellé.
Makkabeusok I. könyve|6|36|Ezek már régóta hozzá voltak szokva az állathoz, követték, ahová csak ment, nem szakadtak el tőle.
Makkabeusok I. könyve|6|37|Erős, fedett fatorony volt mindegyik elefánton, szíjjal odaerősítve, bennük három katona - ezek innét harcoltak - meg a hajtó.
Makkabeusok I. könyve|6|38|A többi lovas a sereg két szárnyán állt fel, jobbról és balról, hogy nyugtalanítsák az ellenséget és fedezzék a saját harcmozdulataikat.
Makkabeusok I. könyve|6|39|Amikor a nap visszaverődött az arany- és bronzvérteken, még a hegyek is tündököltek; úgy világítottak, mint a fáklyák.
Makkabeusok I. könyve|6|40|A királyi sereg egyik része a dombon helyezkedett el, a másik a lapályon. Biztosan és rendezetten nyomultak előre.
Makkabeusok I. könyve|6|41|Mindenki remegett, aki csak hallotta a sokaság zaját, a sereg robaját meg a fegyvercsörgést. Hatalmas, erős sereg volt.
Makkabeusok I. könyve|6|42|Júdás közeledett a seregével, hogy fölvegye a harcot. A király seregéből hatszáz harcos elesett.
Makkabeusok I. könyve|6|43|Ekkor Eleazár, az auarani észrevette, hogy az egyik állat a királyi bíbor színt viseli, és az összes többi állatot felülmúlja. Így azt gyanította, hogy a király ül rajta.
Makkabeusok I. könyve|6|44|Feláldozta hát magát, hogy megmentse népét, magának pedig örök hírnevet szerezzen.
Makkabeusok I. könyve|6|45|Bátran odarontott, be a csatasorokba. Jobbra is, balra is vagdalkozott, úgyhogy mindkét oldalon visszahőköltek.
Makkabeusok I. könyve|6|46|Akkor bebújt az elefánt alá, alulról beledöfött és megölte, (az elefánt) földre rogyott, így ő is ott lelte halálát.
Makkabeusok I. könyve|6|47|Mindazáltal látva a birodalom erőit és a csapatok harci készségét, visszavonultak előlük.
Makkabeusok I. könyve|6|48|A király csapatai most Jeruzsálembe vonultak fel ellenük. A király Júdeával és Sion hegyével szemközt ütött tábort.
Makkabeusok I. könyve|6|49|A Bet-Curban lakó emberekkel békét kötött. Azok megadták magukat, mivel már nem volt semmi élelmük, hogy kiállhatták volna az ostromot - épp szombati nyugalom uralkodott az országban.
Makkabeusok I. könyve|6|50|Tehát a király hatalmába kerítette Bet-Curt, majd őrséget helyezett bele, hogy őrizze.
Makkabeusok I. könyve|6|51|Aztán hosszú időn át a szentélyt ostromolta. Lőtornyokat, faltörő kosokat, tűzcsóvákat, kővető és nyíllövő szerkezeteket és röpítőgépeket állított fel,
Makkabeusok I. könyve|6|52|de azok is alkalmaztak gépeket támadóikkal szemben, és sokáig védekeztek.
Makkabeusok I. könyve|6|53|Csakhogy az élelem kifogyott a kamrákból, mivel éppen a hetedik esztendő volt. A maradék tartalékot már azok fölélték, akik a pogányok elől Jeruzsálembe menekültek.
Makkabeusok I. könyve|6|54|Csak kevés ember maradt a szentélyben, mert az éhség úrrá lett rajtuk, és szétszéledtek, ki-ki a maga hazájába.
Makkabeusok I. könyve|6|55|Akkor Liziász hírét vette, hogy Fülöp, akit Antiochusz király még életében kijelölt, hogy fiát uralkodásra tanítsa,
Makkabeusok I. könyve|6|56|hazatért Perzsiából és Médeából; vele vannak azok a csapatok is, amelyek még a királlyal vonultak hadba, s azon fáradozik, hogy átvegye a hatalmat.
Makkabeusok I. könyve|6|57|Ezért sürgette a mielőbbi útrakelést. "Napról napra fogy az erőnk és az élelmünk - mondta a királynak, a sereg vezéreinek és a katonáknak. - Igaz, a helyet, ahol táborozunk, még szilárdan tartjuk. De ránk nehezedik a birodalom gondja.
Makkabeusok I. könyve|6|58|Nyújtsunk hát kezet ezeknek az embereknek, és kössünk velük, meg az egész néppel is békét.
Makkabeusok I. könyve|6|59|Engedjük meg nekik, hogy szokásaik szerint éljenek, úgy, mint azelőtt. Mert amiatt gyúltak haragra és művelték mindezt, hogy szokásaikat betiltottuk."
Makkabeusok I. könyve|6|60|A terv tetszett a királynak és a sereg vezéreinek. Így hát követeket küldött hozzájuk békét kötni. El is fogadták.
Makkabeusok I. könyve|6|61|A király és a sereg vezérei esküvel ígértek biztonságot.
Makkabeusok I. könyve|6|62|Erre kijöttek a várból, a király pedig felvonult Sion hegyére. Mikor azonban látta ott az erődöt, megszegte az esküt, amelyet tett: parancsot adott, hogy rombolják le körös-körül a falakat.
Makkabeusok I. könyve|6|63|Aztán sietve elvonult és visszatért Antiochiába. Ott találta Fülöpöt, a város uraként. Megtámadta, és erővel megszerezte a várost.
Makkabeusok I. könyve|7|1|A 151. esztendőben Szeleukusz fia, Demetriusz Rómából menekülve kevés emberrel egy tengerparti városban szállt partra, s ott királyként uralkodott.
Makkabeusok I. könyve|7|2|Amikor aztán bevonult ősei királyi palotájába, a csapatok elfogták Antiochuszt és Liziászt, hogy elé vigyék.
Makkabeusok I. könyve|7|3|Jelentették neki a dolgot, de ő azt mondta: "Színüket se lássam!"
Makkabeusok I. könyve|7|4|Erre a katonák megölték őket, Demetriusz pedig birodalma trónjára lépett.
Makkabeusok I. könyve|7|5|Akkor Alkimusz vezetésével, aki főpap szeretett volna lenni, hitüktől elpártolt, istentelen emberek járultak elé Izraelből.
Makkabeusok I. könyve|7|6|Panaszt emeltek a nép ellen a király előtt. "Júdás és testvérei minden hívedet megölték - mondták -, és bennünket is elűztek hazánkból.
Makkabeusok I. könyve|7|7|Küldj ezért oda egy férfit, akiben megbízol! Menjen és győződjék meg minden bajról, amit nekünk és a király országának okozott, és büntesse meg (a tetteseket) és azokat is mind, akik támogatták őket."
Makkabeusok I. könyve|7|8|A király kiválasztotta a királyi ház barátai közül Bakchideszt, aki a folyón túl uralkodott, nagy tekintélynek örvendett a birodalomban, és hűséges embere volt a királynak.
Makkabeusok I. könyve|7|9|Elküldte az istentelen Alkimusszal, akinek megadta a főpapságot. Megparancsolta, álljon bosszút Izrael fiain.
Makkabeusok I. könyve|7|10|Útra keltek, és nagy haderővel Júda földjére értek. Követeket küldött Júdáshoz és testvéreihez, álnok módon békét ajánlva.
Makkabeusok I. könyve|7|11|De nem hittek szavuknak, mert látták, hogy nagy haderővel érkeztek.
Makkabeusok I. könyve|7|12|Alkimusznál és Bakchidesznél összegyűltek az írástudók, hogy meghányják-vessék a helyzetet.
Makkabeusok I. könyve|7|13|Izrael fiai közül az asszideusok voltak az elsők, akik a békekötés mellett emeltek szót.
Makkabeusok I. könyve|7|14|Azt mondták: "Egy Áron törzséből való pap is érkezett a sereggel, az nem fog ellenünk igazságtalanságot elkövetni."
Makkabeusok I. könyve|7|15|Az biztosította a békét és megesküdött neki: "Semmi bajt nem hozunk rátok és barátaitokra!"
Makkabeusok I. könyve|7|16|Bíztak benne. De ő hatvan férfit elfogatott közülük és egyetlen nap mind kivégeztette őket, amint az Írás mondja:
Makkabeusok I. könyve|7|17|"Szentjeid testét szétszórták, vérüket kiontották Jeruzsálem körül, és nem volt senki, aki eltemette volna őket!"
Makkabeusok I. könyve|7|18|Félelem és rettegés fogta el miattuk az egész népet. Így beszéltek: "Nincs bennük sem hűség, sem igazságosság, lám, megszegték az egyezséget és az esküt, amit tettek."
Makkabeusok I. könyve|7|19|Bakchidesz visszavonult Jeruzsálemből, és Betzet mellett ütött tábort. Azok közül a férfiak közül, akik elpártoltak tőle, sokat elfogatott, kivégeztetett, és a ciszternába dobatta, és a népből is néhányat.
Makkabeusok I. könyve|7|20|Az országot Alkimuszra bízta, és védelmére mellette hagyott seregéből egy csapatot. Maga Bakchidesz pedig visszatért a királyhoz.
Makkabeusok I. könyve|7|21|Alkimusz küzdött a főpapi méltóságért.
Makkabeusok I. könyve|7|22|Mind köré gyűltek saját népük szorongatói. Hatalmukba kerítették Júda földjét, és nagy bajt hoztak Izraelre.
Makkabeusok I. könyve|7|23|Amikor Júdás látta a bajt, amelyet Alkimusz és hívei hoztak Izrael fiaira - nagyobbat még, mint a pogány népek -,
Makkabeusok I. könyve|7|24|bejárta Júdea minden részét, körbe, és bosszút állt a hitehagyottakon. Így megakadályozták, hogy végigjárják az országot.
Makkabeusok I. könyve|7|25|Amikor Alkimusz látta, hogy Júdás és pártja megerősödött, s nem képes nekik ellenállni, visszatért a királyhoz, és még gonoszabb dolgokkal vádolta őket.
Makkabeusok I. könyve|7|26|A király most Nikanort küldte el, egyik leghíresebb vezérét, Izrael ellenségét és gyűlölőjét azzal a megbízatással, hogy irtsa ki a népet.
Makkabeusok I. könyve|7|27|Nikanor hatalmas sereggel érkezett Jeruzsálembe, és álnok módon ezt a békeüzenetet küldte Júdásnak és testvéreinek:
Makkabeusok I. könyve|7|28|"Ne legyen közted és köztem háború! Csak csekély kísérettel érkezem, hogy békésen tárgyaljak veletek."
Makkabeusok I. könyve|7|29|Elment Júdáshoz és békésen üdvözölték egymást, de az ellenséges emberek közben készen álltak rá, hogy Júdást elhurcolják.
Makkabeusok I. könyve|7|30|Júdás azonban világosan látta, hogy cselből ment el hozzá. Ezért gondosan kerülte, nem akarta többé látni.
Makkabeusok I. könyve|7|31|Nikanor észrevette, hogy tervét fölfedezték. Ezért Kafarszalamába vonult, hogy fölvegye Júdással a harcot.
Makkabeusok I. könyve|7|32|Nikanor emberei közül mintegy ötszáz férfi elesett, a többiek Dávid városába menekültek.
Makkabeusok I. könyve|7|33|Ezután Nikanor felvonult Sion hegyére. A szentély néhány papja és a nép vénei közül is néhányan elé mentek, hogy békésen üdvözöljék, megmutassák neki az égőáldozatot, amelyet a királyért mutattak be.
Makkabeusok I. könyve|7|34|Ő azonban kinevette és kigúnyolta, sőt bemocskolta őket és gőgösen beszélt velük.
Makkabeusok I. könyve|7|35|Haraggal eltelve megesküdött nekik: "Ha nem adjátok Júdást és seregét azonnal a kezemre, felgyújtom ezt a házat, ha szerencsésen visszatérek." Ádáz haraggal eltelve ment el.
Makkabeusok I. könyve|7|36|A papok bementek, és az oltár és a templom elé álltak. Sírtak és így szóltak:
Makkabeusok I. könyve|7|37|"Te választottad ki ezt a házat, hogy nevednek szenteljük, és az imádság és könyörgés háza legyen népednek.
Makkabeusok I. könyve|7|38|Állj bosszút ezen az emberen és seregén: hulljanak el a kardnak élétől! Jusson eszedbe káromlásuk, és ne adj nekik nyugalmat!"
Makkabeusok I. könyve|7|39|Nikanor kivonult Jeruzsálemből és Bet-Horon mellett vert tábort. Itt még egy szíriai csapat is csatlakozott hozzá.
Makkabeusok I. könyve|7|40|Júdás háromezer férfival Adaza mellett táborozott, és így szólt:
Makkabeusok I. könyve|7|41|"Amikor hajdan az asszír király követei káromoltak, megjelent angyalod, és 185 000 férfire lesújtott közülük.
Makkabeusok I. könyve|7|42|Így tipord el ma is előttünk ezt a sereget. Hadd tudják meg a többiek is, hogy gyalázkodva beszélt szentélyedről. Ítélkezz fölötte gonoszsága szerint!"
Makkabeusok I. könyve|7|43|Adar hónap 13-án a seregek összecsaptak. Nikanor serege vereséget szenvedett, maga pedig elsőként esett el a harcban.
Makkabeusok I. könyve|7|44|Amikor a sereg észrevette, hogy Nikanor elesett, eldobálták fegyverüket és menekültek.
Makkabeusok I. könyve|7|45|Adazától egynapi járásnyira üldözték őket, egészen Gézer vidékéig. Mögöttük fújták a kürtöket.
Makkabeusok I. könyve|7|46|Erre Júdea falvaiból mind előjöttek az emberek, és oldalba támadták őket. Ellenük fordultak ugyan, de mind kardélre hányták őket. Nem maradt közülük élve egy sem.
Makkabeusok I. könyve|7|47|Összeszedték a zsákmányt meg a szerzett holmit, aztán levágták Nikanor fejét és jobbját, amelyet oly gőgösen kinyújtott; magukkal vitték, és Jeruzsálem mellett kitűzték.
Makkabeusok I. könyve|7|48|A nép nagyon örült. Úgy ünnepelték ezt a napot, mint valami nagy örömünnepet.
Makkabeusok I. könyve|7|49|Elhatározták, hogy Adar hónap 13-án minden évben megülik ezt a napot!
Makkabeusok I. könyve|7|50|Most egy kis ideig nyugalom uralkodott Júda földjén.
Makkabeusok I. könyve|8|1|Júdás hallott a rómaiak híréről, hogy milyen erősek, s mennyire felkarolják azokat, akik jóindulattal vannak irántuk; hogy bárkivel barátságot kötnek, aki hozzájuk csatlakozik. Egyszóval, hogy nagyon hatalmasak.
Makkabeusok I. könyve|8|2|Beszéltek neki háborúikról, a gallok közt végbevitt hőstetteikről, arról, hogyan vetették uralmuk alá és tették adófizetőikké őket.
Makkabeusok I. könyve|8|3|Hírül vitték, mit vittek véghez Hispániában, mint tulajdonították ott el az ezüst- és aranybányákat;
Makkabeusok I. könyve|8|4|hogyan vetették hatalmuk alá - okosságukkal és kitartásukkal - az egész országot [noha nagyon messzire esett tőlük]; hogy győzték le a föld határairól ellenük felvonult királyokat, mint okoztak nekik óriási vereséget, ugyanakkor a többiek mind adóztak nekik évről évre;
Makkabeusok I. könyve|8|5|hogyan győzték le és hódoltatták meg Fülöpöt és Perzeuszt, a kiteusok királyát és azokat, akik fellázadtak ellenük;
Makkabeusok I. könyve|8|6|milyen vereséget szenvedett tőlük Ázsia királya, Nagy Antiochusz, aki százhúsz elefánttal, lovassággal és hatalmas sereggel vonult ellenük hadba:
Makkabeusok I. könyve|8|7|élve elfogták, és arra kényszerítették, hogy ő is, utódai is nagy sarcot fizessenek; túszokat szedtek,
Makkabeusok I. könyve|8|8|és lemondatták az országról, mármint Indiáról, Médiáról, Lidiáról és néhány legszebb országrészről - ezeket elvették tőle és Eumenesz királynak adták;
Makkabeusok I. könyve|8|9|mint terveztek Görögország lakói hadjáratot megsemmisítésükre.
Makkabeusok I. könyve|8|10|Amikor azonban tervükről tudomást szereztek, hadvezért küldtek ellenük, legyőzték őket, úgyhogy sokan elestek és odavesztek közülük, az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, kifosztották őket, országukat pedig elfoglalták, erődeiket lerombolták - mind a mai napig uralkodnak rajtuk;
Makkabeusok I. könyve|8|11|mint semmisítették meg és igázták le a velük szembeszegülő többi királyságot és szigetet. Ugyanakkor barátaikkal és szövetségeseikkel tartják a barátságot.
Makkabeusok I. könyve|8|12|Így kiterjesztették hatalmukat közel s távolban mind a királyságokra. Aki csak hallja nevüket, retteg tőlük.
Makkabeusok I. könyve|8|13|Akit azonban uralomra akartak juttatni, az király is lett. Akitől pedig elfordultak, azt letették. Így nagy hatalomra tettek szert.
Makkabeusok I. könyve|8|14|Mindazonáltal közülük senki nem teszi fel a diadémot és ölti fel a bíbort csak azért, hogy hivalkodjék.
Makkabeusok I. könyve|8|15|Tanácsot hoztak létre, és annak háromszázhúsz tagja mindennap minden szempontjából megvitatja a nép dolgát, hogy jól kormányozza.
Makkabeusok I. könyve|8|16|Minden esztendőben egyetlen egy férfira bízzák a vezetésüket és az ország fölötti uralmat. Ennek az egy férfinak mind engedelmeskednek. Irigység és féltékenység nincs közöttük.
Makkabeusok I. könyve|8|17|Júdás tehát kiválasztotta János fiát és Akkosz unokáját, Eupolemoszt, valamint Eleazár fiát, Jázont, és elküldte őket Rómába, hogy kössenek velük barátságot és szövetséget, hadd szerezzenek róla tudomást:
Makkabeusok I. könyve|8|18|mily súlyosan nehezedik rá Izraelre a görög hatalom, és szabadítsák meg őket jármuktól.
Makkabeusok I. könyve|8|19|Elmentek hát Rómába - nagyon hosszú volt az út -, a szenátus elé járultak, és így szóltak:
Makkabeusok I. könyve|8|20|"Júdás, a Makkabeus, a testvérei és a zsidók népe küldött bennünket hozzátok, hogy kössetek velünk fegyverbarátságot és békeszövetséget, és vegyetek fel szövetségeseitek és barátaitok sorába."
Makkabeusok I. könyve|8|21|A beszédük tetszésre talált.
Makkabeusok I. könyve|8|22|A levél másolata, amelyet bronztáblára írtak és a békeszövetség és fegyverbarátság bizonyságául Jeruzsálembe küldtek, így hangzik:
Makkabeusok I. könyve|8|23|"Üdv a rómaiaknak és a zsidók népének szárazon és vízen, örökké! Kard és ellenség maradjon távol tőlünk!
Makkabeusok I. könyve|8|24|Ha háború fenyegeti Rómát vagy bármelyik szövetségesét a hatalma alá tartozó egész birodalomban,
Makkabeusok I. könyve|8|25|a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják.
Makkabeusok I. könyve|8|26|Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt, hajót sem nem ad, sem nem szállít. Így tartotta jónak Róma, s ők ezeket a föltételeket ellenszolgáltatás nélkül megtartják.
Makkabeusok I. könyve|8|27|Ugyanakkor a rómaiak készek együttharcolni - amennyire a körülmények kívánják -, ha háború fenyegeti a zsidók népét.
Makkabeusok I. könyve|8|28|Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt és hajót nem szállítanak. Így tartotta helyesnek Róma. A szövetséget minden álnokság nélkül megtartják.
Makkabeusok I. könyve|8|29|E föltételekkel kötik meg a rómaiak a szövetséget a zsidókkal.
Makkabeusok I. könyve|8|30|Ha azonban később akár az egyik, akár a másik hozzá kíván valamit fűzni vagy ki akar törölni, tetszése szerint megteheti. Amit hozzáfűznek vagy amit kihúznak, az érvényes lesz."
Makkabeusok I. könyve|8|31|Ami azt a gyalázatot illeti, amelyet Demetriusz király követett el ellenük, arról a következőképpen írtunk: "Miért raktál oly súlyos igát barátainkra és szövetségeseinkre, a zsidókra?
Makkabeusok I. könyve|8|32|Ha újabb panaszt emelnek ellened, igazságot szolgáltatunk nekik és hadba vonulunk ellened szárazon és vízen."
Makkabeusok I. könyve|9|1|Amikor Demetriusz meghallotta, hogy Nikanor és csapatai elestek a harcban, másodszor is elküldte Júda földjére Bakchideszt és Alkimuszt, serege jobb szárnyával.
Makkabeusok I. könyve|9|2|Galilea felé tartottak, és ostrom alá vették az Arbela vidékén fekvő Mezalotot. Elfoglalták, és sok embert megöltek.
Makkabeusok I. könyve|9|3|A 152. esztendő első hónapjában Jeruzsálem előtt vertek tábort.
Makkabeusok I. könyve|9|4|Aztán fölkerekedtek, és húszezer gyalogossal és kétezer lovassal Beerzet alá vonultak.
Makkabeusok I. könyve|9|5|Júdás egy háromezer férfiből álló válogatott sereggel Eleazában ütötte fel a táborát.
Makkabeusok I. könyve|9|6|Amikor a töméntelen csapatot megpillantották, nagyon megrémültek, és sokan megszöktek a táborból. Csak nyolcszáz férfi maradt ott belőlük.
Makkabeusok I. könyve|9|7|Amikor Júdás látta, hogy serege felbomlott, a harc pedig elkerülhetetlen, nagyon elcsüggedt, mert már nem volt rá ideje, hogy összegyűjtse őket.
Makkabeusok I. könyve|9|8|Teljesen magába roskadt, és így szólt a megmaradottakhoz: "Rajta, rontsunk rájuk, ellenségeinkre! Hátha mégis legyőzzük őket."
Makkabeusok I. könyve|9|9|Le akarták róla beszélni: "Nem vagyunk rá képesek - mondták. - Mentsük inkább az életünket. Aztán majd visszatérünk testvéreinkkel, és fölvesszük velük a harcot. Most túl kevesen vagyunk."
Makkabeusok I. könyve|9|10|Júdás azonban így felelt: "Távol legyen tőlem, hogy ezt tegyem és meneküljek előlük! Ha elérkezik az ideje, bátran meghalunk testvéreinkért. De nem hagyjuk, hogy becsületünkön szégyenfolt essék."
Makkabeusok I. könyve|9|11|Ezzel a sereg kitört a táborból. Azok szembeszálltak velük. A lovasság kettéoszlott. A parittyások és az íjászok - a bátrabb előharcosokkal egyetemben - a sereg élén nyomultak előre. Bakchidesz maga a jobb szárnyon tartózkodott.
Makkabeusok I. könyve|9|12|A csatasorok két oldalról közeledtek, s zengtek a kürtök. Júdás is megfúvatta a kürtöket.
Makkabeusok I. könyve|9|13|A föld megremegett a harci zajtól. Reggeltől estig folyt a küzdelem.
Makkabeusok I. könyve|9|14|Akkor Júdás észrevette, hogy Bakchidesz, seregének a zömével a jobb szárnyon van. A bátrak mind csatlakoztak hozzá,
Makkabeusok I. könyve|9|15|s legyőzték a jobb szárnyat. Egészen a hegység szélső lejtőjéig üldözték őket.
Makkabeusok I. könyve|9|16|Amikor a bal szárnyon a szírek észrevették, hogy a jobb szárnyat szétverték, megfordultak, és gyalog Júdás és emberei nyomába eredtek.
Makkabeusok I. könyve|9|17|Kemény csata volt, mindkét oldalon sokan megsebesültek és elestek.
Makkabeusok I. könyve|9|18|Júdás is elesett, a többiek pedig menekültek.
Makkabeusok I. könyve|9|19|Jonatán és Simon elvitték testvérüket, Júdást, és Modinban atyáik sírboltjába temették.
Makkabeusok I. könyve|9|20|Egész Izrael megsiratta, és nagy gyászt tartott. Sok napig gyászolták és mondogatták:
Makkabeusok I. könyve|9|21|"Hogy eshetett el a hős, aki Izraelt megszabadította."
Makkabeusok I. könyve|9|22|Júdás történetének többi részét, harcait és véghezvitt hőstetteit, nagyszerű cselekedeteit nem jegyezték föl, annyi volt belőlük.
Makkabeusok I. könyve|9|23|Júdás halála után egész Izraelben előkerültek a hitehagyottak és fellázadtak a gonosztevők.
Makkabeusok I. könyve|9|24|Azokban a napokban nagy éhínség támadt, mert az ország is eltévelyedett velük.
Makkabeusok I. könyve|9|25|Bakchidesz istentelen embereket választott ki, és megtette őket az ország vezetőinek.
Makkabeusok I. könyve|9|26|Ezek felkutatták és kifürkészték Júdás követőit, Bakchidesz elé hurcolták őket, aki aztán megbüntette és megfenyítette őket.
Makkabeusok I. könyve|9|27|Így nagy üldözés folyt Izraelben, amilyen nem volt attól az időtől, hogy az utolsó próféta megjelent körükben.
Makkabeusok I. könyve|9|28|Akkor Júdás követői összegyűltek, és így szóltak Jonatánhoz:
Makkabeusok I. könyve|9|29|"Mióta testvéred, Júdás meghalt, nincs senki, aki hozzá hasonló volna, és az ellenség, Bakchidesz, s egyáltalán népünk ellenségei ellen harcba szállna.
Makkabeusok I. könyve|9|30|Ezért megválasztunk helyette fejedelmünknek és vezérünknek, hogy vezess bennünket a harcban."
Makkabeusok I. könyve|9|31|Jonatán tehát átvette azokban a napokban a vezetést, és testvére, Júdás helyébe lépett.
Makkabeusok I. könyve|9|32|Amikor ezt Bakchidesz meghallotta, az életére tört.
Makkabeusok I. könyve|9|33|De Jonatán, valamint testvére, Simon és követői tudomást szereztek róla, és Tekoa pusztájába menekültek. Aszfar közelében ütöttek tábort, a ciszternánál.
Makkabeusok I. könyve|9|34|[Egy szombaton Bakchidesz értesült róla, s maga vonult át seregével a Jordánon.]
Makkabeusok I. könyve|9|35|(Jonatán) elküldte testvérét a málhás csapat élén, és arra kérte barátait, a nabateusokat, engedjék meg, hogy rengeteg holmijukat náluk hagyhassák.
Makkabeusok I. könyve|9|36|De Medabából kivonultak Amrai fiai, elfogták Jánost, mindennel együtt, ami vele volt és elhurcolták.
Makkabeusok I. könyve|9|37|Ezek után az események után jelentették Jonatánnak és testvérének, Simonnak, hogy Amrai fiai lakodalmat tartanak, és Nadabatból nagy kísérettel viszik a menyasszonyt, egy tekintélyes kánaáni embernek a lányát.
Makkabeusok I. könyve|9|38|Erre emlékezetükbe idézték testvérüknek, Jánosnak a vérét, kivonultak és elrejtőztek a hegyek közt egy szakadékban.
Makkabeusok I. könyve|9|39|Amikor fölemelték tekintetüket és odanéztek, lám egy nagy, lármás menet - a vőlegény meg barátai és rokonai közeledtek dob- és zeneszóval, fegyveresen.
Makkabeusok I. könyve|9|40|Rejtekhelyükről rájuk törtek és legyőzték őket. Sokan súlyosan megsebesültek és elestek. A maradék a hegyekbe menekült. Mindent zsákmányul ejtettek.
Makkabeusok I. könyve|9|41|Így a lakodalom gyászra változott, a muzsikaszó meg siratóénekre.
Makkabeusok I. könyve|9|42|Miután megbosszulták testvérük vérét, visszatértek a Jordán mocsaras partjára.
Makkabeusok I. könyve|9|43|Amikor Bakchidesz ezt meghallotta, egy szombaton nagy haderővel a Jordán partvidékére vonult.
Makkabeusok I. könyve|9|44|Jonatán így szólt embereihez: "Rajta! Vívjunk meg az életünkért! Mert ma másképp áll a dolog, mint tegnap vagy tegnapelőtt.
Makkabeusok I. könyve|9|45|Lám, elölről is, hátulról is ütközet fenyeget. Jobbról és balról a Jordán vize, mocsár és vadon - nincs mód kitérni.
Makkabeusok I. könyve|9|46|Könyörögjetek hát az éghez, hogy szabadítson ki benneteket ellenségeink hatalmából!"
Makkabeusok I. könyve|9|47|Fellángolt a harc. Jonatán kinyújtotta kezét, hogy elérje Bakchideszt, de az kitért előle és visszahúzódott.
Makkabeusok I. könyve|9|48|Akkor Jonatán a vízbe vetette magát az övéivel, és átúsztak a túlsó partra. Azok nem keltek át utánuk a Jordánon.
Makkabeusok I. könyve|9|49|Bakchidesz oldalán azon a napon mintegy ezer férfi elesett.
Makkabeusok I. könyve|9|50|(Bakchidesz) visszatért Jeruzsálembe, és megerősítette a városokat Júdában: várat épített Jerikóban, Emmauszban, Bet-Horonban, Bételben, Tamnatában, Faratonban és Tefonban, azután ellátta őket magas falakkal, kapukkal, és zárakkal,
Makkabeusok I. könyve|9|51|majd őrséget helyezett el bennük, hogy hadakozzék Izraellel.
Makkabeusok I. könyve|9|52|Bet-Cur városát is megerősítette, továbbá Gézert, a várral egyetemben. Csapatokat telepített oda és élelmet tartalékolt.
Makkabeusok I. könyve|9|53|Az ország vezető embereinek fiait elfogatta, és Jeruzsálem várába vitette őket, túsznak.
Makkabeusok I. könyve|9|54|A 153. esztendő második hónapjában Alkimusz elrendelte, hogy rombolják le a belső templomudvar falait. Megsemmisítette a próféták műveit, hozzáfogott a romboláshoz.
Makkabeusok I. könyve|9|55|De szélhűdés érte, így abbamaradt a munkája. Szája elnémult, megbénult, nem tudott többé beszélni, sem intézkedni házatája ügyeiben.
Makkabeusok I. könyve|9|56|Alkimusz nagy kínok közt halt meg.
Makkabeusok I. könyve|9|57|Halálát látva Bakchidesz visszatért a királyhoz, így két esztendeig nyugalom uralkodott Júda földjén.
Makkabeusok I. könyve|9|58|A hitehagyottak tanácsot tartottak. "Lám - mondták -, Jonatán és emberei gondtalanul és nyugodtan élnek. Menjünk, hívjuk segítségül Bakchideszt, hogy egy éjszaka fogja el őket mind."
Makkabeusok I. könyve|9|59|Elmentek hát hozzá, és tanácskoztak vele.
Makkabeusok I. könyve|9|60|Erre hatalmas sereg élén elindult, hogy bevonuljon. Titokban levelet küldött híveinek Júdeába, hogy fogják el Jonatánt és embereit. De nem sikerült nekik, mert kitudódott a tervük.
Makkabeusok I. könyve|9|61|Így azok fogtak el mintegy ötven férfit az ország lakói, a gonoszságok szerzői közül, és megölték őket.
Makkabeusok I. könyve|9|62|Ezután Jonatán és Simon visszavonultak embereikkel Betbassziba, a pusztába. A lerombolt városrészeket újra fölépítették és megerősítették.
Makkabeusok I. könyve|9|63|Amikor Bakchidesz ezt megtudta, összevonta egész haderejét, és Júdea férfiait is fegyverbe szólította.
Makkabeusok I. könyve|9|64|Aztán kivonult és ostromolta, és ostromgépeket is alkalmazott.
Makkabeusok I. könyve|9|65|Jonatán hátrahagyta testvérét, Simont a városban, maga pedig kevés emberrel bejárta az országot.
Makkabeusok I. könyve|9|66|Legyőzte Odomerát és testvérét, valamint Farizin fiait, a saját táborukban. Amint győzni kezdtek, egyre gyarapodott seregük.
Makkabeusok I. könyve|9|67|Simon és csapatai kitörtek a városból, és felgyújtották az ostromgépeket.
Makkabeusok I. könyve|9|68|Majd harcot indítottak Bakchidesz ellen, és legyőzték. Nagy gondot okoztak neki, egész haditervét meghiúsították.
Makkabeusok I. könyve|9|69|Erre haragra lobbant a hitehagyottak ellen, akik azt tanácsolták neki, hogy vonuljon be az országba. Sokat kivégeztetett közülük, aztán elhatározta, hogy visszatér hazájába.
Makkabeusok I. könyve|9|70|Amikor Jonatán ennek hírét vette, követeket küldött hozzá, hogy kössenek békét, és kérje tőle a foglyok hazabocsátását.
Makkabeusok I. könyve|9|71|(Bakchidesz) elfogadta az ajánlatot, és a javaslata szerint járt el. Megesküdött, hogy egész életében többé nem hoz rájuk bajt,
Makkabeusok I. könyve|9|72|és hazaengedte a foglyokat is, akiket korábban magával hurcolt Izrael földjéről. Aztán megfordult, és visszatért hazájába. Soha többé nem lépett erre a területre.
Makkabeusok I. könyve|9|73|Így elcsendesedtek Izraelben a fegyverek. Jonatán Michmaszban telepedett le. Hozzáfogott az igazságszolgáltatáshoz és elűzte Izraelből az istenteleneket.
Makkabeusok I. könyve|10|1|A 160. esztendőben Antiochusz Epifánész fia, Alexander felvonult, és elfoglalta Ptolemaiszt. Bebocsátást nyert és királyként uralkodott.
Makkabeusok I. könyve|10|2|Amikor Demetriusz király meghallotta, nagy hadsereget vont össze és hadba vonult ellene.
Makkabeusok I. könyve|10|3|Levelet küldött Jonatánnak, biztosítva neki a békét és a tiszteletet.
Makkabeusok I. könyve|10|4|Mert így gondolkodott: "Gyorsan szövetségre kell vele lépnünk, mielőtt még Alexanderral szövetkezne ellenünk.
Makkabeusok I. könyve|10|5|Mert arra a sok gonoszságra fog gondolni, amit ellene, testvérei és népe ellen végbevittünk."
Makkabeusok I. könyve|10|6|Így hát felhatalmazta, hogy csapatokat toborozzon, fegyvereket szerezzen és szövetségre lépjen vele. Sőt még azt is megparancsolta, hogy a várban őrzött túszokat adják ki neki.
Makkabeusok I. könyve|10|7|Jonatán Jeruzsálembe ment, és hangosan felolvasta a levelet az egész népnek és a várőrségnek.
Makkabeusok I. könyve|10|8|Igen megijedtek, amikor meghallották, hogy a király engedélyt adott neki, hogy csapatokat toborozzon.
Makkabeusok I. könyve|10|9|A várőrség kiadta neki a túszokat, ő pedig visszaadta őket szüleiknek.
Makkabeusok I. könyve|10|10|Akkor Jonatán Jeruzsálemben telepedett le, és hozzáfogott a város fölépítéséhez és helyreállításához.
Makkabeusok I. könyve|10|11|Utasításokat adott a munkásoknak, hogy a falakat és Sion hegyét körös-körül erősítsék meg nagy kövekkel. Ez meg is történt.
Makkabeusok I. könyve|10|12|Az idegenek, akik a Bakchidesz építette várban voltak, elmenekültek.
Makkabeusok I. könyve|10|13|Otthagyták otthonukat és visszatértek hazájukba.
Makkabeusok I. könyve|10|14|Csak Bet-Curban maradtak néhányan azok közül, akik elhagyták a törvényt és a parancsokat. Mert menedékül szolgált nekik.
Makkabeusok I. könyve|10|15|Alexander király hallott azokról az ígéretekről, amelyeket Demetriusz Jonatánnak tett. A harcokról és hőstettekről is értesült, amelyeket testvéreivel végbevitt, aztán elviselt szenvedéseikről is.
Makkabeusok I. könyve|10|16|Így szólt hát: "Vajon találunk-e még egy ilyen embert? Meg kell nyernünk barátunknak és szövetségesünknek!"
Makkabeusok I. könyve|10|17|Írt hát neki egy levelet és elküldte. Szó szerint így szólt:
Makkabeusok I. könyve|10|18|"Alexander király üdvözletét küldi testvérének, Jonatánnak!
Makkabeusok I. könyve|10|19|Hallottunk felőled, hogy milyen bátor férfi vagy, méltó arra, hogy barátunk légy.
Makkabeusok I. könyve|10|20|Ezért ma elrendeljük, hogy néped főpapjává légy. Hívjanak a király barátjának. [Bíborpalástot is küldött neki, meg aranykoronát.] Tarts velünk, és őrizd meg irántunk barátságodat!"
Makkabeusok I. könyve|10|21|A 160. esztendő hetedik hónapjában, a sátoros ünnepen Jonatán felöltötte a szent palástot, aztán csapatokat gyűjtött és rengeteg fegyvert szerzett.
Makkabeusok I. könyve|10|22|Amikor Demetriusz értesült ezekről az eseményekről, magába roskadt,
Makkabeusok I. könyve|10|23|és így szólt: "Miért hagytuk, hogy Alexander megelőzzön bennünket és megszerezze támaszképpen a zsidók barátságát?
Makkabeusok I. könyve|10|24|Magam is írok nekik egy biztató levelet, ígérve méltóságot és gazdagságot, hogy mellém szegődjenek és segítséget nyújtsanak."
Makkabeusok I. könyve|10|25|Írt is nekik egy levelet. Így szólt:
Makkabeusok I. könyve|10|26|"Demetriusz király üdvözletét küldi a zsidók népének. Örömmel hallottuk, hogy a velünk kötött szövetséget megtartottátok, hűek maradtatok barátságunkhoz, és nem pártoltatok át ellenségeinkhez.
Makkabeusok I. könyve|10|27|Továbbra is legyetek rajta, hogy barátsággal viseltessetek irányunkban. Majd megjutalmazunk benneteket mindenért, amit értünk tesztek,
Makkabeusok I. könyve|10|28|elhalmozunk kiváltságokkal és adományokkal.
Makkabeusok I. könyve|10|29|Mostantól szabadnak nyilvánítalak benneteket, és elengedem az összes zsidónak az adót. A sóadót is, a koronaadót is.
Makkabeusok I. könyve|10|30|Mától kezdve lemondok a gabona harmadáról és a gyümölcs feléről, amely megillet; nem követelem mától fogva soha többé Júda földjétől és Szamaria és Galilea három hozzá tartozó kerületétől.
Makkabeusok I. könyve|10|31|Jeruzsálem egész területével egyetemben legyen szent, minden tizedtől és szolgáltatástól mentes.
Makkabeusok I. könyve|10|32|A jeruzsálemi várról is lemondok, és átengedem a főpapnak, telepítsen oda őrizetére tetszése szerinti embereket.
Makkabeusok I. könyve|10|33|Váltságdíj nélkül szabadon bocsátok minden zsidót, akit elhurcoltak Júda földjéről birodalmam valamelyik részébe. Mentesek lesznek minden adótól, s ugyanúgy állataik is.
Makkabeusok I. könyve|10|34|Az ünnepek, a szombatok, az újhold napjai a törvény előírta ünnepnapok, valamint a három ünnep előtti és utáni nap legyenek birodalmamban minden zsidó számára az adómentesség és az engedmény napjai.
Makkabeusok I. könyve|10|35|Senkinek sem lesz majd hatalmában, hogy valamiért bárkit is perbe fogjon vagy háborgasson közülük.
Makkabeusok I. könyve|10|36|A zsidók közül mintegy harmincezer férfit besoroznak a király seregébe. Ezek zsoldot kapnak, amint az a király minden katonájának jár.
Makkabeusok I. könyve|10|37|Egy részüket a király nagy erődeibe osztják majd be, a többiek bizalmi beosztást kapnak a birodalomban. A tisztek és a parancsnokok az ő soraikból fognak kikerülni, s a saját törvényeik szerint élhetnek, amint azt a király Júda földjének is elrendelte.
Makkabeusok I. könyve|10|38|Az a három kerület, amely Szamariából Júdához tartozik, tartozzék egészen hozzá, annyira, hogy csak egy hatalom alatt álljon, és ne engedelmeskedjék másnak, mint a főpapnak.
Makkabeusok I. könyve|10|39|Ptolemaiszt és környékét a jeruzsálemi templomnak adományozom, a szentély költségeinek fedezésére.
Makkabeusok I. könyve|10|40|Személy szerint felajánlok évi 15 000 ezüst sékelt a meghatározott helyekről befutó királyi jövedelemből.
Makkabeusok I. könyve|10|41|A tisztviselők minden fölösleget, amit még nem szolgáltattak be, mint az előző években, mostantól adjanak oda a templom szükségleteire.
Makkabeusok I. könyve|10|42|Az 5000 ezüst sékelt, amit a templom jövedelméből évente be kellene szolgáltatni, elengedem, legyen a szolgálatot ellátó papoké.
Makkabeusok I. könyve|10|43|Mindenki, aki Jeruzsálemben vagy bárhol az egész birodalomban a templomba menekül, mert vétett a király ellen vagy egyébként, mentességet kap mindenével együtt az egész birodalomban.
Makkabeusok I. könyve|10|44|A templom fölépítésének és újjáalakításának költségeit a királyi kincstárból kell fedezni.
Makkabeusok I. könyve|10|45|Ugyanígy a királyi kincstárt terhelik a Jeruzsálem falai újraépítésének és megerősítésének költségei is, valamint egész Júdeában a falak helyreállításának költségei."
Makkabeusok I. könyve|10|46|Amikor Jonatán és a nép értesültek ezekről az ígéretekről, nem hittek nekik és nem fogadták el őket. Mert eszükbe jutott az a nagy nyomorúság, amit Demetriusz Izraelre hozott és amivel annyira sanyargatta őket.
Makkabeusok I. könyve|10|47|Alexanderrel tartottak, aki szemük láttára ajándékokat hozott magával, és együtt harcoltak vele egész idő alatt.
Makkabeusok I. könyve|10|48|Alexander király nagy sereget gyűjtött és Demetriusszal szemközt táborozott.
Makkabeusok I. könyve|10|49|A két uralkodó harcba szállt egymással. Demetriusz serege menekült, Alexander üldözőbe vette és legyőzte.
Makkabeusok I. könyve|10|50|Makacsul harcolt egészen napnyugtáig. Demetriusz is elesett azon a napon.
Makkabeusok I. könyve|10|51|Akkor Alexander követet küldött Egyiptom királyához, Ptolemeuszhoz ezzel a levéllel:
Makkabeusok I. könyve|10|52|"Visszatértem országomba, elfoglaltam őseim trónját és átvettem az uralmat. Legyőztem Demetriuszt, és birtokba vettem országunkat.
Makkabeusok I. könyve|10|53|Megütköztem vele. Seregével egyetemben megsemmisítettük és elfoglaltuk királyi székhelyét.
Makkabeusok I. könyve|10|54|Kössünk hát barátságot! Add hozzám feleségül a lányodat, hogy így rokonságba kerüljek veled. Elhalmozlak téged is, őt is hozzád méltó ajándékokkal."
Makkabeusok I. könyve|10|55|Ptolemeusz király így válaszolt: "Boldog az a nap, amelyen visszatértél őseidnek honába és elfoglaltad trónjukat!
Makkabeusok I. könyve|10|56|Megadom, amit leveledben kértél. De gyere elém Ptolemaiszba, hadd ismerkedjünk meg egymással. Aztán rokonságba lépek veled, amint kérted."
Makkabeusok I. könyve|10|57|Ptolemeusz és lánya, Kleopátra elhagyták Egyiptomot, és a 162. esztendőben Ptolemaiszba mentek.
Makkabeusok I. könyve|10|58|Alexander király eléjük ment. Az átadta neki lányát, Kleopátrát. Ptolemaiszban nagy pompával tartották az esküvőt, ahogy azt a királyok szokták.
Makkabeusok I. könyve|10|59|Akkor Alexander király írt Jonatánnak, hogy menjen el hozzá.
Makkabeusok I. könyve|10|60|Nagy pompával vonult Ptolemaiszba, és ott találkozott a két királlyal. Megajándékozta őket és bizalmas embereiket ezüsttel, arannyal és egyéb ajándékokkal. Így elnyerte tetszésüket.
Makkabeusok I. könyve|10|61|Erre az istentelen emberek Izraelből és a hitehagyottak összeesküdtek, hogy vádat emelnek ellene. De a király ügyet sem vetett rájuk.
Makkabeusok I. könyve|10|62|Ellenkezőleg, parancsot adott, hogy vetkőztessék le Jonatánt és öltöztessék bíborba. Meg is tették.
Makkabeusok I. könyve|10|63|Akkor a király maga mellé ültette és azt mondta fő tisztségviselőinek: "Kísérjétek be a városba, és hirdessétek ki: senki ne merjen ellene semmiféle ügyben vádat emelni, és senki ne háborgassa."
Makkabeusok I. könyve|10|64|Amikor vádlói megtudták, hogy milyen megtiszteltetésben volt része, s hogy bíborba öltöztették, elmenekültek.
Makkabeusok I. könyve|10|65|A király magas kitüntetéseket adományozott neki és bizalmas emberei sorába iktatta. Megtette vezérnek és helytartónak.
Makkabeusok I. könyve|10|66|Jonatán békében és boldogan tért vissza Jeruzsálembe.
Makkabeusok I. könyve|10|67|A 165. esztedőben Demetriusznak a fia, Demetriusz Kréta szigetéről visszatért ősei földjére.
Makkabeusok I. könyve|10|68|Ez a hír aggodalommal töltötte el Alexandert, így visszament Antiochiába.
Makkabeusok I. könyve|10|69|Demetriusz Apolloniuszt tette meg Cöle-Szíria helytartójának. Ez nagy sereget gyűjtött és Jamniánál táborozott. A következő üzenetet küldte Jonatánnak, a főpapnak:
Makkabeusok I. könyve|10|70|"Te vagy az egyetlen, aki ellenünk lázadsz. Miattad gúny és nevetség tárgya lettem. Miért nyúlsz fegyverhez ellenünk a hegyek közt?
Makkabeusok I. könyve|10|71|Ha bízol csapataidban, gyere le a síkságra, és mérjük össze erőinket! Mellettem vannak a városok haderői.
Makkabeusok I. könyve|10|72|Érdeklődj, és majd megtudod, ki vagyok és milyenek a segítségemre levő csapatok. Azt fogják neked mondani: Nem tudtok nekik ellenállni, hiszen atyáidat is legyőzték, kétszer is, a saját földjükön.
Makkabeusok I. könyve|10|73|Most meg ekkora lovassággal és ily töméntelen sereggel szemben hogy állhatnátok helyt a síkságon, ahol nincs sehol egy kő, sehol egy kavics és semmiféle rejtekhely sem."
Makkabeusok I. könyve|10|74|Amikor Jonatán meghallotta Apolloniusz üzenetét, mélyen megrendült. Aztán kiválasztott tízezer férfit és elhagyták Jeruzsálemet. Testvére, Simon csatlakozott hozzá, hogy segítségére legyen.
Makkabeusok I. könyve|10|75|Joppe előtt ütött tábort. A város lakói bezárták előtte a kapukat, mivel Apolloniusz helyőrsége volt Joppéban. Onnan indítottak támadást.
Makkabeusok I. könyve|10|76|A város lakói megijedtek és megnyitották a kapukat. Így Jonatán elfoglalta Joppét.
Makkabeusok I. könyve|10|77|Amikor Apolloniusz ennek hírét vette, kivonult háromezer lovassal és töméntelen gyalogossal. Asdod felé vette az irányt, mintha arra akarna elvonulni. Bízva azonban rengeteg lovasában, azon mód a síkságra nyomult.
Makkabeusok I. könyve|10|78|Jonatán Asdódig követte, és a két sereg összecsapott.
Makkabeusok I. könyve|10|79|Apolloniusz ezer lovast hátrahagyott egy rejtekhelyen.
Makkabeusok I. könyve|10|80|Jonatán azonban észrevette háta mögött a tartaléksereget - körülvették seregét és reggeltől estig nyilazták népét.
Makkabeusok I. könyve|10|81|Népe helytállt, amint Jonatán parancsolta, de azoknak lovai kimerültek.
Makkabeusok I. könyve|10|82|Most megérkezett Simon a csapataival, és megtámadta a gyalogságot, mivel a lovasság már kifáradt. Legyőzték őket, úgyhogy menekültek.
Makkabeusok I. könyve|10|83|A lovasság szétszéledt a síkságon, majd Asdodba menekültek, és bálványuknak, Dagonnak templomában kerestek menedéket.
Makkabeusok I. könyve|10|84|Jonatán azonban felgyújtotta Asdodot és a körötte fekvő helységeket, és kifosztotta őket. Dagon templomát is felgyújtotta az oda menekült lovasokkal együtt.
Makkabeusok I. könyve|10|85|A kard élén elhullottak és a felgyújtottak száma mintegy nyolcezer férfira rúgott.
Makkabeusok I. könyve|10|86|Innen elvonulva Jonatán Aszkalonnal szemben ütött tábort. A város lakói kivonultak elé, nagy pompával.
Makkabeusok I. könyve|10|87|Erre Jonatán és emberei gazdag zsákmánnyal megrakodva visszatértek Jeruzsálembe.
Makkabeusok I. könyve|10|88|Amikor Alexander király hírét vette ezeknek az eseményeknek, még nagyobb tiszteletben részesítette Jonatánt.
Makkabeusok I. könyve|10|89|Küldött neki egy aranycsatot, amilyet a király rokonainak szoktak ajándékozni. Aztán neki adományozta Akkaront, egész környékével együtt.
Makkabeusok I. könyve|11|1|Egyiptom királya hatalmas sereget összegyűjtött, oly töméntelent, mint a tenger partján a fövény, és ráadásul rengeteg hajót is. Csellel meg akarta szerezni Alexander birodalmát, hogy aztán a maga birodalmához csatolja.
Makkabeusok I. könyve|11|2|Ezért békét ígérve érkezett Szíriába. A városok megnyitották előtte kapuikat és eléje mentek. Mert Alexander király elrendelte, hogy fogadják, hiszen az apósa volt.
Makkabeusok I. könyve|11|3|Mihelyt bevonult a városokba, Ptolemeusz helyőrséget rendelt seregéből minden városba.
Makkabeusok I. könyve|11|4|Amikor Asdodba ért, megmutatták neki Dagon kiégetett templomát, Asdodnak és a környékbeli helységeknek romjait, valamint a szerteheverő holttesteket és azoknak az elszenesedett maradványait, akiket Jonatán elégetett a harcok során, mivel halomba rakták őket a király útja mentén.
Makkabeusok I. könyve|11|5|Elbeszélték a királynak, amit Jonatán véghezvitt, hogy így rossz színben tüntessék fel. A király azonban hallgatott.
Makkabeusok I. könyve|11|6|Jonatán - nagy pompával - látogatást tett Joppéban a királynál. Üdvözölték egymást, és egész éjjel ott maradtak.
Makkabeusok I. könyve|11|7|Aztán Jonatán elkísérte a királyt egészen az Eleuterusz folyóig, majd visszatért Jeruzsálembe.
Makkabeusok I. könyve|11|8|Ptolemeusz hatalmába kerítette a partvidék minden városát, egészen a tenger mellett fekvő Szeleukiáig. Gonosz terveket szőtt Alexander ellen.
Makkabeusok I. könyve|11|9|Követeket küldött Demetriusz királyhoz ezzel az üzenettel: "Nos, kössünk szövetséget egymással! Neked adom lányomat, aki most Alexander felesége, aztán uralkodhatsz atyád egész birodalmán.
Makkabeusok I. könyve|11|10|Mert megbántam, hogy hozzáadtam a lányomat, mivel az életemre tör."
Makkabeusok I. könyve|11|11|Így gyalázta, csak azért, mert vágyott a birodalmára.
Makkabeusok I. könyve|11|12|Elvitte a lányát és hozzáadta Demetriuszhoz. Így törésre vitte a dolgot Alexanderrel, ellenségességük nyilvánvalóvá vált.
Makkabeusok I. könyve|11|13|Ptolemeusz bevonult Antiochiába és föltette Ázsia diadémját. Így két diadémot viselt a fején, az egyiptomit és az ázsiait.
Makkabeusok I. könyve|11|14|Alexander király akkortájt Kilikiában tartózkodott, mivel annak a vidéknek a lakói lázadoztak.
Makkabeusok I. könyve|11|15|Amikor Alexander értesült a dologról, hadat indított ellene. Ptolemeusz is kivonult, nagy sereggel szembeszállt vele és legyőzte.
Makkabeusok I. könyve|11|16|Alexander Arábiába menekült, hogy ott védelmet keressen. Így Ptolemeusz király lett a győztes.
Makkabeusok I. könyve|11|17|Az arab Zabdiel fejét vette Alexandernek és elküldte Ptolemeusznak.
Makkabeusok I. könyve|11|18|Három napra rá Ptolemeusz is meghalt. Az erődökbe telepített helyőrséget a lakosság megölte.
Makkabeusok I. könyve|11|19|Így a 167. esztendőben Demetriusz jutott uralomra.
Makkabeusok I. könyve|11|20|Abban az időben Jonatán egybegyűjtötte Júdea lakóit Jeruzsálem várának elfoglalására. Rengeteg ostromgépet állítottak fel.
Makkabeusok I. könyve|11|21|Erre néhány hitehagyott férfi, aki gyűlölte saját népét, fölkereste a királyt és jelentette neki, hogy Jonatán ostrom alá vette a várat.
Makkabeusok I. könyve|11|22|Ennek hallatára az haragra lobbant, Ptolemaiszba ment és írt Jonatánnak, hogy szüntesse be az ostromot, és azonnal menjen Ptolemaiszba, tárgyalást kezdeni.
Makkabeusok I. könyve|11|23|Amikor Jonatán ezt meghallotta, parancsot adott a vár ostromának folytatására. Aztán kiválasztott néhányat Izrael vénei és a papok közül, és vállalta a kockázatot.
Makkabeusok I. könyve|11|24|Vitt magával ezüstöt, aranyat, palástokat és mindenféle más ajándékot is. Elment a királyhoz Ptolemaiszba, és elnyerte a kegyét.
Makkabeusok I. könyve|11|25|Igaz, a népből néhány hitehagyott vádaskodott ellene,
Makkabeusok I. könyve|11|26|de a király úgy bánt vele, mint elődei. Bizalmasai szeme láttára megtiszteltetésben részesítette.
Makkabeusok I. könyve|11|27|Megerősítette főpapi méltóságában és minden eddigi tisztségében, aztán bizalmas emberei közé sorolta.
Makkabeusok I. könyve|11|28|Jonatán adómentességet kért Júdea és Szamaria három kerülete számára.
Makkabeusok I. könyve|11|29|Ennek ellenében ígért 300 talentumot. A király beleegyezett, és mind e föltételekről ezt a levelet adta Jonatánnak.
Makkabeusok I. könyve|11|30|"Demetriusz király üdvözletét küldi testvérének, Jonatánnak és a zsidók népének.
Makkabeusok I. könyve|11|31|Megküldjük ennek a levélnek a másolatát, amelyet rokonunknak, Laszthenésznek írtunk ügyetekben, hogy tudomást szerezzetek róla.
Makkabeusok I. könyve|11|32|Demetriusz király üdvözletét küldi atyjának, Laszthenésznek.
Makkabeusok I. könyve|11|33|Elhatároztuk, hogy a zsidó népnek, amely barátunknak és hű szövetségesünknek bizonyult, irántunk tanúsított hűségéért hálából kedvezményeket nyújtunk.
Makkabeusok I. könyve|11|34|Átengedjük nekik Júdeának, valamint a három kerületnek, Aferemának, Liddának és Ramatainnak a területét. Szamariának ezek a részei legyenek Júdeáé mindazzal egyetemben, ami hozzájuk tartozik, azok javára, akik Jeruzsálemben áldozatot mutatnak be, a királynak járó beszolgáltatás fejében, ahelyett, amit a király a földek és a fák terméséből eddig évről évre beszedett.
Makkabeusok I. könyve|11|35|Ami tizedben és vámban megilleti, arról mától kezdve mind lemondunk, ugyanígy a sóadóról és a koronaadóról is - minderről lemondunk a javatokra.
Makkabeusok I. könyve|11|36|S ezekből nem vonunk vissza semmit sem ma, sem máskor.
Makkabeusok I. könyve|11|37|Készítsetek erről egy másolatot, s adjátok át Jonatánnak. Aztán tegyétek ki a szent hegyen egy jól látható helyen."
Makkabeusok I. könyve|11|38|Amikor Demetriusz király látta, hogy birodalmában nyugalom van, és többé senki nem szegül neki ellen az idegen zsoldosok kivételével, akiket a pogányok lakta szigeteken toborzott, hazabocsátotta csapatait. Ez elégedetlenséget váltott ki a csapatokból, amelyek már apja idejében is szolgáltak.
Makkabeusok I. könyve|11|39|Alexandernek egy régi híve, Trifon észrevette, mennyire zúgolódnak a csapatok Demetriusz ellen. Ezért elment az arab Jamlekuhoz, aki Alexander fiát, Antiochuszt nevelte.
Makkabeusok I. könyve|11|40|Unszolta, bízza kezére, hogy majd apja helyett átvehesse az uralmat. Egyszersmind tájékoztatta mindenről, amit Demetriusz elrendelt, s az elégedetlenségről is, ami úrrá lett a csapatain. Sokáig nála maradt.
Makkabeusok I. könyve|11|41|Akkoriban Jonatán követeket küldött a királyhoz, hogy vonja vissza a jeruzsálemi várból, valamint a többi erődből is a helyőrséget, mert nyugtalanítják Izraelt.
Makkabeusok I. könyve|11|42|Demetriusz ezt a választ adta Jonatánnak: "Nemcsak ezt teszem meg neked és népednek, hanem ezenfelül még tisztségekkel is elhalmozlak téged is, népedet is, mihelyt megfelelő alkalmat találok rá.
Makkabeusok I. könyve|11|43|De most jól tennéd, ha embereket küldenél nekem, hogy segítségemre legyenek a harcban, mivel egész haderőm elpártolt tőlem."
Makkabeusok I. könyve|11|44|Jonatán tehát küldött neki háromezer derék katonát Antiochiába. Amikor megérkeztek a királyhoz, az örült jövetelüknek.
Makkabeusok I. könyve|11|45|Akkoriban a város lakói összegyűltek a város központjában, mintegy százhúszezer férfi, és meg akarták ölni a királyt.
Makkabeusok I. könyve|11|46|A király a palotájába menekült. A város lakói megszállták az utcákat, és támadást indítottak.
Makkabeusok I. könyve|11|47|Demetriusz a zsidókhoz folyamodott segítségért. Mind egy szálig köré sereglettek. Szétszéledtek az egész városban, és azon a napon mintegy százezer férfit megöltek.
Makkabeusok I. könyve|11|48|Aztán felgyújtották a várost, gazdag zsákmányra tettek szert és megmentették a királyt.
Makkabeusok I. könyve|11|49|Amikor a város polgárai látták, hogy a zsidók teljesen a város fölé kerekedtek, elvesztették bátorságukat és a királyhoz folyamodtak.
Makkabeusok I. könyve|11|50|"Nyújtsd nekünk jobbodat, hogy a zsidók felhagyjanak az ellenünk és a város ellen vívott harccal."
Makkabeusok I. könyve|11|51|Eldobálták a fegyvert és békét kötöttek. A zsidók pedig hírnévre tettek szert a király és a birodalom minden lakója előtt. Nevet szereztek maguknak a birodalomban, aztán gazdag zsákmánnyal megrakottan visszatértek Jeruzsálembe.
Makkabeusok I. könyve|11|52|Amikor újra elfoglalta birodalma trónját és ismét béke honolt a birodalomban,
Makkabeusok I. könyve|11|53|Demetriusz minden ígéretét megszegte. Ellenségessé vált Jonatánnal szemben, nem hálálta meg szolgálatait, ellenkezőleg, nagyon is szorongatta.
Makkabeusok I. könyve|11|54|Akkor történt, hogy Trifon visszatért a gyermek Antiochusszal, megtette királynak, diadémot tett a fejére.
Makkabeusok I. könyve|11|55|Mind köré gyűltek azok a csapatok, amelyeket Demetriusz elbocsátott. Harcoltak ellene, úgyhogy kénytelen volt menekülni és le is győzték.
Makkabeusok I. könyve|11|56|Trifon hatalmába kerítette az elefántokat és elfoglalta Antiochiát.
Makkabeusok I. könyve|11|57|Akkor az ifjú Antiochusz a következő levelet írta Jonatánnak: "Megerősítelek a főpapi tisztségben és átengedem neked a négy kerületet. Tartozz a király bizalmasai közé!"
Makkabeusok I. könyve|11|58|Egyszersmind aranytálakat és asztali edényeket is küldött neki, aztán felhatalmazta rá, hogy aranyserlegből igyék, bíborba öltözzék és aranycsatot viseljen.
Makkabeusok I. könyve|11|59|Testvérét, Simont megtette hadvezérnek Tirusz lépcsőjétől egészen Egyiptom határáig.
Makkabeusok I. könyve|11|60|Jonatán kivonult, és bejárta a folyón túli vidéket és a városokat. Az egész szíriai sereg csatlakozott hozzá, segítségre készen. Amikor Aszkalonba érkezett, a város lakói tisztelettel fogadták.
Makkabeusok I. könyve|11|61|Onnét Gázába vonult. Mivel Gáza lakói bezárták előtte a kapukat, ostrom alá fogta, a környező helységeket pedig felgyújtotta és kifosztotta.
Makkabeusok I. könyve|11|62|Erre Gáza lakói könyörögtek Jonatánnak, s ő békét is kötött velük, de a tekintélyes emberek fiait elvitte és Jeruzsálembe küldte őket. Aztán végigvonult a vidéken, egészen Damaszkuszig.
Makkabeusok I. könyve|11|63|Akkor Jonatán hírét vette, hogy Demetriusz hadvezérei hatalmas sereggel Galileában táboroznak, Kedes mellett, azzal a céllal, hogy megfosszák a hatalmától.
Makkabeusok I. könyve|11|64|Ezért hadba vonult ellenük, testvérét, Simont pedig az országban hagyta.
Makkabeusok I. könyve|11|65|Simon Bet-Curral szemben ütött tábort, sokáig ostromolta, és körül is zárta.
Makkabeusok I. könyve|11|66|Erre békét kértek tőle. Kezet nyújtott nekik, de elűzte őket onnan, elfoglalta a várost és őrséget rendelt oda.
Makkabeusok I. könyve|11|67|Jonatán Gennezar tavánál ütött tábort a seregével. Kora reggel elindultak Hacor síksága felé.
Makkabeusok I. könyve|11|68|Egyszer csak pogány sereg közeledett velük szemben a síkságon. Előzőleg elrejtettek Jonatán ellen egy csapatot a hegyek közt. S míg a sereg egyenesen a zsidóknak rontott,
Makkabeusok I. könyve|11|69|a csapat kitört a rejtekhelyről, s belevetette magát a küzdelembe.
Makkabeusok I. könyve|11|70|Jonatán emberei mind menekültek, csak a csapatok vezérei, Absalom fia, Mattatiás és Halfi fia, Júdás tartottak ki vele.
Makkabeusok I. könyve|11|71|Erre Jonatán megszaggatta ruháját, hamut szórt a fejére és imádkozott.
Makkabeusok I. könyve|11|72|Aztán fölvette velük a harcot. Legyőzte őket, úgyhogy menekültek.
Makkabeusok I. könyve|11|73|Amikor azok az emberek, akik mellőle elmenekültek, ezt észrevették, visszatértek hozzá, és egészen Kedesig üldözték az ellenséget, ahol a tábora volt s ahol maguk is táboroztak.
Makkabeusok I. könyve|11|74|Azon a napon mintegy háromezer férfi elesett a pogányok közül. Jonatán pedig visszatért Jeruzsálembe.
Makkabeusok I. könyve|12|1|Amikor Jonatán alkalmasnak találta az időt, embereket keresett, elküldte őket Rómába, hogy a barátsági szerződést megerősítse és megújítsa velük.
Makkabeusok I. könyve|12|2|Spártába és más helyekre is küldött hasonló tartalmú leveleket.
Makkabeusok I. könyve|12|3|Elmentek Rómába, megjelentek a szenátusban és előadták: "Jonatán főpap és a zsidók népe küldött bennünket, hogy a korábbi barátságot és szövetséget megújítsuk."
Makkabeusok I. könyve|12|4|Erre ellátták őket a helységek elöljáróihoz intézett levelekkel, hogy biztonságban visszatérhessenek Júda földjére.
Makkabeusok I. könyve|12|5|Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Jonatán a spártaiaknak írt:
Makkabeusok I. könyve|12|6|"Jonatán főpap, a nép tanácsa, a papok és a zsidók népe üdvözletét küldi testvéreinek, a spártaiaknak.
Makkabeusok I. könyve|12|7|Már ezelőtt is kapott Oniász főpap leveleket királyotoktól, Areiosztól, hiszen testvéreink vagytok.
Makkabeusok I. könyve|12|8|Oniász tisztelettel fogadta a követeket, és átvette a levelet, amelyben szövetségről és barátságról volt szó.
Makkabeusok I. könyve|12|9|Nincs ugyan rá szükségünk, hiszen vannak szent könyveink, amelyekből vigasztalást meríthetünk,
Makkabeusok I. könyve|12|10|mégis elküldjük követeinket, újítsák meg veletek a barátságot és a testvériséget, nehogy elidegenedjünk tőletek. Mert azóta, hogy írtatok nekünk, már nagy idő telt el.
Makkabeusok I. könyve|12|11|De azóta is mindig megemlékezünk rólatok ünnepeinken és más arra való napokon, amikor áldozatot mutatunk be, és imádkozunk, ahogy helyénvaló és illő is megemlékezni a testvérekről.
Makkabeusok I. könyve|12|12|Örülünk hírneveteknek.
Makkabeusok I. könyve|12|13|Bennünket sok szorongattatás és háborúság vett körül, mert a királyok körülöttünk megtámadtak minket.
Makkabeusok I. könyve|12|14|De nem akartunk sem nektek, sem többi szövetségeseinknek és barátainknak a terhetekre lenni ezekkel a háborúskodásokkal.
Makkabeusok I. könyve|12|15|Mert mellettünk volt az ég segítsége, így megmenekültünk ellenségeinktől, nekik pedig megaláztatásban volt részük.
Makkabeusok I. könyve|12|16|Kiválasztottuk Antiochusz fiát, Numenioszt meg Jázon fiát, Antipatert és elküldtük a rómaiakhoz, újítsák meg velük a korábbi barátságot és szövetséget.
Makkabeusok I. könyve|12|17|De meghagytuk nekik, hogy hozzátok is menjenek el, benneteket is üdvözöljenek és nektek is vigyenek levelet testvériségünk felújítása végett.
Makkabeusok I. könyve|12|18|Jól tennétek, ha válaszolnátok rá."
Makkabeusok I. könyve|12|19|Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Oniásznak küldtek:
Makkabeusok I. könyve|12|20|"A spártaiak királya, Areiosz üdvözletét küldi Oniász főpapnak.
Makkabeusok I. könyve|12|21|Egy írásban nyomára bukkantak annak, hogy a spártaiak és a zsidók testvérek, Ábrahám nemzetségéből származnak.
Makkabeusok I. könyve|12|22|Minthogy ezt tudjuk, jól tennétek, ha értesítenétek hogylétetekről.
Makkabeusok I. könyve|12|23|Mi pedig azt válaszoljuk nektek: Jószágotok s amitek van, a mienk is, a mi vagyonunk meg a tiétek is. Utasítást adtunk, hogy ezeket adják tudtotokra."
Makkabeusok I. könyve|12|24|Akkor Jonatán hírét vette, hogy Demetriusz vezérei visszatértek egy még nagyobb sereggel, mint azelőtt, hogy hadat indítsanak ellene.
Makkabeusok I. könyve|12|25|Erre elindult Jeruzsálemből, és kivonult eléjük Hamat vidékére, mert nem akarta, hogy módjuk legyen rátörni országára.
Makkabeusok I. könyve|12|26|Hírszerzőket küldött táborukba. Ezek visszatértek és jelentették, hogy éjszaka támadást terveznek.
Makkabeusok I. könyve|12|27|Amikor tehát a nap lenyugodott, Jonatán parancsot adott embereinek, hogy maradjanak ébren, és egész éjjel legyenek fölfegyverkezve, harcra készen. A tábor köré őröket állított.
Makkabeusok I. könyve|12|28|Amikor az ellenség megtudta, hogy Jonatán és emberei készen állnak a harcra, megijedtek és elvesztették bátorságukat. Tábortüzet gyújtottak és elvonultak.
Makkabeusok I. könyve|12|29|De Jonatán és emberei egész reggelig nem vették észre, hiszen égtek a tábortüzek.
Makkabeusok I. könyve|12|30|Akkor azonban üldözőbe vette őket Jonatán, de már nem tudta őket utolérni, mert már átkeltek az Eleutherusz folyón.
Makkabeusok I. könyve|12|31|Erre Jonatán a zabadiaiaknak nevezett arabok ellen fordult. Legyőzte és kifosztotta őket.
Makkabeusok I. könyve|12|32|Aztán elindult és Damaszkuszba ment, átvonult az egész országon.
Makkabeusok I. könyve|12|33|Simon is kivonult, Aszkalon és a közelében fekvő erődök ellen intézett támadást. Utána Joppe felé vette útját és el is foglalta.
Makkabeusok I. könyve|12|34|Hallotta ugyanis, hogy ki akarták szolgáltatni az erődöt Demetriusz embereinek. Őrséget helyezett oda, hogy védelmezzék.
Makkabeusok I. könyve|12|35|Hazatérve Jonatán összehívta a nép véneit, és megtanácskozta velük a júdeai erődök ügyét,
Makkabeusok I. könyve|12|36|azt, hogy magasabbra húzzák Jeruzsálem falait, és hatalmas falat emelnek a vár és a város közé, hogy a várat elkülönítsék a várostól, hadd legyen elszigetelve, hogy az ottaniak sem venni, sem eladni ne tudjanak.
Makkabeusok I. könyve|12|37|Összefogtak a város felépítésére. Amikor a keleti részen a pataknál egy darabon ledőlt a fal, kijavították, és elnevezték Karenatának.
Makkabeusok I. könyve|12|38|Simon Adidát építette fel a síkságon, megerősítette és ellátta kapukkal és zárakkal.
Makkabeusok I. könyve|12|39|Trifon azt tervezte, hogy Ázsia fölött megszerzi az uralmat, diadémot tesz a fejére és kezet emel Antiochusz királyra.
Makkabeusok I. könyve|12|40|Félt azonban, hogy Jonatán ezt nem fogja tűrni, hanem harcba száll vele. Ezért ürügyet keresett rá, hogy elfogja és megölje. Ezért elindult és elment Betsanba.
Makkabeusok I. könyve|12|41|Jonatán negyvenezer válogatott harcosból álló sereggel vonult fel ellene; ő is Betsanba ment.
Makkabeusok I. könyve|12|42|Amikor Trifon látta, milyen nagy sereggel érkezett, óvakodott kezet emelni rá.
Makkabeusok I. könyve|12|43|Tisztelettel fogadta, bemutatta barátainak, elhalmozta ajándékokkal, majd meghagyta barátainak és katonáinak, hogy úgy engedelmeskedjenek neki, mint saját magának.
Makkabeusok I. könyve|12|44|Aztán így szólt Jonatánhoz: "Miért fárasztottad ide egész népedet, mikor nincs köztünk háború?
Makkabeusok I. könyve|12|45|Küldd őket haza, de előbb válassz ki magadnak néhány embert kíséretül. Aztán gyere el velem Ptolemaiszba. Átengedem neked a többi erőddel és helyőrséggel, valamint az összes tisztviselővel együtt. Aztán megfordulok és visszamegyek. Mert ezért jöttem ide."
Makkabeusok I. könyve|12|46|Jonatán hitt neki, úgy tett, amint javasolta, elbocsátotta csapatait, s azok vissza is tértek Júdeába.
Makkabeusok I. könyve|12|47|Csak 3000 férfit tartott vissza, de közülük kétezret Galileában hagyott, így mindössze ezer férfi kísérte.
Makkabeusok I. könyve|12|48|Mihelyt Jonatán bevonult Ptolemaiszba, a ptolemaisziak bezárták a kapukat, elfogták, kísérőit pedig kardélre hányták.
Makkabeusok I. könyve|12|49|Aztán Trifon csapatokat és lovasokat küldött Galileába és a nagy síkságra azzal, hogy semmisítsék meg Jonatán csapatait.
Makkabeusok I. könyve|12|50|De amikor ezek meghallották, hogy (Jonatánt) embereivel együtt foglyul ejtették és megölték, kölcsönösen bátorították egymást, csatasorba álltak, készen a harcra.
Makkabeusok I. könyve|12|51|Amikor üldözőik látták, hogy kockáztatják az életüket, visszafordultak.
Makkabeusok I. könyve|12|52|Így valamennyien visszatértek Júda földjére. Elsiratták Jonatánt és embereit, és nagyon féltek. Egész Izrael nagy gyászt tartott.
Makkabeusok I. könyve|12|53|Körülöttük a pogány népek mind azon voltak, hogy kiirtsák őket. Azt mondták: "Nincs többé vezérük és segítőjük. Rajta, támadjuk meg őket, és még emlékezetüket is irtsuk ki az emberek közül."
Makkabeusok I. könyve|13|1|Simon hírét vette, hogy Trifon hatalmas sereget gyűjtött, és be akar nyomulni Júda földjére, és el akarja pusztítani.
Makkabeusok I. könyve|13|2|De látta, hogy a nép retteg és fél, ezért elment Jeruzsálembe, összegyűjtötte a népet
Makkabeusok I. könyve|13|3|és bátorítva őket így beszélt hozzájuk: "Magatok is tudjátok, mit tettek testvéreim és atyám háza a törvényért és a szentélyért, mennyi harcot és szorongattatást vállaltak.
Makkabeusok I. könyve|13|4|Minden testvérem meghalt Izraelért, csak én maradtam élve.
Makkabeusok I. könyve|13|5|Így távol legyen tőlem, hogy a szükség idején kíméljem életemet. Én sem vagyok jobb testvéreimnél.
Makkabeusok I. könyve|13|6|Ellenkezőleg, bosszút állok népemért, a szentélyért, asszonyainkért és gyermekeinkért. Mert a pogány népek mind összefogtak, hogy gyűlöletükben kiirtsanak bennünket."
Makkabeusok I. könyve|13|7|E szavak hallatára újra fölébredt a nép bátorsága.
Makkabeusok I. könyve|13|8|Hangosan fölkiáltottak: "Te vagy a vezérünk Júdás és testvéred, Jonatán helyett!
Makkabeusok I. könyve|13|9|Vezess bennünket harcra, megteszünk mindent, amit parancsolsz!"
Makkabeusok I. könyve|13|10|Erre összegyűjtötte a fegyverforgatásra alkalmas férfiakat, sürgősen fölépítette Jeruzsálem falait, és körös-körül megerősítette.
Makkabeusok I. könyve|13|11|Absalom fiát, Jonatánt nagy sereggel Joppéba küldte. Az elűzte onnan az ott lakókat, és megvetette benne a lábát.
Makkabeusok I. könyve|13|12|Trifon elindult egy nagy sereggel Ptolemaiszból, hogy betörjön Júda földjére. Jonatán is vele volt, fogolyként.
Makkabeusok I. könyve|13|13|Simon a síkság szélén, Adidánál ütötte fel táborát.
Makkabeusok I. könyve|13|14|Amikor Trifon meghallotta, hogy Simon testvére, Jonatán helyére lépett, és készen áll, hogy harcba szálljon vele, követet küldött hozzá ezzel az üzenettel:
Makkabeusok I. könyve|13|15|"Amiatt a pénz miatt fogtuk el testvéredet, Jonatánt, amivel a királyi kincstárnak tartozik, a tisztsége fejében.
Makkabeusok I. könyve|13|16|Küldj 100 ezüst talentumot és fiai közül kettőt túsznak, nehogy szabadon bocsátása után ellenünk forduljon. Akkor szabadon engedjük."
Makkabeusok I. könyve|13|17|Simon észrevette ugyan, hogy csel lappang szavai mögött, mégis elküldött a pénzért és a fiúkért, nehogy magára vonja a nép gyűlöletét.
Makkabeusok I. könyve|13|18|Akkor azt mondanák: "Nem küldtem el neki a pénzt és a fiúkat, azért pusztult el." Tehát elküldte a fiúkat és a 100 talentumot.
Makkabeusok I. könyve|13|19|De (Trifon) megszegte szavát és Jonatánt nem engedte szabadon.
Makkabeusok I. könyve|13|20|Ellenkezőleg, Trifon elindult, hogy behatoljon Júda földjére és elpusztítsa. De kerülőutat tettek Adora felé. Simon minden helységben szembeszállt vele csapataival, ahová csak bevonult.
Makkabeusok I. könyve|13|21|A vár őrsége követeket küldött Trifonhoz, hogy sürgessék: siessen oda a pusztán át és küldjön nekik élelmet.
Makkabeusok I. könyve|13|22|Erre Trifon egész lovasságát útnak akarta indítani. De azon az éjszakán sok hó esett, így nem tudott segítségükre sietni. Ezért elindult, tábort bontott, és Gileád felé vette az irányt.
Makkabeusok I. könyve|13|23|Baszkama közelében megölette Jonatánt. Ott is temették el.
Makkabeusok I. könyve|13|24|Aztán Trifon megfordult, és visszatért hazájába.
Makkabeusok I. könyve|13|25|Simon elküldött és elhozatta testvérének, Jonatánnak a csontjait. Modinban, atyái városában temette el.
Makkabeusok I. könyve|13|26|Egész Izrael nagy gyásszal siratta és sok napig gyászolta.
Makkabeusok I. könyve|13|27|Simon atyja és testvérei sírján síremléket emelt, olyan magasat, hogy messziről látszott; elölről is, hátulról is csiszolt kövekből készült.
Makkabeusok I. könyve|13|28|Aztán hét piramist emelt, egyet - a többivel szemközt - az apjának, aztán az anyjának és a négy testvérének.
Makkabeusok I. könyve|13|29|Végül támfalat csatolt hozzájuk, körülvette őket magas oszlopokkal. Az oszlopokra örök emlékezetül fegyverdíszeket és a fegyverek mellé hajókat vésetett, hogy mind láthassák a tengeren járók.
Makkabeusok I. könyve|13|30|Ezt a síremléket emelte Modinban, máig is áll.
Makkabeusok I. könyve|13|31|Trifon álnokul bánt a fiatal királlyal. Antiochusszal, és megölte.
Makkabeusok I. könyve|13|32|Átvette helyette a hatalmat, föltette Ázsia diadémját, és nagy bajt hozott az országra.
Makkabeusok I. könyve|13|33|Simon azonban fölépítette az erődöket Júdeában, ellátta őket magas bástyákkal, erős falakkal, kapukkal és zárakkal, aztán élelmet vitetett az erődökbe.
Makkabeusok I. könyve|13|34|Majd férfiakat választott Simon, és elküldte őket Demetriusz királyhoz, hogy adjon haladékot az országnak. Mert Trifon egész működése rablásból állt.
Makkabeusok I. könyve|13|35|Demetriusz király kedvező üzenetet küldött, ezt a levelet írta válaszul:
Makkabeusok I. könyve|13|36|"Demetriusz király üdvözletét küldi Simon főpapnak, a királyok barátjának, valamint a véneknek és a zsidók népének.
Makkabeusok I. könyve|13|37|Megkaptuk az aranykoszorút és a pálmaágat, amit küldtetek, és készen vagyunk rá, hogy teljes békét kössünk veletek. Majd írunk a tisztviselőknek, hogy adjanak nektek haladékot.
Makkabeusok I. könyve|13|38|Minden, amit kilátásba helyeztünk nektek, érvényben marad. Az erődöket is megtarthatjátok, amelyeket építettetek.
Makkabeusok I. könyve|13|39|Megbocsátjuk mind a mai napig minden tévedésteket és vétketeket. A koronaadót, amivel tartoztok, és azokat a szolgáltatásokat, amelyek Jeruzsálemet még terhelik, mind elengedjük.
Makkabeusok I. könyve|13|40|Ha pedig akadnának néhányan, akik közületek be akarnak állni a testőrségbe, azokat be kell sorozni. Legyen közöttünk békesség!"
Makkabeusok I. könyve|13|41|A 170. esztendőben lekerült Izraelről a pogányok igája.
Makkabeusok I. könyve|13|42|A nép ezt kezdte írni az iratokban és a szerződésekben: "Simonnak, a nagy főpapnak, a zsidók vezérének és fejedelmének első esztendejében."
Makkabeusok I. könyve|13|43|Azokban a napokban Simon Gezer előtt ütötte fel a táborát és körülzárta csapataival. Ostromtornyot épített, és a városhoz vitette. Az egyik bástyán rést ütött, és elfoglalta.
Makkabeusok I. könyve|13|44|Az ostromtorony őrsége behatolt a városba. Ott nagy nyugtalanság támadt.
Makkabeusok I. könyve|13|45|A város lakói az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt felvonultak a falakra. Megszaggatták ruhájukat, hangosan jajgattak, és könyörögtek Simonnak, nyújtson nekik békejobbot.
Makkabeusok I. könyve|13|46|"Ne bánj velünk gonosz tetteink, hanem irgalmasságod szerint!"
Makkabeusok I. könyve|13|47|Simon kiengesztelődött, és nem folytatta tovább a harcot. De kiutasította őket a városból, és megtisztította a házakat, amelyekben bálványok voltak. Aztán hálaadó és dicsőítő énekek kíséretében megtartotta bevonulását.
Makkabeusok I. könyve|13|48|Eltávolított mindent, ami tisztátalan volt, és olyan férfiakat telepített oda, akik megtartották a törvényt. Még jobban megerősítette az erődöt, és magának is berendezett ott egy házat.
Makkabeusok I. könyve|13|49|A jeruzsálemi vár őrségének megtiltotta, hogy ide-oda járjanak az országban, adjanak és vegyenek. Ezért nagy hiányt szenvedtek, és sokan éhen haltak közülük.
Makkabeusok I. könyve|13|50|Akkor Simonhoz fordultak, nyújtson nekik békejobbot. Megadta nekik, de elkergette onnan őket, és megtisztította a várat minden tisztátalanságtól.
Makkabeusok I. könyve|13|51|A 171. esztendő második hónapjának huszonharmadik napján megtartották bevonulásukat, ujjongással pálmaágakat lengetve, citera, cintányér, hárfa, hálaadó és dicsőítő énekek kíséretében. Mert gonosz ellenség pusztult ki Izraelből.
Makkabeusok I. könyve|13|52|Elrendelte, hogy ezt a napot minden esztendőben örömünnepként ünnepljék. Aztán megerősítette a templomdombon a vár melletti erődöt, s ott lakott övéivel együtt.
Makkabeusok I. könyve|13|53|Amikor Simon látta, hogy a fia, János érett férfi lett, megtette az egész haderő parancsnokává. (János) Gezerben telepedett le.
Makkabeusok I. könyve|14|1|A 172. esztendőben Demetriusz király összegyűjtötte csapatait és Médiába vonult, hogy segítséget szerezzen magának a Trifon elleni harchoz.
Makkabeusok I. könyve|14|2|Amikor Perzsia és Média királya, Arszakesz meghallotta, hogy Demetriusz betört a területére, üzent egyik vezérének, hogy fogják el élve.
Makkabeusok I. könyve|14|3|Ez kivonult, legyőzte Demetriusz seregét, őt magát pedig elfogta és Arszakesz elé vitte, aki aztán fogságba vetette.
Makkabeusok I. könyve|14|4|Nyugalom volt az országban, amíg csak élt Simon. Népe javára törekedett, ujjongtak hatalmán és nevén minden időben.
Makkabeusok I. könyve|14|5|Dicsőségét megtetézve megszerezte Joppét kikötőnek, utat nyitott a tenger szigeteihez.
Makkabeusok I. könyve|14|6|Kiterjesztette népe határait, birtokba vette az országot.
Makkabeusok I. könyve|14|7|Rengeteg foglyot hazavezetett, elfoglalta Gezert, Bet-Curt és a várat, kiszórta belőle az utálat tárgyát. Nem tudott neki senki ellenállni.
Makkabeusok I. könyve|14|8|Békében művelhették földjüket, a föld meghozta termését, és a fa is a mezőn a gyümölcsöt.
Makkabeusok I. könyve|14|9|Az öregek az utcán üldögéltek, mind a jólétről beszéltek. A fiatalok hírrel-névvel ékes hadiöltözéket viseltek.
Makkabeusok I. könyve|14|10|A városokat ellátta élelemmel, erős erődökké építette ki. Nevét dicsérve emlegették egészen a föld határáig.
Makkabeusok I. könyve|14|11|Békét szerzett az országnak, Izrael örömtől ujjongott.
Makkabeusok I. könyve|14|12|Mindenki szőlője és fügefája árnyékában ült, nem volt, aki rettegést keltett.
Makkabeusok I. könyve|14|13|Ellenség nem háborgatta őket az országban, királyokat győztek le abban az időben.
Makkabeusok I. könyve|14|14|Gyámola volt népe elesettjeinek, és kiirtotta a gonoszokat és a hitszegőket.
Makkabeusok I. könyve|14|15|Megtartotta a törvényt. Új fényt szerzett a templomnak és gyarapította fölszerelését.
Makkabeusok I. könyve|14|16|Amikor Rómában és Spártában megtudták, hogy Jonatán meghalt, nagy szomorúság támadt.
Makkabeusok I. könyve|14|17|De aztán hírét vették, hogy testvére, Simon lett helyette a főpap, ő uralkodik az országon és a városokon.
Makkabeusok I. könyve|14|18|Így írtak neki - érctáblákon -, hogy megújítsák vele a barátságot és a szövetséget, amelyet testvéreivel, Júdással és Jonatánnal kötöttek.
Makkabeusok I. könyve|14|19|Felolvasták az egybegyűlt nép előtt Jeruzsálemben.
Makkabeusok I. könyve|14|20|Ez annak a levélnek a másolata, amelyet a spártaiak küldtek: "A spártaiak elöljárói és az egész város üdvözletüket küldik Simon főpapnak, a véneknek, a papoknak és a zsidók népének.
Makkabeusok I. könyve|14|21|A követek, akiket küldtetek, beszámoltak dicsőségetekről és hírnevetekről. Örültünk a hírnek.
Makkabeusok I. könyve|14|22|Jelentésüket beiktattuk a nép határozatai közé, a következőképpen: A zsidók küldöttei, Antiochusz fia, Numeniusz és Jázon fia, Antipater eljöttek, hogy megújítsák velünk a barátságot.
Makkabeusok I. könyve|14|23|A nép úgy határozott, hogy ezeket az embereket tiszteletteljes fogadtatásban részesíti, jelentésük másolatát meg besorolja az állam iratai közé, emlékeztetőnek a spártai nép számára. Simon főpapnak is készítünk róla egy másolatot."
Makkabeusok I. könyve|14|24|Simon ezután Rómába küldte el Numeniuszt, egy 1000 mina értékű aranypajzzsal, hogy újítsa meg velük a szövetséget.
Makkabeusok I. könyve|14|25|Amikor a nép ezekről az eseményekről értesült, ezt mondta: "Hogyan köszönjük ezt meg Simonnak és fiainak?
Makkabeusok I. könyve|14|26|Mert ő is, testvérei is, atyjának egész háza bátor embereknek bizonyultak. Visszaverték Izrael ellenségeit és biztosították neki a szabadságot. Érctáblákra vésték és a Sion hegyén helyezték el, oszlopokon.
Makkabeusok I. könyve|14|27|A felirat másolata így hangzik: "A 172. esztendő Elul hónapjának tizennyolcadik napján Simon főpap harmadik évében
Makkabeusok I. könyve|14|28|Azaramelben a papoknak és a népnek, az elöljáróknak, valamint az ország véneinek nagy gyülekezetében tudtunkra adták a következőket:
Makkabeusok I. könyve|14|29|Azokban a harcokban, amelyek országunkban dúltak, Joarib fiainak egy utóda, Mattatiásnak a fia, Simon, valamint testvérei kockáztatták életüket, és ellenálltak az ellenségnek, hogy megoltalmazzák szentélyüket és törvényüket. Ezzel nagy hírnevet szereztek népüknek.
Makkabeusok I. könyve|14|30|Jonatán összefogta a népet és a főpapja volt mindaddig, míg meg nem tért népéhez.
Makkabeusok I. könyve|14|31|Ekkor ellenségei be akartak hatolni az országba, hogy pusztává tegyék földjét, és rátegyék a kezüket a szentélyre.
Makkabeusok I. könyve|14|32|De föllépett Simon és harcolt a népért. Javainak jó részét felajánlotta, hogy legyen miből népe csapatait fölfegyverezni és fizetni.
Makkabeusok I. könyve|14|33|Megerősítette Júda városait és Júdea határánál Bet-Curt, amely azelőtt az ellenségnek szolgált erődül, és zsidó katonákat helyezett oda őrségnek.
Makkabeusok I. könyve|14|34|Joppe kikötővárost is megerősítette, továbbá Asdod határában Gezert, ahova azelőtt az ellenség fészkelte be magát, és zsidókat telepített oda, ellátva őket mindennel, amire csak szükségük volt.
Makkabeusok I. könyve|14|35|Amikor a nép látta Simon hűségét és a hírnevet, amelyet népének szerzett, megtették vezérnek és főpapnak, ezekre az érdemekre való tekintettel, továbbá igazságosságáért és népe iránt tanúsított hűségéért, végül, mert mindent megtett azért, hogy népét fölemelje.
Makkabeusok I. könyve|14|36|Az ő idejében, az ő segítségével sikerült kiirtani a pogányokat az országból és ugyanígy azokat az embereket is, akik Dávid városában, Jeruzsálemben állomásoztak, várat építettek maguknak, innen támadásokat indítottak, megszentségtelenítették a szentély környékét és súlyosan sértették a szentségét.
Makkabeusok I. könyve|14|37|Zsidókat telepítettek oda, és megerősítette az ország és a város védelmére. Jeruzsálem falait is magasabbra emelte.
Makkabeusok I. könyve|14|38|Így Demetriusz király megerősítette a főpapi tisztségben,
Makkabeusok I. könyve|14|39|barátai közé sorolta és nagy kitüntetésekben részesítette.
Makkabeusok I. könyve|14|40|Mert hallotta, hogy a rómaiak barátaiknak és testvéreiknek tekintik a zsidókat és Simon követeit tisztelettel fogadták.
Makkabeusok I. könyve|14|41|Ezért elhatározták a zsidók és a papok, hogy Simon legyen a fejedelmük és a főpapjuk, míg föl nem lép egy hitelt érdemlő próféta.
Makkabeusok I. könyve|14|42|Ő legyen a vezérük is, viselje gondját a szentélynek, rendeljen tisztviselőket az ország, a sereg és az erődök ügyeinek intézésére,
Makkabeusok I. könyve|14|43|s gondoskodjék az istentiszteletről. Parancsának mindenki köteles engedelmeskedni. Az országban minden iratot, oklevelet az ő nevében kell kiállítani. Viselhet bíbort és aranyat.
Makkabeusok I. könyve|14|44|Senkinek sem szabad a népből vagy a papok közül ezekből valamit is érvénytelennek nyilvánítani vagy parancsainak ellene szegülni, tudta nélkül az országban gyűlést tartani, bíbort ölteni vagy díszül aranycsatot viselni.
Makkabeusok I. könyve|14|45|Aki ezek ellen vét, vagy valamit nem tart meg, büntetést érdemel."
Makkabeusok I. könyve|14|46|Az egész nép hozzájárult ahhoz, hogy Simon ezek szerint járjon el.
Makkabeusok I. könyve|14|47|Simon elfogadta és beleegyezett hogy átvegye a főpapi tisztséget, és hogy a zsidók és a papok fejedelme legyen, s mindnyájuk élén álljon.
Makkabeusok I. könyve|14|48|Elhatározták, hogy ezt az iratot érctáblára vésik és a templom falán helyezik el, egy jól látható helyen.
Makkabeusok I. könyve|14|49|Ugyanakkor a kincstárban is elhelyeznek egy másolatot, hogy Simonnak és fiainak kéznél legyen.
Makkabeusok I. könyve|15|1|Demetriusz király fia, Antiochusz levelet küldött a tenger szigeteiről a zsidók papjának és fejedelmének, Simonnak és az egész népnek.
Makkabeusok I. könyve|15|2|Így szólt: "Antiochusz király üdvözletét küldi Simon főpapnak és fejedelemnek, meg a zsidók népének.
Makkabeusok I. könyve|15|3|Némely gonosztevők hatalmukba kerítették őseink birodalmát, de én elhatároztam, hogy magamhoz ragadom a hatalmat és helyreállítom, ahogy régen volt. Ezért csapatokat gyűjtöttem és hajókat szereztem.
Makkabeusok I. könyve|15|4|Azt tervezem, hogy partra szállok és megbüntetem azokat, akik pusztává tették országunkat és sok várost leromboltak birodalmamban.
Makkabeusok I. könyve|15|5|Nos, megígérem, hogy az adókat elengedem, mégpedig mindazokat, amelyeket az előző királyok is elengedtek, és megadom azokat a kiváltságokat is, amelyekben részesítettek.
Makkabeusok I. könyve|15|6|Megengedem, hogy törvényes pénzt veress országodnak.
Makkabeusok I. könyve|15|7|Jeruzsálem és a szentély legyen szabad. Tartsd meg fegyvereidet, amelyeket szereztél és erődeidet is, amelyeket építettél, és amelyek a kezeden vannak.
Makkabeusok I. könyve|15|8|Elengedem minden tartozásodat, amivel a királyi kincstárnak tartozol és minden adódat is, ami a jövőben járna tőled a koronának, mostantól egyszer s mindenkorra.
Makkabeusok I. könyve|15|9|Mihelyt helyreállítjuk uralmunkat, téged is, népedet is, a szentélyt is nagy megtiszteltetésben részesítjük, úgyhogy dicsőségtek az egész földön ismeretessé válik."
Makkabeusok I. könyve|15|10|A 174. esztendőben Antiochusz bevonult ősei földjére. A csapatok mind mellé álltak, csak kevés maradt hű Trifonhoz.
Makkabeusok I. könyve|15|11|Antiochusz üldözőbe vette, és Trifon a tenger melletti Dorába menekült,
Makkabeusok I. könyve|15|12|mert ráébredt, hogy utolérte a baj, csapatai is elhagyták.
Makkabeusok I. könyve|15|13|Antiochusz százhúszezer gyalogossal és nyolcezer lovassal ostrom alá vette Dorát.
Makkabeusok I. könyve|15|14|Minden oldalról körülzárta a várost. A hajók a tenger felől támadtak. Így a szárazföld és a tenger felől is szorongatta a várost, nem mehetett senki se be, se ki.
Makkabeusok I. könyve|15|15|Numeniusz és kísérői visszatértek Rómából, hozták a királyoknak és országoknak szóló leveleket. Ez volt bennük:
Makkabeusok I. könyve|15|16|"A római konzul, Luciusz üdvözletét küldi Ptolemeusz királyának.
Makkabeusok I. könyve|15|17|Fölkerestek a zsidók követei mint barátok és szövetségesek, hogy a korábbi barátságot és szövetséget megújítsák velünk. Simon főpap és a zsidók népe küldte őket,
Makkabeusok I. könyve|15|18|s hoztak egy 1000 minát érő aranypajzsot.
Makkabeusok I. könyve|15|19|Elhatároztuk tehát, hogy írunk a királyoknak és az országoknak, ne ártsanak nekik, ne vezessenek hadat ellenük, országuk és városaik ellen, sem ellenségeikkel ne kössenek szövetséget.
Makkabeusok I. könyve|15|20|Azt is elhatároztuk, hogy elfogadjuk a pajzsot.
Makkabeusok I. könyve|15|21|Ha tehát valamely gonosztevő országukból hozzátok menekül, adjátok ki Simon főpapnak, hogy a törvényük szerint megbüntethesse."
Makkabeusok I. könyve|15|22|Ugyanígy írt Demetriusz királynak, Attalusznak, Ariarathesznek és Arzakesznek
Makkabeusok I. könyve|15|23|meg minden országnak, Szampszaménak, a spártaiaknak, Delosznak, Mindosznak, Szikionnak, Kriának, Szamosznak, Pamfiliának, Likiiának, Halikarnasznak, Rodosznak, Fazelisznek, Kosznak, Szidének, Aradosznak, Gortinának, Knidosznak, Ciprusnak és Kirénének.
Makkabeusok I. könyve|15|24|Simon főpapnak is készítettek egy másolatot.
Makkabeusok I. könyve|15|25|Antiochusz király Dorában a város szélén táborozott, s újabbnál újabb csapatokat rendelt oda, ostromgépeket épített és körülzárta Trifont, úgyhogy nem tudott senki se bemenni, se kijönni.
Makkabeusok I. könyve|15|26|Simon küldött neki segítségül kétezer válogatott katonát, ezüstöt, aranyat és hadi fölszerelést.
Makkabeusok I. könyve|15|27|De nem akarta elfogadni, hanem megtagadott mindent, amiben korábban megállapodtak, és ellenségessé vált irányában.
Makkabeusok I. könyve|15|28|Aztán elküldte egyik barátját, Athenobiuszt hozzá, hogy tárgyaljon vele. Ezt üzente: "Elfoglaltátok Joppét, Gezert, és Jeruzsálem várát, jóllehet ezek a városok az én birodalmamhoz tartoznak.
Makkabeusok I. könyve|15|29|Környéküket pusztává tettétek, nagy romlást hoztatok az országra, sok helységet megszállva tartotok birodalmamban.
Makkabeusok I. könyve|15|30|Adjátok tehát vissza ezeket a városokat, amelyeket elfoglaltatok, s ugyanígy azoknak a helységeknek az adóját is, amelyeket Júda határain túl eltulajdonítottatok.
Makkabeusok I. könyve|15|31|Egyébként 500 ezüst talentum jár értük és további 500 ezüst talentum az általatok okozott károkért és a városok adója fejében, de ha nem teszitek, háborút indítunk ellenetek."
Makkabeusok I. könyve|15|32|Athenobiusz, a király barátja Jeruzsálembe érkezett. De amikor látta Simon hatalmát, az arany- és ezüstedényekkel megrakott asztalt és a pompát, ami övezte, elámult. Aztán előadta a király követeléseit.
Makkabeusok I. könyve|15|33|Simon így válaszolt: "Nem vettünk el sem idegen földet, sem idegen javakat, csupán atyáink örökségét szereztük vissza, amelyet ellenségeink egy időben igazságtalanul megszálltak.
Makkabeusok I. könyve|15|34|Megragadtuk az alkalmat, és most ragaszkodunk atyáink örökségéhez.
Makkabeusok I. könyve|15|35|Ami pedig a Joppéra és Gezerre vonatkozó követeléseidet illeti (e városok), sok bajt okoztak népünknek és pusztították határainkat. De azért felajánlunk értük 100 talentumot."
Makkabeusok I. könyve|15|36|A követ egyetlen szót sem válaszolt, hanem nagy haraggal visszatért a királyhoz és hírét vitte e kijelentéseknek, Simon hatalmának, mindennek, amit látott. A király ádáz haragra gerjedt.
Makkabeusok I. könyve|15|37|Közben Trifon hajóra szállt és Orthoziába menekült.
Makkabeusok I. könyve|15|38|Ezért a király megtette Kendebeuszt a partvidék fővezérévé. Gyalogos csapatokat és lovasokat adott neki,
Makkabeusok I. könyve|15|39|aztán megparancsolta, szálljon hadba Júda ellen. Utasította, hogy építse újjá Kedront, erősítse meg a kapukat, a népet szorongassa. A király maga Trifont vette üldözőbe.
Makkabeusok I. könyve|15|40|Kendebeusz Jamniába érkezett és Júdeára ismételten rajtaütve kezdte a népet nyugtalanítani, az embereket elhurcolni és mészárolni.
Makkabeusok I. könyve|15|41|Aztán újjáépítve Kedront, lovasságot és gyalogos csapatokat helyezett oda, hogy ki-kitörve tartsák szemmel Júda útjait, amint a király parancsolta.
Makkabeusok I. könyve|16|1|Akkor Gezerből visszatért János és jelentette atyjának, mit tett Kendebeusz.
Makkabeusok I. könyve|16|2|Simon magához hívatta két legidősebb fiát, Júdást és Jánost és így szólt hozzájuk: "Magam is, testvéreim is, atyám egész háza kora ifjúságunktól mind a mai napig harcoltunk Izrael ellenségei ellen. Küzdelmeink oly eredményesek voltak, hogy Izrael ismételten szabad lett.
Makkabeusok I. könyve|16|3|De már megöregedtem. Ti ellenben - az ég jóvoltából - olyan korban vagytok, amikor az ember tud cselekedni. Lépjetek hát az én és a testvéreim helyébe! Vonuljatok ki és harcoljatok népünkért. Segítsen benneteket az ég!"
Makkabeusok I. könyve|16|4|Aztán kiválasztott az országból húszezer gyalogost és lovast. Kivonultak Kendebeusz ellen és Modinban töltötték az éjszakát.
Makkabeusok I. könyve|16|5|Kora reggel útnak indultak és a síkságra vonultak. És lám, hatalmas sereg állt velük szemben, gyalogos csapatok és lovasok. Egy patak volt közöttük.
Makkabeusok I. könyve|16|6|János velük szemközt táborozott embereivel. Mivel látta, hogy a nép fél átkelni a patakon, maga kelt át elsőnek. Ezt látva, a katonák is utána mentek.
Makkabeusok I. könyve|16|7|Ezután kettéosztotta seregét, és a lovasságot a gyalogosok közé állította, mert az ellenség lovassága nagyon erős volt.
Makkabeusok I. könyve|16|8|Megfújták a kürtöket és legyőzték Kendebeuszt és seregét. Sokan megsebesültek és elestek közülük. A többiek az erődbe menekültek.
Makkabeusok I. könyve|16|9|János testvére, Júdás is megsebesült. János azonban üldözőbe vette őket, egészen addig, amíg az általa megerősített Kedronba nem ért.
Makkabeusok I. könyve|16|10|A többiek az Asdod vidékén lévő bástyákba menekültek. Felgyújtotta a várost. Mintegy kétezer férfi elesett közülük. Ő maga épségben visszatért Júdeába.
Makkabeusok I. könyve|16|11|Akkoriban Abubusz fia, Ptolemeusz volt Jerikó síkságának a parancsnoka. Sok ezüstje, aranya volt,
Makkabeusok I. könyve|16|12|hiszen a főpapnak volt a veje.
Makkabeusok I. könyve|16|13|Szíve eltelt gőggel, és azt tervezte, hogy az ország urává lesz. Simon és fiai ellen cselhez folyamodott, így akarta eltenni őket láb alól.
Makkabeusok I. könyve|16|14|Simonnak ugyanis szokása volt, hogy bejárja az ország városait, és ellenőrizze, hogyan intézik ügyeiket. Így a 177. esztendő tizenegyedik hónapjában, azaz Sebat hónapjában fiaival, Mattatiással és Júdással Jerikóba érkezett.
Makkabeusok I. könyve|16|15|A Dok nevű kis erődben, amelyet ő épített. Abubusz fia fogadást rendezett nekik. Alkalmat teremtett az ivásra. Közben azonban embereket rejtett el ott.
Makkabeusok I. könyve|16|16|Amikor Simon és fiai ittasak lettek, Ptolemeusz és emberei fölkeltek, fegyverhez nyúltak, behatoltak Simonhoz az ebédlőterembe, és megölték két fiával és kísérete néhány tagjával egyetemben.
Makkabeusok I. könyve|16|17|Így szégyenletes hűtlenséget követett el, rosszal viszonozta a jót.
Makkabeusok I. könyve|16|18|Ptolemeusz levélben értesítette a dologról a királyt, és követséget küldött hozzá, hogy küldjön neki csapatokat segítségül és engedje át neki a városokat és a tartományt.
Makkabeusok I. könyve|16|19|Más embereket Gezerbe küldött azzal, hogy öljék meg Jánost, a parancsnokoknak meg azt írta, keressék fel, s aranyat, ezüstöt és más ajándékokat ad nekik.
Makkabeusok I. könyve|16|20|Ismét más embereket pedig azért küldött, hogy foglalják el Jeruzsálemet és a templomdombot.
Makkabeusok I. könyve|16|21|De valaki előresietett és jelentette Gezerben Jánosnak, hogy atyját és testvéreit megölték: "Már útnak indította embereit, hogy téged is öljenek meg."
Makkabeusok I. könyve|16|22|Erre a hírre nagyon megrémült. Elfogatta az embereket, akik azért mentek, hogy megöljék, és kivégeztette őket. Mert tudta, hogy a vesztére törnek.
Makkabeusok I. könyve|16|23|János történetének többi részét, háborúit és véghezvitt hőstetteit, a falak újjáépítését és egyéb tetteit
Makkabeusok I. könyve|16|24|mind följegyezték főpapsága könyvébe, attól az időtől fogva, hogy atyja helyett ő lett a főpap.
Makkabeusok II. könyve|1|1|Üdvözlet testvéreinknek, az Egyiptomban élő zsidóknak! Testvéreitek, a Jeruzsálemben és Júdeában élő zsidók minden jót kívánnak.
Makkabeusok II. könyve|1|2|Halmozzon el benneteket az Isten jótéteményeivel, és emlékezzék meg hűséges szolgáival, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségéről.
Makkabeusok II. könyve|1|3|Adjon mindnyájatoknak Őt félő, akaratát bizalommal, készségesen teljesítő szívet.
Makkabeusok II. könyve|1|4|Tegye lelketeket fogékonnyá törvénye és parancsai iránt, és adjon nektek békességet.
Makkabeusok II. könyve|1|5|Hallgassa meg kéréseiteket, bocsásson meg nektek, és ne hagyjon el benneteket a szorongattatás idején.
Makkabeusok II. könyve|1|6|Így imádkozunk most itt értetek.
Makkabeusok II. könyve|1|7|Demetriusz király uralma idején, a 169. esztendőben meg így írtunk mi, zsidók, nektek: "A ránk szakadt szorongattatásnak ezekben az éveiben, amikor Jázon és követői elpártoltak a szent földtől és a királytól,
Makkabeusok II. könyve|1|8|felgyújtották a templom nagy kapuját és ártatlan vért ontottak, az Úrhoz könyörögtünk és meghallgatásra találtunk. Akkor égő- és ételáldozatot mutattunk be, meggyújtottuk a mécseseket és kitettük a kenyeret."
Makkabeusok II. könyve|1|9|S most azért írunk, hogy Kiszleu hónapjában ti is üljétek meg a sátoros ünnepeket. A 188. esztendőben járunk.
Makkabeusok II. könyve|1|10|Jeruzsálem és Júdea lakói, a nagytanács és Júdás üdvözletüket küldik és jó egészséget kívánnak Ptolemeusz király nevelőjének, a fölkent papok nemzetségéből való Arisztobulosznak, valamint az egyiptomi zsidóknak.
Makkabeusok II. könyve|1|11|Nagy veszedelmekből mentett ki az Isten, ezért szívből köszönjük neki, hogy harcolt értünk a király ellen.
Makkabeusok II. könyve|1|12|Mert ő űzte ki azokat, akik a szent városban harcoltak.
Makkabeusok II. könyve|1|13|Amikor ugyanis a vezérük legyőzhetetlennek látszó seregével Perzsiába ment, Nanea templomában agyonütötték őket, Nanea papjai ugyanis cselhez folyamodtak.
Makkabeusok II. könyve|1|14|Antiochusz odament azzal az ürüggyel, hogy eljegyzi magát vele, hogy így a kincseket jegyajándékul elvihesse.
Makkabeusok II. könyve|1|15|Nanea templomának papjai ki is hordták (a kincseket). De amikor kevesedmagával a templom területére ment, mihelyt belépett, bezárták a templomot.
Makkabeusok II. könyve|1|16|Majd kinyitottak egy titkos ajtót a tetőn, és köveket dobálva agyonütötték a fejedelmet embereivel együtt. Darabokra vágták, és levágott fejét odavetették a kint várakozóknak.
Makkabeusok II. könyve|1|17|Istenünk legyen áldott mindenben, mivel kiszolgáltatta az istenteleneket!
Makkabeusok II. könyve|1|18|Amikor Kiszleu hónap huszonötödik napján meg akartuk ünnepelni a templom megtisztítását, illőnek tartottuk, hogy ti is üljétek meg a sátoros ünnepet és a tűz ünnepét annak emlékére, hogy Nehemiás fölépítette a templomot és az égőáldozatok oltárát, és áldozatot mutatott be.
Makkabeusok II. könyve|1|19|Mert amikor atyáinkat elhurcolták Perzsiába, a jámbor papok vittek magukkal tüzet az égőáldozatok oltáráról, és elrejtették egy kiszáradt kúthoz hasonló üregben. Itt őrizték, úgyhogy a helyről nem is szerzett senki tudomást.
Makkabeusok II. könyve|1|20|Évek múltán úgy tetszett az Úrnak, hogy a perzsa király hazaengedje Nehemiást. Ekkor elküldte azoknak a papoknak az utódait a tűzért, akik elrejtették. Amikor ezek jelentették, hogy nem találtak tüzet, csak iszapos vizet, megparancsolta, hogy merítsenek belőle és vigyék oda neki.
Makkabeusok II. könyve|1|21|Mindent előkészítettek az áldozathoz. Most Nehemiás megparancsolta a papoknak, hogy a fára és ami rajta volt, arra öntsék rá a vizet.
Makkabeusok II. könyve|1|22|Amikor ezt megtették s egy kis idő elteltével kisütött a nap, amelyet eddig felhő takart, hatalmas láng lobbant fel, úgyhogy mindnyájan elámultak rajta.
Makkabeusok II. könyve|1|23|Míg az áldozat égett, a papok imádkoztak. A papok kezdték Jonatánnal az élükön, a többiek pedig - Nehemiással - folytatták.
Makkabeusok II. könyve|1|24|Így hangzott az ima: "Urunk, Urunk és Istenünk, mindenek Teremtője, Félelmetes és Hatalmas, Igazságos és Könyörületes,
Makkabeusok II. könyve|1|25|Egyetlen Király és Jótevő, az Élet javainak Egyedüli Osztogatója, Egyetlen Igaz, Mindenek fölötti Úr, Örökkévaló, Te minden veszedelemből kimented Izraelt, kiválasztottad atyáinkat és megszentelted őket!
Makkabeusok II. könyve|1|26|Fogadd el az áldozatot a népért, Izraelért. Oltalmazd és szenteld meg örökségedet.
Makkabeusok II. könyve|1|27|Szétszórtságunkból vezess bennünket újra együvé. Szabadíts meg minket a pogány népek szolgaságától! Tekints irgalmasan a megalázottakra és a megvetettekre. Akkor megtudják a pogányok is, hogy a mi Istenünk vagy.
Makkabeusok II. könyve|1|28|Büntesd meg azokat, akik minket gyötörnek és gőgösen gyaláznak.
Makkabeusok II. könyve|1|29|Verjen gyökeret néped szent helyeden, amint Mózes mondta."
Makkabeusok II. könyve|1|30|Aztán dicsőítő énekeket énekeltek a papok.
Makkabeusok II. könyve|1|31|Amikor az áldozat egészen elégett, Nehemiás megparancsolta, hogy a maradék vizet is öntsék rá a nagy kőre.
Makkabeusok II. könyve|1|32|Amikor ezt megtették, láng csapott fel, de az oltárról átcsapó láng elnyelte.
Makkabeusok II. könyve|1|33|Amikor az esetről tudomást szereztek, jelentették a perzsa királynak, hogy azon a helyen, ahol az elhurcolt papok elrejtették a magukkal hozott tüzet, víz tört fel - ezzel szentelték fel Nehemiás emberei az áldozati ajándékokat.
Makkabeusok II. könyve|1|34|Miután kivizsgáltatta az ügyet, a helyet bekerítette és szentté nyilvánította.
Makkabeusok II. könyve|1|35|Azokat pedig, akik elnyerték kegyeit, gazdagon megajándékozta.
Makkabeusok II. könyve|1|36|Nehemiás emberei neftarnak nevezték, ami annyit jelent, mint tisztulás, általában azonban naftának hívták.
Makkabeusok II. könyve|2|1|Az írásokban azt is megtalálni, hogy Jeremiás próféta megparancsolta az elhurcoltaknak, hogy vigyenek a tűzből, amint erről szó volt.
Makkabeusok II. könyve|2|2|Azt is lelkükre kötötte a próféta az elhurcoltaknak, amikor átadta nekik a törvényt, hogy ne feledkezzenek meg az Úr parancsairól, s ne tévelyedjen el szívük a pompás arany- és ezüstbálványok láttán.
Makkabeusok II. könyve|2|3|Más hasonló szavakkal is intette őket, hogy ne hagyják a törvényt lelkükből kiveszni.
Makkabeusok II. könyve|2|4|Az is benne van az Írásban, hogy a próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől örökségül kapott földet megnézni.
Makkabeusok II. könyve|2|5|Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerű lakóhelyet, oda vitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot.
Makkabeusok II. könyve|2|6|Kísérői közül néhányan visszatértek, hogy megjelöljék az utat, de nem találták.
Makkabeusok II. könyve|2|7|Amikor Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta őket: "A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten újra egybe nem gyűjti népét, és meg nem könyörül rajta.
Makkabeusok II. könyve|2|8|Akkor az Úr majd kinyilvánítja ezt a helyet. Megjelenik az Úr dicsősége és a felhő, mint Mózes idejében, és akkor, amikor Salamon imádkozott, hogy a templom fölszentelése magasztos legyen."
Makkabeusok II. könyve|2|9|De azt is megírták, hogy a templom befejezésekor és fölszentelésekor milyen áldozatot mutatott be a bölcs;
Makkabeusok II. könyve|2|10|hogyan könyörgött Mózes az Úrhoz, mire aztán tűz hullott alá az égből és elemésztette az áldozatot; ugyanígy imádkozott Salamon is, és tűz hullott alá, és megemésztette az égőáldozatot.
Makkabeusok II. könyve|2|11|Mózes az mondta: "Mivel az engesztelő áldozatot nem fogyasztották el, a tűz emésztette meg."
Makkabeusok II. könyve|2|12|Így Salamon is nyolc napig tartó ünnepet tartott.
Makkabeusok II. könyve|2|13|Az írásokban, a Nehemiás emlékezetére írt följegyzésekben ugyanez olvasható. Aztán még az, hogy könyvtárat létesített, ahova összegyűjtötte a királyok és a próféták könyveit, Dávid írásait és a királyok adományleveleit.
Makkabeusok II. könyve|2|14|Ugyanígy Júdás is összegyűjtötte a háborúkban elkallódott könyveket. A kezünkben vannak.
Makkabeusok II. könyve|2|15|Ha valamire szükségetek van, küldjetek embereket, és vitessétek el magatoknak.
Makkabeusok II. könyve|2|16|Azért írunk nektek, mert meg akarjuk ünnepelni a templomszentelést. Szép volna, ha ezeket a napokat ti is megülnétek.
Makkabeusok II. könyve|2|17|Isten megszabadította népét, és odaajándékozta nekik örökségül az országot, a királyságot, a papságot és a szentélyt,
Makkabeusok II. könyve|2|18|amint a törvényben megígérte. Bízunk Istenben, hogy hamarosan megkönyörül rajtunk, és minden égtáj felől újra összegyűjt bennünket a szent helyen. Már eddig is nagy veszedelemből mentett ki és megtisztította a szent helyet.
Makkabeusok II. könyve|2|19|Júdásnak, a Makkabeusnak, és testvéreinek a történetét, a fönséges templom megtisztítását és az oltár fölszentelését,
Makkabeusok II. könyve|2|20|továbbá az Antiochusz Epifánész és fia, Eupátor elleni háborúkat, az égi jelenéseket azok javára,
Makkabeusok II. könyve|2|21|akik a zsidóságért oly dicső hőstetteket vittek végbe, hogy bár kevesen voltak, az egész országot visszafoglalták, a barbár hordákat kiűzték
Makkabeusok II. könyve|2|22|és visszaszerezték az egész földkerekségen híres templomot, a várost fölszabadították, a már-már érvényüket vesztett törvényeknek meg érvényt szereztek, mert az Úr irgalmas volt jóságában -
Makkabeusok II. könyve|2|23|ezeket Kirenei Jázon mind megírta, öt könyvében. Mi megkíséreljük egy könyvben röviden összefoglalni.
Makkabeusok II. könyve|2|24|Mert a töméntelen számra gondoltunk, és azokra a nehézségekre, amelyek a tudnivalók bőségéből azok számára adódnak, akik bele akarnak mélyedni a részletekbe.
Makkabeusok II. könyve|2|25|Ezért arra törekedtünk, hogy az olvasni vágyónak kellemes olvasmányt, a tanulni akarónak pedig emlékeztetőt nyújtsunk, röviden szólva, minden olvasónak hasznára legyünk.
Makkabeusok II. könyve|2|26|Számunkra, akik vállaltuk a rövidítés munkáját, természetesen nem volt könnyű, ellenkezőleg, izzadságba és virrasztásba került,
Makkabeusok II. könyve|2|27|ahogy vendégséget rendezni és a vendégeket kielégíteni sem könnyű. De sokak javára való tekintettel szívesen vállaljuk a fáradságot.
Makkabeusok II. könyve|2|28|A részletek alapos tanulmányozását átengedjük a történetíróknak. Magunk arra törekszünk, hogy egyszerű összefoglalást adjunk.
Makkabeusok II. könyve|2|29|Ahogy új épület emelésekor is az építőre hárul az egész épület gondja, a díszítőnek és a festőnek pedig a díszítés a dolga, úgy tetszik, velünk is hasonlóképpen áll a helyzet.
Makkabeusok II. könyve|2|30|A történet első megírójának a feladata a kutatás, a források alapos tanulmányozása és a részletek feltárása.
Makkabeusok II. könyve|2|31|A könyv átdolgozójának megengedhető, hogy a kívánt módon lerövidítve szóljon, és a részletekbe menő elbeszélésről lemondjon.
Makkabeusok II. könyve|2|32|Kezdjük hát az elbeszélést, hiszen máris soká időztünk az előszónál. Balgaság volna az előszót nyújtani, a történetet magát meg rövidre fogni.
Makkabeusok II. könyve|3|1|A szent város teljes békében élt, a törvényt - Oniász főpap buzgóságának és minden kihágás elleni gyűlöletének hála - egészen hűségesen szem előtt tartották.
Makkabeusok II. könyve|3|2|Történt, hogy még a királyok is tiszteletben részesítették e helyet, és drága ajándékokkal emelték a templom dicsőségét.
Makkabeusok II. könyve|3|3|Így Ázsia királya, Szeleukosz is saját jövedelméből fedezte az áldozatbemutatással járó összes kiadást.
Makkabeusok II. könyve|3|4|Akkor azonban egy templomi elöljáró, egy bizonyos Bilga törzséből való Simon vitába keveredett a főpappal a város vásári rendje ügyében.
Makkabeusok II. könyve|3|5|Amikor nem tudott Oniásznak fölébe kerekedni, elment a tarzuszi Apollóniuszhoz, aki akkor Cöle-Szíria és Fönícia helytartója volt.
Makkabeusok II. könyve|3|6|Hírül vitte neki azt a mérhetetlen gazdagságot, amivel Jeruzsálemben a kincseskamra telve volt. Azt, hogy a pénz megszámlálhatatlan, nem kell mind az áldozat költségeinek fedezésére, s megvan rá a lehetőség, hogy a király kezére kerüljön.
Makkabeusok II. könyve|3|7|Apollóniusz erre elment a királyhoz és jelentést tett neki a tudomására jutott pénzről. Ez megbízta kancellárját, Heliodort, hogy kerítse meg a szóban forgó kincset.
Makkabeusok II. könyve|3|8|Heliodor nyomban elindult azzal az ürüggyel, hogy Cöle-Szíria és Fönícia városait megy meglátogatni, a valóságban azonban azért, hogy a királytól kapott megbízatásnak eleget tegyen.
Makkabeusok II. könyve|3|9|Amikor Jeruzsálembe érkezett, a főpap és a város barátságosan fogadta. Ő megemlítette a bejelentést, és elmondta, milyen szándékkal érkezett. Megérdeklődte azonban, hogy a dolog megfelel-e a valóságnak.
Makkabeusok II. könyve|3|10|A főpap felvilágosította, hogy az özvegyek és árvák letétbe helyezett pénzéről van szó.
Makkabeusok II. könyve|3|11|Aztán egy része egy nagyon tekintélyes emberé, egy bizonyos Hirkánuszé, Tóbiás fiáé. A dolog egyáltalán nem úgy áll, ahogyan az a semmirekellő Simon álnokul állította. Az összes ezüst négyszáz talentumot tesz ki, az arany pedig kétszázat.
Makkabeusok II. könyve|3|12|S egyébként is nem szabad azokat az embereket megkárosítani, akik a hely szentségébe és az egész világon híres templom fönséges és sérthetetlen voltába helyezték bizalmukat.
Makkabeusok II. könyve|3|13|Heliodor azonban kijelentette, hogy a pénzt a kapott királyi parancs értelmében minden körülmények közt be kell szolgáltatni a királyi pénztárba.
Makkabeusok II. könyve|3|14|Egy előre meghatározott napon elment, hogy a helyzetet fölmérje és kiadja rendelkezéseit. Erre nem csekély rémület támadt a városban.
Makkabeusok II. könyve|3|15|A papok papi öltözetükben leborultak az égőáldozatok oltára elé, és az Éghez folyamodtak, aki a letétbe helyezett javakra vonatkozó törvényt adta, hogy hiánytalanul mentse meg azoknak a vagyonát, akik letétbe helyezték.
Makkabeusok II. könyve|3|16|Aki látta a főpapot, annak összeszorult a szíve. Mert vonásai és arcának megváltozott színe elárulták nagy lelki kínjait.
Makkabeusok II. könyve|3|17|Félelem kerítette hatalmába ugyanis ezt a férfiút, egész testében remegett, úgyhogy akik csak látták, azok mind leolvasták róla égő fájdalmait.
Makkabeusok II. könyve|3|18|A házakból is csapatostul tódultak az emberek közösségben imádkozni, mivel a szent helyet meggyalázás fenyegette.
Makkabeusok II. könyve|3|19|Az asszonyok keblük alá erősített vezeklőruhában seregestül kifutottak az utcára. Az egyébként elzártan élő lányok részint a kapukhoz, részint a falakra futottak, mások pedig az ablakokon kukucskáltak.
Makkabeusok II. könyve|3|20|Mindnyájan az égre emelték kezüket és imádkoztak.
Makkabeusok II. könyve|3|21|Szívettépő volt, amint az összeverődött tarka tömeg térdelt, a főpap meg mélységes aggodalommal várta az elkövetkezendőket.
Makkabeusok II. könyve|3|22|A mindenható Istenhez könyörögtek, őrizze meg hiánytalanul és teljes biztonságban azoknak a vagyonát, akik letétbe helyezték.
Makkabeusok II. könyve|3|23|De Heliodor volt olyan merész, hogy keresztülvigye terveit.
Makkabeusok II. könyve|3|24|Már ott állt testőreivel a kincstár előtt. Ám a lelkeknek és minden hatalomnak az Ura megmutatta erejét, úgyhogy akik merészeltek behatolni, az Isten hatalmától érintve mind elájultak és összeestek rémületükben.
Makkabeusok II. könyve|3|25|Megjelent ugyanis nekik egy paripa, rajta félelmetes lovas és díszes szerszám. Heliodornak rontott, és mellső lábaival lesújtott rá.
Makkabeusok II. könyve|3|26|Maga a lovas aranypáncélt viselt. Aztán két nagyon erős, ragyogóan szép ifjú is megjelent, pompás öltözékben. Két oldalról mellé léptek, szüntelenül korbácsolták, sok ütést mértek rá.
Makkabeusok II. könyve|3|27|Heliodor hirtelen lezuhant a földre és nagy sötétség vette körül. Fogták, hordágyra fektették,
Makkabeusok II. könyve|3|28|s aki előbb még nagyszámú kísérettel és az egész testőrséggel behatolt a kincstárba, azt magatehetetlenül kivitték. Egészen nyilvánvaló módon föl kellett ismerni a dologban Isten hatalmát.
Makkabeusok II. könyve|3|29|Így feküdt ott isteni erőtől sújtva, megfosztva a beszéd képességétől és a megmenekülés minden reményétől,
Makkabeusok II. könyve|3|30|ők pedig dicsőítették az Urat, aki minden várakozásuk ellenére is megdicsőítette lakóhelyét. A templomot, amelyben előbb még félelem és rettenet uralkodott, a mindenható Isten megjelenésére öröm és ujjongás töltötte be.
Makkabeusok II. könyve|3|31|Heliodor néhány barátja sietve arra kérte Oniászt, járjon közbe a Magasságbelinél, adjon életet az utolsókat lélegzőnek.
Makkabeusok II. könyve|3|32|A főpap nagy gondban volt, hogy a király arra fog gyanakodni, hogy a zsidók ártottak Heliodornak. Ezért áldozatot mutatott be a férfi életben maradásáért.
Makkabeusok II. könyve|3|33|Amikor a főpap bemutatta az engesztelő áldozatot, újra megjelentek ugyanazok az ifjak Heliodornak, ugyanabban az öltözékben. Odaléptek hozzá és így szóltak: "Légy nagyon hálás Oniász főpapnak. Mert az ő kedvéért adja vissza az Úr életedet.
Makkabeusok II. könyve|3|34|Ami téged illet, az ég fenyített meg, hirdesd hát mindeneknek az Isten hatalmát." E szavakkal eltűntek.
Makkabeusok II. könyve|3|35|Heliodor áldozatot mutatott be az Úrnak, és nagy fogadalmat tett neki, amiért megőrizte életét. Nagyon barátságos volt Oniászhoz, és visszatért a királyhoz, seregével együtt.
Makkabeusok II. könyve|3|36|Minden adandó alkalommal tanúságot tett a mindenható Isten tetteiről, amelyeket a saját szemével látott.
Makkabeusok II. könyve|3|37|Amikor a király megkérdezte, ki volna alkalmas arra, hogy Jeruzsálembe küldje újabb követségben, azt felelte:
Makkabeusok II. könyve|3|38|"Ha valaki ellenséged vagy ellenlábasod, azt küldd oda. Megkorbácsolva látod viszont, ha egyáltalán kikerül élve onnét. Mert azon a helyen isteni hatalom működik.
Makkabeusok II. könyve|3|39|Az annak a helynek az őre és oltalmazója, akinek az ég a lakóhelye. Akik gonosz szándékkal mennek oda, azokat megveri és megsemmisíti."
Makkabeusok II. könyve|3|40|Így zajlottak le a Heliodorral és a templom kincsének megoltalmazásával összefüggő események.
Makkabeusok II. könyve|4|1|Az említett Simon, aki árulója lett a kincsnek és a hazának, bevádolta Oniászt, hogy ő ártott Heliodornak és ő okozta neki a bajt.
Makkabeusok II. könyve|4|2|Arra vetemedett, hogy a város jótevőjét, népe fiainak védelmezőjét és a törvény buzgó követőjét a közrend ellenségének nevezze.
Makkabeusok II. könyve|4|3|Az ellenségesség olyan méretet öltött, hogy Simonnak egy híve merényletet követett el.
Makkabeusok II. könyve|4|4|Oniász fölismerte a viszály okozta veszélyt és azt a kedvezményt, amelyben Meneszteusz fia és Cöle-Szíria, valamint Fönícia helytartója, Apollóniusz Simont gonoszsága fejében részesítette.
Makkabeusok II. könyve|4|5|Ezért elment a királyhoz, nem azért, hogy népéből való testvére ellen vádaskodjék, hanem mert különös gondja volt a nép javára.
Makkabeusok II. könyve|4|6|Látta ugyanis, hogy csak királyi segítséggel érheti utol az ellenséget, másként Simon nem hagyja abba esztelen üzelmeit.
Makkabeusok II. könyve|4|7|Szeleukosz halálakor az Epifánész melléknevet viselő Antiochusz vette át az uralmat. Akkoriban Oniász testvére, Jázon, törvénytelen eszközökkel szerezte meg magának a főpapi tisztséget.
Makkabeusok II. könyve|4|8|Egy tárgyalás során biztosított a királynak 360 ezüst talentumot, és az egyéb jövedelmekből is további 80 talentumot.
Makkabeusok II. könyve|4|9|Ezenkívül még azt is megígérte, hogy fizet 150-et, ha engedélyt kap arra, hogy saját erejéből küzdőteret és testgyakorló iskolát létesítsen, továbbá ha Jeruzsálem lakói antiochiai polgárjogot kaphatnak.
Makkabeusok II. könyve|4|10|A király megadta az engedélyt. Mihelyt átvette a hatalmat, Jázon nyomban bevezette testvéreit a görög életmódba.
Makkabeusok II. könyve|4|11|Megszüntette a királyi előjogokat, amelyeket a zsidók Eupolemosz apja, János által szereztek. (Ez az Eupolemosz vezette [később] a követséget, hogy a rómaiakkal barátságot és szövetséget kössenek.) Így megszüntette a törvényes rendet, és új, törvényellenes szokásokat vezetett be.
Makkabeusok II. könyve|4|12|Szándékosan épp a vár alatt létesített gyakorlóiskolát, és az előkelő ifjakat arra ösztönözte, hogy görög kalapot viseljenek.
Makkabeusok II. könyve|4|13|Így Jázonnak, ennek a főpapnak nem tekinthető istentelen embernek a mérhetetlen elvetemültsége folytán felvirágzott a hellenizmus, és gyökeret vertek az idegen szokások.
Makkabeusok II. könyve|4|14|A papokat nem érdekelte többé az oltár szolgálata, kevésbe vették a templomot és elhanyagolták az áldozatot. Inkább a gyakorlótérre siettek, hogy ott részt vegyenek a törvényellenes játékokban, amikor csak elhangzott a felszólítás a diszkoszvetésre.
Makkabeusok II. könyve|4|15|A hazájuk nyújtotta megtiszteltetés nem jelentett nekik semmit, de a görög kitüntetéseket igen sokra tartották.
Makkabeusok II. könyve|4|16|Ezért nagy szorongattatás szakadt rájuk. Épp akiknek az életmódját utánozni akarták és akikhez mindenben hasonlóvá akartak válni, azok váltak ellenségeikké és támadóikká.
Makkabeusok II. könyve|4|17|Mert nem kis dolog az isteni törvény ellen véteni, mutatja ezt az ezutáni idő.
Makkabeusok II. könyve|4|18|Amikor Tiruszban a király jelenlétében az ötévenként szokásos játékokat megrendezték,
Makkabeusok II. könyve|4|19|a nyughatatlan Jázon antiochiai polgárjogot nyert követeket küldött, nézőnek. Ezek magukkal vittek 300 drachmát, egy Herkulesnek bemutatandó áldozatra. Akik a pénzt vitték, azt kérték, hogy ne használják fel áldozatra, az nem volna illő, hanem fordítsák valami más célra.
Makkabeusok II. könyve|4|20|Küldője ugyan Herkulesnek bemutatandó áldozatra szánta a pénzt, de azokra való tekintettel, akik vitték, a hajók fölszerelésére fordították.
Makkabeusok II. könyve|4|21|Filometor király trónra lépése alkalmával Meneszteusz fiát, Apollóniuszt Egyiptomba küldték. Így Antiochusz megtudta, hogy ez utóbbi nem ért egyet politikájával. Ezért saját biztonságára gondolt, Joppéba ment, onnét pedig Jeruzsálembe érkezett.
Makkabeusok II. könyve|4|22|Jázon és a város ünnepélyes fogadtatásban részesítette, úgyhogy fáklyafénynél, üdvrivalgás közepette vonult be. Aztán seregével Föníciába ment.
Makkabeusok II. könyve|4|23|Három évvel ezután Jázon elküldte az említett Simon testvérét, Menelauszt a királyhoz azzal a megbízással, hogy vigye el a pénzt, és a sürgős ügyekben kérjen intézkedést.
Makkabeusok II. könyve|4|24|Ez elnyerte a király tetszését - úgy mutatta magát, mint befolyásos embert. Így megszerezte magának a főpapi tisztséget, 300 ezüst talentummal többet ígérve, mint Jázon.
Makkabeusok II. könyve|4|25|Miután megkapta a király jóváhagyásáról szóló levelet, hazatért. Nem volt benne semmi, ami méltóvá tette volna a főpapságra, csak egy kegyetlen zsarnoknak az indulata és egy vadállatnak a bőszültsége.
Makkabeusok II. könyve|4|26|Így Jázont, aki csellel háttérbe szorította a saját testvérét, most ugyanolyan csalárd módon kitúrta egy másik, és az ammoniták földjére űzte.
Makkabeusok II. könyve|4|27|Menelausz megszerezte a méltóságot, de az ígért pénzből nem küldött meg semmit a királynak,
Makkabeusok II. könyve|4|28|noha a vár parancsnoka, Szosztratosz követelte, hiszen az ő feladata volt az adóbehajtás. Ezért mindkettőjüket a király elé idézték.
Makkabeusok II. könyve|4|29|Menelausz akkor testvérét, Lizimachuszt tette meg helyettesének a főpapi tisztségben, Szosztratosz pedig a ciprusiak parancsnokát, Krateszt hagyta hátra helyettesül.
Makkabeusok II. könyve|4|30|Ez intézkedések után Tarzusz és Maltusz lakói közt lázadás ütött ki, mivel a király ágyasának, Antiochisznak ajándékozták őket.
Makkabeusok II. könyve|4|31|A király sietve útra kelt, hogy elnyomja a fölkelést. Helyetteséül egyik előkelő emberét, Andronikoszt hagyta hátra.
Makkabeusok II. könyve|4|32|Menelausz azt gondolta, ez jó alkalom. Ezért eltulajdonított néhányat a templom aranytárgyai közül és Andronikosznak ajándékozta, több mást pedig sikerült Tiruszban és a környező városokban eladnia.
Makkabeusok II. könyve|4|33|Amikor Oniász biztos tudomást szerzett róla, keményen megrótta biztos menedékhelyéről, az Antióchia melletti Dafnéból, ahová visszavonult.
Makkabeusok II. könyve|4|34|Ezért Menelausz egy négyszemközti beszélgetés során rávette Andronikoszt, hogy ölje meg Oniászt. Ez el is ment Oniászhoz, és álnok módon igyekezett rábeszélni, sőt esküvel biztonságot ígérve jobbját nyújtotta neki. Bár az gyanakodott, mégis rábeszélte, hogy hagyja el menedékhelyét. Erre az igazságossággal mitsem törődve azon nyomban megölte.
Makkabeusok II. könyve|4|35|Ezen nemcsak a zsidók, hanem még a többi népek közül is sokan fölháborodtak. Megütköztek a férfi igazságtalan meggyilkolásán.
Makkabeusok II. könyve|4|36|Amikor a király Kilikia helységeiből visszatért, a városbeli zsidók panaszt emeltek nála. De a görögök is kifejezeték nemtetszésüket Oniász jogtalan meggyilkolása miatt.
Makkabeusok II. könyve|4|37|Antiochusz mélyen megrendült és részvétre gerjedt. Könnyezett az elhunyt erényeire és igazságosságára emlékezve.
Makkabeusok II. könyve|4|38|Aztán haragra gerjedt, azon nyomban levétette Andronikoszról a bíborpalástot, letépette róla a ruhát, majd a városon végig arra a helyre vezettette, ahol megölte Oniászt. Ott megölette a gyilkost. Így kirótta rá az Úr a megérdemelt büntetést.
Makkabeusok II. könyve|4|39|A városban Lizimachusz - Menelausz tudtával - a templom sok kincsét elrabolta. Ennek a híre messze terjedt, s amikor már sok aranytárgy eltűnt, a nép föllázadt Lizimachusz ellen.
Makkabeusok II. könyve|4|40|A lázadás és a nép elkeseredettsége láttán Lizimachusz fölfegyverzett mintegy háromezer férfit és megtorlásba fogott. Egy bizonyos Auranusz volt a vezér, aki bár előrehaladott korban volt, mitsem engedett elvetemültségéből.
Makkabeusok II. könyve|4|41|Ám amikor Lizimachusz támadó szándékát észrevették, némelyek köveket ragadtak, mások dorongokat, ismét mások meg fölmarkolták az ott talált hamut, és mind Lizimachusz embereire szórták.
Makkabeusok II. könyve|4|42|Így sokat megsebesítettek közülük, másokat pedig földhöz vertek vagy megfutamodásra késztettek. A templomrablót magát megölték a kincstár közelében.
Makkabeusok II. könyve|4|43|Ezek miatt az események miatt vizsgálatot tartottak Menelausz ügyében.
Makkabeusok II. könyve|4|44|Amikor a király Tiruszba érkezett, a nagytanács küldötteként három férfi vádat emelt ellene.
Makkabeusok II. könyve|4|45|Már-már úgy látszott, hogy Menelausz elveszett, de akkor fölajánlott Dorimenesz fiának, Ptolemeusznak egy nagy összeget azzal, hogy nyerje meg vele a királyt.
Makkabeusok II. könyve|4|46|Ptolemeusz félrehívta a királyt egy csarnokba, mintha csak felfrissülésre volna szüksége, és rábírta szándéka megváltoztatására.
Makkabeusok II. könyve|4|47|Így fölmentette Menelauszt, minden bajnak szerzőjét. Ugyanakkor azokat a szerencsétleneket, akiket még a szkita bírák is ártatlannak minősítettek és fölmentettek volna, ha ügyüket eléjük viszik, halálra ítélte.
Makkabeusok II. könyve|4|48|Így ezeknek az embereknek, akik a városért, a népért és a szent edényekért síkra szálltak, azon nyomban el kellett szenvedniük az igazságtalan ítéletet.
Makkabeusok II. könyve|4|49|Ezen még a tirusziak is fölháborodtak, és díszes temetést rendeztek nekik.
Makkabeusok II. könyve|4|50|Ami Menelauszt illeti, a hatalmasok kapzsisága folytán megmaradt hivatalában. Egyre elvetemültebbé vált, és ádáz üldözője lett honfitársainak.
Makkabeusok II. könyve|5|1|Ebben az időben készítette elő Antiochusz Egyiptom elleni második hadjáratát.
Makkabeusok II. könyve|5|2|Történt, hogy negyven napon át levegőben száguldó, aranyba öltözött lovasokat és századonként felsorakozott, felfegyverzett sereget láttak az egész városban.
Makkabeusok II. könyve|5|3|A lovasok csatasorban álltak, s mindkét irányban támadtak és védekeztek. Lendültek a pajzsok, lándzsából egész erdő volt, a nyilak repültek, az aranypáncélok csillogtak, s volt mindenféle vért.
Makkabeusok II. könyve|5|4|Ezért imádkoztak mindannyian, hogy a jelenés jó előjelnek bizonyuljon.
Makkabeusok II. könyve|5|5|De egy hamis hír is elterjedt Antiochusz haláláról. Erre Jázon összeszedett nem kevesebb, mint ezer férfit, és hirtelen rajtaütött a városon. A katonákat visszaszorították a falakra, s végül elfoglalták a várost. Menelausz a várba menekült.
Makkabeusok II. könyve|5|6|Jázon azonban kíméletlen mészárlást vitt végbe honfitársai körében; nem gondolt arra, hogy a saját törzse tagjain aratott győzelem a legnagyobb szerencsétlenség. Inkább úgy tűnt, mintha ellenségtől szedne zsákmányt, nem pedig a saját népe fiaitól.
Makkabeusok II. könyve|5|7|De a hatalmat nem kerítette kézre, támadása szégyenletes véget ért - kénytelen volt újra az ammoniták földjére menekülni.
Makkabeusok II. könyve|5|8|Végül is utolérte végzete: az arabok fejedelme, Aretász foglyul ejtette, majd városról városra menekült. Mindenki üldözte és megvetette a törvény megszegőjét, a haza és a honfitársak halálra keresett hóhérát. Végül Egyiptomba kergették.
Makkabeusok II. könyve|5|9|Aki oly sokakat üldözött el a hazából, maga is idegenben pusztult el. A spártaiakhoz menekült ugyanis, hogy ott a közös származás folytán menedékre találjon.
Makkabeusok II. könyve|5|10|Aki oly sokakat szétszóratott temetetlenül, azt nem siratták el, annak nem adták meg a végtisztességet és nem kapott helyet atyái sírjában.
Makkabeusok II. könyve|5|11|Amikor a király hírét vette az eseményeknek, Júdea elpártolására gondolt. Ezért szívében bősz haragra gerjedve elindult Egyiptomból, és fegyveres erőivel elfoglalta a várost.
Makkabeusok II. könyve|5|12|Megparancsolta katonáinak, hogy kíméletlenül mészároljanak le mindenkit, aki csak útjukba kerül, és azokat is kaszabolják le, akik a házakba menekültek.
Makkabeusok II. könyve|5|13|Így legyilkolták a fiatalokat és az öregeket, kaszabolták a férfiakat és a nőket meg a gyermekeket, mészárolták a fiatal lányokat és a csecsemőket.
Makkabeusok II. könyve|5|14|Három nap alatt nyolcvanezren elpusztultak, közülük negyvenezret a mészárlás során öltek meg, és nem kevesebbet, mint amennyien ezek a meggyilkoltak voltak, eladtak rabszolgának.
Makkabeusok II. könyve|5|15|De ezzel még nem érte be; arra vetemedett, hogy behatoljon az egész föld legszentebb templomába. Menelausz volt a vezetője, aki a törvény és a haza árulója lett.
Makkabeusok II. könyve|5|16|Tisztátalan kézzel elvitte a szent edényeket, és szentségtelen kézzel összeszedte az adományokat, amelyeket más királyok a hely fényének és dicsőségének emelésére ajánlottak fel.
Makkabeusok II. könyve|5|17|Gőgjében Antiochusz nem vette észre, hogy az Úr a város és lakói elkövette bűnök miatt haragudott egy kis ideig, ezért szolgáltatta ki a várost.
Makkabeusok II. könyve|5|18|Ha nem terhelte volna őket annyi bűn, őt is mindjárt a behatolásakor elrettentették volna vakmerő tervétől az ostorcsapások, mint ahogy Heliodort, akit Szeleukosz király a kincseskamra szemügyre vételére küldött.
Makkabeusok II. könyve|5|19|De Isten nem a népet választotta a helyért, hanem a helyet a népért.
Makkabeusok II. könyve|5|20|Ezért a helynek is része volt a népet érő megpróbáltatásokban, de később ugyanígy jó sorában is osztozott vele. Azokat a helyeket, amelyeket a Mindenható haragja kiszolgáltatott, a hatalmas Úr kiengesztelődése után teljes fényükben újra helyreállították.
Makkabeusok II. könyve|5|21|Antiochusz elrabolt a templomból 1800 talentumot, aztán sietve Antiochiába vonult. Kevélységében azt vélte, hogy a földet hajózhatóvá, a tengert meg járhatóvá teheti - merő gőgből.
Makkabeusok II. könyve|5|22|A nép elnyomására felügyelőt hagyott hátra Jeruzsálemben, mégpedig Fülöpöt, aki származására nézve frígiai volt, életmódját tekintve pedig még nagyobb barbár, mint ura,
Makkabeusok II. könyve|5|23|Garizim (hegyén) meg Andronikuszt, aztán rajtuk kívül Menelauszt, aki még rosszabbul bánt honfitársaival, mint a többiek, egészen elszánt ellensége volt a zsidó polgároknak.
Makkabeusok II. könyve|5|24|Végül elküldte a miziaiak parancsnokát, Apolloniuszt egy huszonkétezer férfiből álló csapattal, és megparancsolta neki, hogy a felnőtteket mind mészárolja le, az asszonyokat és a fiatalokat pedig adja el.
Makkabeusok II. könyve|5|25|Jeruzsálembe érkezve békét színlelt. A szombat szent napjáig nyugton maradt. Amikor azonban látta, hogy a zsidók ünnepelnek, megparancsolta embereinek, fogjanak fegyvert.
Makkabeusok II. könyve|5|26|Mindenkit lemészároltatott, aki kiment nézelődni. Aztán fegyveres kézzel berontott a városba, és rengeteg embert megölt.
Makkabeusok II. könyve|5|27|Júdás, a Makkabeus kilenc társával szövetkezett és visszavonult a pusztába. Embereivel a hegyekben élt, akár a vadállatok. Egész idő alatt csak növényekkel táplálkoztak, nehogy tisztátalanná váljanak.
Makkabeusok II. könyve|6|1|Nem sokkal ezután a király küldött egy öreg athénit, azzal, hogy kényszerítse a zsidókat, pártoljanak el atyáik törvényétől, és ne éljenek többé Isten törvényéhez igazodó polgárként.
Makkabeusok II. könyve|6|2|Aztán gyalázza meg a jeruzsálemi templomot, és szentelje az olimpiai Zeusznak, a Garizim (hegyén) levőt meg a vendégszerető Zeusznak, ahogyan azt a hely lakói követelték.
Makkabeusok II. könyve|6|3|A gonoszság elhatalmasodása még a népnek is nehezére esett és ellenére volt.
Makkabeusok II. könyve|6|4|Mert a pogányok kicsapongásokra és duhajkodásra használták a szentélyt. Szajhák társaságában keresték élvezetüket, a szent előudvarokban pedig asszonyokkal álltak össze, és más oda nem illő dolgokat is vittek oda.
Makkabeusok II. könyve|6|5|Az égőáldozatok oltárát kihívó módon törvény tiltotta dolgokkal rakták tele.
Makkabeusok II. könyve|6|6|Nem ünnepelték többé a szombatot, sem az atyáik által rájuk hagyományozott többi ünnepet sem tartották meg. Egyáltalán nem vallhatták magukat többé zsidónak.
Makkabeusok II. könyve|6|7|A havi áldozat bemutatásakor, a király születése napján s a dionüzoszi ünnepeken erőszakkal odahurcolták őket az áldozati lakomára, s arra kényszerítették őket, hogy koszorús fejjel részt vegyenek a bacchanáliákon.
Makkabeusok II. könyve|6|8|Ptolemaisz lakóinak indítványára minden görög városnak kiadtak egy parancsot, hogy ugyanígy bánjanak a zsidókkal, és rendezzenek áldozati lakomákat.
Makkabeusok II. könyve|6|9|Akik nem tudták rászánni magukat a görög szokások átvételére, azokat kivégezték. Látnivaló volt, mekkora nyomorúság támadt.
Makkabeusok II. könyve|6|10|Két asszonyt bíróság elé állítottak, mert körülmetéltették gyermekeiket. A kisgyermekeket keblükre akasztották, nyilvánosan végigvitték a városon, aztán letaszították őket a falakról.
Makkabeusok II. könyve|6|11|Másokat, akik a közeli barlangokban összegyűltek megülni a szombatot, Filippusznak jelentették fel. Mivel a szent napok iránti tiszteletből nem akartak védekezni, mindannyiukat elégették.
Makkabeusok II. könyve|6|12|Így hát figyelmeztetem azokat, akiknek ez a könyv a kezükbe kerül, hogy a megpróbáltatások miatt ne bátortalanodjanak el, hanem gondolják meg: ezek az üldözések népünknek nem csupán vesztére, hanem nevelésére is szolgálnak.
Makkabeusok II. könyve|6|13|Mert nagy kegyelemnek a jele, ha az istentelenek nem élhetnek sokáig békében, hanem azon módon utoléri őket a büntetés.
Makkabeusok II. könyve|6|14|Ha más népek esetében az Úr türelmesen vár is a büntetéssel, egészen addig, míg be nem telik bűneik mértéke, velünk nem így bánik,
Makkabeusok II. könyve|6|15|nehogy végül bosszút kelljen rajtunk állnia, amikor bűneink már az egeket verik.
Makkabeusok II. könyve|6|16|Így tőlünk soha nem vonja meg irgalmát. A csapásokkal veri ugyan népét, de el nem hagyja.
Makkabeusok II. könyve|6|17|Ezt szívleljétek meg, azért mondtuk. E rövid kitérő után folytatjuk az elbeszélést.
Makkabeusok II. könyve|6|18|Az egyik legelőkelőbb írástudót, Eleazárt, ezt az előrehaladott korú, tiszteletre méltó külsejű férfit arra kényszerítették, hogy nyissa ki a száját és egyék sertéshúst.
Makkabeusok II. könyve|6|19|De ő inkább a dicső halált választotta, semmint a szégyenletes életet.
Makkabeusok II. könyve|6|20|Önként lépett a kínpadra, de előbb kiköpte a falatot. Így illett azoknak odalépni, akik állhatatosan megtagadták, hogy olyat egyenek, amit nem volt nekik szabad, még akkor is, ha szerették az életet.
Makkabeusok II. könyve|6|21|Akik a törvényellenes áldozati lakomán felügyeltek, félrevonták a férfit, mivel régóta ismerték, és megpróbálták rábeszélni: hozasson magának olyan húst, amit megehet, amit maga készített el magának. Aztán tegyen úgy, mintha a király által elrendelt áldozati húsból enne.
Makkabeusok II. könyve|6|22|Ha így tesz, elkerüli a halált, és a régi barátságra való tekintettel elnézők lesznek irányában.
Makkabeusok II. könyve|6|23|De ő korához, hajlott korának megfelelő tekintélyéhez, munkában megőszült hajához és lelki nagyságához, továbbá ifjúkora óta folytatott példás életéhez méltó módon, de még sokkal inkább az Istentől szabott szent törvényekhez ragaszkodva nemes elhatározást tett: azt válaszolta azon nyomban, hogy inkább küldjék az alvilágba.
Makkabeusok II. könyve|6|24|"Korunkhoz - mondta - nem illik a képmutatás. Meg aztán sok fiatal azt hinné, hogy a kilencvenesztendős Eleazár pogány lett.
Makkabeusok II. könyve|6|25|Képmutatásom, és rövid, mulandó életemhez való ragaszkodásom félrevezetné őket, koromra meg szégyent és gyalázatot hozna.
Makkabeusok II. könyve|6|26|S ha most kikerülném is az emberek büntetését, nem tudnék sem élve, sem halva megszabadulni a Mindenható kezétől.
Makkabeusok II. könyve|6|27|Ezért most férfihoz illően kockára teszem életemet, és méltó leszek koromhoz.
Makkabeusok II. könyve|6|28|Ugyanakkor szép példát mutatok az ifjúságnak arra, hogyan kell a tiszteletet érdemlő, szent törvényekért bátran és hősiesen szép halált halni."
Makkabeusok II. könyve|6|29|Ezekkel a szavakkal mindjárt föllépett a kínpadra. Azokban, akik félrehívták, az iránta kevéssel azelőtt tanúsított jóindulat gyűlöletbe csapott át. Azt hitték, ezek az előbbi szavak az esztelenség megnyilvánulásai.
Makkabeusok II. könyve|6|30|Amikor az ütések súlya alatt már-már halálán volt, felsóhajtott: "Szent tudása birtokában az Úr tudja, hogy az ütlegelés miatt kegyetlen kínokat szenved a testem, bár megmenekülhettem volna a haláltól. De lélekben szívesen elviselem, tőle való félelemből."
Makkabeusok II. könyve|6|31|Így halt meg, és halálával a nagylelkűség példáját és az igazi erény emlékét hagyta hátra, nemcsak az ifjúságnak, hanem a nép többségének is.
Makkabeusok II. könyve|7|1|Történt, hogy hét testvért is elfogtak, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek (a törvény tiltotta) sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.
Makkabeusok II. könyve|7|2|Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: "Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készen vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint atyáink törvényeit áthágjuk."
Makkabeusok II. könyve|7|3|Erre a király haragra gerjedt és megparancsolta, hogy a serpenyőket és az üstöket tegyék a tűzre.
Makkabeusok II. könyve|7|4|Alighogy áttüzesedtek, nyomban megparancsolta, hogy annak, aki a többiek nevében is beszélt, tépjék ki a nyelvét, aztán nyúzzák le a fejéről a bőrt, és a kezét-lábát is vágják le. A többieknek és anyjának végig kellett nézniük.
Makkabeusok II. könyve|7|5|Amikor már egészen megcsonkították, megparancsolta, hogy még elevenen tegyék fel a tűzre, és süssék meg a serpenyőben. Míg a serpenyőből egyre áradt a füst, kölcsönösen biztatták egymást az anyjukkal, hogy hősiesen haljanak meg. Így beszéltek:
Makkabeusok II. könyve|7|6|"Isten, az Úr látja, és minden bizonnyal megkönyörül rajtunk, ahogy Mózes világosan megmondta énekében, amelyben ezekkel a szavakkal buzdít: Szolgáin megkönyörül."
Makkabeusok II. könyve|7|7|Amikor az első ilyen módon meghalt, a másodikat vezették oda, hogy megkínozzák. Hajastul letépték a fejéről a bőrt, aztán megkérdezték tőle: "Hajlandó vagy enni, még mielőtt ízenként szétszednénk a tested?"
Makkabeusok II. könyve|7|8|De ő atyái nyelvén azt felelte: "Nem!" Ezért sorra el kellett szenvednie ugyanazokat a kínokat.
Makkabeusok II. könyve|7|9|Amikor már a végét járta, felkiáltott: "Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a Mindenség Királya föltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg."
Makkabeusok II. könyve|7|10|Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor a nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta.
Makkabeusok II. könyve|7|11|Hősiesen mondta: "Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle."
Makkabeusok II. könyve|7|12|Még a király környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
Makkabeusok II. könyve|7|13|Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket is.
Makkabeusok II. könyve|7|14|Amikor már-már halálán volt, így szólt: "Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménységbe, hogy föltámaszt minket. Ám a te számodra nincs feltámadás az életre."