Máté evangéliuma|26|75|Péternek akkor eszébe jutott Jézus szava: "Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz." Kiment, és keserves sírásra fakadt.
Máté evangéliuma|27|1|Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei tanácsot tartottak és elhatározták, hogy halálra adják.
Máté evangéliuma|27|2|Megkötözték, elvezették, és átadták Pilátus helytartónak.
Máté evangéliuma|27|3|Amikor Júdás, az áruló látta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek.
Máté evangéliuma|27|4|"Vétkeztem - mondta -, elárultam az igaz vért." "Mi közünk hozzá? - válaszolták. - A te dolgod!"
Máté evangéliuma|27|5|Erre az ezüstöt beszórta a templomba, aztán elment és felakasztotta magát.
Máté evangéliuma|27|6|A főpapok fölszedték a pénzt, de úgy vélték: "Nem szabad a templom kincstárába tenni, mert vér díja."
Máté evangéliuma|27|7|Tanácsot tartottak, és megvették rajta a fazekas telkét az idegenek számára temetőnek.
Máté evangéliuma|27|8|Ezért hívják azt a telket még ma is Vérmezőnek.
Máté evangéliuma|27|9|Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Fogtam a harminc ezüstöt, annak árát, akit ennyire becsültek, akit Izrael fiai becsültek ennyire,
Máté evangéliuma|27|10|s a fazekas telkéért adták, ahogy az Úr parancsolta nekem.
Máté evangéliuma|27|11|Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - felelte Jézus.
Máté evangéliuma|27|12|A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit.
Máté evangéliuma|27|13|Erre Pilátus így szólt hozzá: "Nem hallod, mi mindennel vádolnak?"
Máté evangéliuma|27|14|De ő egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepődött.
Máté evangéliuma|27|15|Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint.
Máté evangéliuma|27|16|Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták.
Máté evangéliuma|27|17|Pilátus kérdést intézett hozzájuk: "Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?"
Máté evangéliuma|27|18|Tudta ugyanis, hogy csak irigységből adták kezére.
Máté evangéliuma|27|19|Míg ott ült ítélőszékében, a felesége üzenetet küldött neki: "Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta."
Máté evangéliuma|27|20|A főpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát.
Máté evangéliuma|27|21|A helytartó tehát föltette a kérdést: "Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?" "Barabást!" - kiáltották.
Máté evangéliuma|27|22|Pilátus tovább kérdezte: "Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?" Mind azt kiabálták: "Keresztre vele!"
Máté evangéliuma|27|23|"De hát mi rosszat tett?" - kérdezte. Annál inkább ordították: "Keresztre vele!"
Máté evangéliuma|27|24|Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: "Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok - mondta. - Ti lássátok!"
Máté evangéliuma|27|25|Erre az egész tömeg zúgta: "Vére rajtunk és fiainkon!"
Máté evangéliuma|27|26|Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
Máté evangéliuma|27|27|A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget.
Máté evangéliuma|27|28|Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá.
Máté evangéliuma|27|29|Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!"
Máté evangéliuma|27|30|Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét.
Máté evangéliuma|27|31|Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.
Máté evangéliuma|27|32|Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
Máté evangéliuma|27|33|Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve.
Máté evangéliuma|27|34|Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni.
Máté evangéliuma|27|35|Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján,
Máté evangéliuma|27|36|majd leheveredtek, és őrizték.
Máté evangéliuma|27|37|Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya."
Máté evangéliuma|27|38|Vele együtt két gonosztevőt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról.
Máté evangéliuma|27|39|Az arra menők káromolták, s fejüket csóválva
Máté evangéliuma|27|40|mondogatták: "Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!"
Máté evangéliuma|27|41|Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a főpapok is:
Máté evangéliuma|27|42|"Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki.
Máté evangéliuma|27|43|Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok."
Máté evangéliuma|27|44|Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevők is.
Máté evangéliuma|27|45|A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre.
Máté evangéliuma|27|46|Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"
Máté evangéliuma|27|47|Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja."
Máté evangéliuma|27|48|Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki.
Máté evangéliuma|27|49|A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!"
Máté evangéliuma|27|50|Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.
Máté evangéliuma|27|51|Erre a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg,
Máté evangéliuma|27|52|sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.
Máté evangéliuma|27|53|Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek.
Máté evangéliuma|27|54|A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: "Ez valóban Isten Fia volt" - mondták.
Máté evangéliuma|27|55|Messziről több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla.
Máté evangéliuma|27|56|Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja.
Máté evangéliuma|27|57|Amikor már estére járt az idő, jött egy József nevű jómódú arimateai ember, aki maga is Jézus tanítványa volt.
Máté evangéliuma|27|58|Bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki.
Máté evangéliuma|27|59|József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte,
Máté evangéliuma|27|60|s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment.
Máté evangéliuma|27|61|Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.
Máté evangéliuma|27|62|Másnap, a készület napjának elmúltával a főpapok és az írástudók egybegyűltek Pilátusnál és
Máté evangéliuma|27|63|figyelmeztették: "Uram, emlékszünk rá, hogy az a csaló még életében azt állította: Harmadnapra feltámadok.
Máté evangéliuma|27|64|Rendeld hát el, hogy harmadnapig őrizzék a sírt, nehogy odamenjenek tanítványai és ellopják, aztán híreszteljék a nép között: Feltámadt a halálból. Ez utóbbi csalás rosszabb lenne az előbbinél."
Máté evangéliuma|27|65|"Legyen őrségetek - válaszolta Pilátus -, menjetek, őrizzétek, ahogy csak tudjátok!"
Máté evangéliuma|27|66|Erre elmentek, lepecsételték a követ, és őrséget állítottak a sírhoz.
Máté evangéliuma|28|1|Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt.
Máté evangéliuma|28|2|Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ugyanis leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült.
Máté evangéliuma|28|3|Tekintete olyan volt, mint a villám, öltözete meg, mint a hó.
Máté evangéliuma|28|4|Az őrök remegtek tőle való félelmükben, s csaknem halálra váltak.
Máté evangéliuma|28|5|Az angyal azonban felszólította az asszonyokat: "Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek.
Máté evangéliuma|28|6|Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott!
Máté evangéliuma|28|7|Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam."
Máté evangéliuma|28|8|Gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak.
Máté evangéliuma|28|9|Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte őket: "Üdv nektek!" Odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát.
Máté evangéliuma|28|10|Jézus így szólt: "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak."
Máté evangéliuma|28|11|Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket.
Máté evangéliuma|28|12|Ezek a vénekkel egyetemben tanácsot tartottak. Azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak
Máté evangéliuma|28|13|és meghagyták nekik: "Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták.
Máté evangéliuma|28|14|Ha tudomást szerez róla a helytartó, majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket."
Máté evangéliuma|28|15|Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.
Máté evangéliuma|28|16|A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket.
Máté evangéliuma|28|17|Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek.
Máté evangéliuma|28|18|Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: "Én kaptam minden hatalmat égen és földön.
Máté evangéliuma|28|19|Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére,
Máté evangéliuma|28|20|és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig."
Mikeás könyve|1|1|Az Úr szava, amelyet a moréseti Mikeáshoz intézett Jotám, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében; látomások Szamariáról és Jeruzsálemről.
Mikeás könyve|1|2|Figyeljen minden nemzet, hallja meg a föld és minden lakója! Az Úr, az Isten vádol benneteket, az Úr az ő szent templomában.
Mikeás könyve|1|3|Mert lám, az Úr elhagyja szent hajlékát, leszáll és a föld magaslatain jár.
Mikeás könyve|1|4|Lépései alatt szétfolynak a hegyek, beomlanak a völgyek, mint a viasz a tűzben, mint a lejtőn a víz.
Mikeás könyve|1|5|Ez mind Jákob gonoszsága miatt és Izrael házának vétkei miatt következik be. Mi a gonoszsága Jákobnak? Nem Szamaria? És mi Júda házának vétke? Nem Jeruzsálem?
Mikeás könyve|1|6|"Szamariát romhalmazzá teszem a pusztában, beültetem szőlővel. Köveit legörgetem a völgybe, és feltárom alapjait.
Mikeás könyve|1|7|Szobrai mind összetörnek, kicsapongása bérét elégetem, és minden bálványát darabokra töröm. Mivel paráznaságuk bérén vásárolták őket össze, legyen belőlük újra a paráznaság jutalma."
Mikeás könyve|1|8|Ezért gyászba öltözöm és jajgatok, mezítláb járok és ruhátlanul, üvöltözök, mint a sakálok, kiáltozok, mint a struccmadarak.
Mikeás könyve|1|9|Az Úr csapása ellen nincsen orvosság, utoléri Júdát, lecsap népem kapujára, Jeruzsálemre.
Mikeás könyve|1|10|Ne hirdessétek ki Gátban, ne hullassatok könnyeket... Fetrengjetek a porban Bet-Leafrában!
Mikeás könyve|1|11|Fújd meg a harsonát Sáfir lakója! Nem hagyta el városát Caanán lakója! Bet-Haécel alapjait megingatták, támasztékait elvetették.
Mikeás könyve|1|12|Hogyan remélhetne bármi jót Marót lakója, amikor veszedelem jő az Úrtól Jeruzsálem kapuján?
Mikeás könyve|1|13|Fogd be a kocsiba a paripát, Lákis lakója! [Ezzel kezdődött Sion leányának bűne, megtalálhatók benned Izrael vétkei.]
Mikeás könyve|1|14|Ajándékot kell majd adnod Móreset-Gátnak, Bet-Akzib megcsalja majd Izrael királyait.
Mikeás könyve|1|15|Rád tör még a rabló, Maresa lakója! ...Adullámig jut el Izrael dicsősége.
Mikeás könyve|1|16|Vágd le a hajad, nyiratkozz meg kedvelt fiaid miatt, légy kopasz, mint a keselyű, mert fogságba viszik majd őket, messzi földre.
Mikeás könyve|2|1|Jaj azoknak, akik gonoszat forralnak, a fekvőhelyükön rosszat forgatnak fejükben; virradatkor végbe is viszik, mert kezüknek hatalmában van.
Mikeás könyve|2|2|Ha megkívánják a földeket, meg is szerzik, és a házakat hatalmukba kerítik. Kezet emelnek a másik emberre és a házára, mind az emberre, mind örökségére.
Mikeás könyve|2|3|Azért ezt mondja az Úr: Nos, nagy csapást mérek erre a nemzedékre, melyből nem vonhatjátok ki nyakatokat, és nem járhattok többé emelt fővel, mert gonosz idő lesz ez.
Mikeás könyve|2|4|Azon a napon gúnydalt költenek rólatok, és siratóéneket mondanak. Így szólnak: "Ki vagyunk fosztva teljesen; népem földjét felmérték zsinórral, senki nem adja vissza, földjeink a fosztogatók kezére jutottak."
Mikeás könyve|2|5|Bizony, ezért senki sem fogja osztályrészedet mérőzsinórral kimérni az Úr közösségében.
Mikeás könyve|2|6|Azt mondogatják: "Ne hirdessétek ezt! Ne hirdessétek ezeket! Nem érhet bennünket gyalázat.
Mikeás könyve|2|7|Talán átok van Jákob házán? Vajon elveszítette az Úr a türelmét? Így szokott ő tenni? Nincsenek-e telve szavai jósággal az ő népe, Izrael iránt?"
Mikeás könyve|2|8|Ti támadtok ellenségként népemre. Az ártatlan ruháját elragadjátok, a biztonságban élőkre a háború borzalmait szabadítjátok.
Mikeás könyve|2|9|Népem asszonyait kiűzítek meghitt otthonukból; a csecsemőket megfosztjátok dicsőségemtől mindörökre.
Mikeás könyve|2|10|"Keljetek föl, s menjetek! Ne legyen itt maradástok!" Bármilyen semmiségért súlyos zálogot követeltek.
Mikeás könyve|2|11|Ha a lélek valamelyik embere ilyen hazugságot koholna: "Borról és italról jövendölök neked", akkor ennek a népnek az volna a prófétája.
Mikeás könyve|2|12|Bizony, összegyűjtöm egész Jákobot, bizony, egybegyűjtöm Izrael maradékát. Egybegyűjtöm őket, mint juhokat az akolba, mint a nyájat a mezők ölén, és nem kell félniük senkitől.
Mikeás könyve|2|13|Elindul az élükön a vezérük, előttük jár; kilépnek a kapun, kivonulnak; előttük megy királyuk, az Úr halad az élükön!
Mikeás könyve|3|1|Azután így szóltam: Halljátok hát, Jákob fejedelmei, és Izrael házának vezérei! Vajon nem nektek kellene-e ismerni a jogot?
Mikeás könyve|3|2|Mégis gyűlölitek a jót, és a gonoszt szeretitek.
Mikeás könyve|3|3|Amikor majd felfalják népem maradékát, bőrét lenyúzzák, csontját összetörik, amikor majd felaprózzák, mint a húst a fazékban, a pecsenyét a lábasban,
Mikeás könyve|3|4|akkor majd kiáltanak az Úrhoz. De ő nem hallgatja meg őket; elrejti majd előlük arcát abban az időben a bűnök miatt, amelyeket elkövettek.
Mikeás könyve|3|5|Ezt üzeni az Úr a prófétáknak, akik félrevezetik népemet: Ha van mit a foguk alá venniük, azt hirdetik: "Béke!" De ha valaki nem tömi a szájukat, hadat üzennek ellene.
Mikeás könyve|3|6|Nos, ezért látomás helyett éjszaka borul rátok, jövendölés helyett sötétség tör rátok. Lenyugszik a nap a próféták felett, a nappal éjszakára fordul.
Mikeás könyve|3|7|Akkor majd megszégyenülnek a látók, szégyen borítja a jövendőmondókat. Mindannyian elfödik arcukat, mert nem jön az Istentől üzenet.
Mikeás könyve|3|8|Engem azonban erő tölt el, az Úr Lelke, igazság, bátorság, hogy feltárjam Jákob előtt vétkét, Izrael előtt gonoszságát.
Mikeás könyve|3|9|Halljátok hát, Jákob házának fejedelmei, és Izrael házának vezérei, ti, akik megvetitek az igazságot, és ami jogos, azt kijátsszátok!
Mikeás könyve|3|10|Ti, akik vérdíjból építitek fel Siont, és gonoszságból Jeruzsálemet!
Mikeás könyve|3|11|Fejedelmei ajándékért szolgáltatnak igazságot, papjai bérért döntenek, prófétái ezüstért jövendölnek. És még az Úrban bizakodnak! Azt mondják: "Nemde közöttünk van az Úr? Nem érhet minket semmi veszedelem!"
Mikeás könyve|3|12|Bizony, ezekért, vétkeitek miatt, felszántják Siont, mint a szántóföldet, Jeruzsálem romhalmazzá válik, a templom hegye erdő borította magaslattá.
Mikeás könyve|4|1|A napok végén az Úr templomának hegye a hegyek orma fölé emelkedik, magasabb lesz minden halomnál. A népek odasereglenek,
Mikeás könyve|4|2|sok nemzet tódul oda. "Gyertek - mondják -, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének templomába, hogy tanítson meg minket útjaira, és az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról származik a törvény, Jeruzsálemből az Úr szava."
Mikeás könyve|4|3|Nagy nemzeteken uralkodik majd, hatalmas népek fölött ítélkezik. A kardjukból ekevasat kovácsolnak, a lándzsájukból meg sarlót. Nem ragad többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést.
Mikeás könyve|4|4|Szőlője tövében ül majd mindenki, meg fügefája alatt, és senki nem zavar senkit. A Seregek Urának ajka mondta ezt így.
Mikeás könyve|4|5|Minden nemzet a maga istenének nevében jár, mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevében járunk, örökkön-örökké.
Mikeás könyve|4|6|Azon a napon - mondja az Úr - összegyűjtöm majd a sántákat, egybegyűjtöm a száműzötteket és akiket megbüntettem.
Mikeás könyve|4|7|A sántákat maradékká teszem, a gyengéket hatalmas néppé, s az Úr uralkodik majd rajtuk a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké.
Mikeás könyve|4|8|Hozzád meg Nyájnak tornya, és Sion leányának Ofelje, visszatér a hajdani hatalom, Jeruzsálem leányának királysága.
Mikeás könyve|4|9|Miért kiáltozol egyre? Nincsen királyod? Talán elvesztek tanácsadóid, amikor elfogott a fájdalom, mint a vajúdó asszonyt?
Mikeás könyve|4|10|Gyötrődj fájdalmadban és jajgass, mint a vajúdó asszony, Sion leánya, mert lám, most kimész a városból, és a mezőn fogsz lakni. Elmész egészen Bábelig, de ott megszabadulsz, ott kiszabadít téged az Úr ellenségeid kezéből.
Mikeás könyve|4|11|Most összesereglik ellened számtalan nép. Így beszélnek: "Legyen Sion tisztátalan, vessünk rá szemet!"
Mikeás könyve|4|12|Ők azonban nem ismerik az Úrnak terveit; szándékát nem is sejtik: hogy úgy gyűjtötte őket össze, mint a kévéket a szérűn.
Mikeás könyve|4|13|Rajta, Sion leánya, csépeld! Szarvadat vassá változtatom, patádat rézzé változtatom, és összezúzol számos népet. Zsákmányukat az Úrnak szenteled, kincseiket a földkerekség Urának.
Mikeás könyve|4|14|Most aztán légy erős, Erőd! Sáncot emeltek ellenünk, vesszővel verték arcul Izrael bíráját.
Mikeás könyve|5|1|De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza.
Mikeás könyve|5|2|Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül, akinek szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék.
Mikeás könyve|5|3|Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében, az Úrnak, az ő Istenének fenséges nevében. Letelepedhetnek, mert hatalmát kiterjeszti egészen a föld határáig.
Mikeás könyve|5|4|Jákob maradéka olyan lesz majd a sok nép között, mint a harmat, amely az Úrtól jő, mint az esőcsepp a zöldellő mezőn: nem emberben bízik, és nem szorul az ember fiára.
Mikeás könyve|5|5|Akkor Jákob maradéka olyan lesz majd a sok nép között, mint az oroszlán az erdő vadjai között, mint az oroszlánkölyök a juhnyájban: amerre jár, gázol és zsákmányol, és senki nem ragadja el tőle a zsákmányt.
Mikeás könyve|5|6|Emeld kezedet ellenfeledre, s elpusztul minden ellenséged.
Mikeás könyve|5|7|Azon a napon - mondja az Úr - elveszem tőled lovaidat, elpusztítom harci szekereidet.
Mikeás könyve|5|8|Városaidat elsöpröm földedről, lerombolom erődeidet.
Mikeás könyve|5|9|A varázsszereket kiveszem kezedből, és nem lesz többé varázslód.
Mikeás könyve|5|10|kiirtom az oszlopokat, elpusztítom bálványaidat,
Mikeás könyve|5|11|Haragomban és indulatomban bosszút állok minden népen, amely nem engedelmeskedett.
Mikeás könyve|6|1|Halljátok hát az Úr szavát! Rajta! Szállj perbe a hegyek előtt, a halmok hallják meg szavadat!
Mikeás könyve|6|2|Halljátok meg az Úr panaszát, hegyek és ti, erős alapjai a földnek! Mert perbe száll az Úr népével, vádbeszédet mond Izrael ellen.
Mikeás könyve|6|3|"Népem! Mit vétettem neked? Mi eshetett nehezedre? Felelj nekem!
Mikeás könyve|6|4|Talán az, hogy kihoztalak Egyiptom földjéről, kiszabadítottalak a szolgaság házából? Hogy Mózest, Áront és Mirjámot küldtem előtted?
Mikeás könyve|6|5|Népem! Emlékezz csak, mi volt Baláknak, Moáb királyának a terve? És mit felelt neki Bileám, Beor fia? ..... Sittimtől Gilgálig, hogy megismerd az Úrnak igazságos tetteit."
Mikeás könyve|6|6|"Mivel állhatok az Úr elé, mivel borulhatok a magasságos Isten elé? Álljak oda égőáldozatokkal, egyesztendős borjakkal?
Mikeás könyve|6|7|Kosok ezreiben telik-e az Úrnak kedve, vagy áradó olajpatakokban? Feláldozzam-e elsőszülöttemet vétkemért, méhem gyümölcsét saját bűnömért?
Mikeás könyve|6|8|"Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Semmi mást, mint hogy váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel."
Mikeás könyve|6|9|Íme az Úr szava! Ezt üzeni a városnak: Halljátok meg, törzs és akik egybegyűltetek!
Mikeás könyve|6|10|Eltűrhetem-e a hamis mércét, a kicsire szabott, gyűlöletes mérőt?
Mikeás könyve|6|11|Jogosnak tarthatom-e a hamis mérleget, és a zacskóban a hamis súlyokat?
Mikeás könyve|6|12|A gazdagok eltelnek erőszakkal, a lakosok hazugságot beszélnek.
Mikeás könyve|6|13|Azért hozzáláttam, hogy sújtsalak, hogy pusztítsalak a bűneid miatt.
Mikeás könyve|6|14|Eszel majd, de nem lakol jól soha; amit félre teszel, azt nem mentheted meg, s ha megmented is, kiszolgáltatom a kardnak.
Mikeás könyve|6|15|Vetsz majd, de nem aratsz, sajtolod az olajat, a mustot, de olajjal nem kened magad, és nem iszol a borból.
Mikeás könyve|6|16|Omri törvényeit követed és Acháb házának tetteit; szándékaik szerint jársz el, hogy intő példává tegyelek, lakóidat meg nevetség tárgyává, hogy viseljétek a népek gyalázkodását.
Mikeás könyve|7|1|Jaj nekem! Úgy jártam, mint aki kalászt megy szedegetni aratás után, mint aki böngészni akar szüret után: sehol egy fürt, hogy egyem, sehol egy korai füge, hiába vágyom rá.
Mikeás könyve|7|2|A hűségesek eltűnnek az országból, nincsen igaz az emberek között. Mindegyikük vérontásra készül, tőrbe csalják testvéreiket.
Mikeás könyve|7|3|Kezük ügyes tenni a rosszat, a főember követelőzik, a bíró ajándék fejében osztja az igazságot, a vezető kénye-kedve szerint beszél.
Mikeás könyve|7|4|... köztük a legjobb is olyan, mint a tövis, a legigazabb, mint a szúrós sövény. Ma északról megérkezett próbatételük, bekövetkezik megszégyenülésük.
Mikeás könyve|7|5|Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az előtt sem, aki a kebleden pihen!
Mikeás könyve|7|6|Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe.
Mikeás könyve|7|7|De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem.
Mikeás könyve|7|8|Ellenségem, ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom.
Mikeás könyve|7|9|Az Úr haragját el kell viselnem - hisz vétkeztem ellene - mindaddig, míg ítéletet nem hoz ügyemben, és igazságot nem szolgáltat nekem. Elvezet a világosságra és megláthatom igaz tetteit.
Mikeás könyve|7|10|Ha látja ellenségem, elborítja a szégyen, azt, aki így szólt hozzám: "Ugyan hol az Úr, a te Istened?" Szemem örömmel látja majd amikor eltiporják, mint az utca sarát.
Mikeás könyve|7|11|Elérkezik a nap, amikor fölépítik sáncaidat, a nap, amikor kiterjesztik határaidat,
Mikeás könyve|7|12|a nap, amikor mindenki hozzád siet Asszíriától Egyiptomig, Tirusztól a Folyóig, az egyik tengertől a másikig, egyik hegytől a másikig.
Mikeás könyve|7|13|A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt.
Mikeás könyve|7|14|Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, amely egyedül él az erdőben, egy gyümölcsöskertnek a közepén. Bárcsak legelhetne a Básánon és Gileádban, mint hajdanában!
Mikeás könyve|7|15|Mint azokban a napokban, amikor kivonultál Egyiptomból: mutass nekünk csodajeleket!
Mikeás könyve|7|16|Látni fogják a népek, és megszégyenülnek minden hatalmuk ellenére; a kezüket a szájukra teszik, a fülük pedig megsüketül.
Mikeás könyve|7|17|Homokot esznek, mint a kígyó, mint a földön csúszó állatok. Búvóhelyükről remegve jönnek elő, félnek és rettegnek színed előtt.
Mikeás könyve|7|18|Melyik isten olyan, mint te, aki elveszed a gonoszságot, és megbocsátod a vétkeket? Aki nem haragszol mindörökre, hanem kedved leled az irgalomban?
Mikeás könyve|7|19|Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger mélyére minden bűnünket!
Mikeás könyve|7|20|Tanúsíts hűséget Jákob iránt, irgalmat Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak ősidőktől fogva.
Náhum könyve|1|1|Jövendölés Ninivéről. Az elkosi Náhum látomásának könyve.
Náhum könyve|1|2|Az Úr féltékeny és bosszúálló Isten, bosszút áll az Úr, és nagyon haragszik, bosszút áll az Úr ellenségein, nem könyörül ellenfelein.
Náhum könyve|1|3|Türelmes az Úr, de hatalma félelmetes, nem hagyja büntetlenül a bűnöst. Viharban és forgószélben jár, a felhő por a lába nyomában.
Náhum könyve|1|4|Gátat vet a tengernek, s akkor az kiszárad, kiapaszt minden folyamot. ...Elhervad Básán és Kármel, Libanon zöldje elhervadt.
Náhum könyve|1|5|Hegyek rendülnek meg előtte, halom halomra dől. Összeomlik színe előtt a föld, a földkerekség és minden lakója.
Náhum könyve|1|6|Haragjával szemben ki állhat meg, heves bosszúja előtt állva ki maradhat? Haragja kiárad, mint a tűz, darabokra törnek előtte a sziklák.
Náhum könyve|1|7|Jó az Úr, menedék a szorongatás napján. Jól ismeri azokat, akik benne bíznak,
Náhum könyve|1|8|ha jön az áradat. De akik ellene támadnak, azokat kiirtja, sötétedésig üldözi ellenfeleit.
Náhum könyve|1|9|Miként gondolkoztok ti az Úr felől? Ő idézi elő a pusztulást, másodszor nem kerül sor a gyötrelemre;
Náhum könyve|1|10|megsemmisülnek, mint a bogáncs, mindenestül, mint a száraz pelyva.
Náhum könyve|1|11|Belőled származott az, aki gonoszságot forral az Úr ellen: Béliál terveinek embere.
Náhum könyve|1|12|Ezt mondja az Úr: Ha készen vannak is, ha sokan vannak is, lekaszálják őket és megsemmisítik. Megaláztalak, de többé nem alázlak meg.
Náhum könyve|1|13|Nézd, most összetöröm az igát, amely rád nehezedik, és széttépem kötelékeidet.
Náhum könyve|1|14|Felőled ezt határozta az Úr: Nem lesz utódod, aki viselje nevedet. Eltávolítom isteneid templomából a faragott és öntött bálványokat, sírodat pedig gyalázattá teszem.
Náhum könyve|2|1|Nézzétek, fut a hegyeken a hírvivő és hirdeti: "Szabadulás!" Tartsd meg ünnepeidet, Júda, teljesítsd fogadalmaidat, mert Béliál nem látogat el többé hozzád: mindenestül elpusztult.
Náhum könyve|2|2|Felvonul ellened a pusztító. Állj őrt a várfalon, őrizd az utat, övezd fel derekadat, gyűjtsd össze minden erődet!
Náhum könyve|2|3|Helyreállítja az Úr Jákob szőlőskertjét, és Izrael szőlőskertjét. A fosztogatók teljesen kifosztották, letördelték a vesszőket.
Náhum könyve|2|4|Harcosainak vöröslik a pajzsuk, bajnokai bíborba öltöztek, harci szekereinek vasa tündöklik, amikor a harcba bevetik, lovasai toporzékolnak.
Náhum könyve|2|5|Az utakon vágtáznak a szekerek, végigszáguldanak a tereken. Olyanok, mint a tűz, mint a cikázó villám.
Náhum könyve|2|6|Bevetik az élcsapatot, megütköznek a hadoszlopok, megrohanják a várfalat, készen áll a védőtető.
Náhum könyve|2|7|Megnyílnak a folyóra néző kapuk, a palota rémüldözik.
Náhum könyve|2|8|Elfogják és fogságba viszik az Úrnőt, rabszolgái jajgatnak, mint a galambok, siránkoznak mellüket verdesve.
Náhum könyve|2|9|Ninive olyan, mint a medence, amelyből elillan a víz: "Álljatok meg, álljatok meg!" De senki nem fordul meg.
Náhum könyve|2|10|"Raboljátok az ezüstöt! Raboljátok az aranyat!" Kimeríthetetlen kincstár ez, tömérdek drágaság.
Náhum könyve|2|11|Lopás, rablás, fosztogatás! Kihagy a szív, a térdek remegnek, rémület vesz erőt a veséken, színét veszti minden arc.
Náhum könyve|2|12|Hol van az oroszlánok barlangja, az oroszlánkölykök búvóhelye? Amikor útnak indult az oroszlán, a kölykökkel otthon maradt a nőstény, és nem zavarta őket semmi.
Náhum könyve|2|13|Zsákmányolt az oroszlán a kölykei számára, öldökölt a nőstényeinek, odúját megtöltötte zsákmánnyal, prédával a barlangját.
Náhum könyve|2|14|Lám, én szembeszállok veled - mondja a Seregek Ura -, fölégetem szekereidet, kicsinyeidet kard emészti meg. Zsákmányodat eltörlöm a földről, hírnökeid hangja nem hallatszik többé.
Náhum könyve|3|1|Jaj a vérengző városnak, amely tele van hazugsággal és rablással, és folyvást fosztogat!
Náhum könyve|3|2|Hallga! Csattog az ostor, dübörög a kerék. Száguldó lovak és vágtató szekerek!
Náhum könyve|3|3|A lovasok nekirugaszkodnak, a kardok villognak, a dárdák csillognak. Tömérdek halott, számtalan sebesült, holttestek végtelen mezeje! Mindenütt holttestekbe botlanak...
Náhum könyve|3|4|Lám, ez a bére a paráznaságra vetemedett, céda nőnek, a bájos szépségnek, az ügyes kerítőnek! Bája a népeket rabul ejtette, elcsábította a nemzeteket.
Náhum könyve|3|5|Nézd, én szembeszállok veled - mondja a Seregek Ura -, szoknyád szegélyét arcodig emelem, feltárom meztelenséged a népek előtt, szégyenedet a nemzetek előtt.
Náhum könyve|3|6|Gyalázatot szórok rád, pellengérre állítalak és megszégyenítlek.
Náhum könyve|3|7|Aki csak lát majd, az mind elfordul tőled és így beszél: "Ninive! Micsoda pusztulás!" Ugyan ki fog megszánni? Hol keressünk neked vigasztalókat?
Náhum könyve|3|8|Te talán jobban jársz, mint No-Amon, aki a Folyón túl uralkodott? Védősánca a tenger volt körös-körül, várfala a tenger vize.
Náhum könyve|3|9|Etiópia volt az erőssége és Egyiptom, határa nem is volt, Put és Líbia lakói támogatták.
Náhum könyve|3|10|De neki is fogságba kellett mennie, vonulhatott a számkivetésbe. A csecsemőit is eltiporták az utcasarkokon. Nemeseire sorsot vetettek, főembereire bilincset vertek.
Náhum könyve|3|11|Téged is körülvesznek, le fognak igázni; te is kereshetsz majd menedéket ellenfeleid elől.
Náhum könyve|3|12|Minden erődöd olyan, mint a korán érő füge: megrázzák, és belehullik annak szájába, aki enni akarja.
Náhum könyve|3|13|Harcosaid olyanok benned, mint az asszonyok, kapuid szélesre tárulnak az ellenfél előtt, záraidat tűz emészti meg.
Náhum könyve|3|14|Hiába merítesz vizet az ostrom idejére, hiába erősíted meg erődeidet; gyúrhatod a sarat, taposhatod az agyagot, készíthetsz téglát:
Náhum könyve|3|15|megemészt a tűz, és elpusztít a kard.
Náhum könyve|3|16|Jaj! Álomba merültek a pásztoraid, Asszíria királya; bajnokaid szenderegnek, néped szétszéledt a hegyeken, senki sem tudja őket összeszedni.
Náhum könyve|3|17|Sebedre nincsen orvosság, sérülésed nem gyógyul be. Akik csak hallják a hírét, tapsolnak fölötted. Mert van-e valaki, akit utol ne ért volna gonoszságod?
Nehemiás könyve|1|1|Nehemiásnak, Hakalja fiának szavai. Amikor Artaxerxész király huszadik évének Kiszleu hónapjában Szuza várában voltam,
Nehemiás könyve|1|2|fölkeresett egyik testvérem, Hanani, Júdeába való emberekkel. Érdeklődtem tőlük a zsidók felől, a fogságtól megmenekült maradék és Jeruzsálem felől.
Nehemiás könyve|1|3|Így válaszoltak nekem: "Akik a fogságot elkerülték s ott maradtak abban a tartományban, azok nagy nyomorúságban és megalázottságban élnek. Jeruzsálem bástyája romokban hever, kapuit pedig tűz emésztette meg."
Nehemiás könyve|1|4|Amikor ezeknek hírét vettem, leültem, sírtam és napokig gyászoltam, böjtöltem és könyörögtem az ég Istenének színe előtt.
Nehemiás könyve|1|5|Így szóltam: "Ó, Uram, égnek Istene, nagy és félelmetes Isten, te megtartod a szövetséget, és irgalmas vagy azokhoz, akik szeretnek és megtartják parancsaidat.
Nehemiás könyve|1|6|Figyeljen füled és legyen nyitva a szemed, s hallgasd meg szolgád imáját, amelyet szolgáidért, Izrael fiaiért most éjjel és nappal hozzád intézek. Megvallom Izrael fiainak vétkeit, amelyeket elkövettünk ellened. Én is, atyám háza is vétkeztünk.
Nehemiás könyve|1|7|Súlyosan vétettünk ellened, nem tartottuk meg parancsaidat, törvényeidet és rendelkezéseidet, amelyeket szolgádnak, Mózesnek adtál.
Nehemiás könyve|1|8|Emlékezz szavadra, amelyet Mózes szolgádnak jelentettél ki, amikor azt mondtad: Ha hűtlenné váltok, szétszórlak benneteket a népek közé.
Nehemiás könyve|1|9|Ha azonban visszatértek hozzám, megtartjátok parancsaimat és teljesítitek őket, még ha az ég széléig szét lesztek szórva, onnan is összegyűjtlek benneteket, és visszahozlak arra a helyre, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam.
Nehemiás könyve|1|10|A te szolgáidat és népedet nagy hatalmaddal és erős karoddal megmentetted.
Nehemiás könyve|1|11|Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez előtt az ember előtt!"
Nehemiás könyve|2|1|Artaxerxész király huszadik évének Niszán hónapjában egyszer éppen borról kellett gondoskodnom. Fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Azelőtt sohasem voltam szomorú.
Nehemiás könyve|2|2|De a király akkor megkérdezte: "Miért szomorú a tekinteted? Beteg vagy talán? Nem, biztosan csak a szíved fáj." Nagyon megijedtem,
Nehemiás könyve|2|3|és így szóltam a királyhoz: "Örökké éljen a király! De miért is ne volna szomorú az arcom, amikor az a város, ahol atyáim sírjai vannak, romokban hever, és kapuit tűz emésztette meg."
Nehemiás könyve|2|4|A király erre így szólt hozzám: "Mi a kívánságod?" Segítségül hívtam az ég Istenét,
Nehemiás könyve|2|5|és így válaszoltam a királynak: "Ha jónak látja a király, és szolgája kedves előtte, akkor küldj el Júdeába, abba a városba, ahol atyáim sírjai vannak, hogy fölépíthessem."
Nehemiás könyve|2|6|A király, aki mellett ott ült a királyné, megkérdezte tőlem: "Mennyi időre tervezed utadat, és mikor térnél vissza?" Meghatároztam egy időpontot. Ez megfelelt a királynak, s megengedte, hogy elmenjek.
Nehemiás könyve|2|7|Akkor így szóltam a királyhoz: "Ha úgy tetszik a királynak, adjon nekem leveleket a folyamon túli kormányzók számára, hogy engedjék meg nekem az átvonulást, amíg el nem jutok Júdeáig,
Nehemiás könyve|2|8|továbbá levelet Aszafhoz, a királyi erdők felügyelőjéhez, hogy adjon nekem épületfát a templomhoz tartozó erőd kapuihoz, valamint a város falához, s ahhoz a házhoz, ahol majd lakni fogok." A király mindent megadott, mert fölöttem volt Istenem jóságos keze.
Nehemiás könyve|2|9|Megérkeztem a folyamon túli helytartókhoz, és átadtam nekik a király írását. A király fegyveres és lovas tiszteket rendelt mellém kíséretül.
Nehemiás könyve|2|10|Amikor a horonita Szanaballat és az ammonita szolga, Tóbiás erről értesült, nem tetszett nekik, hogy olyan ember érkezett, aki Izrael fiainak javán akar fáradozni.
Nehemiás könyve|2|11|Megérkeztem Jeruzsálembe, és három napig ott maradtam.
Nehemiás könyve|2|12|Akkor éjnek idején fölkeltem. Néhány ember elkísért, de nem mondtam meg senkinek, hogy Isten Jeruzsálem ügyében tettekre indított. Más állat nem volt velem, csak amelyen ültem.
Nehemiás könyve|2|13|Éjnek idején kimentem a Sárkány-forrással szemben a Völgy-kapun a Szemét-kapuig és szemügyre vettem Jeruzsálem lerombolt falát és kapuit, amelyeket tűz emésztett meg.
Nehemiás könyve|2|14|Aztán továbbmentem a Forrás-kapu és a királyi vízvezeték felé. Innen az állat már nem tudott továbbmenni.
Nehemiás könyve|2|15|Így éjnek idején fölmentem végig a Völgyön, és megvizsgáltam a falat, aztán visszatértem a Völgy-kapuhoz, s hazatértem.
Nehemiás könyve|2|16|A vezetők nem tudtak róla, hova mentem, sem arról, hogy mit akarok tenni. Egészen addig senkivel nem közöltem a zsidók közül: sem a papokkal, sem az előkelőkkel, sem az elöljárókkal, sem pedig a többiekkel.
Nehemiás könyve|2|17|De akkor így szóltam hozzájuk: "Látjátok, milyen nyomorúságban vagyunk. Jeruzsálem romokban hever, kapuit tűz emésztette meg. Gyertek, építsük fel Jeruzsálem falát, és többé nem gúnyolnak bennünket miatta!"
Nehemiás könyve|2|18|Elbeszéltem nekik, hogy fölöttem volt Istenem jóságos keze, s a király hozzám intézett szavait is. Így válaszoltak: "Menjünk és fogjunk hozzá az építkezéshez!" S nekiláttak ennek a derék munkának.
Nehemiás könyve|2|19|Amikor a horonita Szanaballat és az ammonita szolga, Tóbiás, meg az arab Gesem megtudta, gúnyolódott rajtunk és megvetett minket. "Mit műveltek ott?" - kérdezték. "Tán föl akartok lázadni a király ellen?"
Nehemiás könyve|2|20|De így válaszoltam nekik: "Az ég Istene sikerre viszi ügyünket. S mi az ő szolgái nekilátunk és építünk. Nektek meg nincs Jeruzsálemben sem részetek, sem jogotok, sem emléketek."
Nehemiás könyve|3|1|Eljasib, a főpap, és testvérei, a papok nekiláttak és fölépítették a Juh-kaput. Megerősítették gerendákkal, aztán elhelyezték a kapu szárnyait, zárait és sarkait, és folytatták az építést egészen a Hananeel toronyig.
Nehemiás könyve|3|2|Mellettük a jerikóiak építettek, aztán Imri fia, Zakkur épített,
Nehemiás könyve|3|3|Hasszenaa fiai a Hal-kaput építették, megerősítették gerendákkal, elhelyezték a kapu szárnyait, zárait és sarkait.
Nehemiás könyve|3|4|Mellettük Hakkosz fiának, Urijának a fia, Meremot végezte a javítást, őmellette pedig Mesezabel fiának, Berekjának a fia, Mesullam végezte a javítást, oldalán pedig Cádok, Baana fia.
Nehemiás könyve|3|5|Mellettük a tekoai emberek végezték a javítást. Előkelőik azonban nem hajtották nyakukat uraik szolgálatába.
Nehemiás könyve|3|6|Az Új városnegyed kapuját Paszeah fia, Jojada és Beszodia fia, Mesullam javította. Megerősítették gerendákkal, elhelyezték a kapu szárnyait, zárait és sarkait.
Nehemiás könyve|3|7|Mellettük a gibeoni Melatja és a Meronotba való Jadon végezte a javítást, továbbá a Gibeonba és Micpába való emberek, akik a folyamon túli kormányzó ítélőszéke alá tartoztak.
Nehemiás könyve|3|8|Mellettük Uziel aranyműves végezte a javítást, Harhaja fia, őmellette pedig Hananja az illatszerkészítők testületéből. Megerősítették Jeruzsálemet egészen a Széles-falig.
Nehemiás könyve|3|9|Mellettük Hur fia, Refaja végezte a javítást, a jeruzsálemi kerület felének az elöljárója.
Nehemiás könyve|3|10|Mellette Harumaf fia, Jedaja végezte a javítást, a saját házával szemben. Mellette Hasabneja fia, Hattus végezte a javítást,
Nehemiás könyve|3|11|Harim fia, Malkija és Pahat-Moab fia, Hassub egy másik falrészt javított, egészen a Kemence-toronyig.
Nehemiás könyve|3|12|Mellette Hallohes fia, Sallum végezte a javítást lányaival, a jeruzsálemi kerület felének elöljárója.
Nehemiás könyve|3|13|A Völgy-kapunál Hanun végezte a javítást és Zanoah lakói. Fölépítették és elhelyezték a kapu szárnyait, zárait és sarkait, és felraktak 1000 könyöknyi falat egészen a Szemét-kapuig.
Nehemiás könyve|3|14|A Szemét-kaput Rekab fia, Malkijja javította, a Bet-kah-Kerem kerület elöljárója, ő maga és fiai. Elhelyezte a kapu szárnyait, zárait és sarkait.
Nehemiás könyve|3|15|A Forrás-kaput Kol-Hozé fia, Sallum javította, a Micpa kerület elöljárója. Fölépítette, befedte s elhelyezte a kapu szárnyait, a zárakat és a sarkakat. Ezenkívül a vízvezeték víztárolójának falát is fölépítette a királyi kertnél, egészen a lépcsőig, amely Dávid városából ereszkedik alá.
Nehemiás könyve|3|16|Aztán Azbuk fia, Nehemiás, a Bet-Cur kerület felének elöljárója végezte a javítást egészen addig a részig, amely Dávid sírjával szemben van, valamint a mesterségesen készített víztárolóig és a Vitézek házáig.
Nehemiás könyve|3|17|Utána a leviták végezték a javítást: Bani fia, Rehum. Mellette Hasabja, a Keila kerület felének elöljárója végezte a javítást, a saját kerülete nevében.
Nehemiás könyve|3|18|Majd testvérei végezték a javítást: Henadad fia, Binnui, a Keila kerület felének elöljárója.
Nehemiás könyve|3|19|Mellette Micpa elöljárója, Jesua fia, Ezer végzett javítást egy másik szakaszon a Szegletnél, a Fegyverraktár feljárójával szemben.
Nehemiás könyve|3|20|Utána Zabbai fia, Báruk javított egy másik szakaszt, a Szeglettől egészen Eljasib főpap házának kapujáig.
Nehemiás könyve|3|21|Őutána Hakkosz fiának, Urijának a fia, Meremot végzett javítást egy másik szakaszon; Eljasib házának bejáratától Eljasib házának végéig.
Nehemiás könyve|3|22|Őutána a környéken lakó papok dolgoztak az építkezésen.
Nehemiás könyve|3|23|Utánuk Benjamin és Hassub végeztek javítást saját házukkal átellenben. Utánuk Anania fiának, Maaszejának a fia, Azarja végzett javítást a saját háza mellett.
Nehemiás könyve|3|24|Utána Henadad fia, Binnui végzett javítást egy másik szakaszon, Azarja házától egészen a Szegletig.
Nehemiás könyve|3|25|Őutána Uzai fia, Palal végzett javítást a torony szegletével szemben, amely a börtön udvarán a felső királyi palota fölé nyúlik. Utána Paros fia, Pedaja végzett javítást,
Nehemiás könyve|3|26|kelet felé a Víz-kapuig, a kiemelkedő toronnyal átellenben.
Nehemiás könyve|3|27|Őutána a tekoai emberek javítottak egy másik szakaszt a kiemelkedő nagy toronnyal szemben az Ofel faláig.
Nehemiás könyve|3|28|A Ló-kaputól kezdve a papok végezték a javítást, mindenki a saját háza előtt.
Nehemiás könyve|3|29|Őutánuk Immer fia, Cádok végzett javítást a saját házával szemben. Utána Sekanja fia, Semaja, a Keleti kapu őre végzett javítást.
Nehemiás könyve|3|30|Őutána Selemja fia, Hananja, és Szalaf hatodik fia, Hanun javított egy másik szakaszt. Őutána Berekja fia, Mesullam végzett javítást a saját házával szemben.
Nehemiás könyve|3|31|Őutána Malkija, az aranyművesek testületének tagja végzett javítást az Őrkapuval szemben a templomszolgák és a kereskedők házáig, egészen a sarkon levő erkélyig.
Nehemiás könyve|3|32|A sarkon levő erkély és a Juh-kapu között az aranyművesek és a kereskedők végezték a javítást.
Nehemiás könyve|3|33|Amikor Szanaballat megtudta, hogy fölépítjük a falat, haragra gyulladt és nagyon ingerült lett. Gúnyolódott a zsidókon,
Nehemiás könyve|3|34|és ilyeneket mondott testvérei és Szamaria hadserege előtt: "Mit akarnak ezek a nyomorult zsidók?... Be is akarják tán egyszer fejezni? Életre tudják kelteni a köveket a romhalmazból, amikor a tűz martaléka lettek?"
Nehemiás könyve|3|35|Az ammonita Tóbiás is csatlakozott hozzájuk, s így szólt: "Csak hadd építsenek! Hiszen ha egy róka nekirugaszkodik, át tudja ugrani kőfalukat."
Nehemiás könyve|3|36|Istenünk, halld meg, hogy csúfolnak minket! Gúnyolódásuk hulljon vissza fejükre. Legyen részük megvetésben fogságnak a földjén.
Nehemiás könyve|3|37|Ne takard el gonoszságukat, és bűnük ne nyerjen színed előtt megbocsátást, mert megvetették az építkezőket.
Nehemiás könyve|3|38|Tovább építettük a falat, és a munka félig elkészült. A nép ugyanis szívvel-lélekkel dolgozott.
Nehemiás könyve|4|1|Amikor Szanaballat, Tóbiás, az arabok, az ammoniták és Asdod lakói megtudták, hogy Jeruzsálem falának helyreállítása előrehaladt, hiszen a rések eltűntek, haragra gyulladtak.
Nehemiás könyve|4|2|Mindannyian összeesküdtek, hogy felvonulnak Jeruzsálem ellen, megtámadják és zavart keltenek.
Nehemiás könyve|4|3|Ekkor Istenünkhöz esedeztünk, a város oltalmára pedig éjjel-nappal őröket állítottunk ellenük.
Nehemiás könyve|4|4|Júda azonban így beszélt: "A teherhordókat elhagyta erejük, s rengeteg még a rom: nem építjük fel a falat soha!"
Nehemiás könyve|4|5|Ellenségeink így vélekedtek: "Nem szabad megtudniuk és észrevenniük semmit, amíg köztük nem leszünk. Akkor majd lemészároljuk őket és véget vetünk a munkának."
Nehemiás könyve|4|6|De történt, hogy a közelükben lakó zsidók tízszer is figyelmeztettek minket: "Ellenünk vonulnak minden helységből, ahol csak laknak!"
Nehemiás könyve|4|7|Felsorakoztak ezért a mélyen fekvő részeken, a fal mögötti nyílt téren felállítottam a népet a nemzetségek rendjében kardostul, lándzsástul és íjastul.
Nehemiás könyve|4|8|Láttam, hogy félnek, ezért fölemelkedtem, és szózatot intéztem az előkelőkhöz, az elöljárókhoz és a néphez: "Ne féljetek tőlük! Gondoljatok a nagy és félelmetes Úrra és harcoljatok testvéreitekért, fiaitokért, lányaitokért, feleségetekért s házatokért."
Nehemiás könyve|4|9|Amikor ellenségeink megtudták, hogy értesültünk (a dologról), és Isten meghiúsította tervüket, visszavonultak, mi pedig visszatértünk a falhoz, mindenki a maga munkájához.
Nehemiás könyve|4|10|Ettől a naptól kezdve azonban az embereknek csak a fele dolgozott az építkezésen, a többiek lándzsával, pajzzsal, íjjal, mellvérttel fölszerelve ott álltak Júda egész háza mögött,
Nehemiás könyve|4|11|amely a falat építette. A teherhordók szintén föl voltak fegyverezve: egyik kezükkel munkájukat végezték, másik kezükkel a fegyvert szorították.
Nehemiás könyve|4|12|Az építők közül is, amíg dolgozott, mindegyik derekára csatolta kardját, az meg, aki a kürtöt fújta, mellettem állt.
Nehemiás könyve|4|13|Így szóltam az előkelőkhöz, az elöljárókhoz és a néphez: "Az építkezés nagy és kiterjedt, mi pedig szétszórtan vagyunk a falon, egymástól távol:
Nehemiás könyve|4|14|gyűljetek körénk arra a helyre, ahonnan a kürtszót halljátok, és Istenünk harcol majd értünk."
Nehemiás könyve|4|15|Így dolgoztunk az építkezésen hajnal hasadtától a csillagok feljöttéig.
Nehemiás könyve|4|16|Akkortájt még ezt is mondtam a népnek: "Mindenki maradjon éjszakára szolgájával Jeruzsálemben: töltsük az éjszakát őrködéssel, a nappalt pedig munkával!"
Nehemiás könyve|4|17|Én magam, testvéreim, embereim meg a kíséretemben levő őrök még a ruhánkat sem vetettük le. Mindenki kéznél tartotta fegyverét.
Nehemiás könyve|5|1|A nép és az asszonyok hangos panaszra fakadtak zsidó testvéreik ellen.
Nehemiás könyve|5|2|Némelyek ezt mondták: "Zálogba kell adnunk fiainkat és lányainkat, hogy gabonát szerezhessünk, ehessünk és életben maradjunk."
Nehemiás könyve|5|3|Mások így szóltak: "Mezeinket, szőleinket, házainkat kell elzálogosítani, hogy gabonához jussunk az éhínség idején."
Nehemiás könyve|5|4|Voltak, akik így beszéltek: "Kölcsönt kell vennünk földjeinkre és szőleinkre, hogy megfizethessük a királynak az adót.
Nehemiás könyve|5|5|Pedig mi is ugyanolyan húsból valók vagyunk, mint testvéreink, s gyermekeink is olyanok, mint az ő gyermekeik. El kell adnunk fiainkat és lányainkat rabszolgának. Lányaink közül némelyeket már eladtunk! Nem tehetünk ellene semmit, hiszen földjeink és szőleink már másoké lettek."
Nehemiás könyve|5|6|Amikor panaszukat és ezeket a szavakat meghallottam, nagyon megharagudtam.
Nehemiás könyve|5|7|Megfontoltam a dolgot, és megdorgáltam az előkelőket és az elöljárókat. Így szóltam hozzájuk: "Milyen terhet raktok testvéretekre!" Majd népes gyűlést hívtam össze ellenük,
Nehemiás könyve|5|8|és így szóltam hozzájuk: "Mi tehetségünkhöz képest kiváltottuk zsidó testvéreinket, akiket eladtak a pogányoknak. Ti pedig most eladjátok testvéreiteket, hogy majd váltsuk ki őket." Erre hallgattak, és nem tudtak mit válaszolni.
Nehemiás könyve|5|9|Aztán folytattam: "Amit tesztek, az nem helyes. Nem akartok Istenünk félelmében élni, hogy elkerüljétek az ellenséges népek gyalázkodásait?
Nehemiás könyve|5|10|Magam is, testvéreim és embereim is adtunk nekik pénzt és gabonát, s most elengedjük nekik ezt a tartozást.
Nehemiás könyve|5|11|Adjátok nekik késedelem nélkül vissza a földjüket, szőlőjüket, olajfájukat és házukat. Engedjétek el nekik, amivel pénzben, gabonában, borban és olajban tartoznak nektek, amit kölcsönadtatok nekik."
Nehemiás könyve|5|12|Így válaszoltak: "Visszaadjuk, nem követelünk tőlük többé semmit, s úgy teszünk, ahogy mondtad." Erre megeskettem őket - miután odahívtam a papokat -, hogy ígéretük szerint járnak el.
Nehemiás könyve|5|13|Majd kiráztam köntösömet és ezt mondtam: "Isten így rázzon ki házából, vagyonából minden embert, aki nem tartja meg ezt az ígéretet. Ilyen kirázott és üres legyen!" Az egész gyülekezet ráfelelte: "Úgy legyen!" -, és dicsőítette az Urat. A nép pedig a határozat értelmében járt el.
Nehemiás könyve|5|14|Attól a naptól kezdve, amikor a király Júda földjének helytartójává rendelt, Artaxerxész király 20. évétől a 32. évig - tizenkét éven át -, sem magam, sem testvéreim sohasem ettük a kormányzó kenyerét.
Nehemiás könyve|5|15|A régi kormányzók ugyanis, akik előttem voltak, súlyos terheket raktak a népre. Minden napra 40 sékel ezüstöt szedtek tőlük kenyérre való járandóság címén, és szolgáik is szorongatták a népet. Én nem tettem így, istenfélelemből.
Nehemiás könyve|5|16|A fal építésekor is kivettem részemet a munkából, jóllehet nem vettem magamnak földet. S embereim is mind megfogták a dolog végét.
Nehemiás könyve|5|17|A vezetők és az elöljárók asztalomnál étkeztek, mintegy százötven férfi, nem számítva azokat, akik a környező népek közül csatlakoztak hozzánk.
Nehemiás könyve|5|18|Naponta elkészítettek a költségemre egy ökröt, hat hízott kost s szárnyasokat. Ezenkívül minden tizedik napon hoztak rengeteg tömlő bort. Mindezek ellenére sohasem vettem fel a kormányzói járandóságot, mert nehéz munka nehezedett a népre.
Nehemiás könyve|5|19|Emlékezzél meg, Istenem, a javamra arról, amit ezért a népért tettem.
Nehemiás könyve|6|1|Amikor Szanaballat, Tóbiás, az arab Gesem és a többi ellenségünk megtudta, hogy fölépítettem a falat, s többé már nincs rajta rés - csak a kapuszárnyakat nem szereltem akkor még föl -,
Nehemiás könyve|6|2|Szanaballat és Gesem ezt az üzenetet küldték: "Gyere el, találkozzunk Hak-Kefirimben, az Ono völgyében." Az volt a szándékuk, hogy elbánjanak velem.
Nehemiás könyve|6|3|Követeket küldtem hozzájuk ezzel az üzenettel: "Nagy munkában vagyok, nem tudok elmenni. Abbamaradna a munka, ha itt hagynám, s elmennék hozzátok."
Nehemiás könyve|6|4|Négyszer intézték hozzám ugyanezt a meghívást, és én mindig ugyanazt a választ adtam nekik.
Nehemiás könyve|6|5|Akkor Szanaballat ötödször is elküldte hozzám szolgáját, nyílt levél volt a kezében.
Nehemiás könyve|6|6|Ezt írta benne: "A népek között az a hír terjedt el - Gasmu is megerősíti -, hogy te és a zsidók fel akartok lázadni. Azért építetted föl a falat, mert te akarsz a királyuk lenni.
Nehemiás könyve|6|7|Prófétákat rendeltél, hogy Jeruzsálemben hirdessék rólad: Júdának királya van. Ez a hír eljut a király füléhez, ezért gyere, tanácskozzunk egymással!"
Nehemiás könyve|6|8|Én azonban ezt a választ küldtem neki: "Semmi sem történt meg abból, amit állítasz, csak te találtad ki."
Nehemiás könyve|6|9|Meg akartak félemlíteni minket, és azt gondolták: "Kezük abbahagyja a munkát és nem fejezik majd be." De ellenkezőleg, erőt gyűjtöttem kezembe.
Nehemiás könyve|6|10|Egyik nap elmentem Metabel fiának, Delajának a fiához, Semajához, aki akadályozva volt. Így szólt: "Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe, s zárjuk be jól a templom ajtait! Mert eljönnek és megölnek! Igen, ma éjszaka eljönnek, megölnek!"
Nehemiás könyve|6|11|De én azt válaszoltam: "Elmenekülhetne olyan ember, mint én? Hogyan mehetne be a templomba a magamfajta ember, hogy megmentse életét? Nem megyek be."
Nehemiás könyve|6|12|Világosan láttam ugyanis, hogy nem Isten küldte, hanem csak azért mondta rám ezt a prófétai szózatot, mert Tóbiás megvesztegette,
Nehemiás könyve|6|13|hogy félelmemben így tegyek és vétkezzem. Ürügyül szolgált volna nekik rosszindulatú megszólásra, arra, hogy gyalázhassanak.
Nehemiás könyve|6|14|Emlékezzél, Istenem, Tóbiásra, tettei szerint és Noadja prófétaasszonyra is, és a többi prófétára, aki el akart rettenteni!
Nehemiás könyve|6|15|Ötvenkét nap alatt, Elul hónap huszonötödik napján elkészült a fal.
Nehemiás könyve|6|16|Amikor ellenségeink ezt mind megtudták, és a körülöttük levő nemzetek látták, nagy csoda volt a szemükben. Tudatára ébredtek, hogy Istenünk vitte véghez ezt a művet.
Nehemiás könyve|6|17|Ebben az időben Júda több előkelő embere számos levelet küldött Tóbiáshoz, és Tóbiástól is érkeztek (levelek) őhozzájuk.
Nehemiás könyve|6|18|Júdeában ugyanis sokan szövetségben voltak vele, mert Ara fiának, Sekanjának volt a veje, a fia, Jochanan pedig Berekja fiának, Mesullamnak a lányát vette feleségül.
Nehemiás könyve|6|19|Még magasztalták is előttem jó tulajdonságait, és hírül vitték neki szavaimat. Tóbiás leveleket küldözgetett, hogy megfélemlítsen.
Nehemiás könyve|7|1|Amikor elkészült a fal, és föltettem a kapuszárnyakat, őröket (valamint énekeseket és levitákat) állítottam a kapukhoz.
Nehemiás könyve|7|2|Jeruzsálem kormányzását testvéremre, Hananira bíztam és a vár parancsnokára, Hananjára, mert ő a többinél is hűségesebb és istenfélőbb ember volt.
Nehemiás könyve|7|3|Így szóltam hozzájuk: "Jeruzsálem kapui ne legyenek nyitva addig, amíg a nap melegen nem tűz, és amikor még magasan van, be kell zárni és a kapuszárnyakat be kell reteszelni. Őröket kell állítani Jeruzsálem lakói közül, némelyeket őrhelyükre, másokat házuk elé."
Nehemiás könyve|7|4|A város tágas volt és nagy kiterjedésű, de lakossága gyér volt, és nem építettek benne házakat.
Nehemiás könyve|7|5|Azt a gondolatot sugallta Istenem, hogy hívjam össze a főembereket, az elöljárókat és a népet, és vegyem őket számba. Kezembe került azoknak a jegyzéke, akik először tértek vissza. Ebben ezt találtam megírva:
Nehemiás könyve|7|6|A tartományba való emberek, akik visszatértek a fogságból és a száműzetésből, ahova Babilon királya, Nebukadnezár hurcolta őket, hazatértek Jeruzsálembe és Júdeába, ki-ki a maga városába.
Nehemiás könyve|7|7|Zerubbábellal, Jesuával, Nehemiással, Azarjával, Raamjával, Nahmanival, Mordekaival, Bilsannal, Miszperettel, Bigvaival, Nehummal, Baanával érkeztek. A férfiak száma Izrael népéből:
Nehemiás könyve|7|8|Paros fiai: kétezer-százhetvenkettő;
Nehemiás könyve|7|9|Sefatja fiai: háromszázhetvenkettő;
Nehemiás könyve|7|10|Arat fiai: hatszázötvenkettő;
Nehemiás könyve|7|11|Pahat-Moáb fiai, azaz Jesua és Joáb fiai: kétezer-nyolcszáztizennyolc;
Nehemiás könyve|7|12|Elám fiai: ezerkétszázötvennégy;
Nehemiás könyve|7|13|Zattu fiai: nyolcszáznegyvenöt;
Nehemiás könyve|7|14|Zakkai fiai: hétszázhatvan;
Nehemiás könyve|7|15|Binnui fiai: hatszáznegyvennyolc;
Nehemiás könyve|7|16|Bebai fiai: hatszázhuszonnyolc;
Nehemiás könyve|7|17|Azgad fiai: kétezer-háromszázhuszonkettő;
Nehemiás könyve|7|18|Adonikam fiai: hatszázhatvanhét;
Nehemiás könyve|7|19|Bigvai fiai: kétezerhatvanhét;
Nehemiás könyve|7|20|Adin fiai: hatszázötvenöt;
Nehemiás könyve|7|21|Ater, vagyis Hiszkija fiai: kilencvennyolc;
Nehemiás könyve|7|22|Hasum fiai: háromszázhuszonnyolc;
Nehemiás könyve|7|23|Beszai fiai: háromszázhuszonnégy;
Nehemiás könyve|7|24|Harif fiai: száztizenkettő;
Nehemiás könyve|7|25|a gibeoniak: kilencvenöt;
Nehemiás könyve|7|26|Betlehem és Netofa lakói: száznyolcvannyolc;
Nehemiás könyve|7|27|Anatot lakói: százhuszonnyolc;
Nehemiás könyve|7|28|Bet-Azmavet lakói: negyvenkettő;
Nehemiás könyve|7|29|Kirjat-Jearim, Kefira és Beerot lakói: hétszáznegyvenhárom;
Nehemiás könyve|7|30|Rama és Geba lakói: hatszázhuszonegy;
Nehemiás könyve|7|31|Mikmasz lakói: százhuszonkettő;
Nehemiás könyve|7|32|Bétel és Ai lakói: százhuszonhárom;
Nehemiás könyve|7|33|Nebo fiai: ötvenkettő;
Nehemiás könyve|7|34|a másik Elám fiai: ezerkétszázötvennégy;
Nehemiás könyve|7|35|Harim fiai: háromszázhúsz;
Nehemiás könyve|7|36|Jerikó lakói: háromszáznegyvenöt;
Nehemiás könyve|7|37|Lod, Hadid és Ono lakói: hétszázhuszonegy;
Nehemiás könyve|7|38|Szenaa fiai: háromezer-kilencszázharminc.
Nehemiás könyve|7|39|A papok: Jedeja fiai, vagyis Jesua háza: kilencszázhetvenhárom;
Nehemiás könyve|7|40|Immer fiai: ezerötvenkettő;
Nehemiás könyve|7|41|Paschur fiai: ezerkétszáznegyvenhét;
Nehemiás könyve|7|42|Harim fiai: ezertizenhét.
Nehemiás könyve|7|43|A leviták: Jesua fiai, vagyis Kadmiel, Binnui, Hodja: hetvennégy.
Nehemiás könyve|7|44|Az énekesek: Aszaf fiai: száznegyvennyolc.
Nehemiás könyve|7|45|A kapuőrök: Sallum fiai, Ater fiai, Talmon fiai, Akkub fiai, Hatita fiai, Sobai fiai: százharmincnyolc.
Nehemiás könyve|7|46|A templomszolgák: Sziha fiai: Haszufa fiai, Tabbaot fiai,
Nehemiás könyve|7|47|Kerosz fiai, Szia fiai, Padon fiai,
Nehemiás könyve|7|48|Lebana fiai, Hagaba fiai, Salmai fiai,
Nehemiás könyve|7|49|Hanan fiai, Giddel fiai, Gahar fiai,
Nehemiás könyve|7|50|Reaja fiai, Reszin fiai, Nekoda fiai,
Nehemiás könyve|7|51|Gazzam fiai, Uzza fiai, Paszéah fiai,
Nehemiás könyve|7|52|Beszai fiai, a Meuniták fiai, a Nefisziták fiai,
Nehemiás könyve|7|53|Bakbuk fiai, Hakufa fiai, Harhur fiai,
Nehemiás könyve|7|54|Baszlut fiai, Mehira fiai, Harsa fiai,
Nehemiás könyve|7|55|Barkosz fiai, Sziszra fiai, Temah fiai,
Nehemiás könyve|7|56|Nesziah fiai, Hatifa fiai.
Nehemiás könyve|7|57|Salamon szolgáinak fiai: Szotai fiai, Szoferet fiai, Perida fiai,
Nehemiás könyve|7|58|Jaala fiai, Darkon fiai, Giddel fiai,
Nehemiás könyve|7|59|Sefatja fiai, Hattil fiai, Pokeret-Hasz-Szebajim fiai, Amon fiai.
Nehemiás könyve|7|60|A templomszolgák és Salamon szolgái összesen: háromszázkilencvenkettő.
Nehemiás könyve|7|61|A következők Tel-Melahból, Tel-Harsaból, Kerubból, Addonból és Immerből vonultak ki, s nem tudták igazolni, hogy családjuk és nemzetségük Izraelből származott:
Nehemiás könyve|7|62|Delaja fiai, Tóbiás fiai, Nekoda fiai: hatszáznegyvenkettő.
Nehemiás könyve|7|63|A papok közül Hobajja fiai, Hakkosz fiai, Barzilláj fiai - ez a gileádi Barzilláj lányai közül vett magának feleséget és tőle kapta nevét.
Nehemiás könyve|7|64|Ezek az emberek keresték nemzetségük iratait, de nem találták, ezért kizárták őket, mint tisztátalanokat a papi szolgálatból.
Nehemiás könyve|7|65|A kormányzó megtiltotta nekik, hogy a szent eledelekből egyenek, amíg nem támad pap az urimhoz és a tummimhoz.
Nehemiás könyve|7|66|Az egész gyülekezet negyvenkétezer-háromszázhatvan személyből állott,
Nehemiás könyve|7|67|nem számítva szolgáikat, szolgálóikat, akik hétezer-háromszázharmincheten voltak. Volt velük kétszáznegyvenöt énekes és énekesnő.
Nehemiás könyve|7|68|A lovak száma hétszázharminchatot tett ki, az öszvéreké kétszáznegyvenötöt, a tevéké négyszázharmincötöt, szamaraik száma pedig hatezer-hétszázhúsz volt.
Nehemiás könyve|7|69|A családfők közül némelyek önkéntes adományokat ajánlottak föl az építéshez. A kormányzó 1000 drachma aranyat, ötven csészét, ötszázharminc papi ruhát adott a kincshez.
Nehemiás könyve|7|70|A családfők 20 000 drachma aranyat és 2200 mina ezüstöt adtak a munkálatokra szánt kincsekhez.
Nehemiás könyve|7|71|Amit a többi nép adományozott, az 20 000 drachma aranyat, 2000 mina ezüstöt és hatvanhét papi ruhát tett ki.
Nehemiás könyve|7|72|A papok, a leviták és a nép egy része Jeruzsálemben telepedett le, a kapuőrök, az énekesek, a templomszolgák és Izrael többi fiai pedig városaikban. Közeledett a hetedik hónap.
Nehemiás könyve|8|1|Akkor egy emberként összegyűlt az egész nép a Víz-kapu előtti térségen. Felszólították Ezdrás papot, hogy hozza elő Mózes törvénykönyvét, amelyet az Úr rendelt Izraelnek.
Nehemiás könyve|8|2|Akkor Ezdrás a férfiak, a nők és mindazok gyülekezete elé tárta a törvénykönyvet, akik meg tudták érteni. A hetedik hónap első napja volt.
Nehemiás könyve|8|3|A Víz-kapu előtti térségen reggeltől délig olvasott belőle a férfiaknak, a nőknek és mindazoknak, akik meg tudták érteni. Az egész nép figyelt a törvény könyvére.
Nehemiás könyve|8|4|Ezdrás írástudó felállt az erre a célra készült faállványra. Jobbja felől Mattitja, Sema, Anaja, Urija, Hilkija és Maaszeja állt, balján Pedaja, Misael, Malkija, Hasum, Hasbaddana, Zakariás és Mesullam.
Nehemiás könyve|8|5|Ezdrás kinyitotta a könyvet az egész nép szeme láttára - magasabban állt ugyanis, mint a nép -, s amikor kinyitotta, az egész nép felállt.
Nehemiás könyve|8|6|Akkor Ezdrás áldotta az Urat, a nagy Istent, s az egész nép kitárt kézzel ráfelelte: ámen, ámen, ámen, majd mélyen meghajoltak, s földre borulva imádták az Urat.
Nehemiás könyve|8|7|[Jesua, Bani, Serebja, Jamin, Akkub, Sabtai, Hodija, Maaszeja, Kelita, Azarja, Jozabad, Hanan, Pelaja, akik leviták voltak, kifejtették a törvényt a népnek. Közben a nép a helyén állt.]
Nehemiás könyve|8|8|Ezdrás felolvasott az Isten törvénykönyvéből, lefordította és megmagyarázta az értelmét, úgyhogy meg is értették, amit felolvasott.
Nehemiás könyve|8|9|Akkor [Nehemiás, a kormányzó], Ezdrás pap és írástudó, s a leviták, akik a népet tanították, így szóltak az egész néphez: "Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és ne sírjatok!" Mert amikor a törvény szavait meghallotta, az egész nép sírt.
Nehemiás könyve|8|10|Így szólt továbbá hozzájuk: "Menjetek és egyetek zsíros ételeket és igyatok édes italokat! Küldjetek belőle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erősségetek."
Nehemiás könyve|8|11|A leviták meg csitították az egész népet ezekkel a szavakkal: "Csendesedjetek el, mert ez a nap szent. Ne szomorkodjatok!"
Nehemiás könyve|8|12|Erre az egész nép elment, hogy egyék, igyék, megossza az ételt és a nagy örömnek szentelje magát, mert megértették a tanítást, amelyet hirdettek nekik.
Nehemiás könyve|8|13|Másnap az egész népből a családfők, a papok és a leviták Ezdrás írástudó köré gyűltek, hogy fejtse ki nekik a törvény szavait.
Nehemiás könyve|8|14|Azt találták a törvényben megírva, amit az Úr Mózes által parancsolt, hogy Izrael fiai a hetedik hónap ünnepén lakjanak lombsátorban.
Nehemiás könyve|8|15|Mihelyt ezt megtudták, kihirdették minden városukban és Jeruzsálemben: "Menjetek ki a hegyekbe, szedjetek olajfaágakat, fenyő-, mirtusz- meg pálmaágakat és más leveles ágakat, s csináljatok belőlük sátrat, amint meg van írva."
Nehemiás könyve|8|16|A nép kivonult, ágakat szedett és sátrat csinált, ki-ki a háza tetején, az udvarában, az Isten házának előcsarnokában, a Víz-kapu előtti téren és az Efraim-kapu előtti téren.
Nehemiás könyve|8|17|Az egész közösség - mindenki, aki csak hazatért a fogságból - csinált sátrat, és a sátorban lakott. Izrael fiai nem tettek így Nun fiának, Józsuénak napjaitól kezdve egészen eddig a napig. Igen nagy volt az örömük.
Nehemiás könyve|8|18|Ezdrás mindennap felolvasott az Isten törvénykönyvéből, az első naptól az utolsóig. Hét napon át ülték az ünnepet. A nyolcadik napon ünnepélyes összejövetelt tartottak az előírás szerint.
Nehemiás könyve|9|1|Ennek a hónapnak huszonnegyedik napján Izrael fiai összegyűltek, vezeklőruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és böjtöltek.
Nehemiás könyve|9|2|Izrael nemzetsége elkülönült az idegenek fiaitól. Odaálltak és megvallották bűneiket és atyáik tévelygéseit.
Nehemiás könyve|9|3|[Odaálltak a helyükre, s a nap negyedrészében felolvastak az Úrnak, az ő Istenüknek törvénykönyvéből, aztán a nap egy másik negyedrészében bűnvallomást tartottak, s leborultak az Úr, az ő Istenük előtt.]
Nehemiás könyve|9|4|[Jesua, Binnui, Kadmiel, Sebanja, Bunni, Serebja, Bani, Kenani fölálltak a leviták emelvényére, s hangosan szólították az Urat, az ő Istenüket.
Nehemiás könyve|9|5|Aztán így szóltak a leviták, Jesua, Kadmiel, Bani, Hasabnia, Serebja, Hodijja, Sebanja és Petahja: "Keljetek föl, s magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket!"] Áldott legyen dicsőséges neved, amely fölötte van minden áldásnak és dicséretnek!
Nehemiás könyve|9|6|Te vagy, Uram, az Egyetlen! Te alkottad az eget, az egek egét és minden seregét, a földet és mind, ami rajta van, a tengereket és mind, ami bennük van. Te éltetsz mindent, és az égi sereg hódol előtted.
Nehemiás könyve|9|7|Uram, te vagy az Isten, aki kiválasztottad Ábrámot, kivezetted a káldeai Urból, és az Ábrahám nevet adtad neki.
Nehemiás könyve|9|8|Hűségesnek találtad szívét és szövetséget kötöttél vele, hogy neki adod a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a jebuziták és a girgasiták földjét, neki és utódainak. Meg is tartottad szavadat, mert igaz vagy.
Nehemiás könyve|9|9|Láttad atyáink nyomorát Egyiptomban, s meghallottad kiáltásukat a Sás-tengernél.
Nehemiás könyve|9|10|Jeleket és csodákat műveltél a fáraó ellen, összes szolgáján és országa egész népén, mert tudtad, milyen galádul bánt velük. Nevet szereztél magadnak, amely ma is megvan.
Nehemiás könyve|9|11|Megnyitottad a tengert előttük: száraz lábbal keltek át a tengeren. A mélységbe taszítottad üldözőiket, mint valami követ, a vad vizekbe.
Nehemiás könyve|9|12|Felhőoszloppal vezetted őket nappal, és lángoszloppal éjszaka. Megvilágítottad előttük az utat, amelyen menniük kellett.
Nehemiás könyve|9|13|Alászálltál a Sínai-hegyre, s beszéltél velük az égből. Igazságos rendelkezéseket, biztos törvényeket, nagyszerű parancsokat és előírásokat adtál nekik.
Nehemiás könyve|9|14|Megismertetted velük szent szombatodat, utasításokat, parancsokat és törvényt adtál nekik, Mózes szolgád által.
Nehemiás könyve|9|15|Kenyeret adtál nekik az égből éhségük csillapítására, vizet fakasztottál a sziklából szomjuk oltására. Megparancsoltad, hogy menjenek, s vegyék birtokba a földet, amelyre megesküdtél, hogy nekik adod.
Nehemiás könyve|9|16|Atyáink azonban gőgjükben szembeszegültek, megkeményítették nyakukat, nem engedelmeskedtek parancsaidnak.
Nehemiás könyve|9|17|Vonakodtak engedelmeskedni, megfeledkeztek csodáidról, amelyeket értük tettél. Megkeményítették nyakukat, s fejükbe vették, hogy visszatérnek szolgaságukba, Egyiptomba. De te megbocsátó Isten vagy, irgalmas és könyörületes, hosszan tűrő és végtelenül jó: nem hagytad el őket.
Nehemiás könyve|9|18|Amikor öntött borjút csináltak maguknak, és azt mondogatták: "Ez az istened, aki kihozott Egyiptomból", [s így nagy istenkáromlást követtek el],
Nehemiás könyve|9|19|te nagy irgalmasságodban nem hagytad el őket a pusztában: a felhőoszlop nem tűnt el előlük, továbbra is vezette őket nappal az úton; s a tűzoszlop sem éjjel, hanem megvilágította előttük az utat, amelyen menniük kellett.
Nehemiás könyve|9|20|Megadtad nekik jó lelkedet, hogy okossá tegye őket. Nem tagadtad meg szájuktól mannádat, és szomjúságukban vizet juttattál nekik.
Nehemiás könyve|9|21|Negyven évig gondot viseltél rájuk a pusztában, nem szenvedtek hiányt semmiben, ruhájuk nem vásott el, lábuk nem törött fel.
Nehemiás könyve|9|22|Királyságokat és népeket juttattál nekik, és nekik adtad őket tartományul. Elfoglalták Hesbon királyának, Szichonnak földjét, Básán királyának, Ognak földjét.
Nehemiás könyve|9|23|Megsokasítottad fiaikat, mint égen a csillagokat, és bevezetted őket a földre, amelyről azt mondtad atyáiknak, hogy menjenek és vegyék birtokukba.
Nehemiás könyve|9|24|Fiaik bevonultak és elfoglalták az országot. Megaláztad előttük az ország lakóit, a kánaániakat, kezükbe adtad őket, királyaikat s az ország népeit, hogy bánjanak velük tetszésük szerint.
Nehemiás könyve|9|25|Megerősített városokat és termékeny földet szereztek, mindenféle jóval teli házakat örököltek, megásott ciszternákat, szőlőket és olajfákat, s rengeteg gyümölcstermő fát. Ettek, jóllaktak, meghíztak, dúskálkodtak nagy jóságodból.
Nehemiás könyve|9|26|De engedetlenek lettek, föllázadtak ellened, semmibe vették törvényeidet, prófétáidat meg, akik intették őket, hogy térjenek vissza hozzád, megölték, [így nagy istenkáromlást követtek el].
Nehemiás könyve|9|27|Ezért elnyomóik kezébe adtad őket, akik aztán megsanyargatták őket. Szorongatásuk idején hozzád kiáltottak, s te meghallgattad őket az égből. Nagy irgalmadban újra meg újra szabadítót küldtél nekik, akik kiszabadították őket elnyomóik kezéből.
Nehemiás könyve|9|28|Amikor nyugalmuk volt, újra gonoszságra vetemedtek. Ellenségeik hatalmába adtad őket, akik zsarnokoskodtak fölöttük. Újra hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket az égből: irgalmadban számtalanszor megszabadítottad őket.
Nehemiás könyve|9|29|Intetted őket, hogy térjenek vissza törvényedhez, de kevélyen ellenszegültek. Nem hallgattak parancsaidra, vétkeztek törvényeid ellen, amelyek életet adnak az embernek, ha megtartja őket. Lázadoztak ellened, megkeményítették nyakukat és nem engedelmeskedtek.
Nehemiás könyve|9|30|Türelmes voltál velük számos éven át. Figyelmeztetted őket lelked által és prófétáid szavával. De nem hallgattak rád, azért az országok népeinek kezébe adtak őket.
Nehemiás könyve|9|31|Nagy irgalmasságodban azonban nem pusztítottad, nem hagytad el őket. Mert könyörületes és jóságos Isten vagy.
Nehemiás könyve|9|32|Most, ó Istenünk, te nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki megtartod szövetségedet és irgalmadat, ne vedd semmibe a sok megpróbáltatást, ami ért bennünket, királyainkat és vezéreinket, papjainkat és prófétáinkat, egész népedet, az asszír királyok idejétől mind a mai napig.
Nehemiás könyve|9|33|Ami történt velünk, mindenben igazságos voltál. Mert megmutattad hűségedet, mi mégis gonoszságra vetemedtünk.
Nehemiás könyve|9|34|Királyaink, fejedelmeink, papjaink és atyáink nem követték törvényedet, nem ügyeltek parancsaidra és utasításaidra, amelyeket adtál nekik.
Nehemiás könyve|9|35|Volt királyságuk, elhalmoztad őket jótéteményeiddel, adtál nekik kiterjedt és termékeny földet, mégsem szolgáltak neked, nem fordultak el gonosz tetteiktől.
Nehemiás könyve|9|36|Nézd, ma szolgák vagyunk! Szolgák vagyunk azon a földön, amelyet atyáinknak adtál, hogy élvezzék gyümölcseit és javait.
Nehemiás könyve|9|37|Terményei a királyok hasznára vannak, akiket bűneink miatt rendeltél fölénk, s kedvük szerint bánnak testünkkel és állatainkkal, mi meg nagy nyomorúságban vagyunk.
Nehemiás könyve|10|1|Ezek miatt szilárd szövetséget kötünk, és írásba is foglaljuk. A pecsétes íráson rajta vannak vezetőink, levitáink és papjaink...
Nehemiás könyve|10|2|A pecsétes íráson ott szerepelnek Hakalja fia, Nehemiás és Cidkija,
Nehemiás könyve|10|3|Szeraja, Azarja, Jeremiás,
Nehemiás könyve|10|4|Paschur, Amarja, Malkija,
Nehemiás könyve|10|5|Hattus, Sebanja, Malluk,
Nehemiás könyve|10|6|Harim, Meremot, Obadja,
Nehemiás könyve|10|7|Dániel, Ginneton, Baruk,
Nehemiás könyve|10|8|Mesullam, Abija, Mijamin,
Nehemiás könyve|10|9|Maszja, Bilgai, Semaja - ezek a papok.
Nehemiás könyve|10|10|Aztán a leviták: Azanja fia, Jesua, Henedad fiai közül Binnui, Kadmiel,
Nehemiás könyve|10|11|továbbá testvérei: Sekanja, Hodavja, Kelita, Pelaja, Hanan,
Nehemiás könyve|10|12|Mika, Rehob, Hasabja,
Nehemiás könyve|10|13|Zakkur, Serebja, Sebanja,
Nehemiás könyve|10|14|Hodija, Bani, Kenani.
Nehemiás könyve|10|15|A nép vezetői: Paros, Pahat-Moab, Elem, Zattu, Bani,
Nehemiás könyve|10|16|Bunni, Azgad, Bebai,
Nehemiás könyve|10|17|Adonija, Bigvai, Adin,
Nehemiás könyve|10|18|Ater, Hiszkija, Azzur,
Nehemiás könyve|10|19|Hodija, Hasum, Beszai,
Nehemiás könyve|10|20|Harif, Anatot, Nobai,
Nehemiás könyve|10|21|Magpias, Mesullam, Hezir,
Nehemiás könyve|10|22|Meshezabel, Cádok, Jaddua,
Nehemiás könyve|10|23|Pelatja, Hanan, Anaja,
Nehemiás könyve|10|24|Hosea, Hananja, Hassub,
Nehemiás könyve|10|25|Hallohes, Pilha, Sobek,
Nehemiás könyve|10|26|Rehum, Hasabna, Masszeja,
Nehemiás könyve|10|27|Ahija, Hanan, Anan,
Nehemiás könyve|10|28|Malluk, Harim, Baana.
Nehemiás könyve|10|29|...de ugyanúgy a nép többi része is, a papok és a leviták, a kapuőrök, énekesek, templomszolgák, vagyis mind, akik az ország népeitől elkülönültek, s az Isten törvényéhez ragaszkodtak, valamint ezeknek a feleségük, a fiaik és a lányaik, mind, akik érett korúak voltak,
Nehemiás könyve|10|30|csatlakoztak testvéreikhez és elöljáróikhoz, s átokkal és esküvel kötelezték magukat, hogy az Isten törvénye szerint élnek, amelyet Mózes, az Isten szolgája által adott, s megtartják az Úrnak, a mi Istenünknek minden parancsát, utasítását és törvényét.
Nehemiás könyve|10|31|Különösen: többé nem adják lányainkat a föld népének, s lányaikat se vesszük többé fiainknak feleségül.
Nehemiás könyve|10|32|Ha az ország népei árut vagy bármilyen élelmet hoznak szombati napon árulni, sem szombaton, se más szent napon nem vesszük meg tőlük. A hetedik évben lemondunk a föld terméséről és semmiféle adósságot nem hajtunk be.
Nehemiás könyve|10|33|Törvénnyel kötelezzük magunkat, hogy évente egyharmad sékelt adunk Istenünk temploma javára:
Nehemiás könyve|10|34|a kitett kenyerekre, az állandó ételáldozatokra, az állandó égőáldozatokra, a szombati áldozatokra, az újhold napjára és az ünnepekre előírt áldozatokra, a közösségi áldozatokra, az engesztelő áldozatokra, hogy kiengesztelődést szerezzenek Izraelnek - vagyis Istenünk házának különféle szükségleteire.
Nehemiás könyve|10|35|Sorsot vetünk - a papok, a leviták és a nép - az áldozati fának a szállítása dolgában, s a családok rendjében meghatározott időben minden évben Istenünk házához szállítjuk, hogy elégjen az Úr, a mi Istenünk oltárán a törvény előírása szerint.
Nehemiás könyve|10|36|Elhozzuk az Úr házába minden évben földünk első termését, s minden fa első gyümölcsét.
Nehemiás könyve|10|37|Ugyanígy elsőszülött fiainkat, s állataink elsőszülötteit is, amint meg van írva a törvényben, elhozzuk barmaink és nyájaink elsőszülötteit az Isten házába a papoknak, akik Istenünk házában ellátják a szolgálatot.
Nehemiás könyve|10|38|Ezenkívül őrleményeinknek, fáink gyümölcsének, az új bornak és az olajnak a legjavát is elhozzuk a papoknak, Istenünk házának kamráiba, földjeink tizedét pedig a levitáknak. A levitáknak maguknak kell összeszedniük a tizedet minden városban, ahol földet művelnek.
Nehemiás könyve|10|39|Egy pap, Áron egy fia kísérje a levitákat, amikor a tizedet szedik. A leviták szolgáltassák be tizedük tizedét Istenünk házába, a kincstár kamráiba.
Nehemiás könyve|11|1|A nép vezetői Jeruzsálemben telepedtek le, a nép többi része meg sorsot vetett, hogy tízből egy ember Jeruzsálembe, a szent városba jöjjön lakni, a többi kilenc pedig maradjon a városokban.
Nehemiás könyve|11|2|A nép áldotta azokat az embereket, akik önként ajánlkoztak, hogy Jeruzsálemben telepszenek le.
Nehemiás könyve|11|3|Ezek a tartomány fejei, akik Jeruzsálemben és Júda városaiban telepedtek le, ki-ki a saját birtokán, a maga városában: Izrael, a papok, a leviták, a templomszolgák és Salamon szolgáinak fiai.
Nehemiás könyve|11|4|Jeruzsálemben laktak Júda és Benjamin fiai. Júda fiai közül: Ataja, Uzzijának a fia, az Sefatja fia, az pedig Mahalalel fia Perec fiai közül;
Nehemiás könyve|11|5|Maaszeja, Báruknak a fia, (aki) Kolhozé fia volt, az Hazaja fia, az Adaja fia, az Jojarib fia, az Zakariás fia, az pedig Sela fia.
Nehemiás könyve|11|6|Perecnek Jeruzsálemben letelepedett fiai összesen négyszázhatvannyolc hadba vonulásra alkalmas férfit tettek ki.
Nehemiás könyve|11|7|Benjamin fiai közül: Szallu, Mesullamnak a fia, (aki) Joed fia volt, az Pedaja fia, az pedig Izajás fia;
Nehemiás könyve|11|8|testvéreikkel kilencszázhuszonnyolc hadviselésre alkalmas férfit tettek ki.
Nehemiás könyve|11|9|Zikri fia, Joel volt az elöljárójuk, és Hasszenua fia, Júda volt a város második elöljárója.
Nehemiás könyve|11|10|A papok közül Jojakim fia, Jedaja,
Nehemiás könyve|11|11|(aki) Szeraja fia volt, az Hilkija fia, az Mesullam fia, az Cádok fia, az Isten házának elöljárója;
Nehemiás könyve|11|12|a testvéreikkel, akik a templom szolgálatát látták el, nyolcszázhuszonketten; Adaja, Jeroham fia, (aki) Pelalja fia volt, az Amszi fia, az Zakariás fia, az Passur fia, az pedig Malkija fia;
Nehemiás könyve|11|13|a testvéreikkel, a családok fejeivel kétszáznegyvenketten; Amaszai, Azareelnek a fia, (aki) Ahzai fia volt, az Mesillemot fia, az meg Immer fia;
Nehemiás könyve|11|14|a testvéreikkel százhuszonnyolc hadba vonulásra alkalmas férfi. Zabdiel, Haggadolnak a fia volt az elöljárójuk.
Nehemiás könyve|11|15|A leviták közül: Semaja, Hassubnak a fia, (aki) Azzikam fia volt, az Hasabja fia, az meg Bunni fia;
Nehemiás könyve|11|16|a leviták elöljárói közül Sabtai és Jozabad a templom külső ügyeit intézték.
Nehemiás könyve|11|17|Mattanja, Mikának a fia, (aki) Zabdi fia volt, az meg Aszaf fia - ő vezette imádság közben a dicsőítő énekeket, továbbá Babukja, a testvérek közül a második; Obadja, Sammuának a fia, (aki) Galal fia volt, az meg Jedutun fia.
Nehemiás könyve|11|18|A szent városban élő leviták száma összesen: kétszáznyolcvannégy.
Nehemiás könyve|11|19|A kapuőrök: Akkub, Talmon és testvéreik, akik a kapuknál őrséget álltak: százhetvenkettő.
Nehemiás könyve|11|20|Izraelből a többiek, a papok és leviták Júda többi városaiban telepedtek le, ki-ki a maga birtokán,
Nehemiás könyve|11|21|A templomszolgák az Ófelen laktak. Sziha és Gispa volt a templomszolgák elöljárója.
Nehemiás könyve|11|22|A levitáknak Jeruzsálemben Uzzi volt a felügyelőjük, Baninak a fia, (aki) Hasabja fia volt, az Mattanja fia, az meg Mika fia Aszaf fiai közül, akik énekesek voltak az Isten házának szolgálatában.
Nehemiás könyve|11|23|Ebben a dologban királyi rendelet intézkedett, az határozta meg az énekesek napi szolgálatát.
Nehemiás könyve|11|24|Mesezabeel fia, Petahja volt a király megbízottja a nép minden ügyében, aki Júda fiának, Zerahnak a fiai közé tartozott.
Nehemiás könyve|11|25|a határaikban szétszórt tanyákon.
Nehemiás könyve|11|26|Jesuában, Moladában, Bet-Peletben,
Nehemiás könyve|11|27|Haszar-Sualban, Beersebában és a hozzá tartozó helységekben,
Nehemiás könyve|11|28|Ciklágban, Mechonában, és a hozzá tartozó helységekben,
Nehemiás könyve|11|29|Ain-Rimmonban, Szoreában, Jarnutban,
Nehemiás könyve|11|30|Zanoachban, Adullamban és falvaiban, Lachisban és vidékén, Azekában és a hozzá tartozó helységekben. Tehát Beersebától a Hinnom völgyéig telepedtek le.
Nehemiás könyve|11|31|Benjamin fiai Gebában, Mikmaszban, Ajjában és Bételben, valamint az ezekhez tartozó helységekben,
Nehemiás könyve|11|32|Anatótban, Nobban, Ananjában,
Nehemiás könyve|11|33|Hacorban, Rámában, Gittajimban,
Nehemiás könyve|11|34|Hadidban, Szehoimban, Neballatban,
Nehemiás könyve|11|35|Lodban és Onoban, valamint a Kézművesek völgyében laktak.
Nehemiás könyve|11|36|Levita csoportok Júdában is, Benjaminban is voltak.
Nehemiás könyve|12|1|Ezek a papok és leviták tértek vissza Sealtiel fiával, Zerubbábellal és Jesuával: Szeraja, Jeremiás, Ezdrás,
Nehemiás könyve|12|2|Amarja, Malluk, Hattus,
Nehemiás könyve|12|3|Sekanja, Harim, Meremot,
Nehemiás könyve|12|4|Iddo, Ginneton, Abija,
Nehemiás könyve|12|5|Mijamin, Maadja, Bilga,
Nehemiás könyve|12|6|Semaja, továbbá Jojarib, Jedaja,
Nehemiás könyve|12|7|A leviták: Jesua, Binnui, Kadmiel, Serebja, Júda, Mattanja - ez utóbbi vezette testvéreivel a dicsőítő énekeket,
Nehemiás könyve|12|8|ugyanakkor Bakbukja, Unni és testvérei velük szemben álltak, osztályuknak megfelelően.
Nehemiás könyve|12|9|Jesua Jojakimot nemzette, Jojakim Eljasibot nemzette, Eljasib Jojadát nemzette,
Nehemiás könyve|12|10|Jojada Johanant nemzette és Johanan Jaddut nemzette.
Nehemiás könyve|12|11|Jojakim idejében ezek voltak a papi családok fejei: Szeraja családjáé Meraja, Jeremiás családjáé Hananja,
Nehemiás könyve|12|12|Ezdrás családjáé Mesullam, Amarja családjáé Jehohanan,
Nehemiás könyve|12|13|Malluk családjáé Jonatán, Sekanja családjáé József,
Nehemiás könyve|12|14|Harim családjáé Adna, Meremot családjáé Helkai,
Nehemiás könyve|12|15|Iddo családjáé Zakariás, Ginneton családjáé Mesullam,
Nehemiás könyve|12|16|Abija családjáé Zikri, Mijjamin családjáé..., Maadja családjáé Piltai,
Nehemiás könyve|12|17|Bilga családjáé Samnua, Semaja családjáé Jenatan,
Nehemiás könyve|12|18|Jojarib családjáé Mattenai, Jedaja családjáé Uzzi,
Nehemiás könyve|12|19|Szallu családjáé Kallai, Amok családjáé Éber,
Nehemiás könyve|12|20|Hilkija családjáé Hasabja, Jedaja családjáé Netaneel.
Nehemiás könyve|12|21|Eljasib, Jojada, Johanan és Jaddua korától a papi családok fejei föl vannak jegyezve a Krónikák könyvében egészen a perzsa Dárius uralkodásáig.
Nehemiás könyve|12|22|Lévi fiai. A családfők föl vannak jegyezve a Krónikák könyvében egészen Johanannak, Eljasib fiának idejéig.
Nehemiás könyve|12|23|A leviták vezetői: Hasabja, Serebja, Jesua, Binnui, Kadmiel és testvéreik, akik velük szemben álltak, amikor a dicsérő és magasztaló énekeket énekelték és a hálaadást végezték Dávidnak, az Isten emberének rendelkezése szerint, egymással váltakozva.
Nehemiás könyve|12|24|Mattanja, Bakbukja és Obadja. Mesullam, Talmon és Akkub voltak a kapuőrök, akik a kapuknál levő kamrákban őrködtek.
Nehemiás könyve|12|25|Ezek Jesua fiának, Jojakimnak az idejében és Nehemiás kormányzó, valamint Ezdrás pap és írástudó idejében éltek.
Nehemiás könyve|12|26|Jeruzsálem falának fölszentelésére minden helységből összehívták a levitákat, hogy jöjjenek Jeruzsálembe, mert a fölszentelést ujjongás s dicsőítő énekek közepette, cintányér, hárfa és citera kíséretében akarták megülni.
Nehemiás könyve|12|27|Összegyűltek az énekesek - Lévi fiai - Jeruzsálem környékéről, a netofatiak falvaiból,
Nehemiás könyve|12|28|Bet-Gilgalból, Geba és Azmavet vidékéről. Az énekesek ugyanis tanyákat építettek maguknak Jeruzsálem körül.
Nehemiás könyve|12|29|A papok és leviták előbb maguk tisztálkodtak meg, majd megtisztították a népet, a kapukat és a falat is.
Nehemiás könyve|12|30|Meghagytam Júda elöljáróinak, hogy menjenek föl a falakra, és két nagy menetet szerveztem. Az első jobb felé haladt a falon, a Szemét-kapu irányában.
Nehemiás könyve|12|31|Mögöttük ment Hosaja és Júda elöljáróinak egyik fele,
Nehemiás könyve|12|32|továbbá Azarja, Ezdrás, Mesullam,
Nehemiás könyve|12|33|Júda, Mijamin, Semaja és Jeremiás,
Nehemiás könyve|12|34|akiket a papok közül választottunk ki, és elláttunk trombitával, azután Zakariás, Jonatánnak a fia, (aki) Semaja fia volt, az Mattanja fia, az Mikeás fia, az Zakkur fia, az meg Aszaf fia
Nehemiás könyve|12|35|és testvérei: Semaja, Azareel, Milalai, Gilalai, Maai, Netaneel, Júda, Hanani, Dávidnak, az Isten emberének hangszereivel fölszerelve. Ezdrás, az írástudó haladt az élen.
Nehemiás könyve|12|36|A Forrás-kapunál fölmentek Dávid városának a lépcsőin, a fal gerincén és Dávid házának feljáróján egészen a Víz-kapuig, kelet felé.
Nehemiás könyve|12|37|A másik menet bal felé haladt, s a nép vezetőinek felével kísértem a fal gerincén a Kemence-torony fölött a Tér faláig,
Nehemiás könyve|12|38|majd az Efraim-kapu, a Hal-kapu, Hananeel tornya fölött a Juh-kapuig. Az Őr-kapunál álltak meg.
Nehemiás könyve|12|39|Azután a két kar felsorakozott az Isten házában. Én is melléjük álltam az elöljárók felével,
Nehemiás könyve|12|40|továbbá a papok: Eljakim, Maaszeja, Minjamin, Mikeás, Eljoenai, Zakariás, Hananja, trombitáikkal,
Nehemiás könyve|12|41|továbbá Maaszeje, Semaja, Eleazár, Uzzi, Jehohonan, Malkija, Elam és Ezer. Az énekeseket Jizrahja vezette.
Nehemiás könyve|12|42|Ezen a napon nagy véresáldozatot mutattak be, és a nép ujjongott örömében, mert Isten nagy örömet szerzett nekik. Az asszonyok és a gyerekek is örültek, messze elhallatszott Jeruzsálem ujjongása.
Nehemiás könyve|12|43|Ebben az időben embereket állítottak a felajánlott adományok és a tizedek tárolására szolgáló kamrákhoz, hogy oda gyűjtsék össze a papok és leviták részét, amely a falvak földjéről a törvény szerint megillette őket. Júda ugyanis örömét lelte a szolgálatot ellátó papokban és levitákban,
Nehemiás könyve|12|44|mivel pontosan végezték az istentiszteletet és a tisztulás szertartásait, s ugyanígy az énekesek és a kapuőrök is, amint Dávid és fia, Salamon rendelte.
Nehemiás könyve|12|45|Mert Dávid és Aszaf korától, nagyon régtől fogva voltak énekesek, akik dicsőítő és hálaénekeket zengtek Istennek.
Nehemiás könyve|12|46|Zerubbábel és Nehemiás idejében egész Izrael megadta az énekeseknek és a kapuőröknek járandóságukat, napról napra. Megadták a szent járandóságot a levitáknak is, a leviták pedig Áron fiainak.
Nehemiás könyve|13|1|Abban az időben Mózes könyvéből olvastak fel a népnek. Ebben ezt találták megírva: Az ammonita és moábita sohasem léphet be az Isten közösségébe,
Nehemiás könyve|13|2|mert nem fogadta Izrael fiait kenyérrel és vízzel, hanem fölbérelték ellene Bileámot, hogy átkozza meg őket, Istenünk azonban áldásra változtatta az átkot.
Nehemiás könyve|13|3|Amikor a törvényt hallották, kizártak Izraelből minden idegent.
Nehemiás könyve|13|4|Azelőtt Eljasib pap volt Istenünk házában a kamrák felügyelője. Rokonságban volt Tóbiással,
Nehemiás könyve|13|5|ezért berendezett neki egy tágas helyiséget, amelyben azelőtt az áldozati adományokat, a tömjént, az edényeket, a gabona-, bor- és olajtizedet, vagyis a leviták, énekesek és kapuőrök járandóságát meg a papok részét tartották.
Nehemiás könyve|13|6|Ebben az időben távol voltam Jeruzsálemtől, Artaxerxész, Babilon királyának 32. évében ugyanis visszamentem a királyhoz. Bizonyos idő elteltével engedélyt kértem a királytól az eltávozásra,
Nehemiás könyve|13|7|és visszatértem Jeruzsálembe. Akkor láttam, mi gonoszságot művelt Eljasib Tóbiás javára: az Isten házának előcsarnokában berendezett neki egy kamrát.
Nehemiás könyve|13|8|Ez nagy visszatetszést váltott ki belőlem, s a kamrából az utcára szórtam Tóbiás házának holmiját
Nehemiás könyve|13|9|és elrendeltem, hogy tisztítsák meg a kamrákat. Aztán visszahordattam oda az Isten házának edényeit, az áldozati adományokat és a tömjént.
Nehemiás könyve|13|10|Azt is megtudtam, hogy a leviták járandóságát nem adták meg, azok meg, a leviták és az énekesek, akiknek szolgálatot kellett volna teljesíteniük, a birtokukra szöktek.
Nehemiás könyve|13|11|Megdorgáltam erre az elöljárókat és így szóltam: "Miért hanyagoltátok el az Isten házát?" Majd újra összegyűjtöttem és visszarendeltem őket a helyükre.
Nehemiás könyve|13|12|Akkor egész Júda elhozta a gabona-, bor- és olajtizedet az előcsarnok kamráiba.
Nehemiás könyve|13|13|A kamrákhoz állítottam Salamja papot, Cádok írástudót, Pedaja levitát és melléjük adtam Zakku fiát, Mattanja unokáját, Hanant, mert megbízhatónak tartották őket. Az ő feladatuk volt, hogy a szétosztást megejtsék testvéreik közt.
Nehemiás könyve|13|14|Emlékezzél meg rólam, Istenem, ne feledd el jótetteimet, amelyeket Istenem házáért és annak szolgálatáért tettem.
Nehemiás könyve|13|15|Ezekben a napokban láttam Júdában olyan embereket, akik szombaton odamentek a sajtóhoz, mások gabonakévéket hordtak, szamaraikra rakták őket, borral, szőlővel, fügével és más rakománnyal egyetemben, és szombaton Jeruzsálembe szállították. Figyelmeztettem őket, hogy ne árusítsanak élelmiszert.
Nehemiás könyve|13|16|Magában Jeruzsálemben az ott letelepedett tírusziak halat és mindenféle más árut hoztak, és szombaton árulták Júda fiainak.
Nehemiás könyve|13|17|Megdorgáltam Júda elöljáróit és így szóltam hozzájuk: "Milyen gyalázatos dolgot műveltek megszegve a szombatot?
Nehemiás könyve|13|18|Nem így tettek atyáitok is, és nem ezért zúdította ránk és erre a városra Istenünk ezt a sok bajt? S még fokozzátok az Izraelre zúduló haragot, amikor megszegitek a szombatot!"
Nehemiás könyve|13|19|Amint aztán Jeruzsálem kapuinál szombat előtt este beállt a szürkület, megparancsoltam, hogy a kapukat zárják be, és elrendeltem, hogy csak szombat elmúltával nyissák ki őket. Embereim közül néhányat a kapukhoz állítottam, hogy semmiféle terhet ne hozzanak be szombaton.
Nehemiás könyve|13|20|Ezért a kereskedők és a különféle holmik árusítói egyszer-kétszer Jeruzsálemen kívül töltötték az éjszakát.
Nehemiás könyve|13|21|Emiatt megdorgáltam őket, és így szóltam hozzájuk: "Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok." Attól kezdve többet nem jöttek szombaton.
Nehemiás könyve|13|22|Megparancsoltam a levitáknak, hogy tisztuljanak meg, jöjjenek s őrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. Ezért is emlékezzél meg rólam Istenem, és légy hozzám irgalmas nagy irgalmasságodban.
Nehemiás könyve|13|23|Azt is láttam azokban a napokban, hogy a zsidók asdódi, ammonita és moábita nőket vettek feleségül.
Nehemiás könyve|13|24|Gyermekeik fele az asdódi nyelvet beszélte, s már nem értették a zsidó nyelvet, hanem csak ennek vagy annak a népnek a nyelvét.
Nehemiás könyve|13|25|Megdorgáltam és megátkoztam őket, némelyeket meg is vertem közülük, megtéptem hajukat, s megeskettem őket az Istenre: "Lányaitokat ne adjátok fiaiknak, és ne vegyetek feleséget lányaik közül sem fiaitoknak, sem magatoknak.
Nehemiás könyve|13|26|Nem így vétkezett Irzael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még őt is bűnre csábították.
Nehemiás könyve|13|27|S most rólatok is azt kell hallani, hogy elkövetitek ezt a nagy gonoszságot: hűtlenek vagytok Istenünkhöz, idegen nőket vesztek feleségül?"
Nehemiás könyve|13|28|Eljasib főpap fiának, Jojadának egyik fia a horonita Szaballatnak lett a veje. Ezért elűztem magamtól.
Nehemiás könyve|13|29|Jusson eszedbe, Istenem, hogy az ilyenek beszennyezik a papságot s a papokkal és levitákkal kötött szövetséget!
Nehemiás könyve|13|30|Így megtisztítottam őket minden idegentől. Visszaállítottam a szolgálati rendet a papok és leviták számára, mindenkinek a beosztása szerint.
Nehemiás könyve|13|31|Rendelkeztem az áldozati fa meghatározott időben való szállításáról és az első termésekről. Emlékezzél meg rólam, Istenem, a javamra!
Ozeás könyve|1|1|Az Úr szózatot intézett Ozeáshoz, Beeri fiához, Uzija, Jotam, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében, s Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának idejében.
Ozeás könyve|1|2|Amikor az Úr szólni kezdett, ezt mondta az Úr Ozeásnak: "Menj, végy feleségül egy parázna asszonyt, és legyenek paráznától fogant gyermekeid; mert parázna módon elhagyta az ország az Urat."
Ozeás könyve|1|3|El is ment, feleségül vette Gomert, Diblaim lányát. Az asszony fogant, és fiuk született.
Ozeás könyve|1|4|Ekkor azt mondta az Úr: "Nevezd el Jiszreelnek, mert rövidesen megtorlom Jiszreel vérét Jehu házán, és megszüntetem Izrael házának királyságát.
Ozeás könyve|1|5|Jiszreel völgyében azon a napon összetöröm Izrael íját."
Ozeás könyve|1|6|Amikor az asszony ismét fogant és leányt szült, így szólt az Úr: "Hívd "Nincs irgalom"-nak, mert ezentúl nem irgalmazok Izrael házának, nem bocsátok meg neki többé.
Ozeás könyve|1|7|[Júda házában azonban irgalmas leszek: megmentem őket az Úr, az ő Istenük által; nem íjjal, karddal és harccal, nem lovakkal vagy lovasokkal mentem meg őket]".
Ozeás könyve|1|8|Amikor "Nincs irgalmat" elválasztotta, fogant és fiút szült.
Ozeás könyve|1|9|Erre így szólt az Úr: "Nevezd el "Nem népem"-nek, mert nem vagytok többé az én népem, és én sem vagyok többé a ti Istenetek."
Ozeás könyve|2|1|Izrael fiainak száma oly nagy lesz, mint a tenger partján a fövényé, amelyet sem mérni, sem megszámlálni nem lehet. Ahelyett, hogy "Nem népem" volna a nevük, az élő Isten fiainak nevezik majd őket.
Ozeás könyve|2|2|Júda fiai és Izrael fiai egybegyűlnek, egy fejedelmet választanak, s nem férnek el többé a földjükön, mert nagy nap lesz Jiszreel napja.
Ozeás könyve|2|3|Mondjátok testvéreteknek: "Én népem!" és nővéreteknek: "Irgalomra leltél!"
Ozeás könyve|2|4|Szálljatok perbe anyátokkal, szálljatok perbe, mert többé nem feleségem, és én sem vagyok többé a férje. Távolítsa el arcáról a paráznaság jelét, mellei közül a házasságtörés jelvényeit.
Ozeás könyve|2|5|Ha nem, hát feltárom meztelenségét, olyanná teszem, mint amikor született; pusztasággá változtatom, aszú föld lesz belőle és szomjan hal.
Ozeás könyve|2|6|Sőt gyermekeinek sem irgalmazok, mert paráznaságban fogantattak.
Ozeás könyve|2|7|Igen, anyjuk paráználkodott, megszégyenült, aki foganta őket, hiszen azt mondta: "Elmegyek a szeretőim után, akik kenyeret és vizet adnak nekem, gyapjút és lent, italt és olajat."
Ozeás könyve|2|8|Ezért, lám, eltorlaszolom tövissel az útját; falat emelek elé, hogy ne találja ösvényeit.
Ozeás könyve|2|9|Keresi majd szeretőit, de nem leli őket, hiába kutatja, nem találja meg soha. Akkor így szól: "Elmegyek, visszatérek előző férjemhez, mert jobb volt nékem régen, mint most."
Ozeás könyve|2|10|Nem ismerte el, hogy én adtam neki a gabonát, a bort, az olajat, én adtam neki az ezüstöt, és az aranyat is, amelyből a Baálokat csinálta.
Ozeás könyve|2|11|Ezért visszaveszem tőle gabonámat, ha eljön az ideje. s boromat is a maga idejében; megvonom tőle gyapjúmat és lenemet, amellyel meztelenségét takargatja.
Ozeás könyve|2|12|Majd feltárom szégyenét szeretői előtt, és senki sem szabadítja ki kezemből.
Ozeás könyve|2|13|Örömünnepeit megszüntetem, újholdját, szombatját és minden ünnepét.
Ozeás könyve|2|14|Letarolom szőlejét és fügefáit, amelyekről azt mondta: "Ez a bérem, amelyet szeretőimtől kaptam." Vadonná változtatom, a mezei vadak táplálékává.
Ozeás könyve|2|15|Megtorlom rajta a Baalok napjait, amikor illatáldozatot mutatott be nekik; nyakékkel és függővel díszítette magát, úgy ment szeretői után. Rólam pedig megfeledkezett! - mondja az Úr.
Ozeás könyve|2|16|Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek.
Ozeás könyve|2|17|Visszaadom neki szőlőskertjeit, Ákor völgyét, mint reménye csillagát, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről.
Ozeás könyve|2|18|Azon a napon - mondja az Úr - így szólít majd engem: "Férjem!" És nem mondja nekem: "Baalom!"
Ozeás könyve|2|19|Nem hagyom, hogy a Baalok nevét ajkára vegye, ne is emlékezzék többé a nevükre.
Ozeás könyve|2|20|Azon a napon a kedvéért szövetséget kötök a mező vadjával, a magasban szárnyaló és a földön csúszó állatokkal; eltüntetem az országból az íjat, a kardot, a háborút, és zavartalan nyugalmat biztosítok nekik.
Ozeás könyve|2|21|Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek igazsággal, törvénnyel, jósággal és szeretettel.
Ozeás könyve|2|22|Eljegyezlek hűséggel, hogy megismerd az Urat.
Ozeás könyve|2|23|Azon a napon válaszolok - mondja az Úr -, válaszolni fogok az égnek, és az válaszol a földnek.
Ozeás könyve|2|24|A föld is válaszol a gabonának, a bornak, az olajnak, azok pedig válaszolnak Jiszreelnek.
Ozeás könyve|2|25|Elültetem az országban, "Nincs irgalom"-nak meg irgalmazok, "Nem népem"-nek meg így szólok: "Népem vagy!" Ő meg azt mondja majd: "Én Istenem!"
Ozeás könyve|3|1|Az Úr később így szólt hozzám: "Menj el újra és szeress egy olyan asszonyt, akinek szeretője van és házasságtörő; úgy, ahogy az Úr szereti Izrael fiait, noha más istenekben bizakodnak, és szeretik a mazsolás kalácsot."
Ozeás könyve|3|2|Meg is szereztem magamnak tizenöt ezüstért és másfél mérő árpáért.
Ozeás könyve|3|3|Azután így szóltam hozzá: "Nálam maradsz hosszú ideig: nem törsz házasságot, nem leszel más férfié, s én is így teszek érted."
Ozeás könyve|3|4|Mert Izrael fiai is sokáig lesznek király és fejedelem nélkül, áldozat és kőoszlopok nélkül, efód és teráfok nélkül.
Ozeás könyve|3|5|Izrael fiai azután megtérnek. Keresni fogják az Urat, az ő Istenüket és királyukat, Dávidot. Az Úrhoz menekülnek remegve, s az ő javaihoz a végső időkben.
Ozeás könyve|4|1|Figyeljetek az Úr szavára, Izrael fiai, mert perbe száll az Úr az ország lakóival.
Ozeás könyve|4|2|Nincsen az országban hűség és szeretet, s az Urat sem ismerik többé. Mindenütt csak átok és hazugság, gyilkosság és lopás, házasságtörés és erőszak, szüntelen vérontás.
Ozeás könyve|4|3|Ezért öltözött gyászba az ország, elcsüggedt minden lakója; a mező vadjai, az ég madarai, a tenger halai is mind elpusztulnak.
Ozeás könyve|4|4|Senki ne vádoljon? Senki ne pereljen? Pap, téged vádollak!
Ozeás könyve|4|5|Bukdácsolsz nappal és éjjel, s bukdácsol a próféta is veled, néped vesztére.
Ozeás könyve|4|6|Népem elpusztul, mert nincs benne érteni tudás. Mert elvetetted a tudást magadtól, én is elvetlek, ne légy többé pap. Amiért elfeledted Istened törvényét, én is megfeledkeztem a fiaidról.
Ozeás könyve|4|7|Mind vétkeztek ellenem, dicsőségüket szégyenre cserélték.
Ozeás könyve|4|8|Népem bűne a táplálékuk, s minden vágyuk a gonoszsága.
Ozeás könyve|4|9|De úgy jár a pap is, mint a nép: megtorlom rajta útjait, tetteiért megfizetek neki.
Ozeás könyve|4|10|Esznek majd, de nem telnek be soha, kéjelegnek, de gyermeket nem szülnek, mert elhagyták az Urat,
Ozeás könyve|4|11|és kicsapongásra adták magukat.
Ozeás könyve|4|12|Népem a fadarabot faggatja, egy karó a tanítója, mert a paráznaság szelleme félrevezeti őket: elhagyják Istenüket, és paráználkodnak.
Ozeás könyve|4|13|Hegyek ormán áldoznak, dombokon égetik áldozatukat, tölgyfa, nyárfa és terebint alatt - az árnyuk oly kellemes! Ezért, ha leányaitok paráználkodnak, és jegyeseitek házasságot törnek,
Ozeás könyve|4|14|nem büntetem meg leányaitokat, amiért paráználkodnak, sem jegyeseiteket azért, hogy hűtlenek, hisz (a férfiak) maguk is a cédákat keresik, és pogány papnőkkel mutatnak be áldozatot. Lám, az esztelen nép vesztébe rohan!
Ozeás könyve|4|15|Ha te paráználkodsz is, Izrael, legalább Júda ne vétkezzék! Ne menjetek el Gilgálba, ne menjetek fel Bet-Avenba, ne esküdjetek az Úr életére!
Ozeás könyve|4|16|Letért az útjáról Izrael, mint a csökönyös igástehén. Hogyan táplálja hát az Úr, mint a bárányt a tágas mezőn?
Ozeás könyve|4|17|Efraim bálványokkal szövetkezett: hagyjátok magára őt!
Ozeás könyve|4|18|Részegek társaságában pihen. Egyre csak paráználkodnak, dicsőségüket szégyenre cserélik.
Ozeás könyve|4|19|A szél szárnyaira kapja őket, s oltáraik miatt szégyent vallanak.
Ozeás könyve|5|1|Halljátok, papok, figyelj, Izrael háza; hallgass ide, királyi ház, mind, akik a jogrend őrei vagytok! Kelepcévé lettetek Micpában, kifeszített hálóvá fenn a Táboron.
Ozeás könyve|5|2|Mélyre süllyedtek gonoszságukban, ezért megbüntetem őket.
Ozeás könyve|5|3|Efraimot jól ismerem, Izrael nincs rejtve előttem: igen, paráználkodtál, Efraim, Izrael bemocskolta magát.
Ozeás könyve|5|4|Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, az Urat nem ismerik.
Ozeás könyve|5|5|Saját gőgje vádolja Izraelt, bűnei megrendítik Izraelt és Efraimot, és Júda is elbukik velük.
Ozeás könyve|5|6|Birkanyájukkal és ökreikkel együtt az Úr keresésére indulnak, de nem találják, mert elrejtőzött előlük.
Ozeás könyve|5|7|Vétkeztek az Úr ellen, pártütő fiakat nemzettek. Mire a hónap megújul, elpusztulnak örökségükkel együtt.
Ozeás könyve|5|8|Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a trombitát Rámában, verjétek fel Bet-Avent, ébresszétek föl Benjamint!
Ozeás könyve|5|9|Efraim pusztasággá lesz a büntetés napján; amit hirdetek, azt Izrael törzsei nem kerülik el.
Ozeás könyve|5|10|Júda fejedelmei olyanok lettek, mint az ember, aki elmozdítja a határkövet; ki is árasztom rájuk haragom özönét.
Ozeás könyve|5|11|Az elnyomó Efraim megsérti a törvényt, kedvét leli benne, hogy semmiség után fusson.
Ozeás könyve|5|12|Olyan leszek Efraim számára, mint a moly, Júda házához, mint a rothadás.
Ozeás könyve|5|13|Efraim látta betegségét, és Júda a sebét; Efraim elment Asszíriába, Júda meg a nagy királyhoz fordult, de az nem tud meggyógyítani titeket, és nem távolítja el rólatok a sebet.
Ozeás könyve|5|14|Mert olyan leszek Efraim számára, mint az oroszlán, Júda házához, mint a fiatal oroszlán; én, én tépem szét, aztán odébb állok; magammal hurcolom zsákmányomat, nem ragadhatja el tőlem senki.
Ozeás könyve|5|15|Elmegyek, visszatérek lakóhelyemre, míg be nem ismerik vétküket, és nem keresik színemet: nyomorúságukban hamar hozzám sietnek.
Ozeás könyve|6|1|"Gyertek, térjünk vissza az Úrhoz, ő tépett meg, ő is gyógyít meg minket; ő vert meg, ő köti be sebeinket.
Ozeás könyve|6|2|Két nap múlva életet ad, harmadnapra feltámaszt, hogy színe előtt éljünk.
Ozeás könyve|6|3|Ismerjük meg, törekedjünk megismerni az Urat: biztosan eljön, mint a hajnal, megjön, mint a zápor, mint a tavaszi eső, amely öntözi a földet."
Ozeás könyve|6|4|Mit tegyek veled, Efraim? Mit tegyek veled, Júda? Hűséged, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, hamar tovatűnik.
Ozeás könyve|6|5|Ezért ostoroztam őket a próféták által, ezért ölettem meg őket ajkam szózatával, ítéletem elérkezik, mint a világosság.
Ozeás könyve|6|6|Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete.
Ozeás könyve|6|7|Adamnál mégis megszegték a szövetséget, ott lettek hűtlenek hozzám.
Ozeás könyve|6|8|Gileád a gonosztevők városa, vértől áztatott föld.
Ozeás könyve|6|9|Mint csapatosan leselkedő rablók, olyan a papok társasága; mint a rablógyilkosok a szichemi úton, valóban gonosz tetteket visznek végbe.
Ozeás könyve|6|10|Rettenetes, amit Bételben láttam: Efraim ott paráználkodik, Izrael beszennyezi magát.
Ozeás könyve|6|11|Júda, rád is aratás vár, amikor helyreállítom népemet!
Ozeás könyve|7|1|Amikor Izraelt gyógyítani akartam, előtűnt Efraim vétke és Szamaria gonoszsága: hazugsággal vétkeznek, betör a fosztogató, kinn meg rablók járnak.
Ozeás könyve|7|2|Mégsem mondják szívükben, hogy minden gonoszságukra emlékezem; tetteik körbezárják őket, ott vannak színem előtt.
Ozeás könyve|7|3|Bűneikkel örvendeztetik meg a királyt, hazugságaikkal a fejedelmeket.
Ozeás könyve|7|4|Felhevültek mindnyájan, tüzesek, mint a kemence, amelynek tüzét nem szítja már a pék a dagasztástól a megkelésig.
Ozeás könyve|7|5|A király a vezéreivel rogyadozik a tüzes bortól, és gonoszokkal cimborál.
Ozeás könyve|7|6|Cinkosaik közt szívük izzik, mint a kemence; éjjel elcsitul haragjuk, reggel azonban felcsap, mint a lobogó láng.
Ozeás könyve|7|7|Felhevül mindegyikük, mint a kemence, és felemésztik bíráikat. Elbukott minden királyuk, nincs közöttük, aki hozzám kiáltana.
Ozeás könyve|7|8|Efraim elkeveredik a népek között, Efraim olyan, mint a lángos, amelyet nem fordítottak meg.
Ozeás könyve|7|9|Erejét idegenek emésztik fel, de ő észre sem veszi; őszülő haj borítja fejét, de ő észre sem veszi.
Ozeás könyve|7|10|[A saját gőgje vádolja Izraelt, de nem térnek meg az Úrhoz, az ő Istenükhöz, mindezek ellenére sem keresik.]
Ozeás könyve|7|11|Efraim, mint egy galamb, buta és esztelen: Egyiptomot hívják, Asszíriába rohannak!
Ozeás könyve|7|12|Mehetnek bárhová, kivetem rájuk a hálómat; mint az ég madarát, visszahozom, s gonoszságukért megbüntetem őket.
Ozeás könyve|7|13|Jaj nekik, mert messze eltévelyedtek tőlem! Pusztuljanak, amiért fellázadtak ellenem! Menteni akarom őket, ők meg hazugságokat beszélnek ellenem.
Ozeás könyve|7|14|Nem kiáltanak hozzám szívükből, amikor jajgatnak fekvőhelyükön: búza és must miatt keseregnek, ellenem meg lázadoznak.
Ozeás könyve|7|15|Tanítottam őket, megerősítettem karjukat, ők mégis gonoszat forralnak ellenem.
Ozeás könyve|7|16|Baal felé fordulnak, olyanok, mint a csalóka íj, fejedelmeik kard élén hullnak el nyelvük dühe miatt. Nevetni fognak rajtuk még Egyiptom földjén is.
Ozeás könyve|8|1|Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen.
Ozeás könyve|8|2|Mégis hozzám kiáltanak: "Ismerünk téged, Izrael Istene!"
Ozeás könyve|8|3|Izrael elhagyta, ami javára van, s üldözi az ellensége.
Ozeás könyve|8|4|Királyokat választottak nélkülem, fejedelmeket tudtomon kívül. Ezüstjükből, aranyukból bálványokat csináltak maguknak, azért, hogy elpusztuljanak.
Ozeás könyve|8|5|Utálatos a borjúd, Szamaria, haragom fellobban ellene. [Mikor tudnak már megtisztulni
Ozeás könyve|8|6|Izrael fiai?] Kézműves készítette, bizony nem Isten az; igen, tűz emészti meg Szamaria borját.
Ozeás könyve|8|7|Szelet vetnek és vihart aratnak. A búza nem hány kalászt, a kalász nem ad lisztet; ami terem mégis, azt idegenek falják fel.
Ozeás könyve|8|8|Elnyelik Izraelt, lám, már a népek között van, olyan, mint egy eldobott cserép.
Ozeás könyve|8|9|Mert fölmentek Asszíriába, a magános vadszamárhoz: Efraim pénzen vásárolt szeretőket.
Ozeás könyve|8|10|Vásároljanak csak a népek közül: majd szétszórom őket; egyhamar nem fognak többé királyokat és fejedelmeket fölkenni.
Ozeás könyve|8|11|Hiába szaporítja Efraim az oltárokat, csak arra jók az oltárok, hogy vétkezzék;
Ozeás könyve|8|12|hiába írok neki ezer törvényt, úgy tekintik, mintha idegen adta volna.
Ozeás könyve|8|13|Ha szeretik az áldozatokat, hát áldozzanak! Az áldozati húst, hát csak egyenek! Az Úr nem leli benne kedvét. Inkább megemlékezik gonoszságukról, és megtorolja vétkeiket, úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba.
Ozeás könyve|8|14|Izrael megfeledkezett alkotójáról és palotákat épített; Júda sok erős várost emelt. Nos, tüzet bocsátok városaira, amely megemészti a palotákat is.
Ozeás könyve|9|1|Ne örülj, Izrael, ne vigadj, mint a nemzetek. Mert hűtlen lettél Istenedhez, jobban szeretted a paráznaság díját a gabonaszérűn.
Ozeás könyve|9|2|Szérű, sajtó nem táplálja, s az újbor megcsalja őket.
Ozeás könyve|9|3|Nem lakhatnak többé az Úr földjén, Efraim Egyiptomba fog visszatérni, Asszíriában esznek majd tisztátalan étket.
Ozeás könyve|9|4|Nem áldoznak többé bort az Úrnak, nem mutatják be neki áldozataikat. Kenyerük olyan lesz, mint a gyászolók kenyere, tisztátalanná válnak, akik esznek belőle. Kenyerük csak őket táplálja, az Úr házába nem vihetik be.
Ozeás könyve|9|5|Mit tesztek majd az ünnepnapon, az Úr ünnepének napján?
Ozeás könyve|9|6|Lám, már útnak indultak a pusztulás elől. Egyiptom gyűjti egybe, Memfisz temeti el őket. Ezüstkincseiket a csalán örökli, sátraikat belepi a tövis.
Ozeás könyve|9|7|Elérkeznek a megtorlás napjai, elérkeznek a visszafizetés napjai! Izrael így válaszol: "Bolond a próféta, eszét vesztette a lélek embere!" Igen, mert sok a bűnöd, s nagy a gyűlölködés.
Ozeás könyve|9|8|Efraim a próféta sátrát kémleli, tőrt vetnek neki minden útján, gyűlölködés lakik Istenének házában.
Ozeás könyve|9|9|Teljesen megromlottak, mint Gibea napjaiban: az Úr megemlékezik gonoszságukról, megtorolja bűneiket.
Ozeás könyve|9|10|Mint szőlőfürtöt a pusztában, olyannak találtam Izraelt, atyáitokat meg olyannak láttam, mint az első füge a fán; de ők Baal-Peorba érkezve gyalázatra adták magukat; utálatra méltók lettek, mint az, amit szerettek.
Ozeás könyve|9|11|Mint a madár, elszáll Efraim dicsősége; nem lesz többé születés, terhesség, foganás.
Ozeás könyve|9|12|Ha nevelnek is fiakat, elveszem tőlük meglett koruk előtt. Ó, jaj lesz nekik, ha elhagyom őket!
Ozeás könyve|9|13|Efraim, úgy látom, mint a mezőn ültetett fát; Efraim megölni viszi majd a gyermekeit.
Ozeás könyve|9|14|Adj nekik, Uram! Mit adsz nekik? Adj nekik meddő méhet és kiapadt emlőket!
Ozeás könyve|9|15|Minden gonoszságuk előtűnt Gilgálban - ott gyűlöltem meg őket. Gonosz tetteik miatt kiűzöm őket házamból. Nem szeretem többé őket. Lázadó minden fejedelmük.
Ozeás könyve|9|16|Lesújtják Efraimot, gyökerei kiszáradnak, nem terem gyümölcsöt. Ha születik is gyermekük, halállal sújtom méhük gyümölcsét.
Ozeás könyve|9|17|Elveti őket az én Istenem, mert nem hallgattak rá; tévelyegni fognak a nemzetek között.
Ozeás könyve|10|1|Dús szőlő volt Izrael, bőséges termést hozott; de minél több volt a gyümölcse, annál több oltárt emelt; minél gazdagabb lett földje, annál több bálványoszlopot állított benne.
Ozeás könyve|10|2|Kétszínű a szívük, de most megbűnhődnek; az Úr feldúlja oltáraikat, elpusztítja oszlopaikat.
Ozeás könyve|10|3|Akkor azt mondják majd: "Nincs királyunk, mert nem tiszteltük az Urat. Vajon a király mit tehetne értünk?"
Ozeás könyve|10|4|Szószaporítás, hamis esküvések és szövetségkötések; burjánzik a törvény, mint a gyom a mező barázdáiban.
Ozeás könyve|10|5|Remegnek Szamaria lakói Bet-Aven borja miatt; bizony gyászol majd miatta népe! Pogány papjai siránkoznak dicsősége miatt, amely messze tovatűnik tőle.
Ozeás könyve|10|6|Még azt is elviszik Asszíriába, áldozatul a nagy királynak. Megszégyenül Efraim, Izrael pirul majd bálványa miatt.
Ozeás könyve|10|7|Szamaria elpusztul, királya, mint a hab a víz színén.
Ozeás könyve|10|8|Szétzúzzák a bűn magaslatait, Izrael vétkét; tövis és bogáncs terem oltáraikon. Akkor így szólnak a hegyekhez: "Temessetek el!" És a dombokhoz: "Omoljatok ránk!"
Ozeás könyve|10|9|Gibea napjai óta vétkeztél, Izrael! Nem változtak meg. Nem várja-e háború Gibeában a bűnösöket?
Ozeás könyve|10|10|Megyek és megbüntetem őket. Népek gyűlnek egybe ellenük, hogy bűnhődjenek kettős gonoszságuk miatt.
Ozeás könyve|10|11|Efraim olyan, mint a betanított üsző, amely szeret csépelni: lám, szépséges nyakára ráteszem a jármot, felszerszámozom Efraimot; Júda szántani fog, Jákob barázdát von.
Ozeás könyve|10|12|Vessetek magatoknak igazságot, arassátok a hűség termését, szántsátok fel a töretlen földet: ideje, hogy az Urat keressétek, míg el nem jön, és az igazságra nem tanít titeket.
Ozeás könyve|10|13|A gonoszságnak szántottatok, hamisságot arattatok, a hazugság gyümölcsét ettétek. Harci szekereidben bíztál, harcosaid sokaságában,
Ozeás könyve|10|14|ezért csatakiáltás hallatszik városaidban, s minden erődöd elpusztul, mint akkor, amikor Salmán elpusztította Bet-Arbelt az ütközet napján: az anyát eltiporták gyermekeivel együtt.
Ozeás könyve|10|15|Így teszek veletek, Izrael háza, tömérdek gonoszságod miatt, s a viharban örökre elpusztul Izrael királya.
Ozeás könyve|11|1|Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg a fiamat.
Ozeás könyve|11|2|De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem: Baaloknak áldoztak, bálványoknak gyújtottak jó illatot.
Ozeás könyve|11|3|Pedig én tanítottam meg járni Efraimot, a karomon hordoztam; mégsem ismerték el, hogy a gondjukat viseltem.
Ozeás könyve|11|4|Puha kötelékekkel vonzottam őket, a szeretet kötelékeivel. Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki.
Ozeás könyve|11|5|Visszatér Egyiptom földjére, Asszíria lesz a királya, mert nem akarnak megtérni.
Ozeás könyve|11|6|Kard járja be városait, megöli gyermekeit, és elpusztítja erődeit.
Ozeás könyve|11|7|Népem gyönge a hűtlenség miatt, Baalt hívják segítségül, de az nem emeli fel őket.
Ozeás könyve|11|8|Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg.
Ozeás könyve|11|9|Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást.
Ozeás könyve|11|10|Az Urat fogják követni, aki úgy fog majd ordítani, mint az oroszlán; igen, ordítani fog, és fiai elősietnek nyugatról.
Ozeás könyve|11|11|Mint a madár, elősietnek Egyiptomból, mint a galamb, Asszíria földjéről, és visszatelepítem őket házaikba - mondja az Úr.
Ozeás könyve|12|1|Efraim hazugsággal vesz körül, Izrael háza meg hamissággal. [De Júda még ismeri az Istent, és a Szent népének nevezik.]
Ozeás könyve|12|2|Efraim szelet terel, egész nap a keleti szél után fut. Bővelkedik a hazugságban és erőszakban, szövetségre lép Asszíriával, olajat szállít Egyiptomnak.
Ozeás könyve|12|3|Ezért az Úr perbe száll Izraellel, megbünteti Jákobot utai szerint, megfizet neki tettei szerint.
Ozeás könyve|12|4|Már az anyaméhben félrelökte testvérét, ereje teljében az Istennel küzdött.
Ozeás könyve|12|5|Küzdött az angyallal és diadalmaskodott, sírt és könyörgött neki. Bételben rátalált, és ott beszélt velünk.
Ozeás könyve|12|6|Igen, az Úr, a Seregek Istene, Úr az ő neve.
Ozeás könyve|12|7|Te pedig térj vissza Istenedhez, maradj hűséges, tartsd meg a törvényt, s mindig a te Istenedben reménykedjél.
Ozeás könyve|12|8|Kánaán hamis mérleget tart kezében, mert szeret csalni.
Ozeás könyve|12|9|Efraim így szólt: "Nos, meggazdagodtam, egész vagyont szereztem magamnak." De nem marad semmi javaiból, mert vétkek terhelik.
Ozeás könyve|12|10|Én vagyok az Úr, a te Istened, amióta elhagytad Egyiptom földjét. Újra sátrakban kell majd laknod, mint a találkozás napján;
Ozeás könyve|12|11|szólni fogok a prófétákhoz, bőven adom a látomásokat, és a próféták által osztom a halált.
Ozeás könyve|12|12|Gileád csupa gonoszság, tele vannak csalárdsággal. Gilgálban ökröknek áldoznak. Oltáraik ezért kőhalmazzá válnak a szántóföld barázdái mellett.
Ozeás könyve|12|13|Arám mezejére menekül Jákob, asszonynak szolgál Izrael, asszony nyáját legelteti.
Ozeás könyve|12|14|Egy próféta által hozta fel az Úr Izraelt Egyiptomból; egy próféta legeltette.
Ozeás könyve|12|15|Efraim keserűen lázadozott: de a kiontott vér visszaszáll rá, az Úr megtorolja gyalázkodását.
Ozeás könyve|13|1|Amikor Efraim szólt, félelem támadt; nagy tekintélye volt Izraelben, de vétkezett Baallal, és elpusztult.
Ozeás könyve|13|2|S még mindig tovább vétkeznek: öntött szobrot készítenek maguknak ezüstjükből a bálványok mintájára - kézművesek alkotása! Így szólnak hozzájuk: "Áldozzatok nekik!" Borjakat csókolgatnak az emberek.
Ozeás könyve|13|3|Ezért olyanok lesznek, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, amely hamar tovatűnik. Mint a szérűről tovasodort pelyva, és mint a kéményből kiáramló füst.
Ozeás könyve|13|4|Én vagyok az Úr, a te Istened, amióta elhagytad Egyiptom földjét; rajtam kívül más Istent nem ismerhetsz, nincs kívülem más Szabadító.
Ozeás könyve|13|5|Én tápláltalak a pusztában, az aszú földön.
Ozeás könyve|13|6|Tápláltam őket, és jóllaktak, jóllaktak, és szívük felfuvalkodott, úgyhogy megfeledkeztek rólam.
Ozeás könyve|13|7|Ezért olyan leszek hozzájuk, mint az oroszlán, mint a párduc, leselkedem az út mentén.
Ozeás könyve|13|8|Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytől elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mező vadjai tépik szét őket.
Ozeás könyve|13|9|Elpusztítlak, Izrael; ki segíthet rajtad?
Ozeás könyve|13|10|Hol a királyod, hogy megszabadítson? Vezetőid, hogy megoltalmazzanak? Azt mondtad: "Adj nekem királyt és fejedelmeket!"
Ozeás könyve|13|11|Adtam neked királyt haragomban, de elveszem indulatomban.
Ozeás könyve|13|12|Fel van fűzve Efraim bűne, jól el van téve gonoszsága.
Ozeás könyve|13|13|Vajúdás fájdalmai lepik meg, de nem okos a gyermek: bár itt az ideje, mégsem hagyja el anyjának méhét.
Ozeás könyve|13|14|Kiszabadítom őket az alvilág torkából, megmentem őket a haláltól. Halál, hol van a mérged? Alvilág, hol a fullánkod? Elrejtőzött a részvét szemem elől.
Ozeás könyve|13|15|Efraim növekedni fog a testvérek között, de jön a keleti szél: feltámad az Úr szele a pusztában, kiszárítja ereit és kiapasztja forrásait, elpusztítja földjét és minden drágakincsét.
Ozeás könyve|14|1|Bűnhődni fog Szamaria, mert fellázadt az Isten ellen. Kard élén hullnak el, csecsemőiket földhöz vágják, s felhasítják a várandós anyákat.
Ozeás könyve|14|2|Izrael, térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el!
Ozeás könyve|14|3|Hozzatok szavakat magatokkal, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: "Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul.
Ozeás könyve|14|4|Asszíria nem segít rajtunk, lóra sem szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: Te vagy a mi Istenünk! Mert az árva csak nálad talál irgalmat."
Ozeás könyve|14|5|Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom.
Ozeás könyve|14|6|Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa.
Ozeás könyve|14|7|Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon.
Ozeás könyve|14|8|Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak.
Ozeás könyve|14|9|Mi köze Efraimnak ezentúl a bálványokhoz? Én hallgatom meg, én viselek rá gondot. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus; tőlem származik gyümölcsöd.
Ozeás könyve|14|10|Aki bölcs, értse meg ezeket! Aki értelmes, lássa be ezt mind! Mert egyenesek az Úr útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk.
Példabeszédek könyve|1|1|Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai,
Példabeszédek könyve|1|2|hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet;
Példabeszédek könyve|1|3|hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre;
Példabeszédek könyve|1|4|hogy a tapasztalatlan okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre.
Példabeszédek könyve|1|5|Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon.
Példabeszédek könyve|1|6|Hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit.
Példabeszédek könyve|1|7|A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.
Példabeszédek könyve|1|8|Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!
Példabeszédek könyve|1|9|Hisz díszes koszorú ez a fejedre, ékes aranylánc a nyakadba.
Példabeszédek könyve|1|10|Fiam, ha a bűnösök rosszra csábítanak, ne egyezz bele!
Példabeszédek könyve|1|11|Ha így szólnak hozzád: "Gyere velünk, vérre leselkedünk, ártatlannak ok nélkül tőrt vetünk,
Példabeszédek könyve|1|12|úgy elnyeljük őket élve, mint az alvilág, az egészségest csakúgy, mint azt, aki sírba készül,
Példabeszédek könyve|1|13|mindenféle drága kincset szerzünk, megtöltjük zsákmánnyal a házunkat,
Példabeszédek könyve|1|14|s velünk együtt részesedsz a sorsoláskor, mindannyiunknak közös lesz az erszényünk."
Példabeszédek könyve|1|15|Fiam, ezekkel ne indulj el egy útra, tartsd távol lábadat ösvényüktől.
Példabeszédek könyve|1|16|[Mert hisz a gonosz után fut a lábuk, és vért ontani sietnek.]
Példabeszédek könyve|1|17|Valójában nem hoz az a háló semmit, amit minden madár szeme láttára vetnek.
Példabeszédek könyve|1|18|Hisz a saját vérükre leselkednek, a saját életüknek vetnek csapdát.
Példabeszédek könyve|1|19|Így végzi mind, aki rablott holmit szerez, életét veszi az saját gazdájának.
Példabeszédek könyve|1|20|Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját.
Példabeszédek könyve|1|21|Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban.
Példabeszédek könyve|1|22|Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek?
Példabeszédek könyve|1|23|Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom:
Példabeszédek könyve|1|24|Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek, oda sem néztetek, amikor a kezemet nyújtottam;
Példabeszédek könyve|1|25|semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek.
Példabeszédek könyve|1|26|Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés,
Példabeszédek könyve|1|27|ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlásotok, ha utolér az ínség és a szorongattatás.
Példabeszédek könyve|1|28|Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak.
Példabeszédek könyve|1|29|Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték,
Példabeszédek könyve|1|30|mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették,
Példabeszédek könyve|1|31|azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek.
Példabeszédek könyve|1|32|A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat.
Példabeszédek könyve|1|33|De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól.
Példabeszédek könyve|2|1|Fiam, ha magadévá teszed szavaimat és megtartod a parancsaimat,
Példabeszédek könyve|2|2|megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak,
Példabeszédek könyve|2|3|igen, csak ha tudásért kiáltasz, és bölcsesség után sóvárog a hangod,
Példabeszédek könyve|2|4|ha mint ezüst után, úgy kutatsz utána, és mint a kincsnek, úgy keresed nyomát,
Példabeszédek könyve|2|5|akkor érted meg az Úrnak félelmét, s nyered el az Úrnak ismeretét.
Példabeszédek könyve|2|6|Mert csak az Úr adhat bölcsességet, az ő szájából származik tudás és értelem.
Példabeszédek könyve|2|7|Készen tartja üdvét az igazaknak, akik tisztán élnek, védőpajzs azoknak.
Példabeszédek könyve|2|8|Védelmezi az igazság ösvényét, s akik hűek hozzá, azoknak szemmel tartja útját.
Példabeszédek könyve|2|9|Akkor megérted az igazságosságot, a törvényt, a becsületet, s mind a helyes utat.
Példabeszédek könyve|2|10|Mert bölcsesség költözik szívedbe, és felvidítja lelkedet a tudás;
Példabeszédek könyve|2|11|a megfontolás virraszt fölötted, és az értelem lesz az oltalmazód,
Példabeszédek könyve|2|12|hogy megóvjon a rossz úttól, s az emberektől, akik hamisságot szólnak,
Példabeszédek könyve|2|13|s elhagyják az egyenes utat, hogy a sötétség útjain járjanak;
Példabeszédek könyve|2|14|akiknek örömet szerez, ha rosszat tehetnek, s akik ujjonganak a rút álnokságon;
Példabeszédek könyve|2|15|akiknek az útja tele kanyarokkal, és akik szeretnek görbe úton járni.
Példabeszédek könyve|2|16|Megóv más embernek a feleségétől, és megóv a csábos szavú idegen nőtől.
Példabeszédek könyve|2|17|Az ilyen elhagyja lánykora kedvesét, és megfeledkezik az Isten kötötte szövetségről.
Példabeszédek könyve|2|18|Igen, a háza a halálba vezet, a holtak országába visznek ösvényei.
Példabeszédek könyve|2|19|Aki betér hozzá, nem jön többé vissza, nem jut el többé az élet útjára.
Példabeszédek könyve|2|20|Ezért te csak a jóknak útját járd, és csak az igazak ösvényét kövesd!
Példabeszédek könyve|2|21|Mert csak az igazak lakják majd a földet, csak az ártatlanok maradnak meg rajta.
Példabeszédek könyve|2|22|A gonoszok kivesznek a földről, és a hűtleneket kitépik belőle.
Példabeszédek könyve|3|1|Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben!
Példabeszédek könyve|3|2|Mert hosszú életet hoznak neked, szerencsés éveket s boldogulást.
Példabeszédek könyve|3|3|Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára.
Példabeszédek könyve|3|4|Akkor megkedvelnek, és tetszésre találsz az Isten és az emberek szemében.
Példabeszédek könyve|3|5|Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen hagyatkozz.
Példabeszédek könyve|3|6|Minden utadon próbáld fölismerni, akkor egyenessé teszi ösvényedet.
Példabeszédek könyve|3|7|Ne tartsd magadat bölcsnek, inkább féld az Urat és kerüld a rosszat!
Példabeszédek könyve|3|8|Javára lesz ez a testednek, üdítő balzsam a csontjaidnak.
Példabeszédek könyve|3|9|Tiszteld meg az Urat minden vagyonodból, minden bevételed elsejéből.
Példabeszédek könyve|3|10|Csűreid akkor megtelnek gabonával, s kádjaidból kicsordul a bor.
Példabeszédek könyve|3|11|Ne hárítsd el, fiam, az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásának.
Példabeszédek könyve|3|12|Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a fiát, akinek jót akar.
Példabeszédek könyve|3|13|Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet, az az ember, aki okosságra tesz szert!
Példabeszédek könyve|3|14|Ennek birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek elérése.
Példabeszédek könyve|3|15|A korallénál is nagyobb az értéke, nem vetekszik vele semmi drágaságod.
Példabeszédek könyve|3|16|A jobb kezében a hosszú életet tartja, a balban meg a vagyont és a dicsőséget.
Példabeszédek könyve|3|17|Az ő útjai mind barátságos utak, és az ösvényein mindenütt jólét van.
Példabeszédek könyve|3|18|Aki utána nyúl, annak az életfája lesz, boldog ember, aki belekapaszkodik.
Példabeszédek könyve|3|19|Az Úr bölcsességgel alkotta a földet, értelemmel tette az eget szilárddá.
Példabeszédek könyve|3|20|Ahogy elgondolta, úgy törtek föl a vizek, s a felhők tudtával harmatoznak esőt.
Példabeszédek könyve|3|21|Fiam, ne téveszd szemed elől soha, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra.
Példabeszédek könyve|3|22|Így majd a lelked életévé válnak, és ékesség lesznek a nyakadon.
Példabeszédek könyve|3|23|Biztos léptekkel jársz akkor utadon, és nem botlik meg soha a lábad.
Példabeszédek könyve|3|24|Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, s ha lefekszel, jót pihensz, úgy alszol.
Példabeszédek könyve|3|25|Nem kell tartanod hirtelen ijedségtől, sem a gonoszok támadásától.
Példabeszédek könyve|3|26|Mert hiszen az Úr lesz az oltalmad, vigyáz a lábadra, nehogy tőrbe essék.
Példabeszédek könyve|3|27|Jótettedet ne tagadd meg a rászorulótól, hogyha módodban van jót tenni vele.
Példabeszédek könyve|3|28|Ne mondd embertársadnak: "Menj, gyere máskor, holnap majd adok!", ha mindjárt adhatnál.
Példabeszédek könyve|3|29|Ne szőj gonosz tervet embertársad ellen, amikor gyanútlanul nálad üldögél.
Példabeszédek könyve|3|30|Ne veszekedj soha ok nélkül senkivel, aki ellened semmi rosszat nem tett.
Példabeszédek könyve|3|31|Ne irigyeld az erőszak emberét, s ne válassz magadnak az útjai közül.
Példabeszédek könyve|3|32|A rossz úton járóktól iszonyodik az Úr, az igazakkal meg jó barátságban él.
Példabeszédek könyve|3|33|Az Úrnak átka van a gonosz házán, hanem az igazak otthonát megáldja.
Példabeszédek könyve|3|34|Akik gúnyolódnak, azokat ő is kigúnyolja, az alázatosakhoz jóindulattal van.
Példabeszédek könyve|3|35|Megtiszteltetés lesz a bölcsek osztályrésze, megszégyenülés a balgák öröksége.
Példabeszédek könyve|4|1|Fiaim, halljátok atyátok intelmét, jól figyeljetek, hogy megérthessétek!
Példabeszédek könyve|4|2|Mert jó a tanítás, amelyet adok nektek, az útmutatásom, csak el ne hagyjátok!
Példabeszédek könyve|4|3|Hisz én is atyám gyermeke voltam, szelíd és egyetlen anyám szemében.
Példabeszédek könyve|4|4|Nos, tanított és így beszélt hozzám: "Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz.
Példabeszédek könyve|4|5|Tégy szert bölcsességre, szerezz okosságot, ne feledd el és ne térj el számnak szavaitól.
Példabeszédek könyve|4|6|Ne hagyd el, akkor majd megoltalmaz, szeresd, akkor majd őrködik fölötted.
Példabeszédek könyve|4|7|A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot!
Példabeszédek könyve|4|8|Öleld magadhoz, akkor majd fölemel, tisztességre juttat, hogyha átkarolod.
Példabeszédek könyve|4|9|Díszes koszorúval ékesíti fejed, és pompás koronát ajándékoz neked."
Példabeszédek könyve|4|10|Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor nagy lesz száma élted éveinek.
Példabeszédek könyve|4|11|Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen járatlak.
Példabeszédek könyve|4|12|Semmi nem gátolja lépteid, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg.
Példabeszédek könyve|4|13|Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen az életed!
Példabeszédek könyve|4|14|Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj!
Példabeszédek könyve|4|15|Hagyd el, s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, s úgy folytasd utadat!
Példabeszédek könyve|4|16|Ha nem tesznek rosszat, aludni sem tudnak, nincs nyugtuk, ha mást tőrbe nem csalhatnak.
Példabeszédek könyve|4|17|Amit esznek, az a gonoszság kenyere, és az erőszak borát isszák.
Példabeszédek könyve|4|18|Az igaz ember útja, mint a hajnal pirkadása, egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz.
Példabeszédek könyve|4|19|A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.
Példabeszédek könyve|4|20|Figyelj, fiam, a szavaimra, nyisd ki a füledet a beszédemre!
Példabeszédek könyve|4|21|Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében!
Példabeszédek könyve|4|22|Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás az egész testének.
Példabeszédek könyve|4|23|Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
Példabeszédek könyve|4|24|Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát!
Példabeszédek könyve|4|25|Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása.
Példabeszédek könyve|4|26|Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid.
Példabeszédek könyve|4|27|Se jobbra, se balra ne térj le az útról, és a gonosztól tartsd távol a lábad.
Példabeszédek könyve|5|1|Figyelj, fiam, a bölcsességemre, és okosságomnak nyisd ki a füledet,
Példabeszédek könyve|5|2|ne veszítsd el megfontoltságodat, és az ajkad őrizze meg a tudást. Ne vess ügyet romlott nőszemélyre!
Példabeszédek könyve|5|3|Mert méztől csepeg az idegen nő ajka, és az olajnál is simább az ínye,
Példabeszédek könyve|5|4|de végül keserű, akárcsak az üröm, és olyan éles, mint a kétélű kard.
Példabeszédek könyve|5|5|Lába lefelé, a halálba viszi, szilárd léptekkel az alvilágba tart.
Példabeszédek könyve|5|6|Útjai csapongók, nem törődik vele, így aztán nem is jár az élet ösvényén.
Példabeszédek könyve|5|7|Éppen ezért, fiam, hallgass most rám, s ne tántorodj el számnak szavaitól!
Példabeszédek könyve|5|8|Tartsd utadat mindig távol tőle, háza ajtajához közel sose kerülj!
Példabeszédek könyve|5|9|Különben kiszolgáltatod méltóságodat, kegyetlen embernek adod éveidet.
Példabeszédek könyve|5|10|Javaidból akkor mások laknak jól, más házába jut, amit összekuporgattál.
Példabeszédek könyve|5|11|Végül aztán sóhajtoznod kell, amikor majd elveszted testedet, húsodat,
Példabeszédek könyve|5|12|s be kell vallanod: "Gyűlöltem az intő szót, és szívem utálta, hogyha megdorgáltak.
Példabeszédek könyve|5|13|Nevelőim szavát hallatlanra vettem, nem fordítottam fülem tanítóim felé.
Példabeszédek könyve|5|14|Kicsi híja volt és majdnem rosszul jártam az egybesereglett közösség előtt."
Példabeszédek könyve|5|15|A saját ciszternádból igyad a vizet, csak azt, ami a saját kutadban buzog fel.
Példabeszédek könyve|5|16|Forrásaid ne csorduljanak ki, patakjaid vize se ömöljön a közösség terére.
Példabeszédek könyve|5|17|Egyes-egyedül a tieid legyenek, és rajtad kívül senki máséi.
Példabeszédek könyve|5|18|Legyenek áldottak a forrásaid, örülj ifjúkori feleségednek:
Példabeszédek könyve|5|19|kecses szarvasünő és bájos zerge! Veled beszélgessen, nyugodj meg a keblén, és szerelmétől légy szüntelen részeg.
Példabeszédek könyve|5|20|Miért kellene, fiam, másba bolondulnod, idegen nő testét ölelgetned?
Példabeszédek könyve|5|21|Mindenkinek útját tisztán látja az Úr, szemmel tartja az ösvényeidet.
Példabeszédek könyve|5|22|Saját gaztettei fogják meg a gonoszt, a saját bűnének hurka kötözi meg.
Példabeszédek könyve|5|23|Fegyelmezetlenség viszi halálba, nagy ostobasága dönti romlásba.
Példabeszédek könyve|6|1|Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed,
Példabeszédek könyve|6|2|s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak,
Példabeszédek könyve|6|3|akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat.
Példabeszédek könyve|6|4|Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni!
Példabeszédek könyve|6|5|Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!
Példabeszédek könyve|6|6|Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel:
Példabeszédek könyve|6|7|Nincsen főnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki,
Példabeszédek könyve|6|8|nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyűjti eledelét.
Példabeszédek könyve|6|9|S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból?
Példabeszédek könyve|6|10|"Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!"
Példabeszédek könyve|6|11|Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.
Példabeszédek könyve|6|12|Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában,
Példabeszédek könyve|6|13|hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad,
Példabeszédek könyve|6|14|álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen.
Példabeszédek könyve|6|15|Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.
Példabeszédek könyve|6|16|Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét:
Példabeszédek könyve|6|17|A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz,
Példabeszédek könyve|6|18|az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb,
Példabeszédek könyve|6|19|a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.
Példabeszédek könyve|6|20|Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását!
Példabeszédek könyve|6|21|Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba.
Példabeszédek könyve|6|22|Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled.
Példabeszédek könyve|6|23|Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés.
Példabeszédek könyve|6|24|Megóv a más feleségétől, az idegen asszony hízelgő nyelvétől.
Példabeszédek könyve|6|25|Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete!
Példabeszédek könyve|6|26|Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörő nő drága életet hajszol.