Szofoniás könyve|3|1|Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak!
Szofoniás könyve|3|2|Nem hallgatott a szóra, nem fogadta el a figyelmeztetést. Nem bízott az Úrban, Istenéhez nem közeledett!
Szofoniás könyve|3|3|A főemberek olyanok ott, mint az ordító oroszlánok. Bírái, mint az esti farkas: reggel nincs min rágódniuk.
Szofoniás könyve|3|4|Prófétái fennhéjázók és gonosztevők, papjai megszentségtelenítik, ami szent, és megszegik a törvényt.
Szofoniás könyve|3|5|Csak az Úr igaz ott, aki nem művel semmi gonoszat: minden reggel kihirdeti törvényét, egyetlen hajnalban sem mulasztja el, és a gonoszságot nem ismeri.
Szofoniás könyve|3|6|Elpusztítottam a népeket, bástyáik leomlottak: kihalttá tettem utcáikat, nem jár ott senki sem. Városaikat kifosztották, nincs ember, aki lakja őket.
Szofoniás könyve|3|7|Azt gondoltam: "Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam." De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket.
Szofoniás könyve|3|8|Azért várjatok csak rám - mondja az Úr -, a napra, amelyen felállok és vádat emelek. Mert elhatároztam, hogy egybegyűjtöm a népeket, összegyűjtöm az országokat, hogy rájuk zúdítsam haragomat, indulatomnak egész hevét.
Szofoniás könyve|3|9|Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki.
Szofoniás könyve|3|10|Etiópia folyóin túlról is hoznak majd nekem áldozatot az én híveim.
Szofoniás könyve|3|11|Azon a napon nem kell majd szégyenkezned a tetteid miatt, amelyeket ellenem elkövettél. Mert akkor majd eltávolítom körödből, akik gőgösek s hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen.
Szofoniás könyve|3|12|Nem hagyok meg belőled, csak egy szerény kis népet, amely az Úr nevében reménykedik:
Szofoniás könyve|3|13|Izrael maradékát. Nem művelnek többé gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, nem lelsz majd csalfa nyelvet a szájukban. Legelnek, letanyáznak, és senki sem zavarja meg őket.
Szofoniás könyve|3|14|Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya!
Szofoniás könyve|3|15|Nem hajtja végre rajtad az ítéletet az Úr, elűzte ellenségedet, Izraelnek az Úr a királya, ne félj többé semmi rossztól!
Szofoniás könyve|3|16|Azon a napon így szólnak majd Jeruzsálemhez: Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed!
Szofoniás könyve|3|17|Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével, örül majd neked ujjongó örömmel,
Szofoniás könyve|3|18|mintha ünnepet ülne.
Szofoniás könyve|3|19|Lám, büntetéssel sújtom minden elnyomódat. Abban az időben megmentem a sántát, összegyűjtöm a számkivetetteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nekik az egész földön, amikor majd jóra fordítom sorukat.
Szofoniás könyve|3|20|Abban az időben hazavezetlek titeket, abban az időben összegyűjtlek benneteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nektek a föld népei között, amikor majd jóra fordítom sorsotokat, a szemetek láttára - mondja az Úr.
Teremtés könyve|1|1|Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
Teremtés könyve|1|2|A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.
Teremtés könyve|1|3|Isten szólt: "Legyen világosság", és világos lett.
Teremtés könyve|1|4|Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
Teremtés könyve|1|5|A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
Teremtés könyve|1|6|Isten újra szólt: "A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között." Úgy is lett.
Teremtés könyve|1|7|Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket.
Teremtés könyve|1|8|Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap.
Teremtés könyve|1|9|Isten ismét szólt: "Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz." Úgy is történt.
Teremtés könyve|1|10|Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.
Teremtés könyve|1|11|Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett.
Teremtés könyve|1|12|A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó.
Teremtés könyve|1|13|Este lett és reggel: a harmadik nap.
Teremtés könyve|1|14|Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától.
Teremtés könyve|1|15|Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy is lett.
Teremtés könyve|1|16|Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.
Teremtés könyve|1|17|Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött,
Teremtés könyve|1|18|s válasszák el a világosságot meg a sötétséget.
Teremtés könyve|1|19|Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap.
Teremtés könyve|1|20|Isten szólt: "A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt.
Teremtés könyve|1|21|Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.
Teremtés könyve|1|22|Isten megáldotta őket és így szólt: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön."
Teremtés könyve|1|23|Este lett és reggel: az ötödik nap.
Teremtés könyve|1|24|Aztán szólt Isten: "Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt.
Teremtés könyve|1|25|Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
Teremtés könyve|1|26|Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog."
Teremtés könyve|1|27|Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.
Teremtés könyve|1|28|Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog."
Teremtés könyve|1|29|Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.
Teremtés könyve|1|30|A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok." Úgy is történt.
Teremtés könyve|1|31|Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.
Teremtés könyve|2|1|Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt.
Teremtés könyve|2|2|Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett.
Teremtés könyve|2|3|Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után.
Teremtés könyve|2|4|még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje.
Teremtés könyve|2|5|Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét.
Teremtés könyve|2|6|Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.
Teremtés könyve|2|7|Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett.
Teremtés könyve|2|8|És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját.
Teremtés könyve|2|9|Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt.
Teremtés könyve|2|10|Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található.
Teremtés könyve|2|11|Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkő is.
Teremtés könyve|2|12|A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét.
Teremtés könyve|2|13|A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz.
Teremtés könyve|2|14|Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.
Teremtés könyve|2|15|Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz.
Teremtés könyve|2|16|De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz."
Teremtés könyve|2|17|Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő."
Teremtés könyve|2|18|Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik.
Teremtés könyve|2|19|Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá.
Teremtés könyve|2|20|Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki.
Teremtés könyve|2|21|Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette.
Teremtés könyve|2|22|Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett."
Teremtés könyve|2|23|Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.
Teremtés könyve|2|24|Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.
Teremtés könyve|3|1|A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?"
Teremtés könyve|3|2|Az asszony így válaszolt a kígyónak: "A kert fáinak gyümölcséből ehetünk.
Teremtés könyve|3|3|Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok."
Teremtés könyve|3|4|Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni.
Teremtés könyve|3|5|Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat."
Teremtés könyve|3|6|Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle.
Teremtés könyve|3|7|Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.
Teremtés könyve|3|8|Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között.
Teremtés könyve|3|9|De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: "Hol vagy?"
Teremtés könyve|3|10|Ő így válaszolt: "Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem."
Teremtés könyve|3|11|De ő így szólt: "Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?"
Teremtés könyve|3|12|Az ember így válaszolt: "Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem."
Teremtés könyve|3|13|Az Úristen megkérdezte az asszonyt: "Mit tettél?" Az asszony így felelt: "A kígyó vezetett félre, azért ettem."
Teremtés könyve|3|14|Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján.
Teremtés könyve|3|15|Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba."
Teremtés könyve|3|16|Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad."
Teremtés könyve|3|17|Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.
Teremtés könyve|3|18|Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned.
Teremtés könyve|3|19|Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza."
Teremtés könyve|3|20|Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja.
Teremtés könyve|3|21|Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket.
Teremtés könyve|3|22|Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!"
Teremtés könyve|3|23|Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett.
Teremtés könyve|3|24|Amikor az embert elűzte, az Éden kertjéből keletre odaállította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.
Teremtés könyve|4|1|Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte Kaint, és így szólt: "Isten segítségével embert hoztam a világra."
Teremtés könyve|4|2|Aztán újra szült: Ábelt, a testvérét. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földműves.
Teremtés könyve|4|3|Bizonyos idő elteltével történt, hogy Kain a föld terméséből áldozatot mutatott be az Úrnak.
Teremtés könyve|4|4|Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára,
Teremtés könyve|4|5|Kainra és áldozatára azonban nem tekintett. Ezért Kain nagyon haragos lett és lehorgasztotta fejét.
Teremtés könyve|4|6|Az Úr szólt Kainhoz: "Miért vagy haragos és miért horgasztod le a fejed? Ha helyesen teszel, miért nem emeled fel a fejed?
Teremtés könyve|4|7|De ha nem cselekszel helyesen, nem bűn van-e az ajtó előtt, mint leselkedő állat, amely hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodnod kell?
Teremtés könyve|4|8|Kain közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: "Menjünk a mezőre!" Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte.
Teremtés könyve|4|9|Ekkor az Úr megkérdezte Kaint: "Hol van a testvéred, Ábel?" Ő így válaszolt: "Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek?"
Teremtés könyve|4|10|Erre ő ezt mondta: "Mit tettél? Testvéred vére felkiált hozzám a földről.
Teremtés könyve|4|11|Ezért átkozott leszel, bujdosni fogsz a földön, amely megnyitotta száját, hogy beigya kezedből testvéred vérét.
Teremtés könyve|4|12|Ha műveled a földet, nem ad neked termést. Hontalan és bujdosó leszel a földön."
Teremtés könyve|4|13|Kain így szólt az Úrhoz: "Túl nagy a büntetésem ahhoz, hogy el tudjam viselni.
Teremtés könyve|4|14|Lám, ma elűztél a föld színéről és el kell rejtőznöm előled, hontalan és bujdosó leszek a földön, s bárki, aki rámtalál, megölhet."
Teremtés könyve|4|15|Az Úr azt válaszolta: Semmi esetre. Aki Kaint megöli, annak hétszeresen kell lakolnia. Az Úr jelet tett Kainra, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje.
Teremtés könyve|4|16|Kain azonban elbujdosott az Úr színe elől, és Nod földjén, Édentől keletre telepedett le.
Teremtés könyve|4|17|Kain megismerte feleségét, az fogant, és Hénochot szülte. Várost épített, és azt fiáról Hénochnak nevezte.
Teremtés könyve|4|18|Hénoch fia Irád lett. Irád fia Mechujael, Mechujael fia Metusael, Metusael fia pedig Lámech.
Teremtés könyve|4|19|Lámech két feleséget vett. Az egyiknek Ada volt a neve, a másiké Cilla.
Teremtés könyve|4|20|Ada a világra hozta Jabalt; ő lett az ősatyja azoknak, akik sátrakban laknak nyájaikkal.
Teremtés könyve|4|21|Testvérét Jubalnak hívták, ő lett az ősatyja azoknak, akik gitáron és fuvolán játszanak.
Teremtés könyve|4|22|Cilla Tubalkainnak adott életet; ő az őse a bronz- és vaskovácsoknak. Tubalkain húga Naama volt.
Teremtés könyve|4|23|Lámech így szólt feleségeihez: "Ada és Cilla, halljátok szavamat, Lámech feleségei figyeljetek szavamra:
Teremtés könyve|4|24|Leütöttem egy embert sebemért, egy ifjút sebhelyemért. Ha Kaint hétszer bosszulják meg, Lámechet hetvenhétszer."
Teremtés könyve|4|25|Ádám megismerte feleségét és az fiút szült neki, akit Szetnek nevezett, "mert - úgymond - Isten más utódot adott nekem Ábel helyett, akit Kain megölt."
Teremtés könyve|4|26|Szetnek is fia született, akit Enosnak nevezett. Ő volt az első, aki Isten nevét segítségül hívta.
Teremtés könyve|5|1|Ez Ádám utódainak könyve: Amikor Isten Ádámot teremtette, Istenhez hasonlónak alkotta.
Teremtés könyve|5|2|Férfinak és nőnek teremtette őket, megáldotta, s azon a napon, amelyen alkotta, embernek nevezte őket.
Teremtés könyve|5|3|Amikor Ádám 130 esztendős volt, magához hasonló, saját képmása szerinti fiút nemzett, akit Szetnek hívott.
Teremtés könyve|5|4|Ádám Szet születése után még 800 évig élt, s fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|5|Ádám egész életkora 930 esztendőt tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|6|Szet 105 éves korában nemzette Enost.
Teremtés könyve|5|7|Szet Enos születése után még 807 évig élt, s fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|8|Szet egész életkora 912 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|9|Enos 90 éves korában nemzette Kenant.
Teremtés könyve|5|10|Enos Kenan születése után még 815 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|11|Enos egész életkora 905 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|12|Kenan 70 esztendős korában nemzette Mahalaleelt.
Teremtés könyve|5|13|Kenan Mahalaleel születése után még 840 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|14|Kenan egész életkora 910 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|15|Mahalaleel 65 éves korában nemzette Járedet.
Teremtés könyve|5|16|Mahalaleel Járed születése után még 830 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|17|Mahalaleel egész életkora 895 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|18|Járed 162 éves korában nemzette Hénochot.
Teremtés könyve|5|19|Járed Hénoch születése után még 800 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|20|Járed egész életkora 962 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|21|Hénoch 65 éves korában nemzette Metuselachot.
Teremtés könyve|5|22|Hénoch Isten színe előtt járt. Hénoch Metuselach születése után még 300 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|23|Hénoch egész életkora 365 évet tett ki.
Teremtés könyve|5|24|Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte.
Teremtés könyve|5|25|Metuselach 187 éves korában nemzette Lámechet.
Teremtés könyve|5|26|Metuselach Lámech születése után még 782 évet élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|27|Metuselach egész életkora 969 esztendő volt, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|28|Lámech 182 éves volt, amikor fia született.
Teremtés könyve|5|29|A Noé nevet adta neki, "mert - úgymond - ez hoz nekünk vigasztalást, amikor kezünk fáradságos munkájával műveljük a földet, amit az Úr megátkozott."
Teremtés könyve|5|30|Lámech Noé születése után még 595 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|5|31|Lámech egész életkora 777 évet tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|5|32|Noé 500 éves volt, akkor nemzette Szemet, Kámot és Jáfetet.
Teremtés könyve|6|1|Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek,
Teremtés könyve|6|2|az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik.
Teremtés könyve|6|3|Ekkor az Úr így szólt: "Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen."
Teremtés könyve|6|4|Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.
Teremtés könyve|6|5|Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul,
Teremtés könyve|6|6|megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.
Teremtés könyve|6|7|Ezt mondta az Úr: "Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtettem őket."
Teremtés könyve|6|8|Noé azonban kegyelmet talált az Úr szemében.
Teremtés könyve|6|9|Noénak ez a története: Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt.
Teremtés könyve|6|10|Noénak három fia született: Szem, Kám és Jáfet.
Teremtés könyve|6|11|A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal.
Teremtés könyve|6|12|Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért.
Teremtés könyve|6|13|Isten így szólt Noéhoz: "Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal.
Teremtés könyve|6|14|Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal.
Teremtés könyve|6|15|Így kell építened: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága.
Teremtés könyve|6|16|Csinálj a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső emeletet.
Teremtés könyve|6|17|Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt létezik. El fog pusztulni minden, ami a földön van.
Teremtés könyve|6|18|Veled azonban szövetséget kötök. Te beszállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei.
Teremtés könyve|6|19|Minden élőlényből, minden testből vigyél kettőt a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak, egy hímet és egy nőstényt.
Teremtés könyve|6|20|A madarak minden fajtájából, az állatok minden fajtájából kettőt-kettőt vigyél be, hogy életben maradjanak.
Teremtés könyve|6|21|Vigyél magaddal mindenféle ételt is, ami táplálékul szolgál, halmozz fel készletet, hogy nekik és neked eledelül szolgáljon."
Teremtés könyve|6|22|Noé úgy is tett, pontosan úgy járt el, ahogy Isten megparancsolta neki.
Teremtés könyve|7|1|Az Úr így szólt Noéhoz: "Szállj be egész családoddal a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt az egész nemzedékben.
Teremtés könyve|7|2|Minden tiszta állatból vigyél hetet-hetet, hímet és nőstényt, a tisztátalanokból pedig kettőt, hímet és nőstényt.
Teremtés könyve|7|3|(A madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt), hogy ivadékuk az egész földön életben maradjon.
Teremtés könyve|7|4|Mert még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amit alkottam."
Teremtés könyve|7|5|Noé úgy tett, ahogy az Úr megparancsolta neki.
Teremtés könyve|7|6|Noé 600 esztendős volt, amikor a vízözön rátört a földre.
Teremtés könyve|7|7|Noé a vízözön előtt beszállt a bárkába: vele együtt fiai, felesége és fiainak feleségei.
Teremtés könyve|7|8|(A tiszta és tisztátalan állatok, a madarak és a földön élő állatok közül kettő-kettő,
Teremtés könyve|7|9|egy hím és egy nőstény ment Noéval a bárkába, ahogy Isten megparancsolta.)
Teremtés könyve|7|10|Hét nap elteltével a vízözön rátört a földre.
Teremtés könyve|7|11|Noé 600. évében, a második hónap 17. napján, ezen a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és megeredtek az ég csatornái.
Teremtés könyve|7|12|Az eső negyven nap és negyven éjjel zuhogott a földre.
Teremtés könyve|7|13|Ezen a napon Noé és fiai, Szem, Kám és Jáfet Noé feleségével és fiainak három feleségével együtt beszálltak a bárkába,
Teremtés könyve|7|14|s velük minden fajtájú vadállat, minden fajtájú háziállat, mindenféle földi csúszómászó és mindenféle madár és szárnyas.
Teremtés könyve|7|15|Minden lény, ami lélegzik, párosával ment Noéhoz a bárkába.
Teremtés könyve|7|16|Minden lényből egy hím és egy nőstény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót.
Teremtés könyve|7|17|Ezután negyven napig ömlött az eső a földre. A víz megdagadt és fölemelte a bárkát úgy, hogy a föld felett úszott.
Teremtés könyve|7|18|Az ár elhatalmasodott, és erősen megduzzadt a föld felett, a bárka azonban a vízen úszott.
Teremtés könyve|7|19|A víz még magasabb lett a földön, annyira, hogy az ég alatt minden magas hegyet elborított.
Teremtés könyve|7|20|Tizenöt könyöknyivel múlta felül a víz őket, annyival emelkedett a hegyek fölé.
Teremtés könyve|7|21|Így minden élőlény elpusztult, amely a földön mozgott: madarak, háziállatok, vadállatok, mindenféle földi csúszómászó és minden ember.
Teremtés könyve|7|22|Minden, ami lélegzett, ami a szárazföldön élt, elpusztult.
Teremtés könyve|7|23|Így törölt el (Isten) minden élőlényt a földön: az embertől az állatig, a csúszómászókig és az égi madarakig. Mind eltörölte őket a földről.
Teremtés könyve|7|24|Csak Noé maradt meg, és ami vele volt a bárkában. A víz százötven napig áradt a földön.
Teremtés könyve|8|1|Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden vadállatról, minden háziállatról, ami vele volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett.
Teremtés könyve|8|2|A mélységek forrásai és az ég csatornái bezárultak: az eső megszűnt esni az égből,
Teremtés könyve|8|3|és a víz lassan elapadt, a földön.
Teremtés könyve|8|4|Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban, a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén.
Teremtés könyve|8|5|A víz a tizedik hónapig egyre jobban leapadt, s a hónap első napján feltűntek a hegycsúcsok.
Teremtés könyve|8|6|Negyven nap elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát, amit csinált,
Teremtés könyve|8|7|s kiengedett egy hollót. Az ide-oda röpdösött, amíg a víz fel nem száradt a földről.
Teremtés könyve|8|8|Azután kiengedett egy galambot, hogy lássa, vajon a víz visszahúzódott-e már a föld színéről.
Teremtés könyve|8|9|De a galamb nem talált helyet a lába számára, ezért visszatért a bárkába, mivel még víz állt az egész földön. Ő kinyújtotta kezét, megfogta, és bevitte magához a bárkába.
Teremtés könyve|8|10|Még várt további hét napot, és újra kiengedett egy galambot.
Teremtés könyve|8|11|A galamb este visszatért hozzá, és íme, friss olajágat tartott a csőrében. Ebből megtudta Noé, hogy a víz eltűnt a földről.
Teremtés könyve|8|12|Újabb hét napig várt, és ismét kiengedett egy galambot, de ez már nem tért vissza hozzá.
Teremtés könyve|8|13|Noé 600. életévében, az első hónapban, a hónap első napján felszáradt a víz a föld színén. Ekkor Noé félretolta a bárka fedelét, körülnézett, s íme, a föld felszíne szikkadt volt.
Teremtés könyve|8|14|A második hónapban, a hónap 27. napján a föld száraz volt.
Teremtés könyve|8|15|Ekkor Isten szólt Noéhoz:
Teremtés könyve|8|16|"Szállj ki a bárkából: te, a feleséged, a fiaid és fiaidnak feleségei.
Teremtés könyve|8|17|Minden élőlény, amely veled van, a madarak, az állatok, a földi csúszómászók menjenek ki, nyüzsögjenek a földön, legyenek termékenyek és szaporodjanak el a földön."
Teremtés könyve|8|18|Noé kiszállt fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel.
Teremtés könyve|8|19|Minden vadállat, minden háziállat, minden madár, minden földi csúszómászó kijött a bárkából, egyik fajta a másik után.
Teremtés könyve|8|20|Noé oltárt épített az Úrnak. Aztán fogott minden tiszta állatból és tiszta madárból, s égőáldozatot mutatott be az oltáron.
Teremtés könyve|8|21|Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt magában: "Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya ifjúkorától kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem.
Teremtés könyve|8|22|Mostantól fogva, amíg a föld áll, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka."
Teremtés könyve|9|1|Isten megáldotta Noét fiaival együtt, és így szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, és töltsétek be a földet.
Teremtés könyve|9|2|A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tőletek: a kezetekbe adom őket.
Teremtés könyve|9|3|Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt.
Teremtés könyve|9|4|Csak élő állatot vérével együtt nem ehettek.
Teremtés könyve|9|5|A ti véreteket, éltető véreteket is számon fogom kérni. Számon kérem minden állattól és minden embertől. Mindenkitől, még a testvértől is számon kérem az ember életét.
Teremtés könyve|9|6|Aki embervért ont, annak ember ontsa ki a vérét, mivel Isten saját képmására teremtette az embert.
Teremtés könyve|9|7|Tehát legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és uralkodjatok rajta."
Teremtés könyve|9|8|Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak:
Teremtés könyve|9|9|"Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal
Teremtés könyve|9|10|és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal, s az összes mezei vaddal, mindennel, ami kijött a bárkából, a föld minden állatával.
Teremtés könyve|9|11|Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök el minden lényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet."
Teremtés könyve|9|12|Aztán így szólt Isten: "Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek levő minden élőlény között minden nemzedékre:
Teremtés könyve|9|13|szivárványt helyezek a felhőkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között.
Teremtés könyve|9|14|Ha összegyűjtöm a föld felett a felhőket és a szivárvány megjelenik a felhőkön,
Teremtés könyve|9|15|akkor megemlékezem szövetségemről, ami fennáll köztem és köztetek, meg minden élőlény és test között. A víz nem válik többé vízözönné, hogy minden lényt elpusztítson.
Teremtés könyve|9|16|Ha a szivárvány megjelenik a felhőkön, látni fogom, és megemlékezem az örök szövetségről, amely fennáll Isten és minden élőlény meg minden test között a földön."
Teremtés könyve|9|17|Isten így szólt Noéhoz: "Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam köztem és minden földi lény között".
Teremtés könyve|9|18|Noé fiai, akik kijöttek a bárkából, Szem, Kám és Jáfet voltak. Kám Kánaán atyja.
Teremtés könyve|9|19|Ezek hárman voltak Noé fiai, és tőlük származott a föld egész népessége.
Teremtés könyve|9|20|Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni.
Teremtés könyve|9|21|Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában.
Teremtés könyve|9|22|Kám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének.
Teremtés könyve|9|23|Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét.
Teremtés könyve|9|24|Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia,
Teremtés könyve|9|25|így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között."
Teremtés könyve|9|26|Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája.
Teremtés könyve|9|27|Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája."
Teremtés könyve|9|28|Noé a vízözön után még 350 évig élt.
Teremtés könyve|9|29|Noé egész életkora 950 esztendőt tett ki, akkor halt meg.
Teremtés könyve|10|1|Ezek Noé fiainak, Szemnek, Kámnak és Jáfetnek az utódai. Fiaik a vízözön után születtek.
Teremtés könyve|10|2|Jáfet fiai: Gómer, Magóg, Madai, Javan, Tubal, Mesek és Tirasz.
Teremtés könyve|10|3|Gómer fiai: Askenász, Rifát és Togorma.
Teremtés könyve|10|4|Javan fiai Elisa és Tarsis, a kittimek és a dananimok.
Teremtés könyve|10|5|Ezektől ágaztak ki a népek szigetei. Ezek Jáfet fiai országuk és nyelvük szerint, törzseik és népeik szerint.
Teremtés könyve|10|6|Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán.
Teremtés könyve|10|7|Kus fiai: Szeba, Havila, Szabata, Ráma és Szabteka. Ráma fiai: Szeba és Dedán.
Teremtés könyve|10|8|Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön.
Teremtés könyve|10|9|Nagy vadász volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród.
Teremtés könyve|10|10|Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra és Sineár földjén minden városra.
Teremtés könyve|10|11|Erről a földről indult ki Asszur és megépítette Ninivét, Rechobot-Irt,
Teremtés könyve|10|12|Kalachot és Rezent, Ninive és Kalach között. (Ez a nagy város.)
Teremtés könyve|10|13|Micrajim fiai a luditák, anamiták, lehabiták, naftukiták,
Teremtés könyve|10|14|patraziták, kaszlukiták és a kaftoriták, akiktől a filiszteusok származnak.
Teremtés könyve|10|15|Kánaán utódai: az elsőszülött, Szidon, azután Het,
Teremtés könyve|10|16|továbbá a jebuziták, amoriták, girgasiták,
Teremtés könyve|10|17|hivviták, arkiták és sziniták,
Teremtés könyve|10|18|arvaditák, zemariták és a hamatiták. Később a kánaániták nemzetségei szétszóródtak.
Teremtés könyve|10|19|A kánaániták határa Szidontól Gerar irányában Gázáig terjedt; Szodoma, Gomorra, Adma és Cebojim irányában pedig egészen Lesáig.
Teremtés könyve|10|20|Ezek Kám fiai törzsük, nyelvük, országuk és nemzetségük szerint.
Teremtés könyve|10|21|Szemnek, Éber fia ősatyjának, Jáfet idősebb testvérének is születtek fiai.
Teremtés könyve|10|22|Szem fiai: Elám, Asszur, Arpachsád, Lud és Árám.
Teremtés könyve|10|23|Árám fiai: Uc, Hul, Geter és Mas.
Teremtés könyve|10|24|Arpachsád fia Selak, Selaké pedig Eber.
Teremtés könyve|10|25|Ebernek két fia született. Az egyik neve Peleg, mivel az ő idejében osztották fel a földet. A testvére neve Joktán.
Teremtés könyve|10|26|Joktán fiai: Almodád, Selef, Hacarmavet és Jerách,
Teremtés könyve|10|27|Hadorám, Usal és Dikla,
Teremtés könyve|10|28|Obál, Abimael, Seba,
Teremtés könyve|10|29|Ofir, Havila és Jobab. Mindezek Joktán fiai.
Teremtés könyve|10|30|Lakóhelyük Mesától Szefárig, a keleti hegységig terjedt.
Teremtés könyve|10|31|Ezek Szem fiai törzsük, nyelvük, országuk és nemzetségük szerint.
Teremtés könyve|10|32|Ezek Noé fiainak törzsei családjuk és nemzetségük szerint. Tőlük származnak a népek a földön a vízözön után.
Teremtés könyve|11|1|Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai.
Teremtés könyve|11|2|Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek.
Teremtés könyve|11|3|Így szóltak egymáshoz: "Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki." A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul.
Teremtés könyve|11|4|Azután így szóltak: "Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!"
Teremtés könyve|11|5|Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek.
Teremtés könyve|11|6|Így szólt: "Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják.
Teremtés könyve|11|7|Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!"
Teremtés könyve|11|8|Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését.
Teremtés könyve|11|9|Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön.
Teremtés könyve|11|10|Szem utódai ezek: Amikor Szem 100 éves volt, a vízözön utáni második évben nemzette Arpachsádot.
Teremtés könyve|11|11|Arpachsád születése után még 500 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|12|Arpachsád 35 éves korában Selákot nemzette.
Teremtés könyve|11|13|Selák születése után még 403 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|14|Selák 30 éves korában nemzette Hébert.
Teremtés könyve|11|15|Héber születése után Selák még 403 évig élt, fiai és lányai születtek.
Teremtés könyve|11|16|Héber 34 éves korában nemzette Peleget.
Teremtés könyve|11|17|Peleg születése után Héber még 430 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|18|Peleg 30 éves korában nemzette Reut.
Teremtés könyve|11|19|Reu születése után Peleg még 209 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|20|Reu 32 éves korában Szerugot nemzette.
Teremtés könyve|11|21|Szerug születése után Reu még 207 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|22|Szerug 30 éves korában nemzette Nachort.
Teremtés könyve|11|23|Nachor születése után Szerug még 200 évig élt, és fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|24|Nachor 29 éves korában Terachot nemzette.
Teremtés könyve|11|25|Terach születése után Nachor még 119 évig élt, fiai meg lányai születtek.
Teremtés könyve|11|26|Terach 70 éves korában nemzette Ábrámot, Nachort és Háránt.
Teremtés könyve|11|27|Terach utódai ezek: Terach nemzette Ábrámot, Nachort és Háránt. Hárán fia Lót volt.
Teremtés könyve|11|28|Hárán meghalt, atyjának, Terachnak életében, hazájában, a kaldeai Úrban.
Teremtés könyve|11|29|Ábrám és Nachor megnősültek. Ábrám feleségét Sárainak hívták. Nachor feleségét Milkának. Ő Háránnak, Milka és Jiszka atyjának lánya volt.
Teremtés könyve|11|30|Sárai azonban meddő maradt, nem voltak gyermekei.
Teremtés könyve|11|31|Terach vette fiát, Ábrámot és unokáját, Lótot, Hárán fiát s a menyét, Sárait, fiának, Ábrámnak feleségét, s kivezette őket a kaldeai Úrból. Kivándoroltak Kánaán felé. Amikor Háránba érkeztek, ott letelepedtek.
Teremtés könyve|11|32|Terach 205 éves korában halt meg Háránban.
Teremtés könyve|12|1|Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked.
Teremtés könyve|12|2|Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel.
Teremtés könyve|12|3|Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége."
Teremtés könyve|12|4|Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult.
Teremtés könyve|12|5|Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére.
Teremtés könyve|12|6|Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak.
Teremtés könyve|12|7|Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: "Ezt a földet utódaidnak adom." Erre ő oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki.
Teremtés könyve|12|8|Innét tovább vonult a hegyvidékre, Bételtől keletre. Fölverte sátrát, s Bétel nyugatra esett, Ai pedig keletre. Aztán oltárt épített az Úrnak és segítségül hívta a nevét.
Teremtés könyve|12|9|Majd tovább vonult a Negeb felé.
Teremtés könyve|12|10|Amikor éhínség tört ki a vidéken, Ábrám lement Egyiptomba és ott lakott, mint jövevény, mert az éhínség súlyosan ránehezedett a vidékre.
Teremtés könyve|12|11|Amint Egyiptomhoz közeledett, így szólt feleségéhez, Sáraihoz: "Jól tudom, hogy szép asszony vagy.
Teremtés könyve|12|12|Ha az egyiptomiak látnak, azt fogják mondani: Ez a felesége. Engem megölnek, téged életben hagynak.
Teremtés könyve|12|13|Ezért mondd, hogy a húgom vagy, hogy miattad nekem is jó dolgom legyen és életben maradjak."
Teremtés könyve|12|14|Amikor Ábrám Egyiptomba ért, az egyiptomiak látták, hogy az asszony nagyon szép.
Teremtés könyve|12|15|A fáraó udvari főtisztviselői is látták és dicsérték a fáraó előtt. Az asszonyt tehát a fáraó palotájába vitték,
Teremtés könyve|12|16|Ábrámmal pedig jól bántak miatta. Juhot, szarvasmarhát, szamarat, szolgákat, szolgálólányokat, szamárkancát és tevéket ajándékoztak neki.
Teremtés könyve|12|17|Az Úr azonban súlyos csapással verte meg a fáraót és házát Sárai, Ábrám felesége miatt.
Teremtés könyve|12|18|Erre a fáraó hívatta Ábrámot, és így szólt hozzá: "Mit tettél velem? Miért nem vallottad be, hogy a feleséged?
Teremtés könyve|12|19|Miért állítottad: a húgom -, úgy, hogy feleségül vettem? Most itt a feleséged, vedd és távozz!"
Teremtés könyve|12|20|A fáraó parancsot adott embereinek, vigyék őt is, feleségét is minden vagyonával együtt vissza.
Teremtés könyve|13|1|Ábrám tehát feleségével és minden vagyonával visszatért Egyiptomból a Negebre, vele volt Lót is.
Teremtés könyve|13|2|Ábrám nagyon gazdag lett nyájakban, ezüstben és aranyban.
Teremtés könyve|13|3|A Negebről fokozatosan Bétel felé vonult, addig a helyig, ahol először táborozott Bétel és Ai között,
Teremtés könyve|13|4|annak az oltárnak a helyén, amelyet korábban emelt. Itt Ábrám segítségül hívta az Úr nevét.
Teremtés könyve|13|5|Lótnak, aki Ábrámmal tartott, szintén voltak juhai, barmai és sátrai.
Teremtés könyve|13|6|Ezért a vidék nem bírta el, hogy együtt maradjanak. Mivel javaik nagyon felszaporodtak, nem maradhattak egymás mellett.
Teremtés könyve|13|7|Vita támadt Ábrám nyájának pásztorai és Lót nyájának pásztorai között. (A vidéken akkor kánaániták és periziták laktak.)
Teremtés könyve|13|8|Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: "Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk.
Teremtés könyve|13|9|Nemde, nyitva áll előtted az egész vidék? Válj el tehát tőlem: ha te balra mégy, én jobbra, ha te jobbra mégy, én balra."
Teremtés könyve|13|10|Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött - mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje, egészen Coárig.
Teremtés könyve|13|11|Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott, és így elváltak egymástól.
Teremtés könyve|13|12|Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott és egészen Szodomáig táborozott.
Teremtés könyve|13|13|A szodomai emberek azonban nagyon rosszak voltak és vétkeztek Isten ellen.
Teremtés könyve|13|14|Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tőle: "Emeld föl szemedet és tekints a helyről, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra.
Teremtés könyve|13|15|Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden időkre.
Teremtés könyve|13|16|Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját. Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját, akkor megszámlálhatná utódaidat is.
Teremtés könyve|13|17|Rajta tehát, járd be a földet széltében és hosszában, mivel neked adom azt."
Teremtés könyve|13|18|Ábrám tovább is vonult sátraival és Mamre terebintjénél telepedett le, Hebron mellett, s ott oltárt épített az Úrnak.
Teremtés könyve|14|1|Amráfelnek, Sineár királyának, Arjochnak, Ellaszár királyának, Kedor-Laomernak, Elám királyának és Tidálnak, Gojim királyának idejében
Teremtés könyve|14|2|ezek háborút viseltek Berával, Szodoma királyával, Birsával, Gomorra királyával, Sineábbal, Adma királyával, Semeberrel, Cebojim királyával és Bela (azaz Coár) királyával.
Teremtés könyve|14|3|Ezek mind Sziddim völgyében gyűltek össze (ez a Sós-tenger).
Teremtés könyve|14|4|Tizenkét évig Kedor-Laomernek voltak alattvalói, a tizenharmadik évben azonban elpártoltak tőle.
Teremtés könyve|14|5|A tizennegyedik évben Kedor-Laomer és a vele szövetséges királyok eljöttek és megverték a refaitákat Asterót-Karnajimnál, a szuszitákat Hámnál, az emitákat Kirjatajim síkságán,
Teremtés könyve|14|6|a horitákat a Szeir-hegyekben, egészen El Paránig, amely a sivatag szélén fekszik.
Teremtés könyve|14|7|Innen visszafordultak, eljöttek az Ítélet-forrásig, és leverték a Hacacon-Tamárban lakó amalekiták és amoriták egész földjét.
Teremtés könyve|14|8|Ekkor kivonult a szodomai király, a gomorrai király, az admai király, a cebojimi király és a belai (azaz coári) király, s a Sziddim völgyében szembeszálltak velük:
Teremtés könyve|14|9|Kedor-Laomerrel, Elám királyával, Tidallal, Gojim királyával, Amráfellel, Sineár királyával és Arjochkal, Ellaszár királyával; négy király öt ellen.
Teremtés könyve|14|10|Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával. Amikor Szodoma királya és Gomorra királya menekülni kényszerült, beléjük estek, a többiek pedig a hegyek közé futottak.
Teremtés könyve|14|11|Amazok erre elvették Szodoma és Gomorra minden vagyonát, minden élelmét és elvonultak.
Teremtés könyve|14|12|Lótot (Ábrám unokaöccsét) is elvitték minden vagyonával együtt és elvonultak. Ő ugyanis Szodomában lakott.
Teremtés könyve|14|13|A menekülők egyike hírt hozott erről Ábrámnak, a hébernek. Ő ekkor az amorita Mamrének, Eskol és Áner testvérének terebintjénél lakott, akik Ábrám szövetségesei voltak.
Teremtés könyve|14|14|Mihelyt Ábrám meghallotta, hogy rokona fogságba esett, mozgósította kipróbált szolgáit, akik nála születtek, 318 férfit, s üldözte őket egészen Dánig.
Teremtés könyve|14|15|Ő és szolgái, megosztott csapatban, éjnek idején megtámadták és Hobáig üldözték őket, Damaszkusztól északra.
Teremtés könyve|14|16|Visszahozott minden zsákmányt, s rokonát is, Lótot, minden vagyonával, az asszonyokkal és szolgákkal együtt.
Teremtés könyve|14|17|Amikor a Kedor-Laomer, és a vele levő királyok fölött aratott győzelemből visszatért, Szodoma királya eléje jött Sáve völgyében (ez a Királyok völgye).
Teremtés könyve|14|18|Melkizedek, Sálem királya pedig kenyeret és bort hozott. Ő ugyanis a magasságbeli Isten papja volt.
Teremtés könyve|14|19|Megáldotta és így szólt hozzá:
Teremtés könyve|14|20|"Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten előtt, aki az eget és a földet teremtette. S áldott legyen a magasságbeli Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet." Ő pedig tizedet adott neki mindenből.
Teremtés könyve|14|21|Szodoma királya így szólt Ábrámhoz: "Add nekem az embereket, a zsákmányt tartsd meg magadnak."
Teremtés könyve|14|22|Ábrám azonban így válaszolt Szodoma királyának: "Kezemet fölemelem a magasságbeli Isten felé, aki az eget és a földet teremtette.
Teremtés könyve|14|23|Egyetlen fonalat és egyetlen saruszíjat sem fogadok el, semmit abból, ami a tiéd. Ne mondhasd: én tettem gazdaggá Ábrámot.
Teremtés könyve|14|24|Nem viszek el semmit, csak amit a szolgák föléltek, és azoknak az embereknek a részét, akik velem kivonultak: Áner, Eskol és Mamre: csak ők vegyék ki részüket."
Teremtés könyve|15|1|A történtek után az Úr szava megnyilatkozott Ábrámnak látomásban: "Ne félj Ábrám, én védőpajzs vagyok; a jutalmad igen nagy lesz."
Teremtés könyve|15|2|Ábrám így szólt: "Uram, Istenem, mit adhatsz nekem, hiszen gyermek nélkül maradtam."
Teremtés könyve|15|3|És Ábrám így folytatta: "Nézd, nem adtál nekem utódot, így szolgám lesz az örökösöm."
Teremtés könyve|15|4|Az Úr szava ezt mondta neki: "Nem az lesz örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki testedből származik."
Teremtés könyve|15|5|Aztán kivezette, és ezt mondta neki: "Nézz föl az égre és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni őket." Majd hozzáfűzte: "Ilyen lesz a nemzetséged."
Teremtés könyve|15|6|Hitt az Úrnak, ő pedig beszámította neki megigazulásra.
Teremtés könyve|15|7|Ismét szólt hozzá: "Én vagyok Isten, aki kihívtalak a kaldeai Úrból, hogy ezt a földet adjam birtokul."
Teremtés könyve|15|8|Ő így válaszolt: "Uram, Istenem, miből tudom meg, hogy birtokolni fogom azt?"
Teremtés könyve|15|9|Erre megparancsolta neki: "Hozz egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét, egy hároméves bakot, egy gerlét és egy galambot!"
Teremtés könyve|15|10|Amikor odahozta neki ezeket az állatokat, középen átvágta őket és a két felet egymás mellé állította, a madarakat azonban nem vágta szét.
Teremtés könyve|15|11|Akkor rablómadarak szálltak a testekre, de Ábrám elűzte őket.
Teremtés könyve|15|12|Amikor a nap lenyugodott, Ábrámot mély álom fogta el, s nagy félelem szállta meg.
Teremtés könyve|15|13|Ő azonban így szólt Ábrámhoz: "Tudd meg, hogy nemzetséged idegen lesz egy országban, amely nem az övé. Szolgálni fognak nekik, azok pedig elnyomják őket 400 esztendeig.
Teremtés könyve|15|14|De én megítélem azt a népet is, amelynek szolgálniuk kell. Akkor javakban bővelkedve vonulnak ki onnan.
Teremtés könyve|15|15|Te azonban békében térsz meg atyáidhoz, és magas korban temetnek el.
Teremtés könyve|15|16|A negyedik nemzedékben térnek ide vissza, mivel az amoriták bűne még nem teljes."
Teremtés könyve|15|17|Mikor a nap lenyugodott és beállt a sűrű sötétség, füstölő kemencéhez és égő fáklyához hasonló valami ment végig ezek között a darabok között.
Teremtés könyve|15|18|Azon a napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal és így szólt: "Utódaidnak adom ezt a földet, Egyiptom patakjától egészen a nagy folyamig, az Eufráteszig:
Teremtés könyve|15|19|a kenitákat és kenizitákat, a kadmonitákat,
Teremtés könyve|15|20|hetitákat, perizitákat és refaitákat,
Teremtés könyve|15|21|az amoritákat, kánaániakat, girgasitákat és jebuzitákat."
Teremtés könyve|16|1|Sárai, Ábrám felesége nem szült gyermeket, volt azonban neki egy Hágár nevű egyiptomi szolgálója.
Teremtés könyve|16|2|Sárai így szólt Ábrámhoz: "Nézd, az Úr nem adott nekem gyermeket. Menj be szolgálómhoz, általa talán gyermekhez jutok." Ábrám megfogadta Sárai tanácsát.
Teremtés könyve|16|3|Sárai, Ábrám felesége, tehát fogta egyiptomi szolgálóját, Hágárt, s amikor Ábrám már 10 éve lakott Kánaán földjén, feleségül adta férjének, Ábrámnak.
Teremtés könyve|16|4|Ő együtt volt Hágárral, s ez fogant. Mikor azonban észrevette, hogy fogant, úrnője kicsinek tűnt szemében.
Teremtés könyve|16|5|Sárai ezt mondta Ábrámnak: "A velem történt jogtalanság visszaszáll rád. Neked adtam szolgálómat, de most, amikor tudja, hogy fogant, kicsi lettem a szemében. Az Úr legyen bíró köztem és közted."
Teremtés könyve|16|6|Ábrám így felelt Sárainak: "Szolgálód a kezedben van, tégy vele, amit akarsz." Sárai tehát olyan keményen bánt vele, hogy az megszökött tőle.
Teremtés könyve|16|7|Isten angyala egy vízforrásnál talált rá a pusztában, a Sur felé vezető úton levő forrásnál.
Teremtés könyve|16|8|Megszólította: "Hágár, Sárai szolgálója, honnan jössz és hová mégy?"
Teremtés könyve|16|9|"Úrnőm, Sárai elől menekülök" - válaszolta. Isten angyala ezt mondta neki: "Térj vissza újra úrnődhöz és hajolj meg hatalma előtt."
Teremtés könyve|16|10|Az Úr angyala még ezt mondta: "Utódaidat oly számossá teszem, hogy sokaságuk miatt megszámlálni sem tudják őket."
Teremtés könyve|16|11|Aztán még így szólt: "Nézd, fogantál és fiút fogsz szülni. Nevezd majd Izmaelnek, mert Isten meghallgatott szükségedben.
Teremtés könyve|16|12|Olyan ember lesz, mint a vadszamár: keze mindenki ellen és mindenki keze őellene. Összes testvérével szemben telepszik majd le."
Teremtés könyve|16|13|Ekkor ő kimondta az Úr nevét, aki beszélt vele: "Te El Roi vagy!" - azután hozzáfűzte: "Arra tekintettem én itt, aki reám tekint?"
Teremtés könyve|16|14|Azért nevezték ezt a forrást Lachai-Roi forrásnak. Kádes és Báred között van.
Teremtés könyve|16|15|Hágár fiút szült Ábrámnak és Ábrám Izmaelnek nevezte fiát, akit Hágár szült neki.
Teremtés könyve|16|16|Ábrám 86 esztendős volt, amikor Hágár Izmaelt szülte Ábrámnak.
Teremtés könyve|17|1|Amikor Ábrám 99 éves volt, az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: "Én El Shaddái vagyok: járj előttem, és légy tökéletes.
Teremtés könyve|17|2|Szövetséget hozok létre köztem és közted, s megsokasítlak, szerfölött megsokasítlak."
Teremtés könyve|17|3|Erre Ábrám arcra borult, Isten pedig azt mondta neki:
Teremtés könyve|17|4|"Nézd, ez az én szövetségem veled. Te népek sokaságának atyja leszel.
Teremtés könyve|17|5|Ezért ne hívjanak többé Ábrámnak, hanem Ábrahám legyen a neved, mivel népek sokaságának atyjává teszlek.
Teremtés könyve|17|6|Szerfölött megsokasítlak, néppé teszlek és királyok származnak tőled.
Teremtés könyve|17|7|Szövetséget hozok létre köztem és közted, majd utánad utódaid Istene leszek.
Teremtés könyve|17|8|Neked, és utánad utódaidnak adom a földet, amelyen most mint jövevény tartózkodol: Kánaán egész földjét örök birtokul, és én Istenük leszek."
Teremtés könyve|17|9|Isten tovább beszélt Ábrahámhoz: "De tartsd meg szövetségemet, te, és utánad utódaid minden nemzedéken át.
Teremtés könyve|17|10|Ez az én szövetségem, amit meg kell tartanotok, köztem és köztetek, s utánad utódaid között:
Teremtés könyve|17|11|Minden férfit körül kell metélni közületek, mégpedig előbőrötök húsát kell körülmetélni. Ez legyen a szövetség jele köztem és köztetek.
Teremtés könyve|17|12|A nyolcadik napon kell közületek minden férfinemhez tartozót körülmetélni minden nemzedéken át. A házatokban született szolgát is, meg az idegenektől vett rabszolgát is, aki nem tartozik leszármazottaid közé.
Teremtés könyve|17|13|Tehát a házban született és pénzen vásárolt szolgát is körül kell metélni. Testeteken viselt szövetségem legyen örök szövetség.
Teremtés könyve|17|14|Aki a férfinemhez tartozik és nincs körülmetélve, akinek előbőrén a húsa nincs körülmetélve, azt ki kell a népből taszítani. Az megszegte szövetségemet."
Teremtés könyve|17|15|Isten tovább beszélt Ábrahámhoz: "Feleségedet, Sárait ne hívd tovább Sárainak, hanem Sára legyen a neve.
Teremtés könyve|17|16|Megáldom, és általa fiút adok neked. Megáldom, hogy néppé legyen: népek királyai származnak majd tőle."
Teremtés könyve|17|17|Ábrahám erre arcra borult és nevetett, mivel így gondolkozott magában: százéves embernek legyen még fia? És Sára, a kilencvenesztendős, még szülni fog?
Teremtés könyve|17|18|Ezért Ábrahám így szólt Istenhez: "Éljen csak Izmael színed előtt!"
Teremtés könyve|17|19|De Isten ezt válaszolta: "Nem úgy! Feleséged, Sára ajándékoz meg fiúval téged, s te majd az Izsák nevet adod neki. Szövetségemet örök szövetséggé teszem vele, én pedig az ő és őutána leszármazottainak Istene leszek.
Teremtés könyve|17|20|De Izmaelt illetően is meghallgatlak. Nézd, megáldom, termékennyé teszem és szerfölött megsokasítom. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni és nagy néppé teszem.
Teremtés könyve|17|21|De szövetségemet Izsákkal kötöm meg, akit Sára a jövő évben ez idő tájt szül."
Teremtés könyve|17|22|Miután Isten befejezte beszédét Ábrahámmal, előtte fölemelkedett.
Teremtés könyve|17|23|Akkor Ábrahám fogta fiát, Izmaelt, s minden szolgáját, aki a házában született s akit pénzen vásárolt, mindenkit, aki a férfinemhez tartozott Ábrahám házában, s még aznap körülmetélte előbőrüket, ahogy Isten megparancsolta.
Teremtés könyve|17|24|Ábrahám 99 éves volt, amikor előbőrét körülmetélték.
Teremtés könyve|17|25|Izmael 13 esztendős volt, amikor előbőrét körülmetélték.
Teremtés könyve|17|26|Ábrahám és fia ugyanazon a napon metélkedtek körül.
Teremtés könyve|17|27|Hasonlóképpen körülmetéltek minden férfit a házában, a nála született és az idegenektől vásárolt rabszolgákat is.
Teremtés könyve|18|1|Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült.
Teremtés könyve|18|2|Fölemelte szemét és íme, három férfi állt előtte. Mihelyt meglátta őket, sátra bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt
Teremtés könyve|18|3|és így szólt: "Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat.
Teremtés könyve|18|4|Hoznak vizet, mossátok meg lábatokat és telepedjetek le a fa alatt.
Teremtés könyve|18|5|Közben én hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek. Hiszen ezért ejtettétek útba szolgátokat." Azok így válaszoltak: "Tedd, amit mondtál."
Teremtés könyve|18|6|Ábrahám besietett sátrába Sárához, és így szólt: "Végy gyorsan három adag lisztet, keleszd meg, és süss lepényt."
Teremtés könyve|18|7|Azután kiment Ábrahám az állatokhoz, kiválasztott egy fiatal és erős borjút, s odaadta a szolgának, hogy sietve készítse el.
Teremtés könyve|18|8|Majd tejet és vajat hozott és meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette.
Teremtés könyve|18|9|Míg ettek, ott állt előttük a fa alatt. Azok megkérdezték: "Hol van a feleséged, Sára?" Ezt válaszolta: "Itt a sátorban."
Teremtés könyve|18|10|Az folytatta: "A jövő évben ez idő tájt visszajövök, akkorra Sárának már fia lesz." Sára a sátor bejárata mögött hallgatózott.
Teremtés könyve|18|11|Ábrahám és Sára azonban már korosak voltak, és Sárának már nem voltak asszonyi dolgai.
Teremtés könyve|18|12|Ezért Sára nevetett magában. Ugyanis erre gondolt: "Most legyen még szerelmi örömem, amikor már megöregedtem? Hiszen már férjem is öreg."
Teremtés könyve|18|13|Akkor Isten így szólt Ábrahámhoz: "Miért nevet Sára és miért gondolja: Valóban szülni fogok még, jóllehet öreg vagyok?
Teremtés könyve|18|14|Van, ami az Úrnak lehetetlen? A jövő évben ez idő tájt újra eljövök hozzád és Sárának már fia lesz."
Teremtés könyve|18|15|Sára tagadta, és azt mondta: "Nem nevettem." De ő így válaszolt: "Igenis, nevettél."
Teremtés könyve|18|16|A férfiak elindultak és Szodoma felé vették útjukat. Ábrahám velük ment, hogy elkísérje őket.
Teremtés könyve|18|17|Akkor az Úr így szólt: "Titokban tarthatom-e Ábrahám előtt, amit tenni készülök?
Teremtés könyve|18|18|Ábrahám ugyanis nagy és erős néppé lesz, s általa nyer áldást a föld minden népe.
Teremtés könyve|18|19|Arra szemeltem ki, hogy fiainak, majd pedig házanépének megparancsolja: Járjatok az Úr útján jogot és igazságosságot gyakorolva, hogy az Úr megadhassa Ábrahámnak, amit ígért neki."
Teremtés könyve|18|20|Ezért az Úr így szólt: "Szodoma és Gomorra miatt tetéződött a panasz, és bűnük nagyon súlyos.
Teremtés könyve|18|21|Lemegyek hát és megnézem, hogy mindenki úgy viselkedett-e vagy sem, ahogy az ellenük szóló panasz szava felhatolt hozzám, tudni akarom."
Teremtés könyve|18|22|A férfiak Szodoma felé indultak, de Ábrahám megállt az Úr előtt.
Teremtés könyve|18|23|Azután Ábrahám közelebb lépett és megszólalt: "Valóban el akarod pusztítani az igazakat is a gonoszokkal?
Teremtés könyve|18|24|Talán ötven igaz is akad a városban. Igazán a vesztüket akarod, nem kegyelmezel meg inkább a helységnek az ötven igazért, aki ott lakik?
Teremtés könyve|18|25|Távol legyen tőlem, hogy az igazakat megöld a gonoszokkal együtt, s így egyenlő legyen a sorsuk az igazaknak meg a gonoszoknak. Távol legyen ez tőled. Az egész föld bírája nem járna el igazságosan."
Teremtés könyve|18|26|Az Úr így válaszolt: "Ha ötven igazat találok Szodoma városában, értük megkegyelmezek az egész helységnek."
Teremtés könyve|18|27|Ábrahám folytatta és így szólt: "Vettem magamnak a bátorságot, hogy beszéljek Urammal, pedig csak por és hamu vagyok.
Teremtés könyve|18|28|Lehet, hogy öt még hiányzik az ötven igazhoz. Az öt miatt elpusztítod az egész várost?" Így válaszolt: "Nem pusztítom el, ha csak negyvenöt igazat találok benne."
Teremtés könyve|18|29|Erre ő folytatta beszédét: "De lehet, hogy csak negyven van." Ezt felelte: "Negyven miatt sem fogom megtenni."
Teremtés könyve|18|30|Ő újra szólt: "Ne haragudj, Uram, ha beszélek, de lehet, hogy csak harmincan lesznek." Ezt válaszolta: "Ha harmincat találok, hát nem teszem meg."
Teremtés könyve|18|31|Aztán újra szólt: "Nos, ha már egyszer bátorkodtam Urammal beszélni: lehet, hogy csak húszat találsz." Így felelt: "Húsz miatt sem pusztítom el."
Teremtés könyve|18|32|Ő folytatta: "Ne haragudj rám, Uram, ha még egyszer szólok: lehet, hogy csak tízen vannak."
Teremtés könyve|18|33|Ezt válaszolta: "Tíz miatt sem pusztítom el." Ezután Isten eltávozott, miután befejezte beszédét Ábrahámmal. Ábrahám pedig hazament.
Teremtés könyve|19|1|A két angyal este ért Szodomába, amikor Lót éppen a város kapujánál ült. Mikor Lót meglátta őket, felállt, eléjük ment, földig hajolt előttük,
Teremtés könyve|19|2|és így szólt: "Kérlek benneteket, uraim, térjetek be szolgátok házába éjszakára és mossátok meg lábatokat. Holnap reggel aztán elindultok és folytatjátok utatokat." Azok így válaszoltak: "Nem, a szabadban akarunk éjszakázni."
Teremtés könyve|19|3|De unszolta őket, azért betértek hozzá és beléptek házába. Ő pedig vacsorát készített nekik, kovásztalan kenyeret süttetett, s azok ettek.
Teremtés könyve|19|4|Még nem tértek nyugovóra, amikor a város férfiai, fiatalok és öregek, az egész nép az utolsó férfiig körülvették a házat.
Teremtés könyve|19|5|Kihívták Lótot és így szóltak: "Hol vannak a férfiak, akik ma este érkeztek hozzád? Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket."
Teremtés könyve|19|6|Lót kiment hozzájuk a bejárat elé, de az ajtót bezárta maga mögött,
Teremtés könyve|19|7|és így szólt: "Testvéreim, ne kövessetek el ilyen gonoszságot.
Teremtés könyve|19|8|Itt van a két lányom, még nem voltak együtt férfival, kihozom őket nektek és tegyetek velük, amit akartok. A férfiaknak azonban nem árthattok, mert ők az én tetőm árnyékában vonták meg magukat."
Teremtés könyve|19|9|Erre azok így kiabáltak: "El veled! Idegenként jött ide és már a bírót akarja játszani! Veled még jobban elbánunk, mint velük." Hevesen rátámadtak az emberre, Lótra, s már azon voltak, hogy betörik az ajtót.
Teremtés könyve|19|10|De a férfiak kinyújtották kezüket és behúzták Lótot magukhoz a házba, és bezárták az ajtót.
Teremtés könyve|19|11|Az ajtó előtt álló embereket pedig vaksággal sújtották, apraját és nagyját, úgy, hogy hiába keresték a bejáratot.
Teremtés könyve|19|12|Ezután a férfiak így szóltak Lóthoz: "Ha még van itt valakid a városban, fiad és lányod vagy más valakid, aki hozzád tartozik, vezesd ki a helységből,
Teremtés könyve|19|13|mi ugyanis elpusztítjuk ezt a helyet, mivel igen nagy a panasz ellenük Isten előtt, és Isten azért küldött bennünket, hogy pusztítsuk el őket."
Teremtés könyve|19|14|Akkor Lót kiment és beszélt vejeivel, akik leányait feleségül akarták venni, és ezt mondta: "Rajta, költözzetek el erről a helyről, mert Isten elpusztítja a várost." De vejei azt hitték, hogy tréfálkozik.
Teremtés könyve|19|15|Amikor hajnalodott, az angyalok siettették Lótot és mondták: "Rajta, vedd feleségedet s két lányodat, akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntető ítélet téged is érjen."
Teremtés könyve|19|16|Mivel még késlekedett, a férfiak kézen fogták őt, feleségét és mindkét lányát, mert Isten meg akarta őket menteni, és kivezették, s csak a városon kívül engedték el őket.
Teremtés könyve|19|17|Amikor kivezették őket, ezt mondták: "Menekülj, az életedről van szó. Ne tekints hátra, ne állj meg sehol a környéken, hanem menekülj a hegyekbe, nehogy elpusztulj."
Teremtés könyve|19|18|Lót így szólt hozzájuk: "Nem, Uram,
Teremtés könyve|19|19|hiszen szolgád kegyelmet talált szemedben, s te nagy irgalmasságot gyakoroltál velem azáltal, hogy életben hagytál. De nem menekülhetek a hegyekbe. Hátha mégis utolér a baj, úgy, hogy meg kell halnom.
Teremtés könyve|19|20|Nézd, ott az a város elég közel van ahhoz, hogy oda meneküljek, s elég kicsi is. Ott szeretnék meghúzódni - ugyanis elég kicsi -, hogy életben maradhassak."
Teremtés könyve|19|21|Ő így válaszolt neki: "Azzal is megtisztellek, hogy nem pusztítom el a várost, amelyről beszéltél.
Teremtés könyve|19|22|Menekülj oda sietve, mivel addig nem tehetek semmit, amíg oda nem érsz." Ezért nevezik a várost Coárnak.
Teremtés könyve|19|23|A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba.
Teremtés könyve|19|24|Akkor Isten kén- és tűzesőt bocsátott az égből Szodomára és Gomorrára.
Teremtés könyve|19|25|Így pusztította el ezeket a városokat, az egész vidéket, a városok minden lakóját és a mező egész növényzetét.
Teremtés könyve|19|26|Felesége visszanézett és sóoszloppá változott.
Teremtés könyve|19|27|Ábrahám korán reggel kiment arra a helyre, ahol Isten színe előtt állt,
Teremtés könyve|19|28|és körülnézett Szodoma és Gomorra irányában, meg az egész síkságon. Azt látta, hogy a földből füstgomolyag száll fel, amely hasonlított az olvasztókemence füstjéhez.
Teremtés könyve|19|29|Így emlékezett meg Ábrahám Istene Lótról, amikor elpusztította a síkság városait és kimentette őt a pusztulásból, midőn elpusztította a városokat, amelyekben Lót lakott.
Teremtés könyve|19|30|Lót később följebb vonult Coárból, és két lányával együtt a hegyek között telepedett le. Félt ugyanis Coárban maradni. Egy barlangban lakott két lányával.
Teremtés könyve|19|31|Az idősebb egyszer azt mondta a fiatalabbnak: "Apánk öreg, és nincs férfi a vidéken, aki hozzánk járna, ahogy ez az egész földön szokás.
Teremtés könyve|19|32|Gyere, részegítsük meg apánkat borral és háljunk vele, hogy apánktól legyen utódunk!"
Teremtés könyve|19|33|Azon az éjszakán megrészegítették atyjukat borral, azután az idősebb odament és atyjához feküdt. Az nem vette észre, amint hozzáfeküdt, sem amint fölkelt.
Teremtés könyve|19|34|Másnap az idősebb azt mondta a fiatalabbnak: "Nézd, a múlt éjjel én háltam apámmal, részegítsük meg ezen az éjszakán is borral, azután menj és feküdj mellé, hogy apánktól utódunk legyen."
Teremtés könyve|19|35|Így azon az éjszakán is megrészegítették apjukat borral. Azután a fiatalabb fogta magát és hozzáfeküdt. Az nem vette észre, amint hozzáfeküdt, sem amint fölkelt.
Teremtés könyve|19|36|Így Lót mindkét lánya fogant apjától.
Teremtés könyve|19|37|Az idősebbik fiút szült és Moábnak nevezte. Ő a moábiták ősatyja a mai napig.
Teremtés könyve|19|38|A fiatalabb is fiút szült és Ammonnak nevezte. Ő az ammoniták ősatyja a mai napig.
Teremtés könyve|20|1|Ábrahám onnan a Negebre ment, Kádes és Sur között lakott, s mint jövevény, Gerárban tartózkodott.
Teremtés könyve|20|2|Ábrahám azt mondta a feleségéről: a húgom. Akkor Abimelek, Gerár királya érte küldött és elvitette Sárát.
Teremtés könyve|20|3|Isten azonban éjjel eljött Abimelekhez álmában, s ezt mondta neki: "Meg kell halnod az asszony miatt, akit elhoztál, mert ő feleség."
Teremtés könyve|20|4|De Abimelek még nem közeledett hozzá, azért így szólt: "Uram, te az ártatlant is megölöd?
Teremtés könyve|20|5|Maga mondta nekem: a húgom, s ő is így nyilatkozott: a bátyám. Szívem egyszerűségében és tiszta kézzel cselekedtem."
Teremtés könyve|20|6|Ekkor Isten így szólt hozzá álmában: "Én is tudom, hogy szíved egyszerűségében tetted. Magam őriztelek meg attól, hogy vétkezz ellenem. Ezért nem engedtem meg, hogy hozzányúlj.
Teremtés könyve|20|7|Add vissza tehát az asszonyt férjének. Mivel ő próféta, imádkozzék érted, hogy életben maradj. De ha nem adod vissza, akkor tudd meg, hogy meghalsz, te és minden, ami a tied."
Teremtés könyve|20|8|Amikor Abimelek reggel fölkelt, összehívta minden szolgáját és közölte velük az egész eseményt. Az emberek nagyon megijedtek.
Teremtés könyve|20|9|Abimelek hívatta Ábrahámot és így szólt hozzá: "Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy rám és országomra ilyen bűnt hoztál? Azt tetted velem, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie."
Teremtés könyve|20|10|Abimelek tovább beszélt Ábrahámhoz: "Mi volt a szándékod, hogy ezt tetted?"
Teremtés könyve|20|11|Ábrahám válaszolt: "Azt hittem, hogy ezen a vidéken nem félik az Istent, és megölnek a feleségem miatt.
Teremtés könyve|20|12|Különben is ő valóban a húgom, az atyám leánya, de nem az anyám leánya, így lehetett a feleségem.
Teremtés könyve|20|13|Amikor Isten atyám házától távolra vezetett, ezt mondtam neki: tedd meg nekem a szívességet, s mondd rólam mindenütt, ahová megyünk: hogy ez a bátyám."
Teremtés könyve|20|14|Ekkor Abimelek juhokat, szarvasmarhákat, szolgákat és szolgálókat vett, s Ábrahámnak adta. Feleségét, Sárát is visszaadta.
Teremtés könyve|20|15|Abimelek még hozzáfűzte: "Nézd, földem nyitva áll előtted, lakjál ott, ahol neked tetszik."
Teremtés könyve|20|16|Sárához pedig így szólt: "Ezennel átadok bátyádnak ezer ezüst sékelt, bekötni vele mindazoknak a szemét, akik veled vannak. Így igazolva vagy mindnyájunk előtt."
Teremtés könyve|20|17|Ábrahám pedig könyörgött Istenhez, és Isten meggyógyította Abimeleket, a feleségét és szolgálóit, úgy hogy azok (újra) gyermeket szültek.
Teremtés könyve|20|18|Az Úr ugyanis Sára miatt, Ábrahám felesége miatt Abimelek házában bezárt minden méhet.
Teremtés könyve|21|1|Az Úr meglátogatta Sárát, ahogy megígérte, az Úr úgy tett Sárával, ahogy előre megmondta.
Teremtés könyve|21|2|Sára fogant, és fiút szült Ábrahámnak öreg korában, abban az időben, amelyről Isten beszélt.
Teremtés könyve|21|3|Ábrahám fiának, aki született, akit Sára szült neki, az Izsák nevet adta.
Teremtés könyve|21|4|Ábrahám körülmetélte fiát, Izsákot, a nyolcadik napon, ahogy Isten megparancsolta.
Teremtés könyve|21|5|Ábrahám százesztendős volt, amikor fia, Izsák megszületett.
Teremtés könyve|21|6|Sára így szólt: "Isten örömet szerzett nekem, s aki hallja, velem együtt örül."
Teremtés könyve|21|7|Aztán folytatta: "Ki mondta volna Ábrahámnak, hogy Sára még gyermeket fog szoptatni? Öreg korára szültem neki fiút."
Teremtés könyve|21|8|Ahogy a fiú növekedett, elválasztották. Ábrahám Izsák elválasztása napján nagy lakomát rendezett.
Teremtés könyve|21|9|Akkor Sára észrevette, hogy az egyiptomi Hágár fia, akit ez Ábrahámnak szült, az ő fiával játszik.
Teremtés könyve|21|10|Ezért azt mondta Ábrahámnak: "Távolítsd el a szolgálót és fiát. Ennek a szolgálónak a fia ne örököljön együtt az én fiammal."
Teremtés könyve|21|11|Ábrahámnak nem tetszett ez a beszéd a fia miatt,
Teremtés könyve|21|12|de Isten így szólt Ábrahámhoz: "Ne bánkódj a fiad és szolgálód miatt, hanem hallgass Sárára mindenben, amit mond neked, mert utódaidat Izsák után fogják nevezni.
Teremtés könyve|21|13|De a szolgáló fiát is nagy néppé teszem, mivel ő a te utódod."
Teremtés könyve|21|14|Ábrahám korán reggel fölkelt, kenyeret és egy tömlő vizet vett, s odaadta Hágárnak, aztán a vállára tette a fiát és eltávolította őket. Az elment és Beerseba pusztáján bolyongott.
Teremtés könyve|21|15|Amikor a víz kifogyott a tömlőből, a gyermeket ledobta egy bokor alá.
Teremtés könyve|21|16|Ő maga tovább ment, és egy nyíllövésnyire leült vele szemben. Ezt mondta: "Nem tudom nézni a gyermek haldoklását." Így ült vele szemben, az pedig elkezdett hangosan sírni.
Teremtés könyve|21|17|Isten meghallotta a gyermek hangját, s az Isten angyala az égből megszólította Hágárt és azt mondta: "Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert Isten meghallgatta a gyermek szavát ott, ahol van.
Teremtés könyve|21|18|Kelj föl, vedd a gyermeket és tartsd erősen a kezedben, mivel nagy néppé teszem."
Teremtés könyve|21|19|Azután Isten megnyitotta a szemét, és meglátott egy vízforrást. Odament, megtöltötte a tömlőt és inni adott a gyermeknek.
Teremtés könyve|21|20|Isten a gyermekkel volt. Az felnőtt, a pusztában lakott és íjas vadász lett.
Teremtés könyve|21|21|Párán pusztájában lakott, s anyja Egyiptom földjéről szerzett neki feleséget.
Teremtés könyve|21|22|Ugyanabban az időben beszélt Abimelek és vezére, Pichol Ábrahámmal. Így szólt: "Isten veled van mindenben, amit teszel.
Teremtés könyve|21|23|Azért esküdj meg nekem itt Istenre, hogy sem nekem, sem utódaimnak nem fogsz hűtlenül ártani. Ahogy én szeretetet mutattam irántad, úgy mutass te is irántam és a föld iránt, amelyen mint vendég lakol."
Teremtés könyve|21|24|Ábrahám így válaszolt: "Megesküszöm".
Teremtés könyve|21|25|De (előbb) Ábrahám szót emelt Abimeleknél a kút miatt, amelyet Abimelek szolgái erőszakkal elvettek.
Teremtés könyve|21|26|Abimelek tiltakozott: "Nem tudom, ki tette. Te nem szóltál róla semmit, s a mai napig nem hallottam róla".
Teremtés könyve|21|27|Erre Ábrahám juhokat és szarvasmarhákat hozott, Abimeleknek adta, és szövetséget kötöttek egymással.
Teremtés könyve|21|28|Ábrahám azonban hét bárányt külön állított a nyájból.
Teremtés könyve|21|29|Abimelek megkérdezte Ábrahámot: "Mit jelent ez a hét bárány, amelyet külön állítottál?"
Teremtés könyve|21|30|Ő így válaszolt: "Hét bárányt végy át saját kezemből. Ez legyen a bizonyíték arra, hogy a kutat én ástam".
Teremtés könyve|21|31|Ezért hívják azt a helyet Beersebának, mert ők ketten ott esküdtek meg egymásnak.
Teremtés könyve|21|32|Miután Beersebában szövetséget kötöttek, Abimelek és vezére, Pichol elindultak, s visszatértek a filiszteusok földjére,
Teremtés könyve|21|33|Ábrahám pedig egy tamariszkuszt ültetett Beersebában, és ott segítségül hívta Istennek, az örökkévalóság Istenének nevét. Ábrahám hosszú ideig vendégként lakott a filiszteusok földjén.
Teremtés könyve|22|1|Ezek után az események után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és így szólt hozzá: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte.
Teremtés könyve|22|2|Akkor ezt mondta neki: "Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a hegyen, amelyet majd megnevezek neked."
Teremtés könyve|22|3|Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot. Miután fát hasogatott az égőáldozathoz, fölkerekedett, és elindult a hely felé, amelyet Isten mondott neki.
Teremtés könyve|22|4|A harmadik napon Ábrahám fölemelte szemét, és messziről meglátta a hegyet.
Teremtés könyve|22|5|Ábrahám azt mondta a szolgáknak: "Maradjatok itt a szamárral. Én és a fiam elmegyünk imádkozni, és utána visszatérünk hozzátok."
Teremtés könyve|22|6|Ábrahám tehát fogta az égőáldozathoz szükséges fát, s fia, Izsák vállára adta, ő pedig kezébe vette a tüzet és a kést. Így mentek egymás mellett.
Teremtés könyve|22|7|Akkor Izsák megszólította Ábrahámot: "Atyám!" Az válaszolt: "Igen, fiam!"
Teremtés könyve|22|8|Ez azt mondta: "Lám, itt a tűz és a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz?" Ábrahám így felelt: "Isten majd gondoskodik bárányról az égőáldozathoz, fiam." Így mentek tovább egymás mellett.
Teremtés könyve|22|9|Mikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette az oltárt, rárakta a fát, megkötözte a fiát és az oltárra helyezte a fa tetejére.
Teremtés könyve|22|10|Akkor Ábrahám kinyújtotta kezét, vette a kést, hogy feláldozza a fiát.
Teremtés könyve|22|11|De az Úr angyala rászólt az égből és azt mondta: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte.
Teremtés könyve|22|12|Az folytatta: "Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az Istent és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem."
Teremtés könyve|22|13|Amikor Ábrahám fölemelte szemét, látott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Ábrahám odament, megfogta a kost, és feláldozta égőáldozatul a fia helyett.
Teremtés könyve|22|14|Ábrahám így nevezte a helyet: "az Úr gondoskodik", ezért mondják mind a mai napig: "a hegyen, ahol az Úr gondoskodik".
Teremtés könyve|22|15|Azután az Úr angyala az égből másodszor is szólt Ábrahámhoz,
Teremtés könyve|22|16|és mondta: "Magamra esküszöm - ez az Úr szava -, hogy mivel ezt tetted és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak.
Teremtés könyve|22|17|Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövényét, utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját.
Teremtés könyve|22|18|Utódaid által nyer áldást a föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra."
Teremtés könyve|22|19|Ábrahám visszatért szolgáihoz. Elindultak, és együtt mentek vissza Beersebába. Ábrahám Beersebában maradt.
Teremtés könyve|22|20|A történtek után hírül hozták Ábrahámnak: Milka is fiúkat szült testvérednek, Nachornak:
Teremtés könyve|22|21|Ucot, az elsőszülöttet és testvéreit: Buszt, Kemuelt, Aram atyját,
Teremtés könyve|22|22|Keszedet, Hászót, Pildást, Jidláfot és Betuelt.
Teremtés könyve|22|23|(Betuel nemzette Rebekkát.) Ezt a nyolcat szülte Milka Nachornak, Ábrahám testvérének.
Teremtés könyve|22|24|Reuma nevű mellékfelesége is szült, mégpedig Tebachot, Gachamot, Tachast és Maachát.
Teremtés könyve|23|1|Sára életkora 127 esztendőt tett ki.
Teremtés könyve|23|2|Ekkor halt meg Sára Kirjat-Arbában, vagyis Hebronban, Kánaán földjén. Ábrahám elkezdte Sáráért a gyászszertartást és a siratást.
Teremtés könyve|23|3|Azután Ábrahám fölkelt, eltávozott a halottól, és így szólt a hetitákhoz:
Teremtés könyve|23|4|"Én csak vendég és jövevény vagyok nálatok. Ezért adjatok nekem egy sírhelyet, hogy házam halottait eltemethessem."
Teremtés könyve|23|5|A hetiták így válaszoltak Ábrahámnak:
Teremtés könyve|23|6|"Hallgass ránk, urunk! Úgy élsz köztünk, mint Isten főembere. Temesd halottaidat legjobb sírhelyeinkre. Senki közülünk nem tagadja meg tőled a sírját, hogy oda temesd halottaidat".
Teremtés könyve|23|7|Ábrahám erre fölkelt, meghajtotta magát az ország lakói, a hetiták előtt,
Teremtés könyve|23|8|és így szólt hozzájuk: "Ha beleegyeztek abba, hogy házam halottait eltemethessem, akkor hallgassatok meg: járjatok közbe értem Efronnál, Cochár fiánál,
Teremtés könyve|23|9|hogy a machpelai barlangot, ami az övé, és birtokának szélén fekszik, engedje át nekem. Adja el nekem jelenlétetekben teljes áron temetőhelynek."
Teremtés könyve|23|10|Efron éppen a hetiták között ült. A hetita Efron válaszolt Ábrahámnak az összes hetita jelenlétében, aki eljött a város kapujához:
Teremtés könyve|23|11|"Nem úgy, uram. Hallgass meg engem. A telket neked ajándékozom, s neked adom a barlangot is, amely rajta van. Honfitársaim jelenlétében ajándékozom neked, temesd el halottaidat!"
Teremtés könyve|23|12|Ábrahám meghajtotta magát az ország lakói előtt,
Teremtés könyve|23|13|és így szólt Efronhoz az ország lakóinak jelenlétében: "Igen, ha te... De mégis hallgass meg engem. Én megfizetem neked a telek teljes árát. Fogadd el tőlem, hogy eltemethessem ott halottaimat."
Teremtés könyve|23|14|Efron ezt válaszolta Ábrahámnak:
Teremtés könyve|23|15|"Hallgass meg engem, uram. Négyszáz ezüst sékel egy telekért: mi az köztem és közted? Temesd el halottaidat!"
Teremtés könyve|23|16|Ábrahám elfogadta Efron ajánlatát és Ábrahám lemérte az árat Efronnak, amit az a hetiták jelenlétében megnevezett: négyszáz ezüst sékel, ahogy az a kereskedők körében járja.
Teremtés könyve|23|17|Így Efron telke, amely Machpelában Mamrétól keletre feküdt, a telek a rajta levő barlangokkal, s körös-körül a telek egész területén levő fákkal
Teremtés könyve|23|18|az összes hetita jelenlétében, aki a város kapujához jött, átment Ábrahám birtokába.
Teremtés könyve|23|19|Ezután Ábrahám eltemette a feleségét, Sárát a barlangban, a machpelai telken, Mamrétól keletre, Kánaán földjén.
Teremtés könyve|23|20|Így a telek a rajta levő barlanggal a hetitáktól jogszerűen Ábrahámra szállt, temetőhelyül.
Teremtés könyve|24|1|Ábrahám idős volt, előrehaladt a korban, és az Úr mindenben megáldotta Ábrahámot.
Teremtés könyve|24|2|Akkor Ábrahám így szólt háza legidősebb szolgájához, aki egész vagyonát kezelte: "Tedd kezedet a csípőm alá!
Teremtés könyve|24|3|Megesketlek az Úrra, az ég Istenére és a föld Istenére, hogy nem veszel feleséget fiam számára a kánaániták lányai közül, akik között lakom.
Teremtés könyve|24|4|Menj inkább szülőföldemre, a rokonaimhoz, s hozzál feleséget a fiam, Izsák számára!"
Teremtés könyve|24|5|A szolga ezt válaszolta: "De hátha nem akar követni a lány erre a földre. Akkor vigyem vissza a fiadat abba a hazába, ahonnan te eljöttél?"
Teremtés könyve|24|6|"Óvakodj attól - felelte Ábrahám -, hogy a fiamat oda visszavidd.
Teremtés könyve|24|7|Az Úr, az ég Istene és a föld Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonaim földjéről, aki beszélt hozzám és megesküdött nekem: Ezt a földet utódaidnak adom, ő majd előtted küldi angyalát, hogy feleséget hozhass onnan a fiamnak.
Teremtés könyve|24|8|Ha pedig a lány nem akar követni, akkor fel vagy mentve ez alól az eskü alól. De a fiamat nem szabad oda visszavinned."
Teremtés könyve|24|9|Akkor a szolga kezét urának, Ábrahámnak csípője alá tette és megesküdött neki, ahogy megbeszélték.
Teremtés könyve|24|10|Azután a szolga kiválasztott tíz tevét ura tevéi közül, és különféle drágaságaiból is vett magához. Elindult, és elment Aram Naharajimba, Nachor városába.
Teremtés könyve|24|11|A tevéket letelepítette egy kútnál a városon kívül. Estefelé volt, az az idő, amikor az asszonyok kijönnek vízért.
Teremtés könyve|24|12|Így szólt: "Uram, uramnak, Ábrahámnak Istene, rendezd el ma szerencsésen a dolgot, és légy kegyes uramhoz, Ábrahámhoz!
Teremtés könyve|24|13|Nézd, én a kútnál állok, és az emberek leányai kijönnek a városból vizet meríteni.
Teremtés könyve|24|14|Ha az a lány, akinek szólok: Nyújtsd a korsódat, hadd igyam, azt feleli: Igyál, tevéidet is megitatom, akkor kiválasztottad azt szolgád, Izsák számára. Erről fogom megismerni, hogy jóságosnak mutatkoztál uram iránt.
Teremtés könyve|24|15|Még mielőtt végigmondta volna, kijött Rebekka, aki Ábrahám testvére, Nachor felesége, Milka fiának, Betuelnek a leánya volt, s vizeskorsó volt a vállán.
Teremtés könyve|24|16|A lány külsőre nagyon szép volt, hajadon, aki még nem volt együtt férfival. Lement a forráshoz, megtöltötte korsóját és ismét feljött.
Teremtés könyve|24|17|A szolga odasietett hozzá és megszólította: "Hadd igyam egy kis vizet korsódból".
Teremtés könyve|24|18|"Igyál uram" - válaszolta, aztán gyorsan leemelte a korsót, kezébe fogta, s inni adott neki.
Teremtés könyve|24|19|Megvárta, amíg eleget ivott, majd így szólt: "Merítek tevéidnek is, míg teleisszák magukat."
Teremtés könyve|24|20|Gyorsan kiöntötte a vizet a vályúba, s a kúthoz futott, hogy merítsen. Így merített minden tevéjének.
Teremtés könyve|24|21|A férfi hallgatagon figyelte, hogy felismerje, az Úr sikeressé teszi-e útját vagy nem.
Teremtés könyve|24|22|Mikor a tevék már eleget ittak, a férfi elővett egy fél sékel súlyú aranykarikát, s az orrába tette, majd két csatot tett a karjára, amelyek tíz aranysékelnyit nyomtak.
Teremtés könyve|24|23|Aztán megkérdezte: "Mondd meg nekem, kinek a lánya vagy? Van-e hely atyád házában, hogy ott töltsük az éjszakát?"
Teremtés könyve|24|24|"Betuel lánya vagyok - felelte -, Milka fiáé, akit ő Nachornak szült."
Teremtés könyve|24|25|Majd hozzáfűzte: "Szalma és takarmány bőven van nálunk és hely is éjjeli szállásra."
Teremtés könyve|24|26|Erre a férfi meghajtotta magát, leborult az Úr előtt,
Teremtés könyve|24|27|és mondta: "Áldott legyen az Úr, uramnak, Ábrahámnak Istene, aki nem vonta meg szeretetét és hűségét uramtól. Az Úr egyenesen uram testvérének házába vezetett."
Teremtés könyve|24|28|A lány pedig elszaladt és otthon elbeszélte anyjának, hogy mi történt.
Teremtés könyve|24|29|Rebekkának volt egy Lábán nevű testvére. Lábán kisietett a kútnál levő emberhez.
Teremtés könyve|24|30|Amikor ugyanis látta az orrkarikát és nővére karján a csatokat, s hallotta nővérének, Rebekkának szavait: "Így beszélt hozzám az az ember...", elindult az emberhez, aki még a tevék mellett állt a kútnál,
Teremtés könyve|24|31|s ezt mondta neki: "Gyere Isten kedveltje! Miért állsz kint? Már rendbe tettem a házat és tevéidnek is csináltam helyet."
Teremtés könyve|24|32|Az ember tehát bement a házba, ő pedig lenyergelte a tevéket, szalmát és takarmányt adott a tevéknek, s vizet hozott, hogy ő, és a vele jött férfiak megmoshassák a lábukat.
Teremtés könyve|24|33|Mikor aztán eléje tették az ételt, így szólt: "Nem eszem addig, amíg elő nem adom megbízatásomat." "Beszélj hát!" - mondták neki.
Teremtés könyve|24|34|Erre így folytatta: "Ábrahám szolgája vagyok.
Teremtés könyve|24|35|Az Úr gazdagon megáldotta uramat, úgyhogy nagy jólétnek örvend. Adott neki juhokat és marhákat, ezüstöt és aranyat, szolgákat és szolgálókat, tevéket és szamarakat.
Teremtés könyve|24|36|Sára, uramnak a felesége fiút szült uramnak, mikor már idős volt, s ő minden vagyonát átadta neki.
Teremtés könyve|24|37|Most az én uram megesketett: Nem vehetsz feleséget fiam számára a kánaániak leányai közül, akiknek a földjén lakom,
Teremtés könyve|24|38|menj el inkább atyám házába, rokonságomhoz, és hozz feleséget fiamnak.
Teremtés könyve|24|39|Amikor én így válaszoltam uramnak: De hátha nem jön velem a lány,
Teremtés könyve|24|40|azt mondta: Az Úr, akinek színe előtt jártam, elküldi veled angyalát és sikeressé teszi utadat. Rokonságomból és atyám házából fogsz feleséget hozni fiamnak.
Teremtés könyve|24|41|Ha eljutsz rokonaimhoz és nem adják oda neked, fel vagy mentve az eskü alól. Csak ebben az esetben vagy felmentve esküd alól.
Teremtés könyve|24|42|Mikor aztán a kúthoz értem, így szóltam: Uram, uramnak, Ábrahámnak Istene, adj utamnak, amelyen járok, szerencsés kimenetelt!
Teremtés könyve|24|43|Nézd, én a kútnál állok. A lány, aki kijön vizet meríteni és akinek azt mondom: Hadd igyam egy kis vizet a korsódból,
Teremtés könyve|24|44|s aki majd azt feleli: Igyál, tevéidnek is merítek, az lesz az a nő, akit Isten az én uram fiának rendelt.
Teremtés könyve|24|45|Még be sem fejeztem, amikor kijött Rebekka, korsóval a vállán. Lement a forráshoz és merített. Akkor megszólítottam: Engedd, hadd igyam.
Teremtés könyve|24|46|Gyorsan levette korsóját, és azt mondta: Igyál, tevéidet is megitatom. Ittam, ő pedig a tevéimet is megitatta.
Teremtés könyve|24|47|Aztán megkérdeztem őt így szólva: Kinek a lánya vagy? Ezt válaszolta: Betuel lánya vagyok, Nachor fiáé, akit Milka szült neki. Akkor az orrába karikát tettem, karjára pedig csatokat.
Teremtés könyve|24|48|Utána meghajtottam magam, leborultam Isten előtt, dicsőítettem az Urat, uramnak, Ábrahámnak Istenét, aki egyenes úton vezetett, hogy uram testvérének leányát elvigyem fiának.
Teremtés könyve|24|49|Most tehát ha szeretetet és hűséget akartok tanúsítani uram iránt, jelentsétek ki, ha nem, azt is jelentsétek ki, hogy aszerint forduljak jobbra vagy balra."
Teremtés könyve|24|50|Erre Lábán és Betuel ezt mondták feleletül: "Ez az Úrtól indult ki. Nem szólhatunk semmit sem hozzá, sem ellene.
Teremtés könyve|24|51|Nézd, Rebekka rendelkezésedre áll: vedd és menj!
Teremtés könyve|24|52|Ő legyen urad fiának felesége, ahogy az Úr megmondta." Mikor Ábrahám szolgája hallotta szavaikat, imádkozva földre vetette magát az Úr előtt.
Teremtés könyve|24|53|Azután a szolga előhozta az ezüst és arany ékszereket, a ruhákat, és odaadta Rebekkának. Testvérének és anyjának is értékes ajándékokat adott.
Teremtés könyve|24|54|Utána ettek és ittak, ő és a férfiak, akik kísérték, s éjszakára ott maradtak. Másnap reggel fölkeltek és ő így szólt: "Bocsássatok el, uramhoz!"
Teremtés könyve|24|55|A testvére és az anyja ezt felelték: "Maradjon még a lány egy ideig, legalább tíz napig nálunk, azután elindulhat."
Teremtés könyve|24|56|Ő azonban ezt válaszolta: "Ne tartóztassátok! Az Úr sikeressé tette utamat, bocsássátok hát el, hadd menjek uramhoz!"
Teremtés könyve|24|57|"Hívjuk a lányt - mondták ők -, és kérdezzük meg tőle magától."
Teremtés könyve|24|58|Odahívták Rebekkát és megkérdezték: "Akarsz elmenni ezzel az emberrel?" "Akarok" - felelte.
Teremtés könyve|24|59|Erre elbocsátották Rebekkát, dajkájával, Ábrahám szolgájával és embereivel.
Teremtés könyve|24|60|Megáldották Rebekkát és mondták: "Nővérünk legyen ezerszer tízezerré, utódaid foglalják el ellenségeik kapuját."
Teremtés könyve|24|61|Erre Rebekka útra kelt szolgálóival. Tevékre szálltak és követték az embert. A szolga átvette Rebekkát és elindult.
Teremtés könyve|24|62|Izsák Lachai-Roi forrásának pusztájából jött, ugyanis a Negeben lakott.
Teremtés könyve|24|63|Napszállta idején kiment Izsák, hogy a szabad mezőn járkáljon. Mikor körülnézett, tevéket látott közeledni.
Teremtés könyve|24|64|Rebekka is fölemelte szemét és meglátta Izsákot. Sietve leszállt a tevéről, s
Teremtés könyve|24|65|megkérdezte a szolgát: "Ki az a férfi ott, aki a mezőn felénk tart?" "Ő a mi urunk" - felelte. Erre vette a fátyolt és elfödte magát.
Teremtés könyve|24|66|A szolga elbeszélt Izsáknak mindent, ami történt.
Teremtés könyve|24|67|Izsák sátrába vitte, magához vette Rebekkát, s az a felesége lett. Izsák megszerette őt, úgyhogy megvigasztalódott anyjának elvesztésén.
Teremtés könyve|25|1|Ábrahám vett egy másik feleséget, név szerint Keturát.
Teremtés könyve|25|2|Ez szülte neki Szimránt, Joksánt, Medánt, Midiánt, Isbakot és Suáchot.
Teremtés könyve|25|3|Joksán nemzette Sebát és Dedánt. Dedán fiai voltak: az asuriták, a letusiták és a leummiták.
Teremtés könyve|25|4|Midián fiai voltak: Efa, Efer, Hanok, Abida és Eldaa. Mindezek Ketura fiai voltak.
Teremtés könyve|25|5|Ábrahám egész vagyonát Izsáknak adta.
Teremtés könyve|25|6|Ábrahám mellékfeleségének fiait Ábrahám ajándékokkal látta el, és még életében elküldte őket fiától, Izsáktól, kelet felé, a keleti vidékre.
Teremtés könyve|25|7|Ábrahám életkora 175 esztendőt tett ki.
Teremtés könyve|25|8|Ábrahám áldással teli korban, megöregedve és az életet megelégelve halt meg, és megtért nemzetségéhez.
Teremtés könyve|25|9|Fiai, Izsák és Izmael a machpelai barlangban temették el, a hetita Efron, Cochár fia telkén, Mamrétól keletre,
Teremtés könyve|25|10|azon a telken, amelyet Ábrahám a hetitáktól megvásárolt. Ott temették el Ábrahámot és feleségét.
Teremtés könyve|25|11|Ábrahám halála után Isten megáldotta a fiát, Izsákot. Izsák a Lachai-Roi forrásnál lakott.
Teremtés könyve|25|12|Ezek az utódai Izmaelnek, Ábrahám fiának, akit az egyiptomi Hágár, Sára szolgálója szült Ábrahámnak.
Teremtés könyve|25|13|Ezek Izmael fiainak nevei nevük és nemzetségük rendje szerint: Izmael elsőszülötte Nebajot, azután Kedár, Adbeel és Mibszám,
Teremtés könyve|25|14|Misma, Duma és Massza,
Teremtés könyve|25|15|Hadad, Tema, Jetur, Nafis és Kedma.
Teremtés könyve|25|16|Ezek Izmael fiai, és ez a nevük szállásuk és táborhelyük szerint, tizenkét törzsfő törzseik szerint.
Teremtés könyve|25|17|Izmael életkora 137 évet tett ki, akkor hunyt el. Meghalt és megtért nemzetségéhez.
Teremtés könyve|25|18|Lakóhelye Havilától Surig terjedt, ami Egyiptomtól keletre Asszur irányában fekszik. Testvéreivel szemben telepedett le.
Teremtés könyve|25|19|Ez Izsáknak, Ábrahám fiának családi története. Ábrahám nemzette Izsákot.
Teremtés könyve|25|20|Izsák negyvenéves volt, amikor Rebekkát, a Paddan-Aramból való aramita Betuelnek a leányát, az aramita Lábán nővérét feleségül vette.
Teremtés könyve|25|21|Izsák imádkozott az Úrhoz feleségéért, mert meddő volt. Az Úr meghallgatta, és felesége fogant.
Teremtés könyve|25|22|Amikor azonban gyermekei rugdalóztak méhében, ezt mondta: "Ha így áll a dolog, miért élek még?!" Elment tehát, hogy megkérdezze az Urat;
Teremtés könyve|25|23|az Úr ezt válaszolta: "Két nép van a méhedben, méhedből két törzs válik el: az egyik törzs legyőzi a másikat és az idősebb szolgálni fog a fiatalabbnak." -
Teremtés könyve|25|24|Amikor eljött a szülés ideje, ikrek voltak a méhében.
Teremtés könyve|25|25|Az első kijött, vöröses volt, egészen olyan, mint valami vörös ruha. Ézsaunak nevezték.
Teremtés könyve|25|26|Azután kijött a testvére, keze Ézsau sarkát fogta. Ezért Jákobnak nevezték. Izsák 60 éves volt, amikor megszülettek.
Teremtés könyve|25|27|A gyermekek felnőttek: Ézsau bátor vadász lett, a puszta embere, Jákob pedig egyszerű ember, aki sátránál maradt.
Teremtés könyve|25|28|Izsák Ézsaut szerette, mert szívesen evett vadat. Rebekka ellenben Jákobot szerette.
Teremtés könyve|25|29|Egy alkalommal Jákob ételt készített. Ézsau éppen kimerülten jött haza a mezőről.
Teremtés könyve|25|30|Ézsau így szólt Jákobhoz: "Adj gyorsan ebből a vörösből, ebből a vörös (étel)ből itt, mert nagyon kimerült vagyok." Ezért elnevezték Edomnak.
Teremtés könyve|25|31|"Előbb add el nekem elsőszülöttségi jogodat" - válaszolta Jákob.
Teremtés könyve|25|32|Ézsau így szólt: "Na, úgyis meghalok, mit használ nekem az elsőszülöttségi jog?"
Teremtés könyve|25|33|"Esküdj meg előbb!" - mondta Jákob. Erre megesküdött, és így eladta elsőszülöttségi jogát Jákobnak.
Teremtés könyve|25|34|Jákob pedig adott neki kenyeret és lencsefőzeléket. Evett és ivott, felállt és kiment. Ilyen kevésre becsülte Ézsau az elsőszülöttség jogát.
Teremtés könyve|26|1|Az országban éhínség tört ki. Ez más ínség volt, mint az, amely Ábrahám idejében dühöngött. Ekkor Izsák elment a filiszteus királyhoz, Abimelekhez Gerárba.
Teremtés könyve|26|2|Itt megjelent neki az Úr és így szólt: "Ne menj le Egyiptomba, hanem maradj azon a földön, amelyet mutatok neked.
Teremtés könyve|26|3|Lakjál jövevényként abban az országban. Én veled leszek és megáldalak. Ezt a földet úgyis mind neked és utódaidnak adom, és megtartom eskümet, amelyet atyádnak, Ábrahámnak esküdtem.
Teremtés könyve|26|4|Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és utódaidnak adom ezt a földet mind, és ivadékodban nyer áldást a föld minden népe,
Teremtés könyve|26|5|mert Ábrahám hallgatott szavamra és megtartotta parancsomat, rendelkezésemet és utasításomat."
Teremtés könyve|26|6|Így Izsák Gerárban maradt.
Teremtés könyve|26|7|Amikor a helység lakói felesége iránt érdeklődtek, így szólt: "A húgom." Félt ugyanis azt mondani: "A feleségem", különben a helység férfiai megölhetnék Rebekka miatt, mert ő szép.
Teremtés könyve|26|8|Mikor már hosszabb időt eltöltött ott, a filiszteus király kinézett az ablakán és látta, hogy Izsák szeretgeti feleségét.
Teremtés könyve|26|9|Abimelek hívatta Izsákot, és így szólt hozzá: "Egészen biztos, hogy a feleséged, hogyan mondhattad tehát: a húgom!" "Azt gondoltam, hogy miatta meg kell halnom" - válaszolta Izsák.
Teremtés könyve|26|10|Abimelek folytatta: "Miért tetted ezt? Népünkből valaki könnyen közeledhetett volna az asszonyhoz, s te nagy bűnt hoztál volna ránk."
Teremtés könyve|26|11|Azután Abimelek megparancsolta az egész népnek: "Aki ezzel a férfival vagy ezzel az asszonnyal erőszakoskodik, halállal bűnhődik."
Teremtés könyve|26|12|Izsák vetett a földön, és abban az esztendőben százszorosan aratott, mivel Isten megáldotta.
Teremtés könyve|26|13|Az ember gazdag lett, egyre gazdagabb, amíg nagy jóléthez nem jutott.
Teremtés könyve|26|14|Voltak juhai, marhacsordái és számos szolgája. Ezért a filiszteusok irigykedtek rá.
Teremtés könyve|26|15|A filiszteusok betömtek és földdel megtöltöttek minden kutat, amelyet atyjának, Ábrahámnak szolgái még atyja életében ástak.
Teremtés könyve|26|16|Abimelek pedig így szólt Izsákhoz: "Távozz tőlünk, mert túl hatalmas lettél számunkra."
Teremtés könyve|26|17|Ezért Izsák elvonult onnan, sátrát a Gerár völgyében ütötte fel és ott maradt. Azután Izsák újra kiásta a kutakat, amelyet atyjának szolgái ástak, de a filiszteusok Ábrahám halála után betömtek.
Teremtés könyve|26|18|Ugyanazokat a neveket adta nekik, mint amelyeket Ábrahám adott.
Teremtés könyve|26|19|Izsák szolgái a völgyben is ástak, és folyóvízű forrást találtak ott.
Teremtés könyve|26|20|Ezért a gerári pásztorok vitába szálltak Izsák pásztoraival. Azt mondták: "A mienk a víz!"
Teremtés könyve|26|21|Ő a forrást Eszeknek nevezte, mivel azok vitáztak vele. Azután más kutat ástak. E körül a kút körül is vita támadt, azért Szitnának nevezte.
Teremtés könyve|26|22|Majd tovább vonult és más kutat ásott. Ezen aztán már nem vitáztak. Ezért a Rechobot nevet adta neki, mivel úgymond: "Az Úr tág teret adott nekünk, hogy terjeszkedhessünk a vidéken."
Teremtés könyve|26|23|Innét fölment Beersebába.
Teremtés könyve|26|24|Azon az éjszakán megjelent neki az Úr, és így szólt hozzá: "Atyádnak, Ábrahámnak Istene vagyok. Ne félj, veled vagyok. Megáldalak és megsokasítom utódaidat szolgám, Ábrahám miatt."
Teremtés könyve|26|25|Erre oltárt épített azon a helyen és segítségül hívta az Úr nevét. Ott verte fel a sátrát, Izsák szolgái pedig kutat ástak ott.
Teremtés könyve|26|26|Abimelek eljött hozzá Gerárból bizalmasával, Achuszattal és vezérével, Pichollal.
Teremtés könyve|26|27|Izsák megkérdezte: "Miért jöttök hozzám, hiszen gyűlöltök és elküldtetek magatoktól?"
Teremtés könyve|26|28|Így feleltek: "Saját szemünkkel láttuk, hogy az Úr veled van. Ezért azt mondtuk: Legyen köztünk és közted esküvel megerősített kapcsolat. Szerződést akarunk veled kötni.
Teremtés könyve|26|29|Ne tégy nekünk rosszat, ahogy mi sem bántottunk, hanem csak jót tettünk veled, és engedtük, hogy békében elvonulj. Te az Úr kedveltje vagy!"
Teremtés könyve|26|30|Erre lakomát készített nekik, ettek és ittak.
Teremtés könyve|26|31|Másnap reggel kölcsönösen megesküdtek, majd Izsák elbocsátotta őket, s azok békében váltak el tőle.
Teremtés könyve|26|32|Azon a napon jöttek Izsák szolgái és jelentést tettek a kútról, amelyet ástak: "Találtunk vizet!" - mondták.
Teremtés könyve|26|33|Ő Sebuának nevezte el. Ezért nevezik a helyet Beersebának mind a mai napig.
Teremtés könyve|26|34|Amikor Ézsau 40 éves volt, feleségül vette Jehuditot, a hetita Beeri lányát és Bászmát, a hetita Elon leányát.
Teremtés könyve|26|35|Ezek szívfájdalom voltak Izsák és Rebekka számára.
Teremtés könyve|27|1|Mikor Izsák megöregedett és szeme elhomályosult, úgyhogy nem látott, magához hívta idősebb fiát, Ézsaut, és így szólt: "Fiam!" "Itt vagyok" - felelte.
Teremtés könyve|27|2|Akkor azt mondta: "Látod, hogy megöregedtem, halálom napját azonban nem tudom.
Teremtés könyve|27|3|Vedd azért vadászszerszámodat, a tegezt és az íjat, menj ki a mezőre, és ejts nekem vadat.
Teremtés könyve|27|4|Készítsd el ízletesen, ahogy szeretem. Hozd be nekem, majd megeszem, hogy a lelkem megáldjon, mielőtt meghalok."
Teremtés könyve|27|5|Rebekka hallgatózott, amikor Izsák fiával, Ézsauval beszélt. Ézsau kiment a mezőre, hogy vadat ejtsen atyja számára.
Teremtés könyve|27|6|Rebekka akkor így szólt fiához, Jákobhoz. "Éppen most hallottam, hogy atyád mondta bátyádnak, Ézsaunak:
Teremtés könyve|27|7|Szerezz vadat és készítsd el ízletesen, majd eszem belőle és megáldalak az Úr színe előtt, mielőtt meghalok.
Teremtés könyve|27|8|Most tehát, fiam, hallgass rám, arra, amit mondok neked.
Teremtés könyve|27|9|Menj ki gyorsan a nyájhoz és hozz onnan két szép kecskegidát! Én elkészítem atyádnak ízletesen, ahogy szereti.
Teremtés könyve|27|10|Te beviszed atyádnak, hogy megegye és megáldjon, mielőtt meghal."
Teremtés könyve|27|11|Jákob ezt válaszolta anyjának, Rebekkának: "De bátyám, Ézsau, szőrös férfi, én pedig sima vagyok.
Teremtés könyve|27|12|Hátha megtapogat atyám. Akkor olyan leszek a szemében, mint aki tréfát űz vele, s átka ér áldása helyett."
Teremtés könyve|27|13|De anyja megnyugtatta: "Az átok, ami neked szól, érjen engem! Hallgass csak rám, menj és hozd ide nekem!"
Teremtés könyve|27|14|Elment hát, elhozta és odaadta anyjának. Anyja pedig elkészítette ízletesen, ahogy atyja szereti.
Teremtés könyve|27|15|Rebekka ezután elővette idősebb fiának, Ézsaunak legjobb ruháját, ami nála volt a házban, s ráadta fiatalabb fiára, Jákobra.
Teremtés könyve|27|16|A kecskegidák bőrével pedig befödte karját és sima nyakát.
Teremtés könyve|27|17|Azután kezébe adta fiának, Jákobnak az ízletes ételt és a kenyeret, amit készített.
Teremtés könyve|27|18|Ez így ment be atyjához és megszólította: "Atyám!" "Itt vagyok" - válaszolta. "Ki vagy te, fiam?"
Teremtés könyve|27|19|Jákob ezt mondta atyjának: "Ézsau vagyok, elsőszülötted. Megtettem, amit parancsoltál. Ülj fel tehát és egyél a vadból, hogy megáldjon a lelked."
Teremtés könyve|27|20|Izsák megkérdezte fiát: "Hogyan találtál valamit ilyen gyorsan, fiam?" "Az Úr, a te Istened hozta utamba" - válaszolta.
Teremtés könyve|27|21|Izsák így szólt Jákobhoz: "Lépj közelebb, hogy megtapogassalak fiam, valóban a fiam, Ézsau vagy-e vagy sem."
Teremtés könyve|27|22|Jákob odalépett atyjához, Izsákhoz, az megtapogatta, és mondta: "A hang Jákob hangja, de a kar Ézsau karja."
Teremtés könyve|27|23|Nem ismerte fel, mivel a karja szőrös volt, mint bátyjának, Ézsaunak a karja. Ezért ráadta áldását.
Teremtés könyve|27|24|Megkérdezte: "Valóban te vagy hát a fiam, Ézsau?""Az vagyok" - válaszolta.
Teremtés könyve|27|25|"Tedd akkor elém - mondta -, hadd egyem fiamnak zsákmányából, hogy lelkem megáldjon." Eléje tette és evett. Aztán bort hozott neki, és ő ivott.
Teremtés könyve|27|26|Majd atyja, Izsák így szólt hozzá: "Gyere közelebb, és csókolj meg, fiam!"
Teremtés könyve|27|27|Odalépett hozzá és megcsókolta. Amikor megérezte ruhája illatát, e szavakkal áldotta meg: "Lám, fiam illata olyan, mint a termékeny föld illata, amit az Úr megáldott. -
Teremtés könyve|27|28|Isten adjon neked az ég harmatából és a föld kövérségéből búzát és bort bőségben. -
Teremtés könyve|27|29|Népek szolgáljanak neked és nemzetek hódoljanak előtted. Légy ura testvéreidnek, s hajoljanak meg előtted anyád fiai. - Legyen átkozott, aki átkoz, és áldott, aki áld téged."
Teremtés könyve|27|30|Amikor Izsák épp befejezte Jákob megáldását és Jákob kijött atyjától, bátyja, Ézsau hazaérkezett a vadászatból.
Teremtés könyve|27|31|Ő is ízletes ételt készített, bevitte apjának és azt mondta: "Ülj fel atyám, és egyél fiad vadászatából, hogy megáldjon a lelked."
Teremtés könyve|27|32|Atyja, Izsák így szólt: "Ki vagy te?" "Elsőszülötted, Ézsau vagyok" - felelte.
Teremtés könyve|27|33|Erre Izsák szerfölött megijedt és azt kérdezte: "Ki volt akkor az, aki elejtett egy vadat és behozta nekem? Én jóhiszeműen ettem belőle, mielőtt jöttél volna és megáldottam. Áldott is marad."
Teremtés könyve|27|34|Amikor Ézsau apja szavát hallotta, hangosan, elkeseredve felkiáltott és ezt mondta apjának: "Áldj meg engem is, atyám!"
Teremtés könyve|27|35|Az így válaszolt: "Öcséd csellel jött és elvitte áldásodat."
Teremtés könyve|27|36|Erre így szólt: "Joggal nevezték Jákobnak. Már kétszer becsapott. Elvette elsőszülöttségi jogomat és most az áldást is elvitte tőlem." Majd megkérdezte: "Számomra nem tartogattál áldást, atyám?"
Teremtés könyve|27|37|Izsák e szavakkal felelt: "Nézd, úrrá tettem fölötted és minden testvérét szolgául adtam neki. Elláttam búzával és borral. Mit tehetek még érted, fiam?"
Teremtés könyve|27|38|Ézsau így szólt apjához: "Csak egy áldásod van-e atyám? Áldj meg, atyám!" Izsák hallgatott, mire Ézsau elkezdett hangosan sírni.
Teremtés könyve|27|39|Apja felelt Ézsaunak és így szólt: "Nézd, lakóhelyed messze lesz a termékeny földtől és messze az ég harmatától.
Teremtés könyve|27|40|Kardodból kell élned és testvérednek kell szolgálnod. De ha rugdalódzol, lerázod igáját magadról.
Teremtés könyve|27|41|"Ézsau ettől fogva gyűlölte Jákobot az áldás miatt, amellyel apja megáldotta. Ézsau így szólt magában: "Nemsokára közeledik a gyász ideje atyám halála miatt, akkor majd leütöm testvéremet, Jákobot."
Teremtés könyve|27|42|Rebekkával közölték idősebb fiának szavait. Ezért odaküldött és hívatta ifjabb fiát, Jákobot, és így szólt hozzá: "Nézd, testvéred, Ézsau bosszút forral ellened, agyon akar ütni.
Teremtés könyve|27|43|Hallgasd meg hát tanácsomat, fiam! Kelj útra és menekülj testvéremhez, Lábánhoz, Háránba.
Teremtés könyve|27|44|Maradj nála egy ideig, amíg bátyád haragja lecsillapul.
Teremtés könyve|27|45|Ha majd bátyád haragja enged irányodban és elfelejti, amit tettél vele, érted küldök és elhozatlak onnan. Miért vesztenélek el mindkettőtöket egy napon?"
Teremtés könyve|27|46|Ezután Rebekka így szólt Izsákhoz: "Meguntam életemet a hetita nők miatt. Ha Jákob is ilyen hetita nőt vesz feleségül, mint ez itt, egy az ország leányai közül, akkor mi marad még nekem az életből?"
Teremtés könyve|28|1|Erre Izsák hívatta Jákobot és megáldotta. Utasítást adott neki, és így szólt: "Ne végy magadnak feleséget Kánaán leányai közül.
Teremtés könyve|28|2|Kelj útra, és menj Paddan-Aramba, Betuelnek, anyád atyjának házába és onnan vegyél feleséget magadnak, Lábánnak, anyád testvérének leányai közül!
Teremtés könyve|28|3|A mindenható Isten áldjon meg, tegyen termékennyé, sokasítson meg, hogy a népek sokaságává légy!
Teremtés könyve|28|4|Adja neked Ábrahám áldását, neked és veled együtt utódaidnak, hogy az idegen földet, amelyet Isten Ábrahámnak adott, sajátodul megkapjad."
Teremtés könyve|28|5|Így bocsátotta el Izsák Jákobot, az meg elment Paddan-Aramba, Lábánhoz, az aramita Betuel fiához, Jákob és Ézsau anyjának, Rebekkának testvéréhez.
Teremtés könyve|28|6|Ézsau megtudta, hogy Izsák megáldotta Jákobot és Paddan-Aramba küldte, hogy onnan hozzon feleséget, s hogy áldásával együtt utasítást adott neki: "Ne végy feleséget a kánaániták lányai közül",
Teremtés könyve|28|7|és hogy Jákob hallgatott apjára és anyjára, s elment Paddan-Aramba.
Teremtés könyve|28|8|Ézsau így megtudta, hogy a kánaániak leányai nem tetszenek apjának, Izsáknak.
Teremtés könyve|28|9|Ezért elment Izmaelhez és feleségeihez, még feleségül vette Machalatot, Izmaelnek, Ábrahám fiának leányát, Nebajot testvérét.
Teremtés könyve|28|10|Jákob elindult Beersebából, és Háránba ment.
Teremtés könyve|28|11|Eljutott egy helyre és ott maradt éjszakára, mert a nap már leszállt. Fogott egy követ azon a helyen, feje alá tette támasznak és lefeküdt azon a helyen aludni.
Teremtés könyve|28|12|Álma volt: íme, egy létra volt a földre állítva, s a hegye az eget érte. S lám, Isten angyalai fel- és lejártak rajta.
Teremtés könyve|28|13|Íme, az Úr fölötte állt, és így szólt: "Az Úr vagyok, atyádnak, Ábrahámnak Istene és Izsák Istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom.
Teremtés könyve|28|14|Nemzetséged olyan lesz, mint a föld homokja, ki kell terjesztened nyugatra és keletre, északra és délre, általad s utódaid által nyer áldást a föld minden népe.
Teremtés könyve|28|15|Nézd, én veled vagyok. Mindenütt oltalmazlak, ahová mégy, és visszavezetlek erre a földre. Nem hagylak el, amíg véghez nem viszem, amit megígértem neked."
Teremtés könyve|28|16|Jákob fölébredt álmából és így szólt: "Valóban az Úr van ezen a helyen és én nem tudtam."
Teremtés könyve|28|17|Megborzadt, és azt mondta: "Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza és itt van az ég kapuja."
Teremtés könyve|28|18|Amikor Jákob másnap reggel fölébredt, vette a követ, amelyen fejét nyugtatta, felállította emlékkőül és olajat öntött rá.
Teremtés könyve|28|19|A helynek a Bétel nevet adta: azelőtt Lusznak hívták a várost.
Teremtés könyve|28|20|Jákob fogadalmat tett: "Ha Isten velem lesz és védelmez az úton, amelyen most járok, s ad kenyeret ennem, és ruhát, amit fölveszek magamra,
Teremtés könyve|28|21|és ha egészségben visszatérek atyám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem.
Teremtés könyve|28|22|Ez a kő, amelyet emlékkőül felállítottam, az Isten háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, hűségesen tizedet adok neked."
Teremtés könyve|29|1|Ezután Jákob elindult és elérkezett kelet fiainak országába.
Teremtés könyve|29|2|Körülnézett, és a pusztában meglátott egy kutat, amelynél éppen három juhnyáj tartózkodott. Ugyanis ebből a kútból itatták a nyájakat. A kút nyílását elzáró kő igen nagy volt.
Teremtés könyve|29|3|A követ csak akkor hengerítették el a kút nyílásáról, ha minden nyáj együtt volt. Megitatták a juhokat, és a követ ismét visszatolták a helyére, a kút nyílása fölé.
Teremtés könyve|29|4|Jákob megszólította őket: "Testvéreim, honnét valók vagytok?" "Háránból vagyunk" - válaszolták.
Teremtés könyve|29|5|Tovább kérdezte: "Ismeritek-e Lábánt, Nachor fiát?" "Ismerjük" - felelték.
Teremtés könyve|29|6|Azután ezt kérdezte: "Jól megy a sora?" Azok így feleltek: "Jól, éppen ott jön a lánya, Ráchel a juhokkal"
Teremtés könyve|29|7|Erre ezt mondta: "Nézzétek, még hosszú a nap, még nincs itt az ideje, hogy az állatokat összetereljétek. Itassátok meg a juhokat és legeltessétek őket tovább."
Teremtés könyve|29|8|Azok ezt válaszolták: "Addig nem tehetjük, amíg nincs együtt minden nyáj. Majd csak akkor hengerítjük el a követ a kút nyílásáról és itatjuk meg a juhokat."
Teremtés könyve|29|9|Amíg velük beszélt, megérkezett Ráchel, apja juhaival, ő ugyanis pásztor volt.
Teremtés könyve|29|10|Mikor Jákob meglátta Ráchelt, anyja testvérének, Lábánnak lányát és anyja testvérének, Lábánnak juhait, Jákob odalépett, elhengerítette a követ a kút nyílásáról és megitatta Lábánnak, anyja testvérének juhait.
Teremtés könyve|29|11|Azután Jákob megcsókolta Ráchelt és hangos sírásra fakadt.
Teremtés könyve|29|12|Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona, mégpedig Rebekka fia. Az elsietett, és megvitte a hírt apjának.
Teremtés könyve|29|13|Amikor Lábán hírt vett Jákobról, nővére fiáról, eléje sietett, megölelte, megcsókolta és házába vezette. Ő pedig elbeszélt Lábánnak mindent, ami történt.
Teremtés könyve|29|14|Lábán így szólt hozzá: "Igen, te az én csontom és húsom vagy." Ő pedig egy hónapig nála maradt.
Teremtés könyve|29|15|Lábán így szólt Jákobhoz: "Ingyen akarsz nekem szolgálni, mivel rokonom vagy? Mondd meg, mi legyen a béred?"
Teremtés könyve|29|16|Lábánnak két lánya volt: az idősebbet Leának, a fiatalabbat Ráchelnek hívták.
Teremtés könyve|29|17|Lea szeme kifejezéstelen volt, Ráchel azonban alakra és arcra is szép.
Teremtés könyve|29|18|Jákob szerette Ráchelt, azért így szólt: "Hét évig szolgálok neked fiatalabb lányodért, Ráchelért."
Teremtés könyve|29|19|Lábán ezt válaszolta: "Jobb, ha neked adom, mint idegen férfinek, maradj hát nálam."
Teremtés könyve|29|20|Jákob hét évig szolgált Ráchelért, de olyannak tűnt szemében, mint egy nap, annyira szerette.
Teremtés könyve|29|21|Azután Jákob így szólt Lábánhoz: "Add ki feleségemet, hogy elvegyem, az időm letelt."
Teremtés könyve|29|22|Lábán összehívta a helység minden emberét, és ünnepi lakomát rendezett.
Teremtés könyve|29|23|Este azonban vette a lányát, Leát, és bevitte hozzá, s ő vele hált.
Teremtés könyve|29|24|Lábán a rabszolganőjét, Szilpát adta Leának szolgálóul.
Teremtés könyve|29|25|Reggel kiderült, hogy Lea volt. Jákob ezt mondta Lábánnak: "Miért szedtél rá?"
Teremtés könyve|29|26|Lábán így felelt: "Vidékünkön nem szokás a fiatalabbat férjhez adni az idősebb előtt.
Teremtés könyve|29|27|Töltsd ki vele végig a menyegzős hetet, s akkor majd a másikat is neked adom azért a szolgálatért, amit további hét esztendőn át teljesítesz."
Teremtés könyve|29|28|Jákob így is tett. Kitöltötte vele a menyegzős hetet. Akkor feleségül adta neki a lányát, Ráchelt.
Teremtés könyve|29|29|Lábán lányának, Ráchelnek a Bilha nevű rabszolganőjét adta szolgálóul.
Teremtés könyve|29|30|Ezentúl Ráchellel is együtt élt. Őt jobban szerette, mint Leát. Így még további hét éven át szolgált neki.
Teremtés könyve|29|31|Amikor az Úr látta, hogy Lea háttérbe szorul, megnyitotta méhét, Ráchel ellenben meddő maradt.
Teremtés könyve|29|32|Lea fogant és fiút szült, akit Rubennek nevezett, "mivel - úgymond - az Úr meglátta nyomorúságomat, most már szeretni fog a férjem."
Teremtés könyve|29|33|Azután ismét fogant, és fiút szült. Ezt mondta: "Az Úr meghallotta, hogy háttérbe szorultam, azért adta ezt nekem." Simeonnak nevezte el.
Teremtés könyve|29|34|Újra fogant, és fiút szült. Ezt mondta: "Most végre felém fordul a férjem, mivel három fiút szültem neki." Ezért Lévinek nevezte.
Teremtés könyve|29|35|Még egyszer fogant, és fiút szült, és így szólt: "Most már dicsőíteni akarom az Urat!" Azért Júdának nevezte. Több gyermeket azután nem szült.
Teremtés könyve|30|1|Mikor Ráchel látta, hogy nem szül gyermeket Jákobnak, féltékeny lett nővérére, és így szólt Jákobhoz: "Adj nekem gyermeket, különben meghalok!"
Teremtés könyve|30|2|Jákob dühös lett Ráchelre, s ezt mondta: "Talán helyettese vagyok Istennek, aki megtagadta tőled a gyermekáldást?"
Teremtés könyve|30|3|Az így válaszolt: "Itt van a szolgálóm, Bilha. Menj be hozzá, hogy majd a térdemen szüljön, és én is gyermekhez jussak általa."
Teremtés könyve|30|4|Így a szolgálóját feleségül adta neki, és Jákob együtt volt vele.
Teremtés könyve|30|5|Bilha fogant, és fiút szült Jákobnak.
Teremtés könyve|30|6|Ráchel így szólt: "Isten igazságot szolgáltatott nekem, meghallgatta kérésemet és fiút ajándékozott nekem." Ezért Dánnak nevezte.
Teremtés könyve|30|7|Bilha, Ráchel szolgálója ismét fogant és második fiút szült Jákobnak.
Teremtés könyve|30|8|Ráchel ekkor így szólt: "Isten harcát kellett megharcolnom nővéremmel, és győztem." Ezért Naftalinak nevezte el.
Teremtés könyve|30|9|Mikor Lea látta, hogy nem szül több gyermeket, vette szolgálóját, Szilpát, és feleségül adta Jákobnak.
Teremtés könyve|30|10|Szilpa, Lea szolgálója fiút szült Jákobnak.
Teremtés könyve|30|11|Lea erre így szólt: "Szerencse föl!" - és Gádnak nevezte.
Teremtés könyve|30|12|Majd Szilpa, Lea szolgálója másik fiút szült Jákobnak,
Teremtés könyve|30|13|Lea erre ezt mondta: "Én boldog! Hiszen a lányok boldognak hirdetnek majd engem!" Ezért Ásernek nevezte.
Teremtés könyve|30|14|Ruben egyszer búzaaratás idején kiment a mezőre, mandragórát talált, és anyjának, Leának adta. Ráchel így szólt Leához: "Adj nekem is a fiad mandragórájából."
Teremtés könyve|30|15|"Nem elég neked - válaszolta -, hogy a férjemet elvetted, még a fiam mandragóráját is el akarod venni?" Ráchel így felelt: "No, akkor az éjjel aludjon a fiad mandragórájáért veled."
Teremtés könyve|30|16|Amikor tehát Jákob este megjött a mezőről, Lea eléje ment és azt mondta: "Hozzám kell jönnöd, mivel a fiam mandragórájáért lefoglaltalak magamnak." Így nála aludt.
Teremtés könyve|30|17|Isten meghallgatta Leát, fogant, és ötödik fiút szült Jákobnak.
Teremtés könyve|30|18|Lea így szólt: "Isten megjutalmazott, mivel a szolgálómat odaadtam férjemnek."
Teremtés könyve|30|19|Ezért Isszachárnak nevezte. Lea ismét fogant, és hatodik fiút szült Jákobnak.
Teremtés könyve|30|20|Erre azt mondta Lea: "Isten jó ajándékot adott nekem. Most már nálam marad a férjem, mivel hat fiút szültem neki." Zebulunnak nevezte.
Teremtés könyve|30|21|Azután egy leányt szült, s Dinának nevezte.
Teremtés könyve|30|22|Isten megemlékezett Ráchelről. Isten meghallgatta és megnyitotta méhét.
Teremtés könyve|30|23|Fogant és fiút szült. Így szólt: "Isten elvette gyalázatomat."
Teremtés könyve|30|24|Ezért Józsefnek nevezte, s közben ezt mondta: "Az Úr adjon még egy fiút hozzá."
Teremtés könyve|30|25|Miután Ráchel megszülte Józsefet, Jákob így szólt Lábánhoz: "Bocsáss el, hogy hazámba, földemre költözzem.
Teremtés könyve|30|26|Add ki feleségeimet és gyermekeimet, akikért szolgáltam neked, hogy elmehessek. Jól tudod, milyen szolgálatot tettem neked."
Teremtés könyve|30|27|Lábán így felelt: "Ha kegyelmet találtam szemedben... jövendölés útján megtudtam, hogy Isten miattad áldott meg."
Teremtés könyve|30|28|Azután folytatta: "Határozd meg a bért, amit követelsz, és megadom neked."
Teremtés könyve|30|29|Ő így felelt: "Magad tudod, hogyan szolgáltalak és hogy mi lett állatállományodból.
Teremtés könyve|30|30|Mielőtt idejöttem, kevés vagyonod volt, de hatalmasan felszaporodott. Az Úr minden lépésemben megáldott téged. De mikor gondoskodom már saját otthonomról?"
Teremtés könyve|30|31|"Mit adjak neked?" - kérdezte. Jákob így felelt: "Ne adj semmit, hanem fogadd el a következő indítványt, s akkor ismét legeltetem nyájadat.
Teremtés könyve|30|32|Ma végigmegyek juhaid és kecskéid között. A bárányok közül különíts el minden sötét színű állatot, a kecskék közül pedig minden csíkosat és foltosat: ez az én bérem.
Teremtés könyve|30|33|A jövőben ebben mutatkozik meg becsületességem: Ha jössz és bérem után nézel, akkor ami a kecskék között nem csíkos és foltos és a bárányok között nem sötét színű, azt mind úgy kell tekinteni, mint amit tőlem loptak."
Teremtés könyve|30|34|Lábán így felelt: "Jó, legyen ahogy mondtad."
Teremtés könyve|30|35|Még azon a napon elkülönítette a csíkos és foltos kecskét, mindegyiket, amelyiken volt valami fehér, továbbá minden sötét szőrű bárányt és átadta fiainak.
Teremtés könyve|30|36|Azután három nap járásnyi térközt jelölt ki maga és Jákob között, Jákob pedig Lábán többi juhát, kecskéjét legeltette.
Teremtés könyve|30|37|Jákob friss nyárfa-, mandula- és platángallyakat hozott, fehér sávokat vágott rajtuk, úgy, hogy a gallyak fehérsége előtűnt.
Teremtés könyve|30|38|Azután a csíkozott vesszőket egyenesen az állatok elé helyezte az ivóvályúkba és a víztartályokba, amelyekhez az állatok inni jártak. Ugyanis akkor párosodtak, amikor inni mentek.
Teremtés könyve|30|39|Az állatok tehát a vesszők előtt párosodtak. Ezért az állatok csíkos, pettyes és foltos kicsinyeket ellettek.
Teremtés könyve|30|40|Jákob elkülönítette a bárányokat, és az állatoknak a tekintetét ismét a csíkosra és a feketére irányította. Külön nyájakat állított össze magának, és nem keverte őket Lábán nyájaihoz.
Teremtés könyve|30|41|Valahányszor az erős állatok üzekedni kezdtek, Jákob a vesszőket az állatok elé helyezte az ivóvályúkba, hogy a vesszők előtt párosodjanak.
Teremtés könyve|30|42|A gyenge állatok elé azonban nem tette oda őket. Így a gyengék Lábánnak jutottak, az erősek Jákobnak.
Teremtés könyve|30|43|Ezért az ember rendkívül gazdag lett. Számos aprómarhája, szolgálója, tevéje és szamara volt.
Teremtés könyve|31|1|De megtudta Lábán fiainak beszédét, akik ezt mondták: "Jákob mindent magához ragadott, ami apánké volt, apánk vagyonából egész gazdagságot szerzett."
Teremtés könyve|31|2|Jákob Lábán arcáról is leolvasta, hogy nem olyan érzelmeket táplál iránta, mint azelőtt.
Teremtés könyve|31|3|Ezért az Úr így szólt Jákobhoz: "Térj vissza atyáid földjére és rokonságodhoz, én veled leszek."
Teremtés könyve|31|4|Jákob tehát elküldött Ráchelért és Leáért, kihívta őket a mezőre, a nyájhoz.
Teremtés könyve|31|5|Így szólt hozzájuk: "Látom atyátok arcán, hogy nem olyan érzelmeket táplál irántam, mint azelőtt, jóllehet atyáim Istene velem volt.
Teremtés könyve|31|6|Ti tudjátok, hogy egész erőmmel szolgáltam atyátoknak.
Teremtés könyve|31|7|Atyátok azonban megcsalt, és tízszer változtatta a bért. De Isten nem engedte, hogy kárt okozzon nekem.
Teremtés könyve|31|8|Ha azt mondta: a pettyes állatok legyenek a tieid, akkor az egész nyáj pettyes borjakat ellett, ha azt mondta: a csíkos állatok legyenek a béred, akkor az egész nyáj csíkos állatokat ellett.
Teremtés könyve|31|9|Így Isten elvette az állatokat atyátoktól és nekem adta.
Teremtés könyve|31|10|Az állatok üzekedése idején történt: álmomban fölemeltem szememet és láttam magam előtt, hogy a kosok, amelyek a bárányokat űzték, csíkosak, pettyesek és foltosak voltak.
Teremtés könyve|31|11|Isten angyala álmomban megszólított: "Jákob!" "Itt vagyok" - feleltem.
Teremtés könyve|31|12|Ő folytatta: "Emeld föl a szemed és lásd, hogy minden kos, amely a te bárányaidat űzi, csíkos, pettyes és foltos. Én ugyanis mindent láttam, amit Lábán veled tett.
Teremtés könyve|31|13|Az Isten vagyok Bételből, ahol te fölkentél egy emlékkövet és fogadalmat tettél nekem. Kelj föl tehát, hagyd el ezt az országot és térj vissza rokonságod földjére."
Teremtés könyve|31|14|Ráchel és Lea ezt mondták feleletül: "Van még részünk és örökségünk apánk házában?
Teremtés könyve|31|15|Vajon nem olyanok voltunk neki, mint az idegenek, mikor eladott minket, és a pénzt, amit értünk kapott, fölélte?
Teremtés könyve|31|16|Valóban, az egész gazdagság, amit Isten elvett apánktól, a mienk és a fiainké. Ezért most tégy meg mindent, amit Isten parancsolt neked!"
Teremtés könyve|31|17|Jákob tehát fölkerekedett, gyermekeit és feleségeit tevékre ültette.
Teremtés könyve|31|18|Elvitte magával minden állatát és minden vagyonát, amit szerzett, saját állatállományát, amire Paddan-Aramban szert tett, és visszatért atyjához, Izsákhoz, Kánaán földjére.
Teremtés könyve|31|19|Lábán elment a juhait nyírni. Ezért Ráchel ellopta atyjának házi isteneit.
Teremtés könyve|31|20|Jákob megtévesztette az aramita Lábánt és eltitkolta előtte, hogy menekülni akar.
Teremtés könyve|31|21|Így eltávozott mindazzal, ami az övé volt. Útnak eredt, átkelt a folyón és a Gileád-hegynek vette az irányt.
Teremtés könyve|31|22|Harmadnap Lábán megkapta a hírt, hogy Jákob elszökött.
Teremtés könyve|31|23|Maga mellé vette rokonait, hétnapi úton üldözte, és a Gileád-hegynél utolérte.
Teremtés könyve|31|24|De Isten megjelent éjjel Lábánnak, az arámnak álmában és ezt mondta: "Óvakodj attól, hogy szólj valamit Jákobnak!"
Teremtés könyve|31|25|Lábán utolérte Jákobot, amikor Jákob a hegyek közt felütötte sátrát.
Teremtés könyve|31|26|Lábán is sátrat vert Gileád hegyén. Lábán így szólt Jákobhoz: "Mit tettél? Megcsaltál, és lányaimat, mint foglyokat magaddal vitted?
Teremtés könyve|31|27|Miért szöktél titokban, és miért nem jártál el egyenesen velem szemben? Nem szóltál nekem róla. Akkor örömmel, énekkel, dobbal és hárfával kísértelek volna el.
Teremtés könyve|31|28|Nem engedted, hogy megcsókoljam unokáimat és lányaimat. Valóban ostobán viselkedtél.
Teremtés könyve|31|29|Most hatalmamban állana, hogy ártsak neked, de atyád Istene tegnap így szólt hozzám: "Óvakodj attól, hogy szólj valamit Jákobnak.
Teremtés könyve|31|30|Jó, te eljöttél, mert annyira sóvárogtál atyád háza után, de miért loptad el isteneimet?"
Teremtés könyve|31|31|Jákob feleletül ezt mondta Lábánnak: "Igen, féltem. Gondoltam, hogy elveheted tőlem lányaidat.
Teremtés könyve|31|32|Akinél azonban isteneidet megtalálod, az ne maradjon életben. Kutasd fel rokonaid jelenlétében, ami tőled nálam van és vedd magadhoz."
Teremtés könyve|31|33|Jákob ugyanis nem tudta, hogy Ráchel lopta el őket. Lábán kereste Jákob sátrában, Lea sátrában, és a két szolgáló sátrában, de nem talált semmit. Azután kijött Lea sátrából és belépett Ráchel sátrába.
Teremtés könyve|31|34|Ráchel azonban fogta a házi isteneket, a teve nyergébe tette és ráült. Lábán átkutatta az egész sátrat, de nem talált semmit.
Teremtés könyve|31|35|Ő akkor így szólt apjához: "Ne haragudj rám, uram, nem állhatok fel előtted, mert asszonyi bajom van." Az kutatott, de nem találta a házi isteneket.
Teremtés könyve|31|36|Erre Jákob haragra gerjedt és szidta Lábánt. Jákob rákezdte és mondta Lábánnak: "Mi az én vétkem, mi az én bűnöm, hogy oly hevesen üldözöl,
Teremtés könyve|31|37|és az egész táboromat átkutatod? Mit találtál házi holmijaidból? Tedd az én és a te rokonaid elé, ők döntsenek közöttünk.
Teremtés könyve|31|38|Húsz évig voltam nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el. Nyájaid kosait nem ettem meg.
Teremtés könyve|31|39|Széttépettet nem vittem hozzád: én magam kipótoltam. Ha valamit nappal vagy éjjel elloptak, azt rajtam követelted.
Teremtés könyve|31|40|Magam is így voltam: nappal a hőség kínzott, éjjel a fagy, s az álom elkerülte szememet.
Teremtés könyve|31|41|Húsz évig maradtam házadban, tizennégy évig szolgáltam két lányodért, hat évig juhodért, kecskédért, és tízszer változtattad meg béremet.
Teremtés könyve|31|42|Ha nem lett volna velem atyám Istene, Ábrahám Istene, Izsák rokonsága, bizonyára üres kézzel engedtél volna el. De Isten látta nyomorúságomat és kezem fáradozását, s az elmúlt éjjel döntött."
Teremtés könyve|31|43|Lábán feleletül így szólt: "A lányok az én lányaim, a gyermekek az én gyermekeim, a juh, a kecske az én jószágom, és minden, amit itt látsz, az enyém. De mit tehetek ma lányaimért vagy gyermekeimért, akiket ők szültek?
Teremtés könyve|31|44|Tehát gyere, kössünk szövetséget, én és te... Ez legyen a tanú köztem és közted.
Teremtés könyve|31|45|Erre Jákob vett egy követ, s felállította emlékkőül.
Teremtés könyve|31|46|Jákob ezt mondta rokonainak: "Szedjetek követ!" Azok követ gyűjtöttek, kőrakást csináltak és a kőrakáson lakomát tartottak.
Teremtés könyve|31|47|Lábán Jegár Szahadutának nevezte, Jákob pedig Gálednek.
Teremtés könyve|31|48|Lábán így szólt: "Ez a kőrakás ma tanú köztem és közted." Ezért nevezte Gálednek
Teremtés könyve|31|49|és Micpának, mivel ezt mondta: "Az Úr legyen az őr köztem és közted, ha elválunk egymástól.
Teremtés könyve|31|50|Ha lányaimmal rosszul bánsz, vagy ha lányaimhoz még más feleséget veszel, ha senki más nincs is velünk, íme, Isten akkor is tanú köztem és közted."
Teremtés könyve|31|51|Lábán tovább beszélt Jákobhoz: "Itt van ez a kőrakás és ez az emlékkő, amelyet köztem és közted felállítottam.
Teremtés könyve|31|52|Ez a kőrakás és az emlékkő legyen a tanú: nekem sem szabad ezen a kőrakáson túl feléd menni, és neked sem szabad ezen a kőrakáson és emlékkövön túl rossz szándékkal felém közeledni.
Teremtés könyve|31|53|Ábrahám Istene és Nachor Istene legyen bíró közöttünk!" Erre Jákob megesküdött atyjának, Izsáknak rokonaira.
Teremtés könyve|31|54|Jákob a hegyen áldozatot mutatott be, és meghívta rokonait lakomára. Azok elköltötték a lakomát és éjjel a hegyen maradtak.
Teremtés könyve|32|1|Lábán másnap korán reggel megcsókolta unokáit és lányait, s megáldotta őket. Azután elindult és visszatért lakóhelyére.
Teremtés könyve|32|2|Jákob is elindult útjára. Akkor Isten angyalai találkoztak vele.
Teremtés könyve|32|3|Amint Jákob meglátta őket, így szólt: "Ez Isten tábora!" S elnevezte a helyet Machanajimnak.
Teremtés könyve|32|4|Azután Jákob követeket küldött előre bátyjához, Ézsauhoz, Szeir földjére, Edom vidékére.
Teremtés könyve|32|5|Ezt mondta nekik: "Így beszéljetek uramhoz, Ézsauhoz: "Szolgád, Jákob üzeni neked. Mint vendég tartózkodtam Lábánnál, és mostanáig ott laktam.
Teremtés könyve|32|6|Szereztem magamnak barmokat, szamarakat, juhokat, kecskéket, szolgákat és szolgálókat. Most üzenetet küldök uramnak, hogy kegyelmet találjak szemedben."
Teremtés könyve|32|7|A szolgák ezzel a hírrel tértek vissza Jákobhoz: "Eljutottunk bátyádhoz, Ézsauhoz, már siet eléd, 400 ember van vele."
Teremtés könyve|32|8|Jákob nagyon megijedt és aggódott. Két táborra osztotta embereit, valamint a nyájat és a barmokat.
Teremtés könyve|32|9|Így gondolkozott: "Ha Ézsau eléri az egyik tábort és legyőzi, a másik tábor megmenekül."
Teremtés könyve|32|10|Azután Jákob így imádkozott: "Atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene! Uram, te azt mondtad nekem, térj vissza földedre és rokonságodhoz, ott jó sorsot biztosítok neked.
Teremtés könyve|32|11|Nem vagyok méltó mindarra a kegyelemre és hűségre, amelyet szolgád iránt tanúsítottál. Hiszen csak botommal léptem át ezt a Jordánt, s most két táborom van.
Teremtés könyve|32|12|Ments meg engem bátyám kezétől, Ézsau kezétől. Félek, hogy jön és legyőz engem, s az anyát gyermekeivel.
Teremtés könyve|32|13|Te azt mondtad: Jó sorsot biztosítok neked, s utódaidat olyanná teszem, mint a tenger fövényét, amit sokasága miatt nem lehet megszámlálni."
Teremtés könyve|32|14|Ott töltötte az éjszakát. Azután vagyonából ajándékot készített testvére, Ézsau részére:
Teremtés könyve|32|15|kétszáz kecskét, húsz bakot, kétszáz bárányt és húsz kost,
Teremtés könyve|32|16|harminc szoptató tevét csikójával, negyven fiatal tehenet, tíz bikát, húsz szamárkancát és tíz szamárcsikót.
Teremtés könyve|32|17|Ezeket nyájanként külön-külön átadta szolgáinak, s azt mondta a szolgáknak: "Vonuljatok előttem és hagyjatok térközt az egyes nyájak között."
Teremtés könyve|32|18|Az elsőnek megparancsolta: "Ha bátyám, Ézsau találkozik veled és megkérdezi: Kié vagy, hová mégy és kiéi előtted az állatok,
Teremtés könyve|32|19|akkor így felelj: Szolgádé, Jákobé. Ez az ajándék, amit uramnak, Ézsaunak küldött, ő maga utánunk jön."
Teremtés könyve|32|20|Ugyanezt a parancsot adta a másodiknak, a harmadiknak, a negyediknek, aki a nyájak mögött ment:
Teremtés könyve|32|21|"Ti is így beszéljetek Ézsauhoz, ha találkoztok vele. Ezt mondjátok neki: Jákob, a te szolgád rögtön utánunk jön." Így gondolkodott ugyanis: Az előttem járót ajándékkal jóindulatra hangolom, és csak azután jelenek meg előtte. Talán így barátságosan fogad.
Teremtés könyve|32|22|Az ajándék tehát megelőzte, maga meg a táborban töltötte az éjszakát.
Teremtés könyve|32|23|De még azon az éjszakán fölkelt, vette két feleségét, két szolgálóját, tizenegy fiát, és átkelt a Jabbok gázlóján.
Teremtés könyve|32|24|Fogta és átvezette őket a folyón, s áthozta minden vagyonát.
Teremtés könyve|32|25|Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki hajnalig küzdött vele.
Teremtés könyve|32|26|Mikor látta, hogy nem tudja legyőzni, megérintette csípőjét úgy, hogy Jákob csípője kificamodott, miközben vele küzdött.
Teremtés könyve|32|27|Közben így szólt: "Engedj el, mert közeledik a virradat!" De ő így felelt: "Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz."
Teremtés könyve|32|28|Az megkérdezte: "Hogy hívnak?" "Jákobnak" - felelte.
Teremtés könyve|32|29|Az folytatta: "Ezentúl ne Jákobnak hívjanak, hanem Izraelnek, mivel Istennel szemben erősnek bizonyultál és emberek fölött fogsz győzni."
Teremtés könyve|32|30|Jákob erre megkérdezte és ezt mondta: "Nyilvánítsd ki előttem nevedet!" Az így válaszolt: "Miért kérdezed a nevemet?" -, s megáldotta.
Teremtés könyve|32|31|Jákob elnevezte a helyet Penuelnek, mert - úgymond - "színről színre láttam Istent, és életben maradtam."
Teremtés könyve|32|32|A nap fölkelt előtte, amikor Penuelt elhagyta. De sántított csípője miatt.
Teremtés könyve|32|33|Ezért az izraeliták mind a mai napig nem eszik meg a csípőizom ínát, amely a csípőmedence fölött van, mivel ő az izom ínánál ért Jákob csípőjéhez.
Teremtés könyve|33|1|Jákob fölemelte szemét és körülnézett. Ott jött Ézsau négyszáz emberével. A gyerekeket elosztotta Lea, Ráchel és a két szolgáló között.
Teremtés könyve|33|2|A szolgálókat gyermekeivel az élre állította, utána Leát gyermekeivel, és végül Ráchelt Józseffel.
Teremtés könyve|33|3|Ő maga előre ment, és hétszer meghajolt a földig, amíg közel ért testvéréhez.
Teremtés könyve|33|4|Ézsau eléje sietett, megölelte, nyakába borult és sírt.
Teremtés könyve|33|5|Azután fölnézett, és látta az asszonyokat meg a gyerekeket, és megkérdezte: "Kik ezek veled?" "Ezek a gyermekeim - válaszolta -, akikkel Isten megajándékozta szolgádat."
Teremtés könyve|33|6|Erre a szolgálók gyermekeikkel odamentek és meghajoltak.
Teremtés könyve|33|7|Utánuk odament Lea a gyermekeivel és meghajolt. Végül Ráchel lépett elő Józseffel, és meghajtotta magát.
Teremtés könyve|33|8|Erre ő megkérdezte: "Mit akartál azzal az egész táborral, amellyel találkoztam?" "Kegyelmet akartam találni uram színe előtt" - válaszolta.
Teremtés könyve|33|9|Ézsau ezt mondta: "Több van nekem, testvér, mint amennyi elég, maradjon meg neked, ami a tied."
Teremtés könyve|33|10|De Jákob ellenkezett: "Ne úgy legyen, ha kegyelmet találtam színed előtt, akkor fogadd el az ajándékot kezemből. Úgy tekintettem arcodra, ahogy az ember Isten arcára néz. Te pedig szívesen fogadtál engem.
Teremtés könyve|33|11|Fogadd el tehát az üdvözlő ajándékot, amit neked vittek. Hiszen Isten gazdaggá tett és jól megy a sorom." Erre az ösztönzésre elfogadta.
Teremtés könyve|33|12|Aztán így szólt: "Induljunk el, menjünk tovább, és majd melletted megyek."
Teremtés könyve|33|13|De ő ezt válaszolta neki: "Uram tudja, hogy a gyerekek még gyengék, s a nyájból meg a barmok közül a szoptató állatok ápolásra szorulnak. Hacsak egy nap is túlságosan megerőltetjük őket, az egész nyáj tönkremegy.
Teremtés könyve|33|14|Uram azért csak menjen szolgája előtt, én pedig lassan tovább vonulok az előttem járó nyáj lépésében és a gyerekek lépésében, amíg eljutok uramhoz Szeirbe."
Teremtés könyve|33|15|Ézsau azt felelte: "Akkor néhány embert azok közül, akik velem vannak, odaadok neked kísérőül." "Minek az?" - kérdezte. "Csak találjak kegyelmet uram szemében!"
Teremtés könyve|33|16|Így Ézsau aznap visszatért útjáról Szeirbe,
Teremtés könyve|33|17|Jákob pedig elindult Szukkot felé és házat épített magának, az állatok számára pedig aklot csinált. Ezért nevezte a helyet Szukkotnak.
Teremtés könyve|33|18|Jákob Paddan-Aramból való visszatérése után szerencsésen elért Szichem városához, amely Kánaán földjén fekszik.
Teremtés könyve|33|19|A város előtt ütötte fel sátortáborát. A darab földet, ahol táborát felállította, száz pénzegységért megvásárolta Szichem atyjának, Hámornak a fiaitól.
Teremtés könyve|33|20|Ott oltárt épített, és elnevezte El-nek, Izrael Istenének.
Teremtés könyve|34|1|Dina, Lea lánya, akit Jákobnak szült, egy napon elment meglátogatni a vidék leányait.