Zsoltárok könyve|38|13|Csapdát vetnek, akik életemre törnek, pusztulással fenyegetnek, akik vesztemet akarják, s fondorlattal hálóznak be folyvást.
Zsoltárok könyve|38|14|De már nem is hallom, olyan vagyok, mint a süket, olyan lettem, mint a néma, aki nem nyitja ki száját.
Zsoltárok könyve|38|15|Olyan lettem, mint aki nem hall többé, akinek szájában nincs több felelet.
Zsoltárok könyve|38|16|De mert benned bízom, Uram, te meghallgatsz, Uram és Istenem!
Zsoltárok könyve|38|17|Azt mondom: "Ne mulassanak rajtam, ne nevessenek, ha botlik a lábam."
Zsoltárok könyve|38|18|Valóban közel vagyok a pusztuláshoz, s a fájdalom nem hagy el soha.
Zsoltárok könyve|38|19|Ezért beismerem vétkemet, és bánkódom bűnöm miatt.
Zsoltárok könyve|38|20|De hatalmasok, akik ok nélkül bántanak, és sokan vannak, kik jogtalanul gyűlölnek.
Zsoltárok könyve|38|21|A jót rosszal viszonozzák nekem, s megtámadnak, mert az igazságot keresem.
Zsoltárok könyve|38|22|Uram, ne hagyj magamra, Istenem, ne maradj távol tőlem!
Zsoltárok könyve|38|23|Siess segítségemre, Uram, üdvösségem!
Zsoltárok könyve|39|1|(A karvezetőnek Jedutuntól - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|39|2|Így szóltam: "Megmaradok utaimon, nehogy vétkezzem nyelvemmel. Csukva tartom számat, amíg előttem áll az istentelen."
Zsoltárok könyve|39|3|Csendes lettem, néma és hallgattam, szerencséje miatt sajgott bennem a szív.
Zsoltárok könyve|39|4|A szívem égett bensőmben, lelkemen végigcsapott a láng; akkor megoldódott a nyelvem:
Zsoltárok könyve|39|5|"Uram, add tudtomra végemet, napjaim számával ismertess meg, s tudni fogom, mily mulandó vagyok.
Zsoltárok könyve|39|6|Lám, néhány arasznyira szabtad napjaimat, színed előtt életem a semmihez hasonlít. Minden ember olyan, mint a fuvallat,
Zsoltárok könyve|39|7|az ember elenyészik, mint az árnyék. Olyan a vagyona is, amit gyűjtött, mint a fuvallat, s nem tudja, ki örökli majd."
Zsoltárok könyve|39|8|Most tehát mit várhatok, Uram? Reményem egyedül benned van.
Zsoltárok könyve|39|9|Szabadíts meg minden bűnömtől, ne szolgáltass ki a gúnyolódó eszteleneknek!
Zsoltárok könyve|39|10|Most elhallgatok, többé ki nem nyitom számat, mert te akartad így.
Zsoltárok könyve|39|11|Vedd le rólam csapásaidat, mert elveszek kezed hatalmától.
Zsoltárok könyve|39|12|Te megrovod az embert, bünteted a bűnöst, ami kedves neki, azt elveszted, mintha a moly enné. Minden ember olyan, mint a fuvallat.
Zsoltárok könyve|39|13|Hallgasd meg, Uram, imámat, figyelj könyörgésemre, ne zárkózz el síró szavam elől! Előtted csak jövevény vagyok, zarándok, mint az őseim mind.
Zsoltárok könyve|39|14|Vedd le rólam szemedet, hogy egyszer még föllélegezzem, mielőtt elmegyek és többé nem leszek!
Zsoltárok könyve|40|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|40|2|Bíztam, az Úrban bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat.
Zsoltárok könyve|40|3|Kiszabadított a sírgödörből, ki az iszapból és mocsárból. Sziklára állította lábamat, és megszilárdította léptemet.
Zsoltárok könyve|40|4|Ajkamra új éneket adott, Istenünk magasztalására. Sokan látják majd és megremegnek, s eltelnek az Úr iránt bizalommal.
Zsoltárok könyve|40|5|Boldog az ember, aki reményét az Úrba veti, aki a bálványok szolgáit nem követi, sem azokat, akik csalfa ámításnak élnek.
Zsoltárok könyve|40|6|Mennyi csodát tettél, Uram, és Istenem, a rólunk való gondban hozzád senki nem mérhető! ha elmondani vagy hirdetni próbálnám, felsorolni sem győzném.
Zsoltárok könyve|40|7|Te nem kívánsz véres vagy ételáldozatot, de megnyitottad fülem a hallásra. Nem követelsz égő- és engesztelő áldozatot,
Zsoltárok könyve|40|8|így szólok hát hozzád: Lásd, itt vagyok! A könyvtekercsben rólam írták,
Zsoltárok könyve|40|9|hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet.
Zsoltárok könyve|40|10|Az Úr igazságát hirdetem a nagy közösségben. Nézd, ajkam nem hallgatott, Uram, te ezt tudod.
Zsoltárok könyve|40|11|Nem rejtettem el szívembe igaz tetteidet, magasztaltam hűségedet és segítségedet. Kegyelmedről nem hallgattam, a nagy közösség előtt hűségedet nem titkoltam.
Zsoltárok könyve|40|12|Ne tagadd meg tőlem, Uram, irgalmadat, kegyelmed és hűséged mindig oltalmazzon!
Zsoltárok könyve|40|13|Tömérdek nyomorúság fojtogat, tenger bűnöm elborított, már nem is látok. Több van belőlük, mint fejemen a haj, és erőm is cserbenhagyott.
Zsoltárok könyve|40|14|Irgalmadban ments meg, Uram, Uram, siess segítségemre!
Zsoltárok könyve|40|15|Piruljanak és szégyenkezzenek, akik életemre törnek, hogy tönkretegyenek. Szégyent vallva hátráljanak, akik örülnek bajomnak.
Zsoltárok könyve|40|16|Dermedjenek kővé szégyenükben, akik gúnyolnak: "Jól van így!"
Zsoltárok könyve|40|17|Ujjongjanak és örüljenek benned mind, akik hűségesen keresnek, és hirdessék mindig: Hatalmas az Úr! Mind, akik várják üdvösségedet.
Zsoltárok könyve|40|18|De én nyomorult és szegény vagyok. Uram, siess segítségemre! Te vagy gyámolom és szabadítóm, ne késlekedj tovább, Istenem!
Zsoltárok könyve|41|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|41|2|Boldog, aki gondol a szűkölködőre és a szegényre, az Úr megmenti majd a csapás napján.
Zsoltárok könyve|41|3|Megőrzi őt az Úr és életben tartja, boldoggá teszi itt a földön, s nem adja ellensége hatalmába.
Zsoltárok könyve|41|4|Betegágyához segítséget hoz az Úr, fekvőhelyét kényelmesre cseréli.
Zsoltárok könyve|41|5|Így szólok: "Uram, könyörülj rajtam, gyógyíts meg, mert vétkeztem ellened!"
Zsoltárok könyve|41|6|Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: "Mikor hal már meg, mikor törlik nevét?"
Zsoltárok könyve|41|7|Ha valaki meglátogat, álnokságot beszél, gonoszságot gyűjt szívébe, elmegy s továbbadja.
Zsoltárok könyve|41|8|Mind, akik gyűlölnek, együtt suttognak ellenem, ártó gondolatokat forgatnak fejükben.
Zsoltárok könyve|41|9|Béliál csapása érte utol, ezért fekszik itt, s nem is kel fel többé.
Zsoltárok könyve|41|10|Még a barátom is, akiben megbíztam, aki együtt ette kenyeremet velem, az is ellenem emelte a sarkát.
Zsoltárok könyve|41|11|Te azonban, Uram, könyörülj meg rajtam, állíts talpra, s én majd megfizetek nekik, az ilyen embereknek!
Zsoltárok könyve|41|12|Akkor fogom látni, hogy kegyes vagy hozzám, ha ellenségem nem ujjong rajtam,
Zsoltárok könyve|41|13|engem pedig megőrzöl sértetlenül, és engeded, hogy színed előtt álljak mindörökre.
Zsoltárok könyve|41|14|Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökkön-örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!
Zsoltárok könyve|42|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|42|2|Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram.
Zsoltárok könyve|42|3|Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után. Mikor mehetek már, hogy lássam Isten arcát?
Zsoltárok könyve|42|4|Könny a kenyerem nappal és éjjel, ha naponta mondják: "Hol marad Istened?"
Zsoltárok könyve|42|5|A szívem megdobban, ha arra gondolok, hogyan vonultam be a fönséges sátorba, az Úr házába, ujjongás és énekszó közepette a vidám ünnepi közösséggel.
Zsoltárok könyve|42|6|Lelkem, miért vagy szomorú és miért háborogsz? Remélj az Úrban és majd újra dicsőítem, mint arcom felderítőjét
Zsoltárok könyve|42|7|és Istenemet! A lelkem roskadozik, amikor a Jordán földjén a Hermon felől rád gondolok, te kicsi hegy.
Zsoltárok könyve|42|8|Örvény hívja az örvényt vizeid zuhogásában, s minden örvényed és hullámod rám zúdul.
Zsoltárok könyve|42|9|Nappal az Úr adja kegyelmét és éjjel neki énekelek, áldom éltető Istenemet.
Zsoltárok könyve|42|10|Így szólok Istenhez: Sziklám vagy, miért feledkeztél meg rólam? Miért kell szomorúan járnom, ellenségtől szorongatva?
Zsoltárok könyve|42|11|A velőmbe hatol, ha ellenségeim gúnyolódnak, ha naponta mondják: "Hol maradt Istened?"
Zsoltárok könyve|42|12|De miért vagy szomorú, lelkem, és miért háborogsz? Remélj Istenben és majd újra dicsőítem, mint arcom felderítőjét és Istenemet!
Zsoltárok könyve|43|1|Szolgáltass igazságot nekem, képviseld ügyemet egy nem szent néppel szemben! Szabadíts meg a gonosz és hazug emberektől!
Zsoltárok könyve|43|2|Istenem, te vagy az én erősségem, miért taszítasz el? Miért kell szomorúan járnom, ellenségtől szorongatva?
Zsoltárok könyve|43|3|Küldd el világosságodat és hűségedet, hogy vezetőim legyenek, hogy vezessenek szent hegyedre, hajlékodba!
Zsoltárok könyve|43|4|Akkor odalépek Isten oltárához, örömöm Istenéhez. Ujjongva dicsőítlek citerával, Uram, én Istenem.
Zsoltárok könyve|43|5|Miért vagy szomorú, lelkem és miért háborogsz? Remélj Istenben és majd újra dicsőítem, mint arcom felderítőjét és Istenemet!
Zsoltárok könyve|44|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|44|2|Isten, hallottuk saját fülünkkel, atyáink beszéltek nekünk a tettekről, melyeket az ő napjaikban, a hajdani időben
Zsoltárok könyve|44|3|a kezed végbevitt. Elűztél népeket, őket pedig letelepítetted. Elpusztítottál népeket, őket meg naggyá tetted.
Zsoltárok könyve|44|4|Nem saját kardjukkal hódították meg a földet, nem a saját karjuk szerezte a győzelmet. A te jobbod volt az, hatalmas karod, s fényességes arcod, mert szeretted őket.
Zsoltárok könyve|44|5|Istenem és királyom vagy, te szerzel győzelmet Jákobnak.
Zsoltárok könyve|44|6|Általad űztük el ellenségeinket. A te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.
Zsoltárok könyve|44|7|Nem íjamban bíztam, a kard nem menthetett meg,
Zsoltárok könyve|44|8|te szereztél győzelmet az ellenség felett, te semmisítetted meg azokat, akik gyűlöltek bennünket.
Zsoltárok könyve|44|9|Minden időben Istennel dicsekedtünk, mindenkor a te neved dicsőítettük.
Zsoltárok könyve|44|10|De most elvetettél, megaláztál minket, Istenünk, már nem vonulsz együtt seregünkkel.
Zsoltárok könyve|44|11|Hagytad, hogy meghátráljunk ellenségünk előtt, és így gyűlölőink zsákmányhoz jutottak boldog szívvel.
Zsoltárok könyve|44|12|Kiszolgáltattál, mint áldozatra szánt juhokat, szétszórtál bennünket a pogányok közé.
Zsoltárok könyve|44|13|Eladtad népedet alacsony bérért, és keveset nyertél ebből a cseréből.
Zsoltárok könyve|44|14|Szomszédaink előtt gúny tárgyává tettél, nevetséges példává azok előtt, akik körülöttünk laknak.
Zsoltárok könyve|44|15|Szállóigévé tettél a pogányok számára, s a népek csóválják a fejüket rajtunk.
Zsoltárok könyve|44|16|Gyalázatom előttem lebeg szüntelen, szégyenpír borítja arcomat.
Zsoltárok könyve|44|17|Hallanom kell, hogy szidnak és átkoznak ellenségeim és támadóim.
Zsoltárok könyve|44|18|Ez mind ránk tört, s mégsem feledtünk el, szövetségedet nem szegtük meg.
Zsoltárok könyve|44|19|Szívünk nem fordult el tőled, lépteink ösvényeidről nem tértek le,
Zsoltárok könyve|44|20|amikor megvertél a sakálok földjén, amikor elborítottál a halál sötétségével.
Zsoltárok könyve|44|21|Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, ha idegen istenek felé tártuk volna ki kezünket:
Zsoltárok könyve|44|22|Isten nemde látta volna, ő, aki a szívek mélyére lát?
Zsoltárok könyve|44|23|Nem, miattad tipornak szüntelen. Úgy néznek ránk, mint áldozatra szánt juhokra.
Zsoltárok könyve|44|24|Kelj föl, miért alszol, Uram, kelj föl és ne taszíts el mindörökre!
Zsoltárok könyve|44|25|Miért rejted el arcodat? Miért feledkezel el nyomorunkról és kínjainkról?
Zsoltárok könyve|44|26|Hiszen lelkünket a porba taposták, testük a földhöz tapadt.
Zsoltárok könyve|44|27|Kelj föl, siess segítségünkre, irgalmasságodban szabadíts meg minket!
Zsoltárok könyve|45|1|(A karvezetőnek a "Liliomok" szerint - Korach fiainak tanítókölteménye, a szeretet himnusza.)
Zsoltárok könyve|45|2|Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak. Nyelvem siet vele, gyors, mint az író vesszeje.
Zsoltárok könyve|45|3|Szép vagy, szebb, mint bárki az emberek fiai közül. Ajkadon kellem ömlik el, Isten megáldott téged örökre.
Zsoltárok könyve|45|4|Övezd fel karddal oldalad, te hős, indulj fönségesen hatalmad teljében!
Zsoltárok könyve|45|5|Szállj síkra a hűségért, alázatért és igazságért! Feszítsd a húrt az íjadon, mely fenyegetővé teszi jobbodat!
Zsoltárok könyve|45|6|Hegyes a nyilad, lám, népek hullanak el előtted, a király ellenségeit elhagyja erejük.
Zsoltárok könyve|45|7|A trónod, Isten, mindörökké áll. Uralmad jogara az igazság jogara.
Zsoltárok könyve|45|8|Szereted az igazságosságot, gyűlölöd a jogtalanságot, ezért kent föl Isten, a te Istened, az öröm olajával, mint senki mást társaid közül.
Zsoltárok könyve|45|9|Öltözékedből mirha és áloé illata árad, elefántcsont termekben húrok pendülnek vidámításodra.
Zsoltárok könyve|45|10|Királylányok vannak szeretteid között, jobbodon a királynő áll, Ofir aranyával ékesítve.
Zsoltárok könyve|45|11|Figyelj, leányom, nézz, fordítsd ide füled, feledd el népedet és atyádnak házát!
Zsoltárok könyve|45|12|A király kívánja szépségedet, ő urad neked, közeledj hát odaadón!
Zsoltárok könyve|45|13|Tírusz leánya ajándékokkal deríti örömre arcodat, a leggazdagabb népek
Zsoltárok könyve|45|14|aranyba foglalt drágakövekkel.
Zsoltárok könyve|45|15|A királylányt színpompás öltözékben viszik a királyhoz. Hajadonok kísérik, és barátnőit hozzá vezetik.
Zsoltárok könyve|45|16|Ujjongva, vidám énekkel vonulnak oda, bevonulnak a király várába.
Zsoltárok könyve|45|17|Atyáid helyett fiaid születnek, fejedelmekké teszed őket országok felett.
Zsoltárok könyve|45|18|Nevedet hirdetni fogom nemzedékről nemzedékre, így a népek mindörökre magasztalnak téged.
Zsoltárok könyve|46|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak éneke oboára.)
Zsoltárok könyve|46|2|Isten a menedékünk és az erőnk, nagyszerű támaszunk a szorongattatásban.
Zsoltárok könyve|46|3|Ezért nem aggódunk, ha remeg is a föld, ha a hegyek a tengerbe omlanak,
Zsoltárok könyve|46|4|ha vizei zúgnak, tajtékoznak is, és viharától megrendülnek a hegyek. [Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!]
Zsoltárok könyve|46|5|A folyam ágai felüdítik Isten városát, ő megszenteli a Fölséges hajlékát.
Zsoltárok könyve|46|6|Nem inog meg, Isten lakik benne, Isten már hajnalban is védelmezi.
Zsoltárok könyve|46|7|A népek lázadoztak, birodalmak megrendültek, de mennydörgő szózatától rettegés fogta el a földet.
Zsoltárok könyve|46|8|Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!
Zsoltárok könyve|46|9|Gyertek, lássátok, mit művel az Úr! Rettegésbe taszítja a földet,
Zsoltárok könyve|46|10|megálljt parancsol a hadaknak a föld határáig, szétzúzza az íjakat, összetöri a lándzsákat, s a pajzsokat tűzben elégeti.
Zsoltárok könyve|46|11|Álljatok meg és ismerjétek el: Én vagyok az Isten! Fönséges a népek fölött, fönséges a föld felett.
Zsoltárok könyve|46|12|Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!
Zsoltárok könyve|47|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak zsoltára.)
Zsoltárok könyve|47|2|Tapsoljatok, népek, mindnyájan kezetekkel, zengjetek Istennek ujjongó éneket!
Zsoltárok könyve|47|3|Mert félelmetes az Úr, a Magasságbeli, a nagy király minden ország felett.
Zsoltárok könyve|47|4|Letiporta előttünk a nemzeteket, lábunk elé vetette a népeket.
Zsoltárok könyve|47|5|Örökséget választott nekünk, dicsőséget Jákobnak, akit szeretett.
Zsoltárok könyve|47|6|Fölmegy az Isten örömrivalgással, az Úr a harsona szavával.
Zsoltárok könyve|47|7|Énekeljetek Istenünknek, zengjetek, énekeljetek Királyunknak, zengjetek!
Zsoltárok könyve|47|8|Isten az egész föld királya - zendítsetek hát ünnepi dalra!
Zsoltárok könyve|47|9|Isten királyként kormányozza a népeket, és szent trónján uralkodik.
Zsoltárok könyve|47|10|A népek fejedelmei egyesülnek Ábrahám Istenének népével, mert Istené a földön minden pajzs, ő a legfölségesebb.
Zsoltárok könyve|48|1|(Ének - Korach fiainak zsoltára.)
Zsoltárok könyve|48|2|Nagy az Úr, méltó a dicséretre, Istenünk városában. Szent hegye,
Zsoltárok könyve|48|3|a nagyszerű magaslat öröme az egész világnak. Sion hegye, "északnak határa" valóban a nagy király városa.
Zsoltárok könyve|48|4|Őrtornyaiban az Isten lakik, azért biztos védelemnek látszik.
Zsoltárok könyve|48|5|Lám, királyok verődtek össze és együtt ostromolták.
Zsoltárok könyve|48|6|Nézték, de megmerevedtek, és megzavarodva megfutottak.
Zsoltárok könyve|48|7|Félelem fogta el őket, mint a szülő asszonyt.
Zsoltárok könyve|48|8|Éppúgy, ahogy a keletről jövő vihar szétzúzza Tarsis hajóit.
Zsoltárok könyve|48|9|Ahogy hallottuk, úgy láttuk is a Seregek Urának városát. Igen, a mi Istenünk városát Isten örökre megalapozta.
Zsoltárok könyve|48|10|Istenünk, kegyelmedre emlékezünk templomod szentélyében.
Zsoltárok könyve|48|11|Amint a neved, Istenünk, úgy terjed dicsőséged is, a föld határáig. Jobbod telve igazságossággal.
Zsoltárok könyve|48|12|Azért hát örüljön Sion hegye, ujjongjanak Júda leányai ítéleteiden!
Zsoltárok könyve|48|13|Járjátok be Siont keresztül-kasul és számláljátok meg tornyait!
Zsoltárok könyve|48|14|Csodáljátok meg sáncait, falait, járjátok be erődítményeit, hogy elmondhassátok a jövő nemzedéknek:
Zsoltárok könyve|48|15|Ilyen nagy az Isten! Igen, ő a mi vezérünk, Istenünk örökkön-örökké!
Zsoltárok könyve|49|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak zsoltára.)
Zsoltárok könyve|49|2|Népek, figyeljetek mind, a földnek minden lakója hallja meg:
Zsoltárok könyve|49|3|a közemberek és az előkelők, mind a gazdagok és a szegények!
Zsoltárok könyve|49|4|A szám bölcsességet hirdet, okos beszédet sugall a szívem.
Zsoltárok könyve|49|5|Bölcs mondás felé fordítom fülemet, hárfadallal magyarázom meg rejtélyemet.
Zsoltárok könyve|49|6|A baj napjaiban miért féljek, ha körülvesz az ellenség gonoszsága?
Zsoltárok könyve|49|7|Azok, akik kincseikben bíznak, s akik nagy gazdagságukkal kérkednek.
Zsoltárok könyve|49|8|Hiszen önmagát senki meg nem válthatja, senki sem fizethet az Úrnak váltságdíjat.
Zsoltárok könyve|49|9|Az élet ára túl magas volna, meg nem fizetheti senki soha,
Zsoltárok könyve|49|10|hogy örökké éljen, s a sírt ne lássa.
Zsoltárok könyve|49|11|Hiszen látja, hogy meghalnak a bölcsek, esztelenek és balgák együtt eltávoznak. Kincseiket idegenek kapják,
Zsoltárok könyve|49|12|és a sír lesz házuk mindörökre, lakásuk nemzedékről nemzedékre, még ha országaik voltak, akkor is.
Zsoltárok könyve|49|13|Az ember, ha nincs benne belátás, akármilyen gazdag, olyan, mint az állat, amelyre pusztulás vár.
Zsoltárok könyve|49|14|Ez a sorsa mindazoknak, akik balgán bizakodnak, akiknek szavára olyan sokat adtak.
Zsoltárok könyve|49|15|Úgy hullanak bele a mélységbe, mint a juhok, a halál fogja legeltetni őket, s az igaz szívűek uralkodnak rajtuk. Alakjuk reggelre elenyészik, s a holtak hazája lesz lakóhelyük.
Zsoltárok könyve|49|16|De az én lelkemet Isten kimenti az alvilág karmaiból, és magához vesz.
Zsoltárok könyve|49|17|Ne méltatlankodj hát, ha valaki gazdag, és ha házának fénye gyarapszik!
Zsoltárok könyve|49|18|Ha eljön halála, mit sem visz magával, dicsősége nem megy el vele.
Zsoltárok könyve|49|19|Még ha életében boldognak mondta is magát és így szólt: "Dicsérni fognak, mert jól gazdálkodtál",
Zsoltárok könyve|49|20|akkor is leszáll atyáinak táborába, ahol már nem látják többé világát a napnak.
Zsoltárok könyve|49|21|Az ember, ha nincs benne belátás, akármilyen gazdag, olyan, mint az állat, amelyre pusztulás vár.
Zsoltárok könyve|50|1|(Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig.
Zsoltárok könyve|50|2|Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr,
Zsoltárok könyve|50|3|Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak.
Zsoltárok könyve|50|4|Felhívja az eget, szólítja a földet, így tart ítéletet népe fölött:
Zsoltárok könyve|50|5|"Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek!
Zsoltárok könyve|50|6|Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet.
Zsoltárok könyve|50|7|Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen.
Zsoltárok könyve|50|8|Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból.
Zsoltárok könyve|50|9|Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja.
Zsoltárok könyve|50|10|Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.
Zsoltárok könyve|50|11|Ha éheznék, nem szorulnék rád, enyém a földkerekség egész teljessége.
Zsoltárok könyve|50|12|Talán a tulkok húsát eszem, vagy a bakok vérét iszom?
Zsoltárok könyve|50|13|A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!
Zsoltárok könyve|50|14|Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz."
Zsoltárok könyve|50|15|De a gonoszokhoz így beszél az Isten: "Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet?
Zsoltárok könyve|50|16|Te, aki gyűlölöd a fegyelmet, és megveted szavamat.
Zsoltárok könyve|50|17|Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.
Zsoltárok könyve|50|18|Szád féktelenül szórta a gonoszságot, nyelved ontotta az álnokságot.
Zsoltárok könyve|50|19|Leültél és szidtad testvéreidet, anyád fiát gyalázattal illetted.
Zsoltárok könyve|50|20|Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
Zsoltárok könyve|50|21|Aki tisztel engem, az a hódolat áldozatát hozza! Az egyenes lelkűeknek megadom, hogy lássák Isten üdvösségét."
Zsoltárok könyve|51|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára,
Zsoltárok könyve|51|2|amikor Nátán próféta fölkereste, mivel együtt volt Batsebával.)
Zsoltárok könyve|51|3|Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat!
Zsoltárok könyve|51|4|Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől!
Zsoltárok könyve|51|5|Gonoszságomat beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen.
Zsoltárok könyve|51|6|Egyedül teellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem. Te igazságosan ítélkezel, s méltányos vagy végzésedben.
Zsoltárok könyve|51|7|Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant.
Zsoltárok könyve|51|8|De nézd, te az igaz szívben leled örömöd - taníts meg hát a bölcsesség titkára!
Zsoltárok könyve|51|9|Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek!
Zsoltárok könyve|51|10|Hadd halljam örömnek és boldogságnak hírét s ujjongani fognak megtört csontjaim.
Zsoltárok könyve|51|11|Fordítsd el arcod bűneimtől, s töröld el minden gonoszságomat!
Zsoltárok könyve|51|12|Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet!
Zsoltárok könyve|51|13|Ne taszíts el színed elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Zsoltárok könyve|51|14|Add meg újra üdvösséged örömét, erősíts meg a készséges lelkületben!
Zsoltárok könyve|51|15|Akkor utat mutatok majd a tévelygőknek, és megtérnek hozzád a bűnösök.
Zsoltárok könyve|51|16|Ments meg a vértől, üdvösségem Istene, s nyelvem áldani fogja igazságosságodat.
Zsoltárok könyve|51|17|Nyisd meg, Uram, ajkamat, és szám hirdetni fogja dicsőségedet.
Zsoltárok könyve|51|18|Az áldozatok nem szereznek neked örömet, ha égőáldozatot hozok, nem fogadod el.
Zsoltárok könyve|51|19|Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg.
Zsoltárok könyve|51|20|Jóságodban, Uram, légy kegyes Sionhoz, építsd fel újra Jeruzsálem falait!
Zsoltárok könyve|51|21|Akkor majd tetszenek neked az igaz áldozatok, az égő- és a teljes áldozat, akkor majd fiatal tulkokat visznek oltárodra.
Zsoltárok könyve|52|1|(A karvezetőnek tanítóköltemény Dávidtól,
Zsoltárok könyve|52|2|amikor az edomita Doeg jött, és jelentette Saulnak: Dávid bement Achimelek házába.)
Zsoltárok könyve|52|3|Mit dicsekedsz gazságoddal minden nap, te, hatalomnak embere?
Zsoltárok könyve|52|4|Az eszed azon jár, hogyan árthass, nyelved, mint éles kés, rágalommal sebez.
Zsoltárok könyve|52|5|Jobban szereted a rosszat, mint a jót, jobban a hazugságot, mint az igaz szót.
Zsoltárok könyve|52|6|Csak a romlást hozó szavakat kedveled, te álnok nyelv!
Zsoltárok könyve|52|7|Ezért megsemmisít és örökre eltaszít az Isten. Kiragad sátradból, kitép az élők földjéből.
Zsoltárok könyve|52|8|Az igazak borzalommal nézik majd s gúnyolódnak rajta:
Zsoltárok könyve|52|9|"Nézzétek, aki nem Istennél keresett oltalmat, aki a gazdagság teljére hagyatkozott, azt, aki gonoszsága révén lett hatalmas!"
Zsoltárok könyve|52|10|Én azonban, mint zöldellő olajfa, olyan vagyok Isten hajlékában, mindig reménykedem Isten irgalmában.
Zsoltárok könyve|52|11|Áldani foglak mindörökké, mivel ezt művelted, és jóságos nevedet hirdetni fogom azok előtt, akik hűségesek hozzád.
Zsoltárok könyve|53|1|(A karvezetőnek - betegség idején: Dávid tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|53|2|Az esztelen így szól szívében: "Nincs Isten!" Álnokok, romlottak, s amit művelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné.
Zsoltárok könyve|53|3|Isten, nézz le az égből az ember fiaira, hogy van-e még bölcs, van-e még, aki az Istent keresi.
Zsoltárok könyve|53|4|Tévelygők és romlottak mind! Egyetlen egy sincs, aki a jót tenné.
Zsoltárok könyve|53|5|Nem jutnak jobb belátásra, akik rosszat tesznek, akik emésztik népemet, mint ahogy a kenyeret eszik, akik nem folyamodnak Istenhez?
Zsoltárok könyve|53|6|Akkor majd rettegés veri őket, amilyen váratlan rettegés még nem volt. Akik hűtlenek lettek, azoknak csontját szétszórta az Úr, megszégyenültek, mivel Isten elvetette őket.
Zsoltárok könyve|53|7|Jöjjön hát szabadulás Sionból Izrael számára! Ha majd Isten megfordítja népe sorsát, akkor ujjong majd Jákob és vigad Izrael.
Zsoltárok könyve|54|1|(A karvezetőnek, húros hangszerre - Dávid tanítókölteménye,
Zsoltárok könyve|54|2|azután, hogy a cifiták elmentek Saulhoz és jelentették: "Dávid nálunk rejtőzik.")
Zsoltárok könyve|54|3|Segíts meg, Isten, neved által, légy hatalmas szószólója ügyemnek!
Zsoltárok könyve|54|4|Hallgasd meg imámat, Istenem, figyelj szám szavára!
Zsoltárok könyve|54|5|Mert gőgösek keltek föl ellenem, a hatalom emberei életemre törnek, s nem tekintik az Istent.
Zsoltárok könyve|54|6|De lám, Isten az én segítségem, az Úr ereje tartja fenn életem.
Zsoltárok könyve|54|7|A bajt fordítsd vissza ellenségeimre, hűségedben, uram, semmisítsd meg őket!
Zsoltárok könyve|54|8|Akkor örömmel mutatok be áldozatot neked, és dicsőítem jóságos nevedet.
Zsoltárok könyve|54|9|Kimentett engem minden gyötrelemből s szememmel láttam ellenségem vesztét.
Zsoltárok könyve|55|1|(A karvezetőnek, húros hangszerre - Dávid tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|55|2|Figyelj imádságomra, Uram, ne zárkózz el könyörgésem elől!
Zsoltárok könyve|55|3|Fordulj felém és hallgass meg! A félelem hajszol,
Zsoltárok könyve|55|4|az ellenség zaja és a gonoszok lármája megzavar. Mert bajt hoznak rám, bőszülten támadnak.
Zsoltárok könyve|55|5|A szívem remeg bensőmben, és halálfélelem környékez.
Zsoltárok könyve|55|6|Félelem, aggódás kerít hatalmába, és borzalom tölt el.
Zsoltárok könyve|55|7|Így szólok: "Bárcsak szárnyam volna, mint a galambnak, akkor elrepülnék és megnyugodnék."
Zsoltárok könyve|55|8|Igen, szeretnék elfutni messze innét, kedvem szerint a pusztában laknék.
Zsoltárok könyve|55|9|Sietve kerestem vihartól, széltől védett menedéket,
Zsoltárok könyve|55|10|Uram, a rohanó ár és nyelvük zaklatása ellen. Hiszen a városban csak viszályt és erőszakot látok.
Zsoltárok könyve|55|11|Nappal és éjjel körbejárnak a város falain, belül erőszak és gonoszság tanyázik.
Zsoltárok könyve|55|12|Belsejében álnokság lakik, az utcákon nem szűnik a zsarolás és csalás.
Zsoltárok könyve|55|13|Ha csak ellenségem gyalázna, azt még elviselném. Ha csak az fordulna ellenem, aki gyűlöl, elbújnék előle.
Zsoltárok könyve|55|14|De te voltál az, aki társam vagy, te lettél ellenségem, akiben megbíztam,
Zsoltárok könyve|55|15|akivel az Isten házában bensőséges barátságra léptem. Eméssze meg őket a nyugtalanság,
Zsoltárok könyve|55|16|lepje meg őket a halál! Élve kerüljenek a sírba, mert ahol ők vannak, ott van a gonoszság házaikban!
Zsoltárok könyve|55|17|Én azonban Istenhez kiáltok, az Úr megment engem.
Zsoltárok könyve|55|18|Panaszkodom és sóhajtozom színe előtt este, reggel, délben, és meghallgatja szavam.
Zsoltárok könyve|55|19|Békében menti meg lelkemet azoktól, akik bántanak. Mert sokan vannak ellenem.
Zsoltárok könyve|55|20|Isten engem meghallgat, őket megalázza: ő, aki örökké uralkodik; mivel nem térnek meg, s nem ismerik az istenfélelmet.
Zsoltárok könyve|55|21|Ki-ki barátja ellen emeli kezét, és megszegi adott szavát.
Zsoltárok könyve|55|22|Arca olyan sima, mint a vaj, de szívében háborút forgat. Látszatra beszéde enyhítő olaj, de a valóságban kivont éles kard.
Zsoltárok könyve|55|23|Bízd gondjaidat az Úrra, ő majd megerősít, nem hagyja, hogy az igaz meginogjon!
Zsoltárok könyve|55|24|Te pedig, Istenem, taszítsd le őket mind az örvény kútjába. A vérengző és csaló emberek éveik felét sem érik meg. De én, Uram, tebenned bízom.
Zsoltárok könyve|56|1|(A karvezetőnek a "Távoli istenek galambja" szerint - miktam Dávidtól, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.)
Zsoltárok könyve|56|2|Légy kegyes hozzám, Uram, mert az emberek eltipornak, folytonos harcban szorongatnak.
Zsoltárok könyve|56|3|Ellenségeim folyvást lábukkal taposnak, és sokan vannak, akik vesztemre törnek. Állíts talpra,
Zsoltárok könyve|56|4|amely napon elfog a félelem, mivel tebenned bízom.
Zsoltárok könyve|56|5|Dicsőítem Istenben a szavát, Istenben remélek, nem félek, a halandó mit árthatna nekem.
Zsoltárok könyve|56|6|Naphosszat kiforgatják szavaimat, minden gondolatuk az elvesztésem.
Zsoltárok könyve|56|7|Összegyűlnek és körülvesznek, lesik lépteimet, életemre törnek.
Zsoltárok könyve|56|8|Gonoszságuk ellenére megszabaduljanak? Uram, haragodban söpörd el e népeket!
Zsoltárok könyve|56|9|Feljegyezted, Uram, szenvedésem útját, összegyűjtötted tömlőidben könnyeimet.
Zsoltárok könyve|56|10|Ellenségeim visszarettennek, amikor téged szólítalak. Tudom, hogy Isten valóban velem van.
Zsoltárok könyve|56|11|Dicsőítem Istenben a szavát, dicsőítem az Úrban a szavát.
Zsoltárok könyve|56|12|Istenben bizakodom, nem félek, az ember mit árthat nekem?
Zsoltárok könyve|56|13|Tartozom azzal, amit ígértem, Istenem, hálaáldozatot mutatok be neked.
Zsoltárok könyve|56|14|Mert életemet kiragadtad a halálból, hogy az élők világosságában járjak Isten előtt.
Zsoltárok könyve|57|1|(A karvezetőnek a "Ne töröld el" szerint - miktam Dávidtól, amikor Saul elől barlangba menekült.)
Zsoltárok könyve|57|2|Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, lelkem hozzád menekül! Szárnyad oltalmában keresek védelmet, amíg a veszedelem el nem vonul.
Zsoltárok könyve|57|3|Istenhez kiáltok, a Fölségeshez, Istenhez, aki jót tett velem.
Zsoltárok könyve|57|4|Küldjön segítséget az égből és mentsen meg, sújtsa szégyennel üldözőimet. Árassza ki Isten kegyelmét és hűségét.
Zsoltárok könyve|57|5|Oroszlánok közt kell laknom, amelyek mohón felfalják az emberek fiait. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük élesre köszörült kard.
Zsoltárok könyve|57|6|Istenem, emelkedj föl az egek fölé, az egész föld fölé keljen föl dicsőséged!
Zsoltárok könyve|57|7|Hálót vetettek lábam elé, lelkemet megalázták, vermet ástak nekem, de maguk hullottak bele.
Zsoltárok könyve|57|8|A szívem nyugodt, Istenem, a szívem nyugodt, énekelek neked és zsoltározok.
Zsoltárok könyve|57|9|Ébredj fel, lelkem, citera és hárfa, ébredjetek, fölkeltem a hajnalt!
Zsoltárok könyve|57|10|A népek közt magasztallak Uram, a pogányok közt énekelek neked.
Zsoltárok könyve|57|11|Mert irgalmad az égig felér, hűséged eléri a felhőket.
Zsoltárok könyve|57|12|Uram, emelkedj föl az egek fölé, az egész föld fölé keljen föl dicsőséged!
Zsoltárok könyve|58|1|(A karvezetőnek a "Ne töröld el" szerint - miktam Dávidtól.)
Zsoltárok könyve|58|2|Ti istenek, az igazság szerint beszéltek? Emberek fiai, igazságosak az ítéleteitek?
Zsoltárok könyve|58|3|Nem, szívetekben gonoszság rejtőzik, kezetek igazságtalanságot oszt az országnak.
Zsoltárok könyve|58|4|A gonoszok már anyjuk ölétől eltávolodtak, a hazugok már az anyaméhtől téves úton járnak.
Zsoltárok könyve|58|5|Mérgük, mint a kígyó mérge, mint a süket vipera mérge, amely a fülét bezárja.
Zsoltárok könyve|58|6|Nem hallja meg a varázsló hangját, a kígyóbűvölő hangját, aki jól ért a bűvöléshez.
Zsoltárok könyve|58|7|Istenem, zúzd össze szájukban fogukat, Uram, törd össze az oroszlánok állkapcsát!
Zsoltárok könyve|58|8|Hadd folyjanak szét, mint a kiömlött víz, hervadjanak el, mint a letiport fű.
Zsoltárok könyve|58|9|Múljanak el, ahogy elmúlik a csiga, s mint az asszony elvetélt magzata, amely a napot nem látja meg soha!
Zsoltárok könyve|58|10|Mielőtt még tövist hajtanak, mint a tüskebozót, - zölden vagy száradtan - hordja el őket a haragos szél!
Zsoltárok könyve|58|11|Örüljön az igaz, ha látja a megtorlást, lábát fürössze a gonoszok vérében!
Zsoltárok könyve|58|12|S az emberek majd mondogatják: "Valóban, az igazra mégis jutalom vár, van még Isten, aki ítél a földön!"
Zsoltárok könyve|59|1|(A karvezetőnek a "Ne töröld el" szerint - miktam Dávidtól, amikor Saul odaküldött és őriztette a házát, hogy megölje.)
Zsoltárok könyve|59|2|Ments meg elleneimtől, Istenem, védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem!
Zsoltárok könyve|59|3|Ments meg a gonosz munkásoktól, szabadíts meg a gyilkos emberektől!
Zsoltárok könyve|59|4|Nézd, az életemre törnek, a hatalmasok összeesküsznek ellenem. Pedig nincs bennem bűn, Uram, nincsen vétek,
Zsoltárok könyve|59|5|ártatlan vagyok, mégis rám törnek és megtámadnak. Ébredj föl, gyere velem szembe és lásd,
Zsoltárok könyve|59|6|mert te, Uram, Seregek Ura, te vagy Izrael Istene! Ébredj föl és fenyítsd meg mind a pogányokat, a hűtleneket, ne kíméld őket!
Zsoltárok könyve|59|7|Esténként visszatérnek és ordítanak, mint a kutyák, s kószálnak a városban.
Zsoltárok könyve|59|8|Nézd, a szájuk tajtékzik, ajkukon kard: "Ki hall meg bennünket?"
Zsoltárok könyve|59|9|De te, Uram, kineveted őket, csúffá teszel minden népséget.
Zsoltárok könyve|59|10|Te vagy erősségem, rád tekintek, Uram, te vagy Istenem, menedékem!
Zsoltárok könyve|59|11|Jóságos Istenem segítségemre siet, Isten engedi, hogy ellenfelem fölé kerekedjem.
Zsoltárok könyve|59|12|Pusztítsd el őket, Istenem, hogy népem ne feledje! Hatalmadban szórd szét és taposd el őket, Istenünk, védőpajzsunk!
Zsoltárok könyve|59|13|Ajkuk minden szava bűn a szájukban - okozza vesztüket a gőg, átok és hazugság!
Zsoltárok könyve|59|14|Pusztítsd el őket haragodban, veszítsd el őket végképp! Hadd legyen nyilvánvaló: Isten uralkodik Jákobban a föld határáig.
Zsoltárok könyve|59|15|Esténként visszatérnek és ugatnak, mint a kutyák, s kószálnak a városban;
Zsoltárok könyve|59|16|kóborolnak és élelmet keresnek, s ha nem laknak jól, még jobban vonítanak.
Zsoltárok könyve|59|17|Én azonban hatalmadról énekelek, s már reggel örülök irgalmadnak. Mivel menedékem lettél, erős vár, zaklatásom napján.
Zsoltárok könyve|59|18|Neked énekelek, erősségem, hiszen Isten az én váram, az én jóságos Istenem.
Zsoltárok könyve|60|1|(A karvezetőnek a "Liliom a bizonyíték" szerint - miktam Dávidtól; okulásul írta,
Zsoltárok könyve|60|2|amikor kivonult a két folyó arámjai és Coba arámjai ellen; amikor Joáb visszatért és a Só-völgyben megverte az edomitákat, tizenkétezer embert.)
Zsoltárok könyve|60|3|Eltaszítottál minket, Istenem, áttörted sorainkat, megharagudtál ránk, de most térj vissza hozzánk!
Zsoltárok könyve|60|4|Megremegtetted az országot és megszaggattad. Gyógyítsd meg sebeit, mert összeomlik.
Zsoltárok könyve|60|5|Nehéz sorsot adtál ennek a népnek, bódító bort adtál innunk.
Zsoltárok könyve|60|6|Akik félnek téged, azoknak jelt adtál, hogy megmeneküljenek az íj elől.
Zsoltárok könyve|60|7|Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz. Segíts jobboddal és hallgass meg minket!
Zsoltárok könyve|60|8|Isten egykor így szólt szentélyében: "Örömmel osztom szét Szichemet és fölmérem Szukkot völgyét,
Zsoltárok könyve|60|9|az enyém Gileád, az enyém Manassze, s Efraim a fejem sisakja, Júda pedig a kormánypálcám.
Zsoltárok könyve|60|10|Moáb azonban mosdótálam, sarumat ráteszem Edomra. Kiálts hát győzelmet, Filisztea!
Zsoltárok könyve|60|11|Ki vezet el az erős városhoz, ki kísér el Edomba?
Zsoltárok könyve|60|12|Nemde eltaszítottál bennünket Istenem, hogy nem vonulsz ki többé seregünkkel?
Zsoltárok könyve|60|13|Nyújts segítséget az ellenség ellen, mivel az emberi segítség ingatag!
Zsoltárok könyve|60|14|Istennel majd bátran küzdünk, s ő letiporja ellenségünket.
Zsoltárok könyve|61|1|(A karvezetőnek, húros hangszerre - Dávidtól.)
Zsoltárok könyve|61|2|Hallgasd meg kiáltásomat, Uram, figyelj imádságomra!
Zsoltárok könyve|61|3|A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem. Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem!
Zsoltárok könyve|61|4|Oltalmam vagy, erős vár az ellenség ellen.
Zsoltárok könyve|61|5|Hadd lakhassam mindig a te sátradban, elrejtőzve szárnyaid alatt!
Zsoltárok könyve|61|6|Mert te, Istenem, hallottad fogadalmam, megadtad az örökséget, amit azoknak szántál, akik tisztelik nevedet.
Zsoltárok könyve|61|7|Napokra napokat engedj a királynak, s évei tegyék ki nemzedékek korát!
Zsoltárok könyve|61|8|Uralkodjék örökké Isten előtt, küldd védelmére kegyelmedet és hűségedet!
Zsoltárok könyve|61|9|Akkor majd folyvást dicsőítem neved, és mindennap beváltom fogadalmamat.
Zsoltárok könyve|62|1|(A karvezetőnek, Jedutun szerint - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|62|2|Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön.
Zsoltárok könyve|62|3|Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő az én váram, nem rendülök meg.
Zsoltárok könyve|62|4|Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledező várfalat?
Zsoltárok könyve|62|5|Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak.
Zsoltárok könyve|62|6|Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tőle jön!
Zsoltárok könyve|62|7|Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg.
Zsoltárok könyve|62|8|Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én erős sziklám, igen, Isten a menedékem.
Zsoltárok könyve|62|9|Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk!
Zsoltárok könyve|62|10|Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat.
Zsoltárok könyve|62|11|Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!
Zsoltárok könyve|62|12|Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belőle:
Zsoltárok könyve|62|13|Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.
Zsoltárok könyve|63|1|(Dávid zsoltára, amikor Júda pusztájában tartózkodott.)
Zsoltárok könyve|63|2|Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem! Érted sóvárog a testem, mint a száraz, tikkadt, kiaszott föld.
Zsoltárok könyve|63|3|Téged keres tekintetem a szent sátorban, hogy erődet és dicsőségedet megláthassam.
Zsoltárok könyve|63|4|Mert kegyelmed többet ér, mint az élet, ajkam dicséretet zeng neked.
Zsoltárok könyve|63|5|Magasztallak egész életemen át, s nevedben emelem imára kezem.
Zsoltárok könyve|63|6|Lelkem eltelik veled, mint zsírral és velővel, s a szám ujjongó örömmel mond dicséretet.
Zsoltárok könyve|63|7|Fekhelyemen rólad elmélkedem, éjjel virrasztva feléd száll a lelkem.
Zsoltárok könyve|63|8|Valóban, te lettél gyámolom, szárnyad oltalmában vigadzom.
Zsoltárok könyve|63|9|Lelkem hozzád ragaszkodik, jobbod szilárdan tart engem.
Zsoltárok könyve|63|10|Akik meg akarják rontani életem, azok lekerülnek a földnek mélyébe,
Zsoltárok könyve|63|11|kiszolgáltatva a kard hatalmának és zsákmányul a sakáloknak.
Zsoltárok könyve|63|12|A király azonban Istenben örül, s mind dicsekszik majd, aki rá esküdött, de a hazugok ajka elnémul örökre.
Zsoltárok könyve|64|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|64|2|Halld meg a szavam, Istenem, hozzád száll panaszom! Őrizd meg életem, hogy ne féljek az ellenségtől!
Zsoltárok könyve|64|3|Oltalmazz a gonoszok hadától, az elvetemültek tomboló dühétől!
Zsoltárok könyve|64|4|Nyelvüket, mint a kardot, élezik, keserű szavukat ontják, mint a mérges nyilat,
Zsoltárok könyve|64|5|hogy rejtekükből eltalálják az ártatlant, és arcátlanul gyorsan leterítsék.
Zsoltárok könyve|64|6|Eljegyezték magukat a gonoszsággal, arról töprengenek, hogyan vessenek tőrt. Így szólnak: "Ki lát bennünket?
Zsoltárok könyve|64|7|Titkos útjainkat ki tekinti át?" Átlátja az, aki ismeri az ember bensejét, a kifürkészhetetlen szívet.
Zsoltárok könyve|64|8|Isten saját nyilaival találja el őket, és váratlanul üt sebet rajtuk.
Zsoltárok könyve|64|9|Nyelvük miatt veszíti el őket, s mind, akik ezt látják, csóválják fejüket.
Zsoltárok könyve|64|10|Félelem tölt el mindenkit, hirdetik Isten műveit, és tetteit megértik.
Zsoltárok könyve|64|11|Az igaz az Úrban örül, nála talál menedéket; a tiszta szívűek mind dicsekedhetnek.
Zsoltárok könyve|65|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára, ének.)
Zsoltárok könyve|65|2|Téged illet a dicsőítés Sionban, Istenem, neked tesznek fogadalmakat.
Zsoltárok könyve|65|3|Te meghallgatod a kéréseket,
Zsoltárok könyve|65|4|ezért bűnével terhelten hozzád siet minden ember. Vétkeink ránk nehezednek, de te megbocsátod őket.
Zsoltárok könyve|65|5|Boldog, akit kiválasztasz és fölemelsz, hogy csarnokaidban lakjék. Eltelünk házad javaival, templomodnak szentségével.
Zsoltárok könyve|65|6|Igazságosságodban meghallgatsz minket, Istenünk, segítőnk, s megrendítő, fönséges jeleket adsz. Te vagy a föld határainak reménye, s reménysége a távoli partoknak.
Zsoltárok könyve|65|7|Te, aki erőddel megszilárdítod a hegyeket, te, aki hatalommal övezed magad.
Zsoltárok könyve|65|8|Te csendesíted el a tenger morajlását, hullámainak vészjósló zúgását. A népek háborognak;
Zsoltárok könyve|65|9|félelem fogja el azokat, akik a föld határain laknak. Jeleid láttán öröm tölti el kelet és nyugat kapuit.
Zsoltárok könyve|65|10|Meglátogattad a földet és megitattad, áldásod bőségével elárasztottad. Isten patakja tele van vízzel; jó termést adtál gabonából, s a földet is előkészítetted:
Zsoltárok könyve|65|11|barázdáit megöntözted, göröngyeit simára porlasztottad, esővel fellazítottad, és a sarjadó vetést megáldottad.
Zsoltárok könyve|65|12|Jóságod koszorújával koronáztad az évet, kocsid nyomában jólét jár és bőség;
Zsoltárok könyve|65|13|pezsdülnek a puszta legelői, a dombok vígságba öltöznek;
Zsoltárok könyve|65|14|a réteket nyájak lepik el, a völgyekben gabona hullámzik. Minden ujjong és dalol színed előtt!
Zsoltárok könyve|66|1|(A karvezetőnek - ének, zsoltár.) Ujjongjatok Istenemnek, földek mind,
Zsoltárok könyve|66|2|zengjétek nevének dicséretét! Járuljatok eléje dicsőítő énekkel!
Zsoltárok könyve|66|3|Mondjátok Istennek: Mily csodálatosak a te műveid! Az ellenség meghajol hatalmas erőd előtt.
Zsoltárok könyve|66|4|Imádjon téged az egész föld, és zengje dicséretedet, magasztalja nevedet!
Zsoltárok könyve|66|5|Gyertek és lássátok Isten nagy tetteit: csodálatosat művelt az emberek között!
Zsoltárok könyve|66|6|A tengert szárazfölddé változtatta, lábukkal lépkedtek át az áron, benne leljük hát örömünk!
Zsoltárok könyve|66|7|Hatalmával kormányoz örökké, szeme vigyázza a nemzeteket, nehogy a lázadók elbízzák magukat.
Zsoltárok könyve|66|8|Dicsőítsétek Istenünket, ti pogány népek, harsogjátok dicséretét!
Zsoltárok könyve|66|9|Ő ad életet lelkünkbe, s nem hagyja, hogy meginogjon lábunk.
Zsoltárok könyve|66|10|Igaz, megpróbáltál bennünket, Istenünk, ahogy az ezüstöt szokták, tűzben megvizsgáltál.
Zsoltárok könyve|66|11|A vadász hálójába tereltél, s nyomasztó terhet raktál a csípőnkre.
Zsoltárok könyve|66|12|Elnézted, hogy az emberek fejünket tapossák, tűzön és vízen kellett áthaladnunk, de végül mégis könnyebbülést adtál.
Zsoltárok könyve|66|13|Égőáldozattal lépek hajlékodba, teljesítem, amit megfogadtam:
Zsoltárok könyve|66|14|ahogy ajkamra jött s ahogy szám ígérte a szorongatottságban.
Zsoltárok könyve|66|15|Kövér juhok és kosok hájából áldozok fel, üszőket, bakokat ajánlok neked.
Zsoltárok könyve|66|16|Kik félitek Istent, gyertek ide mind, halljátok s elmondom, mily nagy dolgot tett velem!
Zsoltárok könyve|66|17|Még hozzá kiáltottam számmal, amikor nyelvem már zenghette dicséretét.
Zsoltárok könyve|66|18|Ha szívemben gonoszság lett volna, nem hallgatott volna meg az Úr.
Zsoltárok könyve|66|19|Ámde Isten meghallgatott, felfigyelt könyörgő szavamra.
Zsoltárok könyve|66|20|Áldott legyen az Úr, mert kérésem nem vetette el, irgalmasságát nem vonta meg tőlem.
Zsoltárok könyve|67|1|(A karvezetőnek, húros hangszerre - zsoltár, ének.)
Zsoltárok könyve|67|2|Isten legyen irgalmas hozzánk, áldjon meg minket és ragyogtassa fel arcát fölöttünk,
Zsoltárok könyve|67|3|hogy megismerjük útját a földön, és minden nép körében üdvösségét!
Zsoltárok könyve|67|4|Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nemzet dicsőítsen téged!
Zsoltárok könyve|67|5|Minden törzs örüljön és ujjongjon, hisz te igazságosan ítéled meg a földet. Méltányosan ítélkezel a népek fölött, kormányozol minden törzset a földön.
Zsoltárok könyve|67|6|Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nép dicsőítsen téged!
Zsoltárok könyve|67|7|A föld megadta gyümölcsét, Isten, a mi Istenünk megáldott minket.
Zsoltárok könyve|67|8|Isten adja ránk áldását, félje őt a föld minden határa!
Zsoltárok könyve|68|1|(A karvezetőnek - Dávid zsoltára.)
Zsoltárok könyve|68|2|Fölkel az Isten, ellenségei szétszóródnak, futnak színe elől, akik gyűlölik.
Zsoltárok könyve|68|3|Eloszlanak, mint a füst eloszlik. Ahogy a viasz elolvad a tűznél, úgy semmisülnek meg a bűnösök Isten színe előtt.
Zsoltárok könyve|68|4|Az igazak ellenben örülnek, ujjonganak Isten színe előtt, ujjonganak örömükben.
Zsoltárok könyve|68|5|Énekeljetek az Úrnak, zengjetek nevének dicséretet, készítsétek neki az utat, amely átvezet a felhők fölött! Örüljetek az Úrban, ujjongjatok színe előtt!
Zsoltárok könyve|68|6|Az árvák atyja, özvegyek védelmezője - ez az Isten szent hajlékában.
Zsoltárok könyve|68|7|Isten otthont ad a hontalannak, a fogolynak visszaadja szabadságát. Csak a lázadók maradnak a kietlen pusztán.
Zsoltárok könyve|68|8|Istenünk, te néped előtt vonultál, amikor a pusztában áthaladtál:
Zsoltárok könyve|68|9|megremegett akkor a föld, Isten színe előtt szétfolytak az egek, Istennek, Izrael Istenének színe előtt.
Zsoltárok könyve|68|10|Örökségednek bő esőt adtál, Istenünk, amikor elgyengült, erőre kapattad.
Zsoltárok könyve|68|11|Itt adtál nyájadnak, Istenünk, hazát, jóságodban szerezted azt a szegénynek.
Zsoltárok könyve|68|12|Királyok menekülnek, seregek futottak, a ház szépe zsákmányt osztott.
Zsoltárok könyve|68|13|Amikor ott táboroztak a karámok között, a galamb szárnyát ezüsttel rakták ki, zöldellő arany csillogott szárnyain.
Zsoltárok könyve|68|14|Básán hegye Isten hegye, Básán hegye magas csúcs.
Zsoltárok könyve|68|15|Miért nézitek irigykedve, ti magas kúpok, azt a hegyet, amit Isten lakóhelyül választott? Igen, az Úr ott lakik örökre.
Zsoltárok könyve|68|16|Isten kocsija tömérdek, ezerszer ezer. Így vonul az Úr a Siontól a szentélybe.
Zsoltárok könyve|68|17|Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram.
Zsoltárok könyve|68|18|Áldott legyen az Úr mindennap, ő viseli terhünket.
Zsoltárok könyve|68|19|Isten a mi üdvösségünk! Üdvösség Istene a mi Istenünk, az Úr, a Hatalmas megóv a haláltól.
Zsoltárok könyve|68|20|Valóban, az Isten szétzúzza ellenségei fejét, az üstökét azoknak, akik bűnben élnek.
Zsoltárok könyve|68|21|Így szól az Úr: "Lehozom őket Básánból, kihozom őket a tenger mélyéből,
Zsoltárok könyve|68|22|hogy lábadat vérükben fürösszed, s kutyáid is falják fel ellenségeidből részüket."
Zsoltárok könyve|68|23|Látjuk bevonulásodat, Istenünk, királyunk és Istenünk bevonulását a szentélybe.
Zsoltárok könyve|68|24|Elöl az énekesek, majd a hárfások következnek, közben a leányok, dobjaikat verve.
Zsoltárok könyve|68|25|"Magasztaljátok Istent ünnepi kórusban, magasztaljátok Istent, kik Izraeltől származtok!"
Zsoltárok könyve|68|26|Itt van Benjamin, a legfiatalabb - legelöl megy. Itt vannak Júda előkelői csapatostul. Zebulun előkelői, Naftali előkelői.
Zsoltárok könyve|68|27|Isten, mutasd meg hatalmadat, Isten, aki értünk munkálkodol!
Zsoltárok könyve|68|28|Templomod tiszteletére, amely Jeruzsálemben áll, királyok szentelnek neked áldozatot.
Zsoltárok könyve|68|29|Hatalmad mutasd meg a nádas vadjain, a tulkok csordáján s a népek borjain. Hódoljanak neked arany és ezüst ékszerekkel! Szórd szét a népeket, amelyek a harcban lelik örömüket!
Zsoltárok könyve|68|30|Jöjjenek Egyiptom nagyjai, Etiópia nyújtsa ki kezét Isten felé,
Zsoltárok könyve|68|31|föld birodalmai, énekeljetek Istennek! Zengjetek dicséretet az Úrnak,
Zsoltárok könyve|68|32|aki áthalad az egek egein, az ősrégi egeken. Íme, hallatja hangját, szavának erejét.
Zsoltárok könyve|68|33|Ismerjétek el Isten hatalmát! Fölsége Izrael fölött tündököl, magasan a felhőkben felragyog hatalma.
Zsoltárok könyve|68|34|Félelmetes az Isten az ő szent helyén, Izrael Istene, ő ad népének erőt és hatalmat. Áldott legyen az Isten!
Zsoltárok könyve|69|1|(A karvezetőnek a "Liliomok" szerint - Dávidtól.)
Zsoltárok könyve|69|2|Ments meg, Istenem, a víz már torkomig ér,
Zsoltárok könyve|69|3|belesüllyedtem a mély iszapba, lábam nem talál talajt. A vizek mélyére kerültem, hullámok csapnak át felettem.
Zsoltárok könyve|69|4|Elfáradtam a kiáltozásban, a torkom berekedt. Szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom.
Zsoltárok könyve|69|5|Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek. Akik jogtalanul bántalmaznak, erősebbek, mint tagjaim. [Amit el sem vettem, azt kell visszaadnom.]
Zsoltárok könyve|69|6|Istenem, ismered balgaságomat, vétségeim nincsenek rejtve előtted.
Zsoltárok könyve|69|7|De ne miattam valljanak szégyent azok, akik benned remélnek, Seregek Ura! Ne miattam piruljanak, akik téged keresnek, Izrael Istene!
Zsoltárok könyve|69|8|Hiszen miattad viseltem az átkot, szégyenpír födte arcomat.
Zsoltárok könyve|69|9|Elidegenedtem testvéreimtől, anyám fiai szemében idegen lettem.
Zsoltárok könyve|69|10|Mert a buzgóság emésztett házadért, s ha téged gyaláztak, rám hullt a gyalázat.
Zsoltárok könyve|69|11|Böjtöléssel aláztam meg lelkem, s az is gyalázatommá változott.
Zsoltárok könyve|69|12|Vezeklőruhát öltöttem magamra, s gúny tárgya lettem úgy is nekik.
Zsoltárok könyve|69|13|A kapunál ülők ellenem beszélnek, a bor mellett is rólam énekelnek.
Zsoltárok könyve|69|14|De én hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Nagy jóságodban hallgass meg, segíts rajtam hűséged szerint!
Zsoltárok könyve|69|15|Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyéről engemet,
Zsoltárok könyve|69|16|nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre!
Zsoltárok könyve|69|17|Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám!
Zsoltárok könyve|69|18|Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar!
Zsoltárok könyve|69|19|Közeledj lelkemhez és szabadíts meg, ellenségeim miatt ments meg!
Zsoltárok könyve|69|20|Zavarom, szégyenem orvosolhatatlan.
Zsoltárok könyve|69|21|Ételembe epét kevertek, szomjúságomban ecettel itattak.
Zsoltárok könyve|69|22|Asztaluk ezért váljék számukra csapdává, barátaiknak pedig szorító hurokká!
Zsoltárok könyve|69|23|Homályosodjék el a szemük, ne lássanak, derekuk örökre veszítse erejét!
Zsoltárok könyve|69|24|Áraszd ki rájuk méltatlankodásod, s haragodnak tüze eméssze meg őket!
Zsoltárok könyve|69|25|Lakóhelyük váljék pusztasággá, senki ne tanyázzék többé sátraikban!
Zsoltárok könyve|69|26|Hiszen azt üldözték, akit te vertél meg, akit megsebeztél, annak fokozták fájdalmát.
Zsoltárok könyve|69|27|Tetézd meg bűnökkel eddigi vétküket, hogy ne számítsanak igaznak előtted!
Zsoltárok könyve|69|28|Töröljék ki őket az élők könyvéből, ne legyenek beírva az igazakkal együtt!
Zsoltárok könyve|69|29|Nyomorult vagyok, fájdalommal telve, segítséged oltalmazzon, Istenem!
Zsoltárok könyve|69|30|Dicsőítem Isten nevét énekemben, ünnepi hálával magasztalom.
Zsoltárok könyve|69|31|Ez jobban tetszik Istennek, mint az áldozati állat, jobban, mint az üsző, amelynek szarva és körme van.
Zsoltárok könyve|69|32|A megalázottak látják és örülnek, nektek, kik keresitek az Istent, éledjen szívetek!
Zsoltárok könyve|69|33|Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, és foglyait nem nézi le.
Zsoltárok könyve|69|34|Dicsőítse őt az ég és a föld, a tenger és minden, mi benne mozog!
Zsoltárok könyve|69|35|Mert Isten lesz szabadítója Sionnak, újra fölépíti Júda városait. Ott laknak majd és bírják a földet,
Zsoltárok könyve|69|36|szolgáinak fiai örökségül kapják. S azok laknak rajta, akik szeretik nevét.
Zsoltárok könyve|70|1|(A karvezetőnek - Dávidtól, emlékezetül.)
Zsoltárok könyve|70|2|Istenem, irgalmadban ments meg, siess, Uram, segítségemre!
Zsoltárok könyve|70|3|Valljanak szégyent és piruljanak gyalázatukban, akik életemre törnek!
Zsoltárok könyve|70|4|Szégyenkezve hátráljanak, akik örülnek bajomon! Hátráljanak megszégyenülve, akik így gúnyolnak: "Úgy kell neki!"
Zsoltárok könyve|70|5|De ujjongjanak és örüljenek benned mind, akik hűségesen keresnek téged! Hirdessék mindig, hogy nagy az Isten, mindnyájan, kik várják az üdvösségedet!
Zsoltárok könyve|70|6|De én nyomorult és szegény vagyok. Istenem, siess hozzám! Te vagy segítőm és szabadítóm, ne késsél tovább, Uram!
Zsoltárok könyve|71|1|Uram, hozzád menekülök, ne hagyj soha szégyent vallanom!
Zsoltárok könyve|71|2|Igazságodban ments meg, szabadíts meg! Fordítsd felém füled és siess segítségemre!
Zsoltárok könyve|71|3|Légy megmentő sziklám, erős váram! Valóban te vagy sziklám és váram.
Zsoltárok könyve|71|4|Istenem, ments meg engem a gonoszok kezétől, a bűnösök és hatalmaskodók öklétől!
Zsoltárok könyve|71|5|Mert te vagy, Istenem, bizodalmam, Uram, te vagy reményem ifjúságom óta.
Zsoltárok könyve|71|6|Anyám méhétől fogva veled tartottam, anyám ölétől kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam.
Zsoltárok könyve|71|7|Csodálat tárgya lettem sokak szemében, hisz hatalmas gyámolom te vagy.
Zsoltárok könyve|71|8|Szám tele volt dicséreteddel, egész nap tele dicsőítéseddel.
Zsoltárok könyve|71|9|Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!
Zsoltárok könyve|71|10|Ellenségeim úgyis megszólnak, szemmel tartanak, ellenem beszélnek.
Zsoltárok könyve|71|11|Azt mondják: "Elhagyta az Úr, űzzétek, fogjátok el, hisz senki sincs már, aki pártját fogná!"
Zsoltárok könyve|71|12|Istenem, ne maradj távol tőlem, Uram, siess segítségemre!
Zsoltárok könyve|71|13|Valljanak szégyent, kik vesztemre törnek, és pusztuljanak el! Akik bajt hoznak rám, azokat érje szégyen és gyalázat!
Zsoltárok könyve|71|14|Én azonban mindig reménykedem, és mindennap gyarapítom dicséreted.
Zsoltárok könyve|71|15|Szám hirdeti igazságosságodat, naphosszat segítségedet.
Zsoltárok könyve|71|16|Eljövök az Úr erejében, és csak a te tetteidet dicsőítem.
Zsoltárok könyve|71|17|Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, még ma is csodáidról emlékezem.
Zsoltárok könyve|71|18|De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat,
Zsoltárok könyve|71|19|és igazságosságodat, Istenem, amely fölér az égig! Nagy dolgokat vittél véghez; ki olyan, mint te, Istenem?
Zsoltárok könyve|71|20|Sok kemény terhet raktál rám, de újra életet adsz, és kiemelsz a földnek mélyéből.
Zsoltárok könyve|71|21|Állítsd helyre híremet és engedd, hogy újra megvigasztalódjam.
Zsoltárok könyve|71|22|S hűségedet, Uram, zeneszóval magasztalom, Izrael Szentje, hárfán játszom neked.
Zsoltárok könyve|71|23|Ajkam örül, amikor neked énekelek, s lelkem ujjong, mert megváltottad.
Zsoltárok könyve|71|24|Naphosszat áldja nyelvem igazságosságodat, mert szégyen érte s gyalázat azokat, akik vesztemet akarták!
Zsoltárok könyve|72|1|(Salamontól.) Ítéletedet, Isten, bízd a királyra, jogaidat ruházd a király fiára:
Zsoltárok könyve|72|2|kormányozza igazságosan népedet, méltányosan szegényeidet.
Zsoltárok könyve|72|3|A hegyek és halmok hozzanak békét a népnek! Igazságosan
Zsoltárok könyve|72|4|ítélkezik az alacsony sorsúak fölött, és segíti a szegények fiait, az erőszakost azonban megtöri.
Zsoltárok könyve|72|5|Élni fog minden nemzedéken át, amíg a nap süt és világít a hold.
Zsoltárok könyve|72|6|Úgy száll le, mint eső a mezőre, mint a záporeső, amely átitatja a földet.
Zsoltárok könyve|72|7|Napjaiban az igazságosság virágzik, a béke teljessége, amíg csak el nem tűnik a hold.
Zsoltárok könyve|72|8|Uralkodni fog tengertől tengerig, a nagy folyótól a föld határáig.
Zsoltárok könyve|72|9|A puszta lakói leborulnak előtte, ellenségei megcsókolják a földet.
Zsoltárok könyve|72|10|Tarsis és a szigetek királyai ajándékokat hoznak, Sába és Séba királyai adományokkal közelednek.
Zsoltárok könyve|72|11|A föld minden királya meghódol előtte, és minden nép szolgál neki.
Zsoltárok könyve|72|12|Megváltja a szegényt, aki hozzá kiált, az elhagyottat, akin senki sem könyörül.
Zsoltárok könyve|72|13|A kicsit és a gyöngét felkarolja, megmenti a szegények életét.
Zsoltárok könyve|72|14|Megszabadítja őket az erőszaktól és az igától, vérük drága a szemében.
Zsoltárok könyve|72|15|[Éljen hát, Sába aranyát adják oda neki!] Imával köszöntik és áldják mindörökké.
Zsoltárok könyve|72|16|Gabona árassza el a földet a hegyek csúcsáig, gyümölcs teremjen bőségben, mint a Libanonon, legyen virág is annyi, mint a gyom a földön!
Zsoltárok könyve|72|17|Neve áldott lesz mindörökre, neve fennmarad, ameddig csak világít a nap. Benne áldást nyer minden törzs a földön, boldognak hirdetik mind a népek.
Zsoltárok könyve|72|18|Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki egyedül vitt véghez csodát;
Zsoltárok könyve|72|19|áldott legyen örökre fönséges neve, az egész föld legyen dicsőségével telve! Úgy legyen! Úgy legyen!
Zsoltárok könyve|72|20|[Vége Izáj fia, Dávid imájának.]
Zsoltárok könyve|73|1|(Aszaf zsoltára.) Milyen jó az Isten az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük!
Zsoltárok könyve|73|2|Lábam mégis majdnem megtántorodott, lépteim csaknem ingadozók lettek.
Zsoltárok könyve|73|3|Irigység fogott el a gonoszakkal szemben, látva, mily jól megy soruk a bűnösöknek.
Zsoltárok könyve|73|4|Nem gyötri őket a szenvedés, testük egészséges és erővel teli.
Zsoltárok könyve|73|5|A halandók bajából nem éreznek semmit, másoknak kínjait nem ismerik.
Zsoltárok könyve|73|6|A gőg úgy övezi őket, mint lánc a nyakat, s mint a ruha, fedi őket az erőszak.
Zsoltárok könyve|73|7|A gonoszság a hájukból nő ki, s a szívükből csap ki az álnokság.
Zsoltárok könyve|73|8|Gúnyolódnak, s gonosz minden szavuk, hetykén fenyegetőznek hatalmukkal.
Zsoltárok könyve|73|9|Káromló szavuk még az eget is célba veszi, nyelvük arcátlanul sérteget a földön.
Zsoltárok könyve|73|10|S népem fut utánuk, mohón szürcsöli áradó vizüket.
Zsoltárok könyve|73|11|Így szólnak: "Hogyan tudná az Isten, hogy szerezne róla tudomást a Magasságbeli?"
Zsoltárok könyve|73|12|Lám, ilyenek a bűnösök: növelik hatalmukat és élnek háborítatlanul.
Zsoltárok könyve|73|13|Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem, hiába, hogy bár ártatlan voltam, mostam a kezem?
Zsoltárok könyve|73|14|Hiszen folyton rajtam van az ostor, minden reggel újra ér a csapás.
Zsoltárok könyve|73|15|Ha azt gondolnám: "Úgy beszélek, mint ők", megtagadnám fiaid nemzetségét.
Zsoltárok könyve|73|16|Elmélkedtem hát, hogy kifürkésszem, de túlontúl fárasztónak látszott,
Zsoltárok könyve|73|17|míg be nem hatoltam az Isten titkába, s meg nem értettem: a végüket kell néznem.
Zsoltárok könyve|73|18|Valóban ingatag talajra állítottad, és romlásba döntöd őket.
Zsoltárok könyve|73|19|Milyen hirtelen összeestek, végük lett, az ijedség elvitte őket.
Zsoltárok könyve|73|20|Ahogy az ébredő elűzi az álomképet, Uram, úgy tünteted el árnyképüket, amikor fölkelsz.
Zsoltárok könyve|73|21|Amikor elkeseredett a lelkem, amikor a szívem vérzett:
Zsoltárok könyve|73|22|akkor balga voltam, józanság híján, akár a barom, olyan voltam színed előtt,
Zsoltárok könyve|73|23|de most már mindig nálad maradok, hiszen megfogtad jobbomat.
Zsoltárok könyve|73|24|Szándékod szerint vezetsz majd engem, s végül fölveszel a dicsőségbe.
Zsoltárok könyve|73|25|Különben kim lenne a mennyben? De ha nálad vagyok, nem kívánok semmit sem a földön.
Zsoltárok könyve|73|26|Testem és szívem elenyészik, de sziklám és osztályrészem örökre az Isten.
Zsoltárok könyve|73|27|Lám, elvesznek, akik elszakadnak tőled, megsemmisíted mind, akik hűtlenül elhagynak.
Zsoltárok könyve|73|28|Nekem jó az Istenhez tartozni: Az Úrban találok menedéket, hogy hirdessem minden tettedet.
Zsoltárok könyve|74|1|(Aszaf tanítókölteménye.) Miért vetettél el minket örökre, Istenem, miért lángol haragod legelőd juhai ellen?
Zsoltárok könyve|74|2|Gondolj közösségedre, amelyet ősidők óta kiválasztottál, a népre, amelyet sajátodul lefoglaltál gondolj Sion hegyére, amelyet lakóhelyül kiszemeltél.
Zsoltárok könyve|74|3|Irányítsd lépteid az örök romok felé: a szentélyben mindent szétdúlt az ellenség,
Zsoltárok könyve|74|4|a gyülekezet helyén ellenségeid zajonganak, a bejárat fölé jelvényüket akasztották, a jelvényt,
Zsoltárok könyve|74|5|amelyet előbb nem ismertünk. Mint akik a sűrűben fejszét forgatnak,
Zsoltárok könyve|74|6|úgy verték szét baltával, kalapáccsal a kapukat.
Zsoltárok könyve|74|7|Szentélyedre tüzet vetettek, Istenünk, s neved hajlékát földig meggyalázták.
Zsoltárok könyve|74|8|Így szóltak magukban: "Mind megsemmisítjük, égessétek porig Istenük szentélyeit a földön!"
Zsoltárok könyve|74|9|Nem látjuk többé jeleinket, próféta nincs többé, senki sincs közöttünk, aki tudná: meddig még?
Zsoltárok könyve|74|10|Meddig űz még csúfot, Istenünk, az ellenség? Mindvégig káromolhatja neved az ellenfél?
Zsoltárok könyve|74|11|Miért vonod vissza a kezed, jobbodat miért tartod rejtve magadnál?
Zsoltárok könyve|74|12|Mégis Isten a királyom kezdettől fogva, a földön szabadulást csak ő szerez.
Zsoltárok könyve|74|13|Hatalmaddal a tengert megnyitottad, a vizekben összezúztad a sárkányok fejét.
Zsoltárok könyve|74|14|A leviatánnak szétverted a fejét, s prédául adtad a tenger szörnyeinek.
Zsoltárok könyve|74|15|Te hívtad elő a forrást és patakot, elapasztottál ősi folyamokat.
Zsoltárok könyve|74|16|A tied a nappal, a tied az éj, te helyezted el a napot és a holdat.
Zsoltárok könyve|74|17|Te jelölted ki a föld határait, te alkottad a nyarat és a telet.
Zsoltárok könyve|74|18|Gondolj rá, Uram, hogyan ócsárolt és gúnyolt az ellenség, egy balga nép káromolta a neved.
Zsoltárok könyve|74|19|Turbékoló galambjaid életét ne dobd oda keselyűnek, szegényeid életéről ne feledkezz meg örökre!
Zsoltárok könyve|74|20|Tekints a szövetségre, hisz a mérték betelt. Az ország rejtett szögletei erőszak helyéül szolgálnak.
Zsoltárok könyve|74|21|Ne kelljen az elnyomottnak megszégyenülve elvonulnia, dicsőítse neved a szegény és a gyönge!
Zsoltárok könyve|74|22|Kelj föl, Istenem, vedd kezedbe ügyed, gondolj a gyalázatra, amivel a balga naponta illet!
Zsoltárok könyve|74|23|Ne feledd ellenségeid ordítozását, ellenfeleid eget verő szidalmát!
Zsoltárok könyve|75|1|(A karvezetőnek a "Ne töröld el" szerint - Aszaf zsoltára, ének.)
Zsoltárok könyve|75|2|Áldunk téged, Isten, áldunk téged, dicsérjük neved és hirdetjük csodatetteid!
Zsoltárok könyve|75|3|Amikor majd az időt jónak látom, akkor ítélkezem, az igazság szerint.
Zsoltárok könyve|75|4|Ha inog is a föld, minden lakójával, erősen tartom oszlopait.
Zsoltárok könyve|75|5|A dicsekvőnek azt mondom: "Hagyd a dicsekvést!" Az istentelennek: "Ne emeld föl a fejed!
Zsoltárok könyve|75|6|Ne hordjátok fenn a fejeteket, ne beszéljetek büszkén kinyújtott nyakkal!"
Zsoltárok könyve|75|7|Mert nem keletről és nem nyugatról, nem a pusztából és nem a hegyek közül:
Zsoltárok könyve|75|8|Nem, Istentől jön az ítélet! Az egyiket megalázza, a másikat fölemeli.
Zsoltárok könyve|75|9|Mert serleg van az Úr kezében, tele van habzó borral, mámorító borral. Kiönti, s még a seprőt is föl kell szürcsölniük, meg kell inniuk azoknak, akik gonoszok a földön.
Zsoltárok könyve|75|10|Én azonban mindörökre ujjonghatok, énekelhetek Jákob Istenének.
Zsoltárok könyve|75|11|A bűnösök szarvát letördelem, ám az igazak feje fölemelkedik.
Zsoltárok könyve|76|1|(A karvezetőnek húros hangszerre - Aszaf zsoltára, ének.)
Zsoltárok könyve|76|2|Ismertté vált Júdában Isten, nagy az ő neve Izraelben.
Zsoltárok könyve|76|3|Sálemben áll a sátora, Sionban van a lakóhelye.
Zsoltárok könyve|76|4|Ott törte meg az íj villámait, a pajzsot, a kardot és a háborút.
Zsoltárok könyve|76|5|Jöttél, te Hatalmas, fénybe öltözötten: hegyekre szóló zsákmányt szereztünk.
Zsoltárok könyve|76|6|A büszke szívek is zsákmányul estek, most már álmukat alusszák, a harcosok karja lehanyatlott.
Zsoltárok könyve|76|7|Jákob Istene, harsány kiáltásod előtt megtorpantak a lovak és a szekerek.
Zsoltárok könyve|76|8|Rettenetes vagy! Ki állhat meg előtted, haragod hatalma előtt?
Zsoltárok könyve|76|9|Az égből kihirdetted az ítélet szavát, a föld megrendült, és csendesség lett,
Zsoltárok könyve|76|10|amikor fölkelt az Isten ítéletre, hogy szabadulást hozzon minden tűrőnek a földön.
Zsoltárok könyve|76|11|Mert az emberek haragja is megdicsőít téged: akik megmenekülnek a haragtól, azokkal felövezed magad,
Zsoltárok könyve|76|12|Tegyetek fogadalmat az Úrnak és váltsátok valóra! Mindnyájan, akik körös-körül vagytok, hozzatok ajándékot a Félelmetesnek!
Zsoltárok könyve|76|13|Neki, aki a fejedelmek lelkét összetöri, aki rettenetesnek mutatkozik a föld uralkodói előtt.
Zsoltárok könyve|77|1|(A karvezetőnek a "Jedutun" szerint - Aszaf zsoltára.)
Zsoltárok könyve|77|2|Istenhez száll szavam, hozzá kiáltok, Istenhez száll szavam, hogy meghallgasson.
Zsoltárok könyve|77|3|Keresem az Urat a szorongatás napján; éjszaka szűntelen hozzá emelem a kezem, lelkemnek nincs vigasztalása.
Zsoltárok könyve|77|4|Istenre gondolok és sóhajtozom, róla elmélkedem, és eleped a lelkem.
Zsoltárok könyve|77|5|Szemem nyitva tartod, nyugtalan vagyok, s nem tudok szólni.
Zsoltárok könyve|77|6|Régmúlt napokra kell gondolnom,
Zsoltárok könyve|77|7|a hajdani évekre emlékezem. Az éj óráiban töprengek szívemben, gondolkodom, fürkészi a lelkem:
Zsoltárok könyve|77|8|"Eltaszít az Isten egyszer s mindenkorra? Nem lesz már soha irgalmas?
Zsoltárok könyve|77|9|Kegyelme örökre elveszett? Elenyészett a minden nemzedéknek adott ígéret?
Zsoltárok könyve|77|10|Isten elfeledte volna a jóságát? Bezárta irgalmát haragjába?"
Zsoltárok könyve|77|11|S így szólok: "Az a bánatom, hogy a Magasságbeli jobbja megváltozott."
Zsoltárok könyve|77|12|Emlékezem az Úr tetteiről, gondolkozom a hajdani csodákról.
Zsoltárok könyve|77|13|Minden művedet megfontolom, minden tettedet mérlegelem.
Zsoltárok könyve|77|14|Isten, szent a te utad! Hol van olyan Isten, mint a mi Istenünk, olyan fölséges?
Zsoltárok könyve|77|15|Te vagy az Isten, aki csodát művelsz, a pogányok előtt is feltártad hatalmadat.
Zsoltárok könyve|77|16|Erős karral megszabadítottad népedet, Jákob és József fiait.
Zsoltárok könyve|77|17|A vizek láttak téged, Istenem, a vizek láttak és megborzadtak, a hullámok a mélységekig megremegtek.
Zsoltárok könyve|77|18|A felhők bőven öntötték a vizet, a felhők megdördültek, nyilaid szétrepültek.
Zsoltárok könyve|77|19|Mennydörgésed visszhangzott a forgószélben, villámaid beragyogták az egész földet, a föld megingott és megremegett.
Zsoltárok könyve|77|20|Utad átvitt a mély tengeren, ösvényeid átszelték a nagy vizeket, s lábadnak nyoma nem volt látható.
Zsoltárok könyve|77|21|Mint egy nyájat, néped úgy vezetted Mózes és Áron kezével.
Zsoltárok könyve|78|1|(Aszaf tanítókölteménye.) Népem, figyelj tanító szavamra, hallgassátok meg szám tanítását!
Zsoltárok könyve|78|2|Példabeszédre nyitom meg ajkam, ősidők titkait hirdetem nektek,
Zsoltárok könyve|78|3|amit hallottunk, amit megismertünk, s amit őseink beszéltek el nekünk.
Zsoltárok könyve|78|4|Nem titkoljuk el fiaink elől, hanem hirdetjük a jövő nemzedéknek. Az Úr dicső tetteit, erejét, és a csodákat, amelyeket művelt.
Zsoltárok könyve|78|5|Ám parancsul adta Jákobnak, s mint törvényt rendelte Izraelnek, hogy amit kinyilatkoztatott az atyáknak, azt hirdetniük kell fiaiknak,
Zsoltárok könyve|78|6|hadd ismerjék meg a jövő nemzedékek, a fiak, akik majd születnek. Aztán ők kelnek fel és tovább hirdetik gyermekeiknek.
Zsoltárok könyve|78|7|Hogy Istenbe vessék reményüket, ne feledjék el Isten tetteit, hanem teljesítsék parancsait.
Zsoltárok könyve|78|8|Ne legyenek, mint atyáik voltak: nyakas, pártütő nemzedék; nemzedék, amely ingatag szívével nem volt hűséges Istenéhez.
Zsoltárok könyve|78|9|Efraim fiai, az íjászok az ütközet napján megfutamodtak.
Zsoltárok könyve|78|10|Isten szövetségét nem tartották, s vonakodtak törvénye szerint élni.
Zsoltárok könyve|78|11|Elfelejtették tetteit és csodáit, amelyeket még láthattak.
Zsoltárok könyve|78|12|Csodákat tett az atyák szeme láttára Egyiptom földjén és Tánisz mezején.
Zsoltárok könyve|78|13|Szétválasztotta a tengert, s engedte, hogy átvonuljanak; a vizet feltorlaszolta, mint valami falat.
Zsoltárok könyve|78|14|Nappal a felhőben vezette őket, éjjel pedig a tűznek fényénél.
Zsoltárok könyve|78|15|Megrepesztette a sziklát a pusztában, s a kicsorduló forrásból bőven adott inni.
Zsoltárok könyve|78|16|Patakokat csalt elő a sziklából, és vizüket bőven árasztotta.
Zsoltárok könyve|78|17|S mégsem szűntek meg vétkezni ellene, szembeszálltak a pusztában a Fölségessel.
Zsoltárok könyve|78|18|Szívükben kísértették Istent, mohóságukban ételt követeltek.
Zsoltárok könyve|78|19|Zúgolódtak Isten ellen s így szóltak: "Tud-e Isten itt a pusztában asztalt teríteni?"
Zsoltárok könyve|78|20|S lám, rácsapott a sziklára, és megeredt a víz, előtört a forrás. "De tud-e népének kenyeret adni, és húsételről gondoskodni?"
Zsoltárok könyve|78|21|Hallotta ezt az Úr és haragra gerjedt, tűz csapott fel Jákob ellen, haragja fellobbant Izrael ellen.
Zsoltárok könyve|78|22|Mert nem hittek az Istenben és nem bíztak segítségében.
Zsoltárok könyve|78|23|De ott fenn parancsot adott a felhőknek, s megnyitotta az egek kapuit.
Zsoltárok könyve|78|24|Mannát hullatott az égből eledelül, égi kenyeret adott nekik.
Zsoltárok könyve|78|25|Az erősek kenyerét ette az ember, ételt küldött nekik bőségesen.
Zsoltárok könyve|78|26|Keleti szelet támasztott az égből, s hatalmával fölkeltette a déli szelet.
Zsoltárok könyve|78|27|Húst hullatott rájuk homokeső módján, szárnyas madarakat, tenger fövényeként.
Zsoltárok könyve|78|28|Táboruk közepén hullottak le, sátraik mellé körös-körül.
Zsoltárok könyve|78|29|Ettek és jóllaktak; így teljesítette kívánságukat.
Zsoltárok könyve|78|30|De még éhségük meg se szűnt, az étel még szájukban volt,
Zsoltárok könyve|78|31|Isten haragja újra fölgerjedt ellenük. Nagyjaik közé a halált vetette, Izrael ifjúságát leterítette.
Zsoltárok könyve|78|32|De ők azért tovább vétkeztek, csodáinak nem adtak hitelt.
Zsoltárok könyve|78|33|Ezért napjaikat megrövidítette, éveiknek hamar véget vetett.
Zsoltárok könyve|78|34|Ha megverte őket, keresni kezdték, megtértek és kérdeztek utána.
Zsoltárok könyve|78|35|Eszükbe jutott, hogy Isten a sziklájuk, a fölséges Isten a szabadítójuk.
Zsoltárok könyve|78|36|Mégis megcsalták a szájukkal, nyelvükkel hazudtak neki.
Zsoltárok könyve|78|37|Szívük nem volt egyenes előtte, szövetségét nem tartották hűségesen.
Zsoltárok könyve|78|38|Bűneiket mégis elengedte, nem pusztította el őket. Újra meg újra fékezte haragját, nem zúdította rájuk indulata árját.
Zsoltárok könyve|78|39|Gondolt rá, hogy csak testi lények, olyanok, mint a fuvallat, amely eloszlik és nem tér vissza.
Zsoltárok könyve|78|40|Hányszor gerjesztették fel haragját a pusztán, hányszor okoztak neki gondot a sivatagban!
Zsoltárok könyve|78|41|Kísértették Istent újra meg újra, keserűséget okoztak Izrael Szentjének.
Zsoltárok könyve|78|42|Nem emlékeztek vissza a kezére, sem a napra, amelyen kiszabadította az ellenség hatalmából őket.
Zsoltárok könyve|78|43|Amikor jeleket művelt Egyiptom földjén, és csodatetteket Tánisz mezején;
Zsoltárok könyve|78|44|amikor vérré változtatta folyóikat, és patakjaikat, hogy senki ne ihassék.
Zsoltárok könyve|78|45|Legyeket küldött rájuk, hogy halált okozzanak, és békákat, hogy pusztulást hozzanak.
Zsoltárok könyve|78|46|A rovaroknak bő aratást adott, a sáskáknak adta munkájuk gyümölcsét.
Zsoltárok könyve|78|47|Szőlőjüket elverte záporral, fügefáikat faggyal, jégesővel.
Zsoltárok könyve|78|48|Marhájukat dögvész pusztította, nyájaikat villámmal sújtotta.
Zsoltárok könyve|78|49|Haragjának tüzét szórta rájuk: bosszúság, gond, zaklatás, ártalom tömegét.
Zsoltárok könyve|78|50|Szabad folyást engedett haragjának: nem kímélte őket a haláltól, s állataikat sem a pusztulástól.
Zsoltárok könyve|78|51|Lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptomban, Kám sátrainak elsőszülötteire, mindnyájukra.
Zsoltárok könyve|78|52|Népét kihozta, mint a juhokat, s átvezette őket a pusztán, mint a nyájat.
Zsoltárok könyve|78|53|Biztosan vezette őket, hogy ne tévelyegjenek, s ellenségeiket elnyelte a tenger.
Zsoltárok könyve|78|54|Elvezette őket szent földjére, a hegyekre, amelyeket jobbja szerzett.
Zsoltárok könyve|78|55|Szemük láttára elűzte a pogányokat, és nekik adta földjüket örökségül; a pogányok sátrába Izrael törzseit telepítette.
Zsoltárok könyve|78|56|Mégis megkísértették a Fölségest, kihívták maguk ellen, s nem tartották meg törvényét.
Zsoltárok könyve|78|57|Mint az atyák, a hűséget megszegve, ők is elfordultak; mint a csalfa íj, eltérültek.
Zsoltárok könyve|78|58|Magaslataikkal kihívták haragját, bálványaikkal féltékenységre ingerelték.
Zsoltárok könyve|78|59|Isten hallotta, s indulatra gerjedt: elvetette Izraelt egészen.
Zsoltárok könyve|78|60|Elhagyta lakóhelyét Silóban, a sátrat, amelyben az emberek közt lakott.
Zsoltárok könyve|78|61|Hatalmát a fogság prédájára hagyta, dicsőségét ellenség kezére adta.
Zsoltárok könyve|78|62|Népét kiszolgáltatta a kardnak, szívét harag töltötte el öröksége ellen.
Zsoltárok könyve|78|63|Fiaikat tűz emésztette meg, leányaik nem mehettek férjhez;
Zsoltárok könyve|78|64|papjaik kard élén hulltak el, s özvegyeiknek sírni sem volt szabad.
Zsoltárok könyve|78|65|De aztán mint álomból, fölserkent az Úr, mint a harcos, aki fölkel a bor mellől.
Zsoltárok könyve|78|66|Ellenségeinek a hátába csapott, és örök szégyent hozott rájuk.
Zsoltárok könyve|78|67|József sátrát elvetette, s nem foglalta le Efraim törzsét sem.
Zsoltárok könyve|78|68|Júdát választotta ki magának, a Sion hegyét, melyet szeretett.
Zsoltárok könyve|78|69|Mint égi magaslatot, úgy építette a szentélyt, szilárddá tette, mint a földet, amelyet örökre megteremtett.
Zsoltárok könyve|78|70|Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, a juhok aklától hozta el.
Zsoltárok könyve|78|71|Az anyajuhoktól szólította el, hogy legeltesse Jákobot, a népét, Izraelt, az ő örökségét.
Zsoltárok könyve|78|72|Ő szívének egyszerűségében legeltette, s hozzáértő kézzel vezette.
Zsoltárok könyve|79|1|(Aszaf zsoltára.) Uram, pogányok törtek be örökségedbe, szent templomodat meggyalázták. Jeruzsálemet romhalmazzá tették.
Zsoltárok könyve|79|2|Szolgáid testét prédául vetették az égi madaraknak, híveid húsát a föld vadjainak.
Zsoltárok könyve|79|3|Jeruzsálem körül ontották vérüket, mint a vizet, és nem akadt senki, hogy eltemesse őket.
Zsoltárok könyve|79|4|Szomszédainknak szitok tárgya lettünk, csúfság és nevetség azoknak, akik körülöttünk laknak.
Zsoltárok könyve|79|5|Meddig még Uram? Örökre haragudni akarsz? Meddig izzik még bosszúd, mint a tűz?
Zsoltárok könyve|79|6|Öntsd ki haragod a pogányokra, akik nem ismernek, az országokra, amelyek neved nem tisztelik,
Zsoltárok könyve|79|7|amiért Jákobot eltiporták s lakóhelyét pusztasággá tették.
Zsoltárok könyve|79|8|Atyáink bűneit ne rajtunk torold meg, siess elénk irgalmaddal, mert egészen nyomorultak lettünk.
Zsoltárok könyve|79|9|Neved dicsőségéért ments meg minket, Istenünk, szabadítónk! Bocsásd meg, Urunk, bűneinket, ments meg minket a nevedért!
Zsoltárok könyve|79|10|Miért mondják a pogányok: "Hol van hát Istenük?" Szemük előtt legyen nyilvánvaló bosszúd a pogányokon, szolgáid véréért, amit kiontottak.
Zsoltárok könyve|79|11|Hatoljon fel hozzád a foglyok nyögése, szabadítsa ki erős karod a halálra szántakat!
Zsoltárok könyve|79|12|Szomszédainknak add vissza hétszeresen a gyalázatot, amellyel illettek, Uram!
Zsoltárok könyve|79|13|Mi pedig, a te néped és nyájad juhai, magasztalni fogunk mindörökké, s nemzedékről nemzedékre hirdetjük dicsőségedet.
Zsoltárok könyve|80|1|(A karvezetőnek a "Liliom a bizonyíték" szerint - Aszaf zsoltára.)
Zsoltárok könyve|80|2|Hallgass meg, Izraelnek pásztora, te, aki Józsefet nyájként legelteted! Te, aki kerubok fölött trónolsz,
Zsoltárok könyve|80|3|ragyogj fel Efraim, Benjamin és Manassze előtt! Éleszd fel hatalmad, jöjj és szabadíts meg,
Zsoltárok könyve|80|4|Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekültünk.
Zsoltárok könyve|80|5|Seregek Ura, meddig haragszol még? Hisz néped már imádkozik.
Zsoltárok könyve|80|6|A könnyek kenyerével etetted, a könnyek árját adtad italául.
Zsoltárok könyve|80|7|Elnézted, hogy szomszédaink civódjanak rajtunk, és hogy ellenségeink kigúnyoljanak.
Zsoltárok könyve|80|8|Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk.
Zsoltárok könyve|80|9|Kihoztál Egyiptomból egy szőlőtövet, és népeket űztél el, hogy elültesd.
Zsoltárok könyve|80|10|Előkészítetted számára a talajt, ezért vert gyökeret s terjedt el a földön.
Zsoltárok könyve|80|11|Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait.
Zsoltárok könyve|80|12|Vesszőit a tengerig növelte, hajtásait a nagy folyamig.
Zsoltárok könyve|80|13|Miért romboltad le falait? Akik az úton járnak, mind szüretelik.
Zsoltárok könyve|80|14|Az erdei vadkan pusztíthatja, s legelője lett az erdő vadjainak.
Zsoltárok könyve|80|15|Seregek Ura, térj vissza, tekints le az égből és lásd, látogasd meg szőlőtövedet,
Zsoltárok könyve|80|16|és védd meg, mit jobbod ültetett!
Zsoltárok könyve|80|17|Mint a szemetet, a tűzben elégették, pusztuljanak ezért haragos orcád elől!
Zsoltárok könyve|80|18|Kezed nyugodjék jobbod emberén, az emberfián, akit megerősítettél!
Zsoltárok könyve|80|19|Többé nem hagyunk el téged, tarts minket életben, s mi áldjuk a neved.
Zsoltárok könyve|80|20|Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk.
Zsoltárok könyve|81|1|(A karvezetőnek Gát szerint - Aszaftól.)
Zsoltárok könyve|81|2|Dicsőítsétek Istent, gyámolunkat, ujjongjatok Jákob Istenének!
Zsoltárok könyve|81|3|Pengessétek a húrt, verjétek a dobot, lágyan szóljon a hárfa a lant szava mellett!
Zsoltárok könyve|81|4|Fújjátok meg a harsonát újholdra, és holdtöltére ünnepünk napján!
Zsoltárok könyve|81|5|Parancs ez Izrael számára, és törvény Jákob Istenétől.
Zsoltárok könyve|81|6|Rendelkezés, amely Józsefnek szólt, amikor felvonult Egyiptom ellen. Hangot hallottam, amit nem ismertem:
Zsoltárok könyve|81|7|"Hátáról levettem a terhet, kezéből kivettem kosarát.
Zsoltárok könyve|81|8|Bánatodban hozzám kiáltottál, s én megszabadítottalak; dörgő felhőből adtam választ neked, Meriba vizénél megpróbáltalak.
Zsoltárok könyve|81|9|Halld meg, népem, amire intelek, bárcsak hallgatnál rám, Izrael!
Zsoltárok könyve|81|10|Ne legyen körödben más isten, idegen istent ne tisztelj soha!
Zsoltárok könyve|81|11|Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezetett Egyiptomból. Nyisd ki a szádat és én teletöltöm.
Zsoltárok könyve|81|12|De népem nem hallgatott szavamra, Izrael nem igazodott akaratomhoz.
Zsoltárok könyve|81|13|Ezért ráhagytam őket kemény szívükre, hadd menjenek csak saját fejük után.
Zsoltárok könyve|81|14|Ó, bárcsak hallgatna rám népem, bárcsak utamon járna Izrael!
Zsoltárok könyve|81|15|Akkor rögtön megfékezném támadóit, kezemet emelném összes elnyomója ellen.
Zsoltárok könyve|81|16|Akik gyűlölik az Urat, azok is hódolnának nekik, és a sorsuk örökké tartana.
Zsoltárok könyve|81|17|Népemet azonban a búza javával fogom etetni és sziklából fakasztott mézzel felüdítem."
Zsoltárok könyve|82|1|(Aszaf zsoltára.) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet.
Zsoltárok könyve|82|2|"Meddig ítéltek még igazságtalanul, meddig pártoljátok még a gonosz ügyet?
Zsoltárok könyve|82|3|Fogjátok pártját az elnyomott özvegynek, szerezzetek igazságot a gyengének, szegénynek.
Zsoltárok könyve|82|4|Az elnyomottat és a szűkölködőt tegyétek szabaddá, mentsétek ki a gonoszok kezéből!"
Zsoltárok könyve|82|5|De ők nem hallják és nem értik ezt, mivel sötétségben járnak; a föld minden erői meginognak.
Zsoltárok könyve|82|6|Bár azt mondtam: "Isteneknek mondanak titeket, és a Magasságbeli fiai vagytok mind."
Zsoltárok könyve|82|7|Mégis meghaltok, mint az emberek, és elhulltok, mint a többi nagyok.
Zsoltárok könyve|82|8|Kelj föl, Istenünk, ítéld meg a földet, mert valóban a tied minden nép!
Zsoltárok könyve|83|1|(Aszaf éneke.)
Zsoltárok könyve|83|2|Istenem, ne maradj néma, ne hallgass, Istenem, ne légy tétlen!
Zsoltárok könyve|83|3|Nézd, hogyan dühöngnek ellenségeid, s milyen fenn hordják a fejüket, akik gyűlölnek téged.
Zsoltárok könyve|83|4|Gonoszat forralnak néped ellen, védetted ellen tanácsot tartanak.
Zsoltárok könyve|83|5|Így szólnak: "Gyertek, töröljük ki a népek sorából, Izrael nevét ne is emlegessék!"
Zsoltárok könyve|83|6|Igen, egyetértőn tanácskoznak, és szövetkeznek ellened:
Zsoltárok könyve|83|7|Edom sátrai, az izmaeliták, Moáb és a hagriták,
Zsoltárok könyve|83|8|Gebál, Ammon és Amalek, a filiszteusok és Tírusz lakói.
Zsoltárok könyve|83|9|Asszur is velük szövetkezett, segítséget nyújt Lót fiainak.
Zsoltárok könyve|83|10|Bánj velük, ahogy Midiánnal tettél, Sziszerával és Jábinnal a Kison-pataknál.
Zsoltárok könyve|83|11|Endornál megsemmisültek, és a földben televénnyé lettek.
Zsoltárok könyve|83|12|Fejedelmeikkel bánj el, mint Orebbel és Zebbel, vezéreikkel tégy úgy, ahogy Szebachhal és Zalmunnával,
Zsoltárok könyve|83|13|akik azt mondogatták: "Szerezzük meg magunknak Izrael földjeit!"
Zsoltárok könyve|83|14|Istenem, tedd őket olyanná, mint a száraz kóró, mint pelyva a szélben,
Zsoltárok könyve|83|15|mint a tűz, mely égeti az erdőt, mint a láng, mely nyaldossa a hegyet!
Zsoltárok könyve|83|16|Így hajszold őket a viharban, fenyegesd meg őket zivatarodban!
Zsoltárok könyve|83|17|Arcukat borítsa gyalázat, és keressék a te nevedet, Uram!
Zsoltárok könyve|83|18|Érje őket örök szégyen, tanácstalanság, pusztuljanak el dicstelenül!
Zsoltárok könyve|83|19|Hadd ismerjenek meg téged, akinek neve: Úr! Az egész világon egyedül te vagy fölséges.
Zsoltárok könyve|84|1|(A karvezetőnek Gát szerint - Korach fiainak zsoltára.)
Zsoltárok könyve|84|2|Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura!
Zsoltárok könyve|84|3|Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba; lelkem és testem sóvárog az élő Isten után.
Zsoltárok könyve|84|4|A veréb is otthont talál magának, s a fecske fészket, hogy kicsinyeit oda rejthesse, oltáraidnál, Seregek Ura, Istenem és királyom!
Zsoltárok könyve|84|5|Boldogok, akik házadban laknak, téged örökké magasztalnak.
Zsoltárok könyve|84|6|Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül.
Zsoltárok könyve|84|7|Ha végigvonul a Baka-völgyön át, az a források völgyévé változik, a korai eső áldás bőségébe öltözteti.
Zsoltárok könyve|84|8|Egyre magasabbra emelkednek, a Sionon Isten jelenik meg nekik.
Zsoltárok könyve|84|9|Seregek Ura, hallgasd meg imámat, Jákob Istene, fordítsd felém füled irgalmasan!
Zsoltárok könyve|84|10|Isten védőpajzsunk, tekints le, lásd meg fölkented arcát!
Zsoltárok könyve|84|11|Jobb egy nap a te csarnokaidban, mint ezer nap tetőled távol. Inkább álljak az Isten háza küszöbén, mint hogy lakjam a bűnösök hajlékában.
Zsoltárok könyve|84|12|Mivel Isten a nap és a pajzs, ő dicsőséget ad és kegyelmet. Nem tagad meg semmi jót azoktól, akik tiszta szívvel élnek,
Zsoltárok könyve|84|13|Seregek Ura, boldog, aki benned bízik!
Zsoltárok könyve|85|1|(A karvezetőnek - Korach fiainak zsoltára.)
Zsoltárok könyve|85|2|Kegyelmedet, Uram, kiárasztottad földedre, Jákob sorsát jóra fordítottad.
Zsoltárok könyve|85|3|Néped bűnét megbocsátottad, minden vétkét betakartad.
Zsoltárok könyve|85|4|Méltatlankodásodat visszavontad, haragod tüzét lelohasztottad.
Zsoltárok könyve|85|5|Teremts újjá minket, Istenünk, tedd félre neheztelésedet, Szabadítónk!
Zsoltárok könyve|85|6|Örökké neheztelni akarsz ránk, átterjed bosszúd minden nemzedékre?
Zsoltárok könyve|85|7|Nem akarsz bennünket fölébreszteni, néped már nem ujjonghat többé benned?
Zsoltárok könyve|85|8|Mutasd meg, Urunk, irgalmadat, adj nekünk kegyesen szabadulást!
Zsoltárok könyve|85|9|Hadd hallom, mit hirdet az Úr, a mi Istenünk! Valóban, ő a békét hirdeti. Békét népének és minden szentjének, mindenkinek, aki szívből megtér hozzá.
Zsoltárok könyve|85|10|Igen, közel az üdvösség azokhoz, akik őt félik, s dicsőség lakik majd földjükön.
Zsoltárok könyve|85|11|Az igazság és a hűség találkoznak, az igazságosság és a béke csókot vált.
Zsoltárok könyve|85|12|A földből kisarjad a hűség, az égből igazságosság tekint le.
Zsoltárok könyve|85|13|Igen, az Úr kiárasztja áldását és földünk meghozza termését.
Zsoltárok könyve|85|14|Igazságosság jár előtte, és béke a lába nyomában.
Zsoltárok könyve|86|1|(Dávid imája.) Uram, fordítsd felém füled és hallgass meg, mert nyomorult vagyok és szegény.
Zsoltárok könyve|86|2|Őrizd meg lelkemet, hisz hozzád tartozom, segítsd meg szolgádat, aki benned bízik.
Zsoltárok könyve|86|3|Istenem vagy, Uram, légy hozzám irgalmas! Szüntelen hozzád kiáltok.
Zsoltárok könyve|86|4|Tedd vidámmá szolgád szívét, lelkemet, Uram, hozzád emelem.
Zsoltárok könyve|86|5|Hiszen te jóságos és elnéző vagy, Uram, és csupa irgalom azokhoz, akik hozzád kiáltanak.
Zsoltárok könyve|86|6|Hallgasd meg, Uram, imámat, figyelj könyörgő szavamra!
Zsoltárok könyve|86|7|Hozzád kiáltok a szorongatás napján s tudom, hogy meghallgatsz.
Zsoltárok könyve|86|8|Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket műveltél.
Zsoltárok könyve|86|9|Minden nép eljön, hogy imádjon, és dicsőíti a neved, Uram!
Zsoltárok könyve|86|10|Mert nagy vagy, Uram, csodákkal hatalmas, egyedül te vagy az Isten.
Zsoltárok könyve|86|11|Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet!
Zsoltárok könyve|86|12|Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsőítem nevedet mindörökké.
Zsoltárok könyve|86|13|Mivel nagy volt irgalmad irántam, lelkem kimentetted a halál verméből.
Zsoltárok könyve|86|14|Istenem, kevélyek kelnek föl ellenem, hatalmaskodók csapata tör életemre, és egy sincs rád tekintettel.
Zsoltárok könyve|86|15|Ám te irgalmas és kegyes Isten vagy, megfontolt a haragban, de gazdag a jóságban és hűségben.
Zsoltárok könyve|86|16|Tekints rám és ajándékozz meg irgalmaddal, adj erőt szolgádnak, segíts szolgálód fián!
Zsoltárok könyve|86|17|Add jelét kegyelmednek, hadd lássák gyűlölőim, és szégyenkezzenek, hogy te, Uram, megsegítettél és vigaszt nyújtottál.
Zsoltárok könyve|87|1|(Korach fiainak zsoltára, ének.) Szent hegyekre vetette alapjait,
Zsoltárok könyve|87|2|mert szereti az Úr; Sion kapui kedvesebbek, mint Jákob bármely hajléka.
Zsoltárok könyve|87|3|Dicső dolgot hirdet rólad (az Úr), te, Isten városa!
Zsoltárok könyve|87|4|"Rahabot és Bábelt azok közé sorolom, amelyek tisztelnek engem. Lám, a filiszteusok, a tírusziak és Etiópia népe mind benne születtek.
Zsoltárok könyve|87|5|De Sionról ezt mondják majd: Anyánk! Mert mindegyik benne született." Maga alapította, a Fölséges.
Zsoltárok könyve|87|6|Az Úr számba veszi a népeket: Mind benne születtek.
Zsoltárok könyve|87|7|És a fejedelmeket is följegyzi közöttük: Mindegyiknek benned a hajléka.
Zsoltárok könyve|88|1|(Ének, Korach fiainak zsoltára. A karvezetőnek a "Machalat" szerint énekelni - az eszrachita Heman tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|88|2|Uram, Istenem, nappal hozzád fohászkodom, éjjel színed előtt panaszkodom.
Zsoltárok könyve|88|3|Imám hatoljon fel hozzád, hallgasd meg könyörgésem!
Zsoltárok könyve|88|4|Mert a lelkem tele gyötrelemmel, s életem közel van a holtak országához.
Zsoltárok könyve|88|5|Azok közé sorolnak, akik sírba szállnak, olyan ember vagyok, ki a végét járja.
Zsoltárok könyve|88|6|A halottak közt hagytak, mint kiket legyőztek, s már a sírban vannak: többé nem emlékezel és már gondot sem viselsz rájuk.
Zsoltárok könyve|88|7|A sír mélyére vetettél, a sötétségbe, a szakadékba.
Zsoltárok könyve|88|8|Súlyosan rám nehezedik haragod, minden hullámod összecsap fölöttem.
Zsoltárok könyve|88|9|Barátaimat távol tartod tőlem, borzalommá tettél a szemükben. Fogoly vagyok, nem szabadulhatok.
Zsoltárok könyve|88|10|Szemem elhomályosult a nyomortól. Uram, mindennap téged hívlak, kitárom feléd a kezem.
Zsoltárok könyve|88|11|Tán a holtakon akarsz csodát tenni? Fölkelnek még az árnyak, hogy dicsérjenek?
Zsoltárok könyve|88|12|A sírban emlegetik még jóságodat, és hűségedet a holtak országában?
Zsoltárok könyve|88|13|Felfogják-e csodáidat a sötétségben, és a feledés földjén kegyelmedet?
Zsoltárok könyve|88|14|Ám én, Uram, tehozzád kiáltok, már hajnalban eléd száll imám.
Zsoltárok könyve|88|15|Miért veted el a lelkemet, Uram, miért rejted el arcodat előlem?
Zsoltárok könyve|88|16|Ifjúkorom óta gyenge vagyok, s fenyeget a halál. Viseltem borzalmaidat és betegeskedtem.
Zsoltárok könyve|88|17|Haragod tüze átjárt, a fájdalmak semmivé tettek.
Zsoltárok könyve|88|18|Folyvást körülvesznek, mint az áradó víz, mind együtt szorongatnak.
Zsoltárok könyve|88|19|Barátomat, bizalmasomat elidegenítetted; már csak a sötétség ölel körül.
Zsoltárok könyve|89|1|(Az eszrachita Etán tanítókölteménye.)
Zsoltárok könyve|89|2|Az Úr kegyelméről énekelek örökkön-örökké. Hűségedet hirdeti ajkam minden nemzedéken át.
Zsoltárok könyve|89|3|Így szóltam ugyanis: Kegyelmed alapját örökre megvetetted a szövetségben, hűségedet megszilárdítottad a mennyben.
Zsoltárok könyve|89|4|"Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
Zsoltárok könyve|89|5|nemzetségedet minden időkre alapítom, trónodat minden nemzedékre megszilárdítom."
Zsoltárok könyve|89|6|Az egek dicsőítik csodáidat, Uram, a szentek közössége áldja hűségedet.
Zsoltárok könyve|89|7|Hiszen ki olyan a felhők közt, mint az Úr, az istenek fiai közül ki hasonlít hozzá?
Zsoltárok könyve|89|8|Isten hatalmas a szentek tanácsában, nagy és félelmetes minden fölött, ami körötte van.
Zsoltárok könyve|89|9|Seregek Ura! Ki olyan, mint te? Hatalmas az Úr, hűsége körülvesz téged.
Zsoltárok könyve|89|10|Te parancsolsz a háborgó tengernek, tobzódó hullámait megfékezed,
Zsoltárok könyve|89|11|Rachabot átszúrtad és eltiportad, ellenségeidet szétverte karod ereje.
Zsoltárok könyve|89|12|Tied az ég és tied a föld, a földkerekség minden bősége, hiszen te alkottad.
Zsoltárok könyve|89|13|Észak és Dél a te műved, a Tábor és a Hermon téged dicsőít.
Zsoltárok könyve|89|14|Karodban hatalom van, kezed erős, jobbod fölemelve.
Zsoltárok könyve|89|15|Trónod igazságon és jogon nyugszik, előtted kegyelem és hűség menetel.
Zsoltárok könyve|89|16|Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram!
Zsoltárok könyve|89|17|Mindvégig örülnek nevednek, ujjonganak igazságosságod miatt.
Zsoltárok könyve|89|18|Hisz te vagy hatalmuk fénye, kegyelmedből emeljük föl fejünk.
Zsoltárok könyve|89|19|Pajzsunk az Úré, Izrael Szentjéé, a mi Királyunké.
Zsoltárok könyve|89|20|Egykor látomásban beszéltél, s így szóltál szentjeidhez: "Egy erősre tettem a koronát, fölemeltem, akit kiválasztottam a népből.
Zsoltárok könyve|89|21|Kiválasztottam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem,
Zsoltárok könyve|89|22|hogy kezem mindig segítse és karom erőt öntsön belé.
Zsoltárok könyve|89|23|Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte.
Zsoltárok könyve|89|24|Nem, szétzúzom előtte ellenségeit, és akik gyűlölik, azokat megverem.
Zsoltárok könyve|89|25|Hűségem és kegyelmem kíséri majd, nevemben fölemeli fejét.
Zsoltárok könyve|89|26|Kezét kinyújtom a tengerig, jobbját kiterjesztem a folyamokig.
Zsoltárok könyve|89|27|Így szólít majd engem: Atyám vagy, Istenem és üdvöm sziklája!
Zsoltárok könyve|89|28|Én pedig elsőszülöttemmé teszem, nagyobbá a föld minden uránál.
Zsoltárok könyve|89|29|Örökre megőrzöm számára kegyelmem, szövetségem vele nem szűnik meg.
Zsoltárok könyve|89|30|Nemzetségét megtartom mindvégig, s trónja olyan lesz, mint az ég napjai.
Zsoltárok könyve|89|31|Ha fiai nem tartják többé törvényemet, és nem élnek parancsaim szerint,
Zsoltárok könyve|89|32|ha megszegik rendelkezéseim, s nem követik útmutatásomat,
Zsoltárok könyve|89|33|vesszővel büntetem vétküket, és ostorral minden bűnüket.
Zsoltárok könyve|89|34|De kegyelmem nem vonom meg tőle, s nem tagadom meg tőle hűségemet.
Zsoltárok könyve|89|35|Szövetségemet nem szegem meg, ajkam szózatát nem másítom meg.
Zsoltárok könyve|89|36|Ahogyan szent vagyok s ahogy megesküdtem, Dávidnak hazudni biztosan nem fogok.
Zsoltárok könyve|89|37|Nemzetsége örökre megmarad, trónja előttem lesz, miként a nap.
Zsoltárok könyve|89|38|S mint a hold, amely mindig megmarad, mint hűséges tanú a felhők között."
Zsoltárok könyve|89|39|Most azonban eltaszítottad, elvetetted, s erősen haragszol fölkentedre.
Zsoltárok könyve|89|40|A szolgáddal kötött szövetséget félredobtad, koronáját pedig megaláztad.
Zsoltárok könyve|89|41|Falait mind leromboltad, romhalmazzá tetted várait.
Zsoltárok könyve|89|42|Kifosztották, akik az úton arra mentek, gúny tárgya lett a szomszédok előtt.
Zsoltárok könyve|89|43|Ellenségeinek karját fölemelted, örömet szereztél minden ellenfélnek.
Zsoltárok könyve|89|44|Kardjának élét kicsorbítottad, nem álltál többé mellette a harcban.
Zsoltárok könyve|89|45|Dicsőséges jogarát hagytad lekonyulni, trónját a földre döntötted.
Zsoltárok könyve|89|46|Megrövidítetted ifjúsága napjait, őt magát meg szégyennel töltötted el.
Zsoltárok könyve|89|47|Meddig, Uram? Örökre el akarsz rejtőzni? Haragod úgy ég majd, mint a tűz?
Zsoltárok könyve|89|48|Emlékezzél arra, hogy milyen az életem, milyen mulandónak alkottad az embert!
Zsoltárok könyve|89|49|Hol van egy élő is, aki nem lát halált, aki az alvilág markától megmenthetné lelkét?
Zsoltárok könyve|89|50|Hol vannak, én Uram, régi kegyeid, ahogy hűségedben Dávidnak esküt tettél?
Zsoltárok könyve|89|51|Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatára: a népek minden gyűlöletét el kell viselnem.
Zsoltárok könyve|89|52|Hisz ellenségeid ócsárolnak minket, Uram, s kigúnyolják fölkented nyomait.
Zsoltárok könyve|89|53|Legyen áldott az Úr örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!
Zsoltárok könyve|90|1|(Mózesnek, az Isten emberének imája.) Uram, te voltál menedékünk nemzedékről nemzedékre,
Zsoltárok könyve|90|2|mielőtt a hegyek kiemelkedtek, mielőtt a föld és a világ kialakult. Isten, te öröktől fogva vagy, s örökké!
Zsoltárok könyve|90|3|Te a halandót ismét porrá teszed. Így szólsz: "Emberek fiai, térjetek oda vissza!"
Zsoltárok könyve|90|4|Mert ezer év előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt. Vagy annyi, mint egy éjjeli őrállás.
Zsoltárok könyve|90|5|Hamar elragadod őket, olyanok, mint a reggeli álom, mint a sarjadó fű:
Zsoltárok könyve|90|6|reggel kihajt, kizöldül, estére lekaszálják és elszárad.
Zsoltárok könyve|90|7|Valóban semmivé leszünk haragod előtt, megzavarodunk neheztelésedtől.
Zsoltárok könyve|90|8|A szemed elé állítottad bűneinket, arcod világosságában látod vétkeinket.
Zsoltárok könyve|90|9|Minden napunk haragodban múlt el, éveinket egyetlen sóhajként éltük át.
Zsoltárok könyve|90|10|Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig. Ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad.
Zsoltárok könyve|90|11|Ki mérheti föl haragod erejét, ki fél eléggé haragod hevétől?
Zsoltárok könyve|90|12|Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére!
Zsoltárok könyve|90|13|Fordulj felénk újra, Uram! Miért késel oly soká? Légy irgalmas szolgáidhoz,
Zsoltárok könyve|90|14|üdíts fel minket irgalmaddal, hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.
Zsoltárok könyve|90|15|Vidíts fel a napokért, amelyeken próbára tettél, az évekért, amelyekben nyomorogtunk.
Zsoltárok könyve|90|16|Nyilvánítsd ki művedet szolgáidnak, s gyermekeik előtt tárd fel dicsőséged!
Zsoltárok könyve|90|17|Az Úr jósága virrasszon fölöttünk, őrizd meg a kezünk munkáját!
Zsoltárok könyve|91|1|Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él,
Zsoltárok könyve|91|2|az így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram, és a menedékem, Istenem, benned bízom!
Zsoltárok könyve|91|3|Ő szabadít ki az életedre törő vadász csapdájából.
Zsoltárok könyve|91|4|Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod.
Zsoltárok könyve|91|5|Nem kell félned az éji kísértettől, sem a nappal repülő nyilaktól;
Zsoltárok könyve|91|6|sem a sötétben terjedő ragálytól, sem a fényes nappal kitörő dögvésztől.
Zsoltárok könyve|91|7|S ha ezren esnek is el oldaladon, a jobbod felől tízezren, téged nem találnak el.
Zsoltárok könyve|91|8|Saját szemeddel láthatod majd, látni fogod a bosszút a bűnösökön.
Zsoltárok könyve|91|9|Te, aki így beszélsz: az Úr a menedékem, te, aki a Fölségest hívtad oltalmadra.
Zsoltárok könyve|91|10|Így nem ér semmi baj, csapás nem közelít sátradhoz.
Zsoltárok könyve|91|11|Mert elküldi angyalait hozzád, hogy védelmezzenek minden utadon.
Zsoltárok könyve|91|12|A kezükön hordoznak majd téged, nehogy kőbe botoljék a lábad.
Zsoltárok könyve|91|13|Oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el.
Zsoltárok könyve|91|14|"Hű volt hozzám, azért megmentem, védelmezem, mert ismeri nevemet.
Zsoltárok könyve|91|15|Ha hozzám fordul, meghallgatom, minden szükségben közel vagyok hozzá, megszabadítom és dicsőséget szerzek neki.
Zsoltárok könyve|91|16|Napok teljességével áldom meg és megmutatom neki üdvösségemet."
Zsoltárok könyve|92|1|(Zsoltár, szombati ének.)
Zsoltárok könyve|92|2|Jó dolog az Urat dicsérni, nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni;
Zsoltárok könyve|92|3|reggel hirdetni irgalmadat, éjszaka meg hűségedet,
Zsoltárok könyve|92|4|tízhúrú hárfával és lanttal, énekkel és muzsikával.
Zsoltárok könyve|92|5|Tetteid, Uram, örömmel töltenek el, kezed művein ujjongok:
Zsoltárok könyve|92|6|"Mily fönségesek a tetteid, Uram, s gondolataid nem lehet kifürkészni!"
Zsoltárok könyve|92|7|Az értelmetlen ember nem foghatja fel, a balga nem ismeri meg őket soha.
Zsoltárok könyve|92|8|A bűnösök nőhetnek, mint a fű, a gonoszok csillogva járhatnak: örök pusztulásra vannak ítélve mind,
Zsoltárok könyve|92|9|de te fölséges vagy örökkén-örökké.
Zsoltárok könyve|92|10|Lám, ellenségeidnek el kell pusztulniuk, a gonosztevőket szétszórják mind, de belém erőt öntesz.
Zsoltárok könyve|92|11|Fejem fölemelted, mint a bivaly szarvát, és fölkentél színtiszta olajjal.
Zsoltárok könyve|92|12|Szemem letekint ellenségeimre, fülem hallja a gonoszokat.
Zsoltárok könyve|92|13|Az igaz virul, mint a pálma, fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa.
Zsoltárok könyve|92|14|Az Úr házában vannak elültetve, Istenünk csarnokában virágoznak.
Zsoltárok könyve|92|15|Még öregkorukban is gyümölcsöt teremnek, tele vannak nedvvel és élettel,
Zsoltárok könyve|92|16|hogy hirdessék: "Az Úr igazságos ő az én sziklám, igazságtalanság nincsen benne!"
Zsoltárok könyve|93|1|Király az Úr, fönségbe öltözött. Fönségbe öltözött az Úr, hatalommal övezte fel magát.
Zsoltárok könyve|93|2|Szilárd alapot vetettél, nehogy meginogjon, a földkerekségnek. Trónod szilárdan áll kezdet óta, te, Uram, öröktől fogva vagy.
Zsoltárok könyve|93|3|A folyók hallatják, Uram, a folyók hallatják zúgásukat, a vizek hallatják dübörgő hangjukat.
Zsoltárok könyve|93|4|Hatalmasabb, mint sok víznek zúgása, hatalmasabb, mint a tenger morajlása, mindennél hatalmasabb az Isten a magasságban.
Zsoltárok könyve|93|5|Bizonyítékaid valóban igazak, házadat szentség illeti, Uram, minden időkre.
Zsoltárok könyve|94|1|Uram, te a megtorlás Istene vagy. Megtorlásnak Istene, mutatkozz meg!
Zsoltárok könyve|94|2|Kelj föl, te, aki ítélkezel a föld felett, és fizess meg az elbizakodottaknak, ahogy megérdemlik.
Zsoltárok könyve|94|3|Meddig fog még, Uram, a bűnös, meddig fog még a gonosz dicsekedni?
Zsoltárok könyve|94|4|Meddig locsognak még arcátlanul, és meddig pöffeszkednek a gonosztevők?
Zsoltárok könyve|94|5|Uram, eltapodják népedet, legázolják örökségedet.
Zsoltárok könyve|94|6|Özvegyet, idegent legyilkolnak és az árvát is tönkreteszik.
Zsoltárok könyve|94|7|Azt mondogatják: "Az Úr nem látja, Jákob Istene nem veszi észre."
Zsoltárok könyve|94|8|Szálljatok magatokba, ti balgák a nép közt, esztelenek, mikor lesztek bölcsek?
Zsoltárok könyve|94|9|Aki a fület alkotta, az ne hallana, s aki a szemet csinálta, az ne látna?
Zsoltárok könyve|94|10|Aki a népeket neveli, az ne fenyítene? Ő, aki ismerni tanítja az embereket?
Zsoltárok könyve|94|11|Az Úr átlátja az ember gondolatait, tudja, hogy csak fuvallat az.
Zsoltárok könyve|94|12|Boldog ember, akit te tanítasz, Uram, akit törvényed szerint nevelsz,
Zsoltárok könyve|94|13|hogy a rossz napok elmúltával nyugalmat adj neki, ám a gonoszt elnyeli a sír.
Zsoltárok könyve|94|14|Az Úr nem veti el népét, nem hagyja el örökségét.
Zsoltárok könyve|94|15|Mert az ítélet visszatér az igazságossághoz, és a tiszta szívűek mind követik majd.
Zsoltárok könyve|94|16|Ki áll mellém a gonoszokkal szemben, az ártók ellen ki segít nekem?
Zsoltárok könyve|94|17|Ha az Úr nem segítene, lelkem csakhamar csendben nyugodnék.
Zsoltárok könyve|94|18|Ha már azt hiszem, hogy inog a lábam, akkor is megvéd a kegyelmed, Uram.
Zsoltárok könyve|94|19|Ha a szívben felgyülemlik a gond, vigasztalásod felvidítja a lelkem.
Zsoltárok könyve|94|20|A gonoszság székével vagy-e szövetségben, amely a törvény látszatával gyötrelmet teremt?
Zsoltárok könyve|94|21|Ha rátörnek is az igaz lelkére, és ártatlan vért ítélnek is el,
Zsoltárok könyve|94|22|bizony akkor is az Úr az erősségem, menedékem sziklája az Isten.
Zsoltárok könyve|94|23|Ő megtorolja rajtuk a vétket, saját gonoszságuk által veszti el őket. Igen, elveszti őket az Úr, a mi Istenünk!
Zsoltárok könyve|95|1|Gyertek, zengjünk dalt az Úrnak, ujjongjatok üdvünk sziklája előtt!
Zsoltárok könyve|95|2|Dicsőítő énekkel lépjetek színe elé, magasztaljátok hangosan, zsoltárt énekelve!
Zsoltárok könyve|95|3|Mert nagy Isten az Úr, fölséges király minden isten fölött.
Zsoltárok könyve|95|4|Kezében vannak a föld mélységei, és övéi a hegyek csúcsai.
Zsoltárok könyve|95|5|Övé a tenger, ő alkotta, övé a föld, keze teremtette.
Zsoltárok könyve|95|6|Gyertek, boruljatok le és imádjátok, hajtsatok térdet az Úr előtt, aki teremtett minket!
Zsoltárok könyve|95|7|Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, s kezére bízott nyáj vagyunk.
Zsoltárok könyve|95|8|Bárcsak meghallanátok ma a szavát: "Ne keményítsétek meg a szíveteket, mint egykor Meribánál, mint a pusztában Massza napján!